Miután mindkét főatya, testőreikkel és kompániájukkal elvonult, a frusztrált Schultzmann homlokát kezével törölgetve felétek fordul.

- A tárgyalást reggel folytatjuk, itt a palotában. Addig nem akarok semmilyen zűrzavart! A városra alkonytól hajnalig tartó kijárási tilalmat rendelek el, ami mindenkire vonatkozik, még a főpapokra is! Nem akarok semmi bajt, semmi ellenségeskedést! Kapnak szállást itt a palotában...

- Még nem ért véget a tárgyalás? - hüledezek mérgesen.

- Nem... nem született ítélet... semmi, egyelőre csak zűrzavar van, semmi más...

Csodás. - sóhajtok fel kissé szarkasztikusan.
Akkor esetleg tudna javasolni valami szálláshelyet nekünk? -
Nem ártana egy kis alvás. -

- Pihenjék ki magukat... a palota személyzete biztosít önöknek szállást.

- Igaz, nagyon igaz, de a zűrzavar fészke egyetlen ember volt - erősködök hitetlenkedve. - Ha mondjuk, ha esetleg Liebnitz megúszná a Sigmar elleni hamis vádaskodást, a kinti lázításért még felelni fog, ugye?

Fejemet csóválva figyelem a történteket, nem szólok semmit ezúttal.
Ugyan, te bolond. Hogy lennél ezzel keresett? Mégis, ki hinné el azt, ahogy a két főpap összeverekszik?! Gyermekmesének titulálnák, talán esténként mesélhetnéd a fogadós kisfiának.
Majd egy gyenge mosolyt engedek az arcomra és figyelem mit beszélnek a többiek Schultzmannal.

- Természetesen ki fogunk vizsgálni mindent. Kezdve az ikon előkerülésével, azzal a szimbólummal rajta, mindent. De elsőként, reggel a boszorkányvadász tárgyalásával kezdjük...

Akkor még várnod kell kicsit.. - paskolom meg kedvesen a köpenyemet.
Majd elindulok a személyzetet megkeresni.

Felfortyanok mérgemben és köpök egyet, majd odamegyek az egyik szolgálóhoz, hogy vezessen a konyhába!

A halántékom dörzsölgetve megyek Gim után.

Titeket a templomszolgák a 'Sigmarita szárnyban' helyeznek el, mivel Stolz embereinek tekintenek titeket. Konradnak felajánlanak egy lakosztályt, fürdővel, öltözködőszobával, nappalival, nagy hálóteremmel, míg a többieknek kisebb egyszemélyes, illetve közös nagyobb szobákat.

Én elég morcosan követelek egy kiadós ebédet-vacsorát attól függ mennyire jár az idő, meg egy söröshordót jófajta sörrel.

Késő délután, lassan alkonyat felé jár. A szobák rendezettek, nyugodtak, a szolgák ellátnak titeket minden szükségessel, köztük kiadós vacsorával is.
A palotában feszülten mászkálnak fel alá templomszolgák, városőrök és az egész díszes társaság, de általánosságban csend és nyugalom van.

Akkor telizabálom magam és legurítok úgy 8-10 korsó sört, gyomro megnyugtatása végett. Majd elmegyek lepihenni, hiszen már idejét sem tudom mikor aludtam utoljára. Leszámítva a börtönben való szendergést.

Én is jóllakok, és italba merítem a bánatom.

Próbálom összeszedni a gondolataimat, Ulrichoz imádkozom egy csendes sarokban.

Majd étkezem és keresek egy ágyat ahol pihenhetek.

Sok alkoholt a palotaszolgák nem adnak, de a Sigmar papokat és az Ulricitákat meg lehet fejni egy kis miseborra.
Mindenki végre felfrissül kissé, az étel és ital nagyon jól esik, hát még az ágy puhasága és melege, amelyben legtöbben azonnal úgy alszotok el, mint akit fejbevágtak...
This message was last edited by the GM at 11:20, Thu 04 Feb 2010.

Édes álmokat szövök rémisztő szörnyekről, akikkel hadakozok, majd az éjszaka másik felében arról a szép bögyös törpe nőről, akivel találkoztam, kitudja talán ő is bejött a palotába...

A kiadós étel után egy frissítő fürdőt vesz,majd ha semmi egyéb dolguk sincs,elvonul a szobájába,és álomra hajtja a fejét.

Megkeresem a szobám leghidegebb részét, és elhelyezem ott a köpenyemet, szorosan a kőfal sarkába, hogy az is hűtse.
Holnap sürgősen találnom kell egy csinos kis lábost a konyhán.
Remélem ezen a tárgyaláson gyorsan túlleszünk.
Majd lassan elalszom.

Gondolataimba merülve fekszek az ágyban.
Lett volna egy kis kedvem valami történettel szórakoztatni a megmaradtakat, de úgy érzem, nem lett volna helyénvaló, mivel sok társunkat vesztettük el ma. Holnap pedig szétosztom a zsákmányból való részesedést, még mielőtt Gim felhozná a dolgot.

Megvacsorázom, majd én is megyek pihenni. Elalvás előtt még megigazgatom a szakállam.
Na vajom mit akarnak majd holnape.

Elfogadom a felajánlott lakosztályt, és kényelmesen elhelyezkedek benne. Ideje lenne kezdeni valamit, hogy ne legyen teljesen reménytelen a helyzet. Talán a törvény lordjait meggyőzhetném, hogy Liebnitz ellen mellém álljanak... Amikor elkezd sötétedni, felkeresem Hannes Brucker szobáját.