In reply to GM (msg # 313):

A 13. Bunkerben egy időre elillan a sötétség, ahogy aranyszín fény borítja be ezt a földalatti helyet. Mintha a másik csapat egyik tagjából egy nőből áradna, de sajnos a Medicae egység mögött ezt nem látom jól, főleg hogy szembefordulok a fémből készült konténerrel és balra kerülve megpróbálok jobb pozícióba jutni. Ha kiérek, újra megnézem az eseményt ha még tart, különben jobban elfoglal az, hogy befogjak egy eretneket a célkeresztembe.

A kampót nem viszem magammal, van már egy kardom.
Figyelmemet az új arcok felé fordítanám, hogy végre eldöntsem, miként kellene viselkedni velük (nem tűnnek ellenségesenek, de ez csak az eretnekekhez viszonyítva igaz; ki tudja, kifélék-mifélék valójában), amikor szinte arculcsap a természetfeletti viágosság, és majdnem reflexből belelövök a kislányba, abban a tizedmásodpercben, amikor még nem regisztrálom, hogy ez nem démoni jelenés, hanem talán pont az ellenkezője... Irányt váltok hát és a bal kézben tartott karddal lerohanom Alicia ellenfelét.
Amikor kihúzom a sikamos pengét, hunyorogva és kiszáradt torokkal a lányra szólok, mielőtt gyorsan megpördülnék és én is elindulnék (már amennyiben a célpontom lent marad):
- A felvonóhoz. - Sőt az is átfut rajtam, hogy most tán repülni is képes, és úgy bizonyosan képes volna elriasztani a támadó hordákat, de nincs időm gyermeteg reménykedésre...
This message was last edited by the player at 07:33, Thu 31 July 2014.

A fényes jelenség elkápráztat. Hihetetlen, hogy ezen az elátkozott helyen az Istencsászár fénye űzi el a sötétséget. De ez megacélozza az akaratomat, s hirtelen tudom mit kell tennem.

- Az Istencsászár Kalapácsa vagytok! Az ő katonái, az ő hősei! Csodát láthattunk, mely jelzi, hogy Ő még velünk van, ti se kételkedjetek, mert ti őérte vagytok. Védjétek az élő szentet ki az Ő megtestesülése. Irány hát a lift!

Hangom hangosan zeng, még talán a csatazajt is túlkiáltom. A propaganda szövegbe szőtt, kérésnek álcázott utasításnak megfelelően magam is fedezékről fedezékre haladva megindulok a lift felé.

A kriegi kiáltására eldől ami között eddig mérlegelt-a lifthez. ez az egyetlen logikus lehetőség- rég látott társához szól-Krasovsky! Kezdjük meg a felvonó felé történő visszavonulási hadmozdulatot.Haladéktalanul! -Egy fél pillanatot vár, hogy a Vostroyani elinduljon, és rögtőn utána ő is futásnak ered a lift felé, hátrahagyva a démont.
This message was last edited by the player at 09:13, Thu 31 July 2014.

Emeron már majdnem a lifthez ért, mikor a ragyogásra lefékez. Egy pillanatra elvakítja az Ő fénye, nem bírja megállni, eltakarja az arcát. Fénypászmák törnek át ujjai között, és hunyorogva figyeli rajtuk keresztül a csatanővért.

Megdöbbenés és féltékenység vesz rajta erőt, mardosó kín és sóvárgás az Istencsászár felé. Távoli rémképként tör rá a gondolat, hogy a csatanővér közelebb áll Őhozzá... De aztán egy új érzés tör Emeronra.

A Császár megmutatta magát előttem. Elhozott ide, hogy megmutassa a szentjét. Útmutatást küldött. Jelet.

Emeron akvillát vet magára, és elhatározásra jut. Megkettőzött erővel kell küzdenie! És ehhez az első lépés a lift! Oda fordul, hogy felmérje az állapotát és helyet találjon magának.

In reply to GM (msg # 313):

Az új testnél lévő felszerelést felkapom amennyiben van nála használható puska lőszer és közelharci fegyver majd rohanok a csoda irányába.

Lassacskán leesik végre a nőnek, hogy miért is lett az a nagy fényesség a komisszár és a démon ellen harcoló másik közelében.
Futólag elpillant a fényforrás felé, hunyorog ránézve egy rövid ideig majd visszakapja a fejét a démon irányába (azaz eléggé dél felé vagyok vele kénytelen most figyelni) mivel perpillanat Armininus és Krasovsky is ott van a démon közelében, illetve a lény a korábban még ledermedt Leman után kapkod.
Hallja ugyan, hogy mindenki indulna a lift felé, de az inger, hogy a közelében lévő démon ennyire elérhető, sebezhető közelségben van és a pillanatnyi tudat, miszerint hárman támadhatnak a förtelemre, az akkora akaratot ad számára, hogy képtelen ellenállni és csak úgy, a harcot félbehagyva elhátrálni az ellenfelük közeléből.
Ennek eredményeképp még felkészül, hogy az újonnan szerzett "kardjával" lecsapjon a lényre.

Amint latoteremet betolti az angyali ragyogas es lelkem eltelik az Istancsaszar kegyevel a korabbi allatias osztonok eltunnek, mar-mar sarkon fordulok hogy a szent vezetesevel rohamra indulhassunk es kisoporjuk a kaosz mocskat, de a komisszar szavai kizokkentenek belole
Igen, a szent vedelmezese a legfobb feladatunk
A szent feny ugy vonz mint egy ejjeli lepket a lampafeny ugy rohanok fele, nem azert hogy megsegitsem a bukott eretnek ellen, hisz azzal bizton elbanik, hanem hogy biztosithassam visszavonulasat az ujonnan megjeleno eretnekek ellen.
Igyekszem valami fedezeket talalni Alicia es a lift kozott ahonnan fedezhetem visszavonulasat de adott esetben eleg kozel van hogy gond nelkul elerjem a liftet kemeny futas nelkul is

In reply to Huszonkettes (msg # 320):

Ha meg akarod támadni, akkor Fear tesztet is kérek! +20-as módosítót kapsz Alicia és DKK miatt. A célzós támadásodat csak akkor tudod megtenni, ha a démon nekedront, egyébként mozognod kell felé, amely elveszi a lehetőséget a két half action alkalmazásától.

In reply to GM (msg # 322):

Miközben az imént felkapott fegyveremben számolom a töltényeket ismerős fényt kezdek látni a szemem sarkában: egyszer régen, még a szankcionálás alatt volt lehetőségem látni a trónprotézis ragyogását, örökre elmémbe és tekintetembe vésődött az a Szent Fény amelyet ott láttam, s így felismerem, hogy amit a Nővérből sugárzik, az az Ő fénye, elér erre a sötét helyre is. Mint a Birodalmi Tarotban jártas ember pontosan tudom, hogy ez nem egy jel: ez egy üzenet. Annak amit most teszünk szerepe van s tetteinknek nem csak lokális hatása lesz.
Látom Lazerus a Nővér segítségére siet, így én a liftet célzom meg, hogy biztosíthassam a kijutásunkat erről a helyről.

Csapásom nyomán elhanyatlik az ellen, de még mindig vergődik és foggal-körömmel ragaszkodik a kárhozat ösvényét járó szánalmas életéhez. Ki lenne hát ez a Raszputyin, hogy megsebzé bár pisztolygolyó és fejsze, mégis tőrt markol a keze?

- Nyomorult Eretnek!

*Azzal lesújtok rá megint, s legyen végre elfeledve.*



- A felvonóhoz…

Visszhangzom Lazerus szavait tompán, majd magam is elindulok, slégen a lift irányába, nézve, hátha valaki még segítségre szorul.


This message was last edited by the player at 18:10, Thu 31 July 2014.

- Az Istencsászár Kalapácsa vagytok! Az ő katonái, az ő hősei! Csodát láthattunk, mely jelzi, hogy Ő még velünk van, ti se kételkedjetek, mert ti őérte vagytok. Védjétek az élő szentet ki az Ő megtestesülése. Irány hát a lift! - kiáltja a komisszár, majd elkezd visszavonulni a lift felé.

Leman sörétes puskát, 5 lőszerrel és egy kardszerű tőrt talál a testnél, felkapja azokat, majd tovább is iramodik a lift felé.

Angelus elrohan a Medicae egység mögött, majd kibukkan a másik oldalon.

- Krasovsky! Kezdjük meg a felvonó felé történő visszavonulási hadmozdulatot. Haladéktalanul! - emeli meg hangját Armininus, majd elszakad a démontól és azonnal elkezd visszavonulni.

Krasovsky még utoljára lesújt a démonra, húsvágó bárdjának támadásával keresztülszakítja a szinte kézzel fogható árnyat, amely éteri sikollyal semmisül meg.
- Igenis, géplátnok! - mondja, majd futva követni kezdi az mechanicus atyát.

Lazerus lerohanja Alicia ellenfelét, és valóságosan a földhöz szegezi a nyikkanó és kimúló eretneket.
- A felvonóhoz - mondja végül a fénylő nővérnek.

Grendel a lift felé rohan, és be is ér a ketrecbe.

Marcus Alicia és a lift közé rohan, majd ott vesz fel poziciót, hogy fedezhesse a többieket.

- Nyomorult Eretnek! - mondja Alicia, majd még utoljára lesújt rá, hogy biztos legyen a végzete.
- A felvonóhoz... - mondja a nővér, majd megindul a lift felé.

Emeron megtorpan egy pillanatra, hogy megcsodálja Alicia ragyogását, majd végül befut a liftbe. A fémketrecben bőven lesz hely mindannyiuknak, egyetlen kábeles kezelőpanel látható a liftben, amin egy FEL és egy LE gomb található.

Mivel már egyetlen ellenség sincs előtte, a Huszonkettesnek már semmi oka a helyén maradni, így ő is megindul a lift felé teljes gyorsasággal. Mögötte már szállnak a lövedékek, üvöltöznek egymásnak az eretnekek, úgy tűnik nem tetszik nekik, hogy a célpontjaik szemmel láthatóan nemsokára megszöknek. Távolabb még újabb eretnekcsoportok tűnnek fel.

Mivel mindannyian a lift felé rohantok, és a közvetlen harcokat leráztátok magatokról, most azt mondom, vége a harcnak és átváltunk Narratív időbe. Persze, ha valaki hirtelen megfordulna és nekimenne az eretnekeknek, akkor visszacsúszhatunk struktúrált időbe, de úgy nézem senkinek nem ez a célja. Ha mindenki fut, akkor már gond nélkül eléri a liftet (a közel lévők sétálva is). A térképet berakom, hogy lássátok, még mi a helyzet.


This message was last edited by the GM at 19:26, Thu 31 July 2014.

Amikor a fenylo Alicia megimdul a lift fele kicsit kiszarad a szam, nem is tudom hogy illik koszonteni
Asszonyom, ize oexcellenciaja, vagyis.. fedezzuk, az on biztonsaga a mi celunk zavarodok kicsit bele mondandomba majd inkabb tovabbi szavak helyett fejemet behuzva a lifthez hatralok figeylve nehogy valami alavalo eretnek meg merje tamadni az Istencsaszar aldasat viselo Aliciat.
A lifthez erve ha meg senki nem tette volna meg gyorsan atnezem van e valami erdemes a magusnal es ha nincsen akkor kilokom a kosarbol (ha pancel vagy hasonlo nehezen megszerezheto van nala akkor azert atgondolom mielott kiloknem)

In reply to GM (msg # 326):


Folytatom a futást a felvonóhoz amikor látom hogy annak kezelő részével már elkezdtek babrálni.

In reply to Marcus Valentus (msg # 327):

Szemmel láthatóan semmi értelmes felszerelés nincs a varázslónak, csak a bőrmaszkja, meg a testére öltött bőrök. A szemüregei meg a karjai még mindig füstölnek. Marcus kilöki a testet a ketrecből.

Benyomulok a liftbe, szó nélkül letérdelek a bejáratnál, vállhoz emelem a vadászpuskát, és várom, hogy Alicia fénykévéjébe érjen az első eretnek. De inkább azt várom, hogy valaki indítsa a felvonót.
This message was last edited by the player at 19:27, Thu 31 July 2014.

Fut tovább a felvonó felé, ha oda ér akkor az irányító panelhez lép, és várja hogy társai is beszálljanak, hogy egyből nyomhassa a gombot, ha pedig nem működne a szerkezet,azonnal nekiláthasson a gép szellemének megbékítéséhez.
This message was last edited by the player at 20:01, Thu 31 July 2014.

Örülök, hogy hallgatnak a józan ész szavára és a dicső halál helyett a további harcokat választják a társaim.

Mikor elérem a liftet, csak ennyit közlök az ott álló idegenekkel, akik egészen bizonyos, hogy hithű birodalmiak.

- DKK61619837, Komisszár a 616. kriegi ezredből. Az Istencsászár akaratából találkoztunk. Harcoljunk hát tovább együtt e fertő ellen.

Ha felengednek a liftre, akkor felszállok. Ha nem, akkor még kivárok. A lánckardom kikapcsolom. Berregő lánckarddal a kézben nehéz elhitetni, hogy békés szándékkal érkeztem.

Emeron lankadatlanul céloz, de igyekszik nem pazarolni a lövedéket. Amíg senki sem kerül fenyegetően közel, nem süti el a fegyvert. Csak a lift indulására vár. Igyekszik úrrá lenni a légzésén... zihál... Már elfelejtette, hogy mennyit rohant a liftig, és lihegését az előbb látott csodának tudja be. Homlokát kiveri a jeges verejték. Aprónak érzi magát és jelentéktelennek.

Még. De ez nem sokáig marad így.

Helyt ad a Géplátnoknak az irányítópanel mellett, és félig a célzótüskére, félig gondolataira figyel. A Császár fényét látta. Szeme sarkából Aliciát figyeli, és csendes elhatározással várja, hogy mindenki beszálljon és elinduljon a lift.

Emeron, ha van rá egy pillanata, felméri, hogy állnak a többiek. Vérző sebeket keres, amik nyomot hagyhatnak, elárulhatják, merre haladnak; illetve a pillantásokat figyeli: próbálja felmérni, ki kit ismer és kivel van jóban.

Amint a komisszár megérkezik, felemelkedik, és hátra húzódik, hogy helyet adjon neki.

- Emeron - mondja ő is az idegeneknek. - Felkent pap, az Ő kegyelméből.

Emeron látványosan próbál Alicia közelében maradni a liftben. Egyelőre még a túlélésre koncentrál és nem szólítja meg, de látszik rajta a szándékosság.

Mire kiérek a Medicae egység másik oldalán, a többiek már nagyrészt a lift felé tartanak, követem hát én is őket, forrón remélem nem lőnek hátba az eretnekek. Ha nem lenne rajtam némi zúzódás és vér, akkor akár azt hihetné az ember, hogy csupán a ruhám szakadt el, annyira frissnek látszom.

-Indulás!-kiáltom, miközben végignézek a többi toprongyos figurán, akik hiába véresek és sebesültek, nem viselnek ocsmány eretnek jeleket, tehát talán nem az ellenségeink-Mögöttünk legalább egy tucat mumus van!

Használom azokat a szavakat amiket a katonafélék is megérthetnek, s amelyeket egy propagandafilmben láttam. Különös figyelmet szentelek a lift irányítórendszerével bíbelődő techpap iránt. Tetőtől talpig megnézem a nő látható bájait is. Ha valaki különösen rám figyelne, egy halvány, álmodozó mosoly árnyékát láthatná.

In reply to DKK 61619837 (msg # 333):

Egy másodpercre visszafordulok a lift belseje felé, és hullahideg tekintettel végigmérem a maszkos férfit.
- Lazerus Multorum. - Váltok egy talányos pillantást Grendellel, majd: - Talon Osztag.
Azzal tovább pásztázom a sebezhető oldalunkat, ennyi szocializáció nekem elég is volt.

Amikor a két vostroya-i az elhátrálás mellett dönt a démontól, akkor Huszonkettes arcán röpke időre csalódottság árnyát lehetne látni. Már ha lenne bárki is a közelében, aki ebben a helyzetben foglalkozik ilyen aprósággal. Krasovsky utolsó, még elhátrálásra utaló mozdulata előtt persze lecsap a démonra és a kriegi nő így a későbbiekben ellenfél nélkül marad. Ismét.

Csalódott, de ebből az érzésből még a foszlányok sem látszanak az arcán, amikor a géplátnok és az operátor társaságában a lifthez érkezik.
Ha bárki is jobban elkezdheti végre a beálló nyugalmi állapotban megfigyelni, feltűnhet a számára, hogy ugyan arca érzelem nélküli maszk képét mutatja, de a szemei avagy ahogy néhol mondanák a lélektükrei most időnként kifejezetten beszédesek.

A felvonóhoz lépve a komisszár példáját követve, bár nála jóval tömörebben mutatkozik be.
- Huszonkettes, kriegi nehézfegyveres, ugyanonnan.
Nem feltételezi, hogy ne engednék be a felvonóketrecébe, hiszen valószínűsíti, hogy Krasovsky és rajta keresztül legfőképp Armininus már ismeri a másik csapatot és az utóbbi, majdhogynem még pár percnyinek sem tűnő helyzetben a kriegi nő egyértelműen jelezte az őt még nem ismerők számára is, hogy egyáltalán nem az eretnekekhez lojális oldalhoz tartozik.

A koszos, rászáradt vértől foltos és rongyos öltözékében semmiben sem különbözik a társaság többi, hasonlóképpen megviselt ruházatú tagjától, ám aki tüzetesebben is szemügyre veszi és főleg(!) orvosi szempontból, annak feltűnhet, hogy ha nem is mutatja, de jelenleg rosszabb állapotban van a sérüléseket illetően a többieknél.
Szótlanul méri végig a már felvonóban tartózkodó lehetséges új társakat és azok jelenlegi állapotát, illetve pillanatnyi felszereltségüket. A maguknál tartott felszerelésből próbál következtetni csak úgy, saját magának levonva a látottakat, hogy vajon kikkel illetve mifélékkel hozta össze itt ebben a felszín alatti nyomortelepen a sors és az Istencsászár akarata.

A fénylő aurás csatanővér pillantásával csak egy pillanatra találkozik a kosztól is maszatos arcból kivilágló szempár mielőtt lesütné a tekintetét és - talán szégyenlősen? - elfordulna a többiek felé.
Amikor kiderül, hogy a neves Talon osztagból is van egy avagy legalább egy személy a csapatban, akkor némiképp a Lazerus néven bemutatkozó férfinak is több figyelmet szentel, mások számára talán feltűnőbben többet, mint eddig korábban a többiekre fordított.
A társaság többi, már számára ismertebbnek nevezhető tagja már hűvösebb, kevesebb avagy érzelmekről egyáltalán nem árulkodó tekintettel találkozhat csupán, ha összenézne az újonnan szerzett felszereléseiket is vizsgálgató Huszonkettessel.

A liftben való helyezkedés során a komisszár mellett keres helyet magának és az oldalsó rácsoknak/falnak támaszkodva - a már emelkedő alkalmatosságban - lecsukva szemeit próbál visszagondolni a másik csapat felbukkanása óta eltelt eseményekre és mindarra a jópár percre, amit közel gondolkozásra képtelen, módosult tudatállapotban, többnyire a fedezékek józan mértékű kihasználása nélkül töltött. A végére csupán egy halkabbnak szánt és talán megkönnyebbülésnek is vélhető szusszanással jelzi a külvilág számára, hogy még egyáltalán nem alszik.
This message was last edited by the player at 11:23, Fri 01 Aug 2014.

- Leman Harnesse szolgálatukra az Administorumtól. Magam nem vagyok katonaviselt ezért a csatában nem jártam elől. Ellenben szereztem két jó erős használható pengét, egy vadászpuskát és egy sörétest. A vadászpuskához némi tartalék lőszert is. Kérem, amennyiben nincs maguknál megfelelő fegyver vegyenek, én nem szoktam hozzá ilyen helyzetekhez és ha lehet akkor nem is szoknék hozzá. - A karomon lévő karcolást pedig egy ronggyal kötözöm be ha nincs hozzá alkalmasabb felszerelés. Az egész beszédem közben idegesen babrálok a bajuszommal és a szemüvegemmel.
This message was last edited by the player at 07:41, Fri 01 Aug 2014.

Amig a lift nem indul az ajtobol terdelve figyelem valaki feltunik e lotavolban, de ha kicsit feljebb ertunk megfordulok es tekintetemmel Aliciat kovetve, szakadt, rongyos, veres egyenruhammal mit sem torodve katonas tisztelgessel bemutatkozok
Marcus Valentus, Kasrkin, Cadiai Rohamosztag, 7. regiment
A tobbiek szemeben ez talan kicsit tulzonak tunhet, de vegre ujra katonanak erzem magamat, az Istencsaszar fenye erot adott hozza.
Gyorsan felmerem barkinek szuksege e lehet a tartalek huskampora amit felkaptam (talan Krasovskynak jol jon) ha igen akkor szo nelkul odaadom es elkezdem betarazni mindket soretest teli tarra (sose lehet tudni)
Az ut alatt nem kulonosebben kommunikalok, inkabb Grendelt es Lazerust merem fel.