Neitetta nem bĂr kapaszkodni, ahogy a zĂĽmmögő rovarok megtámadják. MegcsĂşszik keze alatt az ág, elkezd zuhanni, egy másik ágat letör zuhantában, majd a földön landol
KĂ©t bestia vicsorogva tornyosul fölötte, a harmadik Ăşjabb dárdát prĂłbál hajĂtani Fergenthil felĂ©, de megint csak a fát találja el.
A két bestia azonnal lesújt Neitettára, a találatok halálosak...
Hoffer erőteljesen meghajtja lovát Ă©s vágtatni kezd a bestiák hatalmas csoportosulása felĂ©, kopjáját a tömegnek szegezve, Ă©s egy nagydarabot rögtön fel is nyársalva.
Bauer Ăşjabb pisztolyt ránt elő s egy másik centigort mellbe lő, a megmaradt riadtan ugrik meg Ă©s vágtat vissza az erdőbe. Bauer Ă©s Fischer szorosan követik vezetőjĂĽket, egymáshoz közel maradva, vĂ©dve egymást a lehetsĂ©ges támadásoktĂłl.
Piers megnövekedett lelkesedĂ©ssel sĂşjt le ellenfeleire, Ă©s csapásaival le is vág egyet a bestiák közĂĽl, egyet pedig igencsak megsebesĂt. A levágott helyĂ©re ugyan Ăşj bestia lĂ©p, de Piers páncĂ©lja s ő maga remekĂĽl hárĂtják a támadásokat.
- Hát nemmegmondtam hogy dögöjjé mege. kiáltja Gloern s tovább kaszabol, de támadása sikertelen.
- Most már csak kitartáse!
Ellenfele támadása sikertelen, de egy újabb bestia lép oda hozzá, amely belevágja göcsörtös kardját Gloern vállába, de szerencsére a sebesülés csak felületi.
Fergenthil Ăşjabb lövĂ©st lead az alatta állĂł bestiára. SzerencsĂ©sen talál, Ă©s vĂ©gigsebezi a lĂ©ny szőrös hátát, mire vĂ©r serken ki belőle. A bestia bestiálisan felmordul.
-Szép kis bajban vagytok! - mondja Fleorn.
-És már Ă©n magam is... a vĂ©dekezĂ©sre koncentrálva az egyikĂĽk támadását kĂ©pes hárĂtani, de a másik baltája a bal karjának csapĂłdik.
Dieter kardját az előtte állĂł bestiának csapja, de annak a bőre mintha acĂ©lbĂłl volna. SzerencsĂ©re egy jelentĂ©ktelen halászra senki nem figyel, Ăgy nem is támadják.
Trubald nekiesik a láncoknak Ă©s elkezdi csapkodni őket. Egyelőre nem sok sikerrel jár, csupán megrongálja nĂ©mileg a masszĂv láncszemeket. A bestiák nagy rĂ©szĂ©nek figyelme a közĂ©jĂĽk rohamozĂł lovasokra irányul, de kettő mĂ©g Ăgy is Trubald után ered.
EgyikĂĽk támadsa elől sikerĂĽl kitĂ©rnia, de a másik buzogányával hátba kapja. Hangos reccsenĂ©s hallatszik, a sĂrásĂł szemei elkerekednek Ă©s teste Ă©lettelenĂĽl zuhan a fekete láncra. A sebe valĂłszĂnĂĽleg halálos...
Nicolja rettegve nézi a körülötte zajló csatát, Tordimir ruhájába kapaszkodik, a férfi pedig próbálja megvédeni a lányt, kardjával pásztáz, aki közel kerülne azt azonnal megtámadná.
Közben Odo atya is nagynehezen, vakon tapogatĂłzva kimászik az ĂĽregből.
Riksent darabokra tĂ©pik szĂ©t a bestiák, Gim örjöngve csapkod amerre lát s arra is amerre nem. Csapásai folytán sikerĂĽl levágnia egy bestiát de azonnal elkezdik körbekerĂteni.
A medál már nem sĂpol.