Ahogy Zena átkutatja az eretnek mágus holttestét, egy furcsa bőrkötéses fóliánst talál az oldalára kötve.
Ezenkívül egy erszényt és egy buzogányt is lel nála.

Gim talál mindegyik kultistánál egy lámpást, egy számszeríjat (amelyiktől még el nem vették) és összesen még 12 megmaradt nyílvesszőt, egy-egy kardot és két tőrt.

Látszik, hogy még egy nagyobb terembe nyílik járat innen.

A maradék vesszőket a pajzsos kezembe fogom, ott nem zavar, és a szomszéd terem sötétjébe kémlelek. Nem akaródzik elindulnom oda, remélem, a többieknek sem. Már most duplán látok... Van egy olyan érzésem, hogy egy újabb harcból már négykézláb kellene visszamásznom a felszínre, vagy darabokban.
- Megvan, amiért jöttünk? - kérdem emelt hangon akárkitől, akinek végre van kedve és oka a változatosság kedvéért most egy jó hírrel megdobni minket.

A fóliánst kicsit óvatosan veszem kézbe, remélve nem okoz semmi kellemetlenséget nekem. A többi dolgot is elteszem, még a buzogányt is, bár használni nem tudom, az oldalamra kötöm.
Majd eladom valahol.

-Lehet nem ártana egy kicsit pihennünk, mielőtt visszaindulnánk a felszínre. - szólok, miközben leülök a földre, és a hátam nekivetem a kőfalnak - Melleseg, ha lenne ott valami élő, már kijött volna a csatazajra.
This message was last edited by the player at 22:38, Sat 19 Dec 2009.

Nincs sötét a másik teremben, ahogy Trubald benéz, rögtön látja az egész termet.



A terem falán megannyi Trubald számára ismeretlen festett és vésett szimbólum van. Három rögtönzött ágy van a földre dobálva és egy összedobált oltár is található a teremben. Törött ládákból és egyéb fadarabokból van összetákolva, amelyet egy lila ruhával fedtek le.
A tetején két kövér, fekete gyertya és egy emberi koponya van.

A gyertyák égnek, de további fényességet a terem közepén lévő kovácsoltvas lángtartó is ad.

Egy oldalterembe vezet még a járat, de oda már nem látni be innen.

Miután magamhoz vettem a néhai mágus tárgyait, elindulok a másik terem felé.
Odaérve óvatosan lépek be, hátha mégis van még élő ott.
Az oltárt meglátva leakasztom a buzogányt az övemről,
Talán mégis hasznát veszem....
és továbbra is körültekintően lépkedve, szinte lábujjhegyen, elindulok felé.

Ugyan Trubald, azért jöttünk, hogy kinyírjuk ezeket a rohadékokat, nézzünk csak szét hátha találunk még egy pár tucatot, hogy szórakozzunk egy jót velük is! Ezzel vigyorogva összedörzsölöm a két kezem, majd felkapom a csatabárdom és elindulok a teremben befelé.

Ez a törpe még a sírba visz minket...
Majd továbbra is a dobótőrömet szorongatva én is bemegyek a terembe, miközben szememmel a termet pásztázom, ellenség után kutatva.
This message was last edited by the player at 23:14, Sat 19 Dec 2009.

- Varázsfirka a falon, szentségtelen oltár, újabb kijárat egy újabb helyiségbe... Kifürkészhetetlenek az utak, amikre Sigmar rugdos minket.
A skavenes ügyre emlékezve, és a fekete gyertyáktól minél messzebb maradva magasra emelt csákánnyal osonok az ágyak felé, készen a koponyalékelésre. Ha tényleg nincs ott senki, átkutatom a fekhelyeket valami érték után.
00:05, Today: Trubald Altmann rolled 80 using 1d100. Search: 38%.

Elindulok a következő terem felé.

A csapat beindul a másik terembe, itt már több fényesség van a gyertyáknak és a lángtartóknak köszönhetően, de a falakon is félelmetesen terpeszkednek az ismeretlen jelek.

A kis oldalterem sötétségbe borul.

- Kiver á hideg! -néz körbe óvatosan Tordimir miközben kardja a kezében.

Ugyertem, megyek a kovetkezo oldalterembe... Az oltaron tulra. De epphogy csak bekukucskalok.

Gloern bekukucskál a kis terembe.



A terem nagyrészt üres. Egyetlen kis hordó árválkodik a sarokban és a földön szétszórva néhány fegyver.

Tordimir erősen fogja a kislevi lány kezét és maga mögött tartja őt testével védve minden veszélytől.
- A pátkányembjerek ádujában is volt csápda! -halkan suttogja neki.
This message was last edited by the player at 13:06, Sun 20 Dec 2009.

Ha nem találok semmit a fölrugdosott ágyaknál, óvatosan követem Gloernt az új nyílás bejáratáig.
Csapdák után szimatolok.
14:09, Today: Trubald Altmann rolled 100 using 1d100. Perception: 38%.
This message was last edited by the player at 13:09, Sun 20 Dec 2009.

Az ágyak teljesen üresek, csak némi izzadságszag árad belőlük, de Trubald azt meg sem érzi a sajátja miatt.

Követve Gloernt ő is belát a kis terembe.

- Azok a fegyverek - mutatok a földön heverő három kardra és a lándzsára - skaven eszközök, azt hiszem. Hasonlítanak a múltkoriakra.
Eszemben sincs közelebb menni, még rám ugrik valahonnan még egy pengésfarkú orgyilkos.

Gyanakodva kerülgetem az oltárt.
- Legszívesebben felborítanám ezt az egészet! - bökök a buzogánnyal az oltár felé.
Undorral méregetem tovább az oltárt, majd az egész szobát.

Egy pillantást vetek az oltárra.

Fel kéne gyújtani!

Majd fütyürészve végig nézek én is mindent a teremben, hátha találok valami drágaságot.

Mikor odaérek a másik teremhez, csak ennyit mondok.

A múltkori fegyvereket is el tudtuk adni, szóval nem kéne ezeket veszve hagyni.

Aszongyátok, patkanymunkae? Veszni hagyni tényleg nem kénee.
mondom a többieknek, majd visszabaktatok az ágyakhoz és magamhozveszem a legnagyobb pokrócot, vagy anyagot ami elég vastagnak tűnik, majd egy másik, kisebbet is. Menet közben megkérdem a tüzes varázslótól:
Van valami értékesithető az oltáron?
Majd visszamegyek a fegyverekhez. A nagyobb pokrócot leteritem a fegyverek mellé, a kisebb anyagot a kezembe véve rápakolom a nagyra a fegyvereket, az utolsó kardot pedig a kezemben hagyom.
Fő az óvatosságe. Kitudja nem szórták-e meg ezeket is azzal a porrale.
majd a hordóhoz megyek és lefeszitem vele a fedelét, majd belepillantok.

Miután Gloern becsomagolta a fegyvereket a pokrócba, odalép a hordóhoz és egy erőteljes mozdulattal lefeszíti a fedelét. Döbbenet látszik az arcán ahogy belepillant...

Zöldes, csillogó, homokszerű anyaggal van teli.

Szememet az falakon lévő firkákon is végigfuttatom, de nem szentelek elég figyelmet nekik.


Figyelmemet újra az oltár felé fordítom, majd megpróbálok a látható mögé látni.

Én is odamegyek a hordóhoz. Kitapogatom a csótányt a zsák csücskében, hátha tesztelni kell megint valamit... de inkább megvárom a varázstudók véleményét.

Döbbenten és ijedten hátrálok el a hordótól.
Na nee. Nem tudom mi ez, de nagyon nem kérek belőlee. Ha valakinek van kedve kisérletezni vele tegye, de engem hagyjon ki belőlee.
Mahd felkapom a pokrócot és kihátrálok a teremből, egyenesen Zenához.
Van ott bent egy hordónyi zöld izé. Ha gondolod vizsgáld meg azt is, de én hozzá nem nyúloke. mondom neki, s utána várok a többiekre.
Nem vagyok oda a varázslókért, de attól az izétől kiráz a hidege. S akkor már inkább ő mint éne.