Zweistein professzor folyamatos hümmögés közepette minden irányból megvizsgálja a ládát, majd a könyvespolc különböző részeihez sétál és bele-bele lapozgat egy-két könyvbe.

- Jó! -mondja végül a professzor.- Egészen szabályosnak tűnik. Feltételezem maga az objektum belül helyezkedik el és a láda célja azt hogy inaktívvá tegye azt? Igen. Nagyon jó... hááttt, akkor nézzünk bele! -mondja, majd kinyitja a fiókját és kivesz abból egy apró kulcsot.
This message was last edited by the player at 10:43, Tue 23 Mar 2010.

- Ha magánál a kulcs, maga tudja. Mi csak reméljük, hogy semlegesíti az erejét.
Megvakarom az állam.
- Biztos ki akarja nyitni? - kérdem halkan az orrom alatt morogva, közben egy sor rémálomszerű kreatúrát képzelek magam elé, amivé Zweistein változhat, mondjuk ismét a mi szemünk előtt és a mi épségünk kárára.

A professzor maga felé fordítja a ládát, majd nagyon óvatosan a zárba helyezi a kulcsot és elfordítja.

Az ujjai lassan fonódnak a fedél köré, majd megemeli azt és izgatottan belepillant.

A szemöldöke értetlenül szalad fel.
- Egyenesen Ranulf atyátol hozták ezt? -kérdezi.- Egészen biztosak benne, hogy senki sem tudott közbeavatkozni a köztes időben?

Dühösen felhorkanok. Én vettem át a ládát az atyától és végig nálam volt, senkinek sem adtam oda és adtam rá lehetőséget, hogy a ládához hozzáférjen!

- Akkor talán meg tudjátok magyarázni, hogy miért van egy levágott emberi fej idebent, egy gravírozott rézkoponya helyet... -mondja a professzor, majd felétek fordítja a ládát...

És megdöbbenve látjátok, hogy egy üveges tekintetű... véres, levágott emberi fej hever a ládában... méghozzá számotokra nem is ismeretlen emberé...

Johann Opfer feje...

-Azta a...! - kiáltok fel meglepetésemben és néhány lépést még hátrálok is -De hiszen... ez... A fenébe is, hogy lehetséges ez? - tovább hátrálok még néhány lépést majd megnyugodok és végre lecsillapodok. Az a szerencsétlen érezte, hogy valami borzalmas fog vele történni, hogyha tanuskodik, erre tessék! És mi rosszabb, a koponya hollétéről pedig csak sejtéseink vannak.
This message was last edited by the player at 15:02, Tue 23 Mar 2010.

a fejet látva elhűl,majd egy pillanat múlva elkezd vigyorogni,és  a fejét csóválni.
Ez nem lehet igaz...mit rejtegethet a sors számunkra?ami igaz, az igaz...van humorérzéke..elég morbid,de van...

A fej helyett Donarra meredek. Komoly erőfeszítéseimbe kerül, hogy ne vegyem egy kalap alá a kibaszott rendje többi tagjával együtt.
- Ranulfnak tudnia kellett erről... - morzsolgatom az öklömet. - De ha nem is tudott róla, Liebnitz akkor is elintézte, hogy elérjünk magához ennek a szerencsétlennek a fejével - pillantok Zweistienra. - Mi van a levélben? Miféle üzenet mindez?

Most már biztos, hogy Ulrich egyháza nyakig benne van ebben az egészben és náluk van a koponya. A káosz mélységesen megfertőzte őket. Ezzel fegyverrel a kezemben Donar felé fordulok. És még hoztunk magunkkal egy kémet is.

-Áljj, én erről nem tudtam!-te jó ég mi történhetett..., várjunk csak nem lehet hogy a koponya játszik velünk.-Zweistein professzor, biztos hogy igazi a fej, nem lehet, hogy illúzió?
This message was last edited by the player at 16:53, Tue 23 Mar 2010.

A professzor felhúz egy bőrkesztyűt majd kiveszi a fejet a dobozból és hümmögve megforgatja.

- Semmi szokásos jele illúziónak -mondja elgondolkodva.- Hmmmmm.... felismerem ezt az embert. Ő tanúskodott a tárgyaláson ma délután... Nem lepne meg, ha a helyettes főpap nevetséges vádaskodásának megtörése utáni közvetlen következmény volna ez... Mindenképpen szeretném látni azt az ikont, amely ömlengésének bizonyítéka volt...
This message was last edited by the player at 08:14, Wed 24 Mar 2010.

Az ajtó közelében ácsorgok.
A fejet meglátva azonban erőt vesz rajtam a kíváncsiság, és közelebb lépek.
Ez nagyon nem jó jel. - mondom halkan.
Mert valóban meglehet hogy valaki a koponyát akarta, de az sem kizárt hogy csak tőlünk akartak megszabadulni. -
Persze az sem mellékes, hogy megszabadultak a legfőbb tanútól. -

Most az a legkevesebb, hogy meghalt még egy ember. De eltűnt a koponya is, ami egy hatalmas ereklye és hihetetlen pusztításokra képes, még tapasztalatlan embereken keresztül is, ha pedig egy Liebnitz hatalmú ember kezébe kerül, akinek nem csak sok a szolgája, de gondolom van más tudománya is, amitől főpap lett... A mondatot nem fejezem be, hanem hagyom a semmiben lecsengeni. Majd rövid hatásszünet után. Most mit tegyünk? Mondja meg valaki kit kell felkoncolnom, hogy végre a koponyához jussunk. Végül a professzorhoz fordulok. Hogy akarta megsemmisíteni?

- Legalább már tanúskodott, azt nem lehet semmissé tenni. - Közelebb hajolok Opferhez, több szögből is megnézem. Kellett kimenteni ezt a szerencsétlent... Talán még a kultisták is kesztyűsebb kézzel bántak volna vele.
- Mostanára már Liebnitz emberei biztos teleszórták a szobáinkat Opfer többi testrészével - vicsorgok. - Az a legkevesebb, hogy reggel az egész emberiség közellenségeinek fognak minket kikáltani.

Albrecht professzor felemeli a tenyerét, nyugalomra intve titeket, miközben elgondolkodóan becsukja a szemét.

- No egy pillanat... álljunk csak meg, vegyünk mély levegőt és gondolkodjunk el, mielőtt pánikba esnénk vagy hibás következtetéseket vonnánk le! -megdörzsöli az állát miközben a fejet nézegeti.- Tényként tudjuk, hogy ez a láda korábban a főpap helyettes tulajdonában volt... és bőséges oka volt rá, hogy ezt a szerencsétlen embert halottnak kívánja. Úgy gondolom feltételezhetjük, hogy ő rakta bele a fejet... talán miután valami, felbérelt orvgyilkos vitte oda neki, mint bizonyíték, hogy a főpap parancsa végre lett hajtva...

- Természetesen ez teljesen mellékes. Ami fontos, hogy a rézkoponya, amelyre eme levél utal nincs a ládában -ekkor fontoskodóan felemeli a mutatóujját.- Ami természetesen azt jelenti, hogy valahol máshol van!

Akkor jöhetne is a következtetés, mivel ezt már mi is elmondtuk...

- Pontosan! -mutat a professzor Gimre.- Ez az amire én is rá akartam mutatni, de ön túlhajszolt s bele belekapó, felületes következtetési módszerével egyetlen fontos apróságot elfelejtett... Természetesen mivel a helyettes főpap volt a láda előző tulajdonosa, feltételezhetjük, hogy az ő tulajdonában van... ahogy erre önök is következtettek. Azonban azzal, hogy eltávolította a ládából, amely védelmet biztosított neki... feltételezhetjük, hogy használni akarja valamire... minden bizonnyal minél elöbb... mint később. Még a palotában volt a főpap mikor távoztak onnan?

Igen. De ha mi kijuttunk észrevétlen, akkor lehet, hogy ő is a templomjába ment valami ördögi rituálé elvégzése miatt. De ez csak egy eshetőség.

- Úgy hangzik, hogy mielőbb vissza kellene érni a palotába uraim... és hölgyem. Mindez rengeteg veszélyt rejt magában... a helyettes főpappal beszélni kell s kérdőre vonni... mielőbb!

- Mi az, hogy "kérdőre vonni"?! - hajolok a professzor arcába. - Ha nem vette volna észre, az a barom az egész várost lincselő tömeggé változtatta, csak mert nem úgy mentek a dolgok, ahogy neki tetszik. Milyen jogon vonjuk kérdőre? Ki előtt vonjuk kérdőre? És mi van, ha elismeri, hogy démonimádó, akkor kik fogják lecsukatni meg felégetni? Semmi értelme észérvekkel menni hozzá. - Összefonom magam előtt a karom. - Szóval hogyan is akarta megsemmisíteni a koponyát?
This message was last edited by the player at 14:03, Wed 24 Mar 2010.

- Kedves uram... a mágikus tárgy megsemmisítéséhez először vizsgálatokat kell végrehajtanom rajta... de hiába magyaráznám, se az idő sem a hely nem alkalmas arra, hogy mélyreható mágiatudományi értekezést tartsak... ha ilyesmire kíváncsi látogassa az egyik kurzusomat. Herr Schultzmannt mielőbb tudatni kell az észrevételükről, amely ha bizonyosságot nyer, bilincsbe juttatja a feltételezéseink szerint rosszban sántikáló főpapot! -mondja kioktató hangnemben a professzor.

Ez a professzor majdnem olyan ügyesen tud beszélni a semmiről mint én! Megvakarom a fejtetőm majd elgondolkodva válaszolok: -A nagy probléma az professzor, hogy a városőrség szét van szóródva. Próbálják egyben tartani a már-már szinte nem is létező rendet. Akik Shultzmann rendelkezésére állnak, túl kevesen vannak ahhoz, hogy legyűrjék a főatya testőrségét még akkor is ha mi is velük vagyuk. Legalábbis ez az én véleményem.

-De ha meg tudnánk győzni a papok egy részét, itt főleg a Sigmaritákra gondolok, de természetesen az "igaz" testvéreimre is, talán lenne esélyünk. Ranulf atyával is beszélnünk kell, ki kell hallgatnunk és ha ártatlan segítséget kell kérnünk tőle.

Köhintek egyet. Na nem mintha mi olyan sokat számitanánke. Talán egy kettő közülünke. Na de visszatérvee. Szerintem előbb Stolz főpapnak kellene szólni, utána Schultzmann parancsnoknake. Vagy talán egyszerre mindkettejükneke. Sajnos Ranulf atyáról nem lehetünk biztosak hogy nincs-e benne a kezee.

-Ezzel egyet értek, nem igazán érnénk túl sokat a főpap személyi testőrei ellen, egyedül Gim állná a sarat, de ő sem örökké. Nos, akkor mi lesz? Szétválunk és egyszerre próbáljuk értesíteni őket?