Nekilátok megmászni a falat. Izmaimat megfeszítve próbálkozok, de amit kissé haladnék megérzem friss sebeim húzódását, és a fogaim is összecsikordulnak. ... Még kiszakadok a végén.

Mivel nem tudom, hogy az épületben balra, vagy jobbra futottak, ezért befutok utánuk az ajtón.

Próbálom összeszedni magam, és nagy nehezen feltápászkodok. Körülnézek, és nem éppen az elégedettség tudata az, mi most eltölti gondolataimat. Mióta ezzel a bagázzsal találkoztam, összevertek, elvarázsoltak, lezuhantam egy ház tetejéről... Milyen viccet űz velem a sors? Milyen utat kell bejárjak még? teszem fel a kérdést, miközben próbálok az ég felé nézni. De csak a kísérlet marad, minden mozdulat fáj. Hasztalannak és harcképtelennek érzem magam. Még egy utcagyerek is ellátná a bajom ilyen állapotban...
Erőt veszek magamon, és elindulok arra, amerre gondolom, hogy a többiek is mentek (délnyugat). Bár nem sietek, az már nem megy. Átvágok balra a sikátoron, aztán irány dél.
This message was last edited by the player at 09:54, Wed 20 June 2012.

- Pofázd már el, amit tudni akarunk, és vége! - lihegi Trubald miközben átseggel a széttört spalettán.

Trubald látja, hogy egy belső udvarba érkeztek, amely feltehetőleg több lakóház közös udvara lehet, középen egy kúttal, körbe némi lommal. Amerre Solveig éppen rohan, arra egy árkádos kijárat vezet ki az utcák felé.
- Jah... persze! - lihegi a nő. - Lófaszt! Mint az elöbb, mi?!

Siegfried megpróbálja megmászni a kőfalat, de elgyengült ujjai nem bírnak a téglák közti résekbe kapaszkodni, a lába fáradtan lecsusszan a falról.

Cavindel fáradtan, fájósan, komótosan indul meg a sikátorban nyugat felé.

Fleron, a betörőhöz képest óvatosabban mászik ki a széttört spalettán.

Gim felszedelődzködik a földről morogva, majd berohan a ház nyitott ajtaján. Odabent csak egy sötét folyosót lát, de a szemközti T elágazás bal ága felől Trubald és Solveig üvöltözését hallja.

Teljesen összetörve folytatom a botorkálást át szeméten, és igyekszek figyelmen kívül hagyni a szagot, amit az áraszt magából.

- Milyen előbb, te rihe?! Mikor voltál te segítőkész?!
Rohanok utána.

Rohanok a hang után.

-Pfh... -Fújom ki magam a próbálkozás után, majd futva indulok dél felé, valami, bejáratot keresve az előttem magasodó épületen, vagy ha nem látok ilyet, akkor csak haladok tovább dél felé, hátha megtudom kerülni ezt az épületet.

-Káoszimádókat védsz te lány értsd már meg! - kiáltom oda neki, majd a fogamat szívva rohanok én is utána, a két lomkupac között. Én nem vagyok annyira gyors mint Trubald mivel sok-sok dolog van nálam és amúgy sem tudok nagyon kapkodni a sérülések miatt, de azért próbálom vele tartani a lépést amennyire csak egy fáradt mutatványos tudja.

- Milyen előbb, te rihe?! Mikor voltál te segítőkész?! - mondja a betörő, majd rohan Solveig után.

- Amíg nem támadtatok rám BASSZÁTOK MEG! SZÁLLJATOK LE RÓLAM! - üvölti kétségbeesetten, az udvar visszhangzik a kiáltásától, miközben rohan az árkádos kijárat felé.

Siegfried rohan tovább a házfal mentén. Elér egy jelentéktelennek tűnő hátsó ajtóhoz, de azt is látja, hogy elötte nemsokára véget ér a ház és talán meg lehet kerülni (talán!).
Néhány járókelő furcsán néz Siegfriedre.

Cavindel nyöszörögve továbbvánszorog.

- Káoszimádókat védsz te lány értsd már meg! - kiáltja Fleron, majd próbálja tartani a lépést.

- Mi?! NEM! HAGYJATOKMÁÁÁR!

Gim rohan tovább a folyosón. Befordul balra, majd rohan a kitört spalettához. Ám váratlanul kinyílik elötte egy ajtó és ő egyenest belerohan. Termetes testével széttöri a fél ajtót és átbucskázik a férfin, aki ki akart jönni a lakásból. Mindketten felborulnak, a férfi az ajtófélfába veri a fejét, ami vérezni kezd. A lakásból sikoltás hallatszik.




This message was last edited by the GM at 08:18, Thu 21 June 2012.

Te GM, csökken egyáltalán a távolság köztem/-ünk és a kurva között, vagy futkározhatunk ítéletnapig? :]

Ilyen hülyeségek hallatán már csak egy dühödt ordításra futná nálam válaszként, de ki vagyok fulladva, nem pazarolhatom a levegőt, a picsába is! Sprintelek tovább, elátkozva mindent és mindenkit, mer csak úgy.

-Hidd el jobban jársz, hogyha nekünk tisztázod magadat! Ha nem jutunk nyomra a városőrséggel kell beszélnünk! Nem bántunk, ne félj már! - kiáltok utána miközben továbbra is a lépéstartásban igyekszek.

Amint meglátom, a két férfit, futás közbe megejtek egy kis kérdezősködést. -Jó estét! Nem tudják megmondani, meg tudom-e kerülni ezt a házat a továbbikban? -Kérdezem jó kedélyűen, pedig igazán mérges a némberre és fáradt is, no meg mindenem fáj.

Felpattanok. Vigyázz már ember! Kiáltom és futok tovább.

Minden elvem és ingerem félre téve, kinézem magamnak az egyik nagyobb szeméthalmot, és leülök egy percre pihenni. Most döbbenek csak rá, hogy igen elfáradtam, és egyébként is iszonyatosan fáj a hátam. Gondolom magamban, de valami arra kényszer, hogy ne engedjek a pihenés kísértésének, araszoljak a többiek után. Valami dac, vagy inkább bizonyítási vágy, mi hajt.

Trubald nyögve rohan tovább.

Solveig kirohan az árkádok alól és egy forgalmasabb mellékutcára ér ki. Itt, dacára a kései órának az emberek úgy sürgölődnek, mintha csak nappal volna. Bizony. Ez Altdorf.

- Jó estét! Nem tudják megmondani, meg tudom-e kerülni ezt a házat a továbbikban? - kérdi Siegfrid kutyafuttában a két férfitól.
Az egyik csak grimaszol, míg a másik magyarázkodni kezd.

- Hátaa.. az... az attól függ merre akarja uraságod megkerülni azt. Merhogyitten nemmessze mögöttünk biza csatlakozik a Volgen utcába, ahonnan meg uraságod el tud menni arra messze egészen a városfal irányába - mutogat dél felé nézve, balra. - Vagy pedig arra a Csévéző út felé - mutat jobbra.

Cavindelnek végre sikerül kivergődnie magát a szeméttel teli sikátorból Zena mellé.

- Hidd el jobban jársz, hogyha nekünk tisztázod magadat! Ha nem jutunk nyomra a városőrséggel kell beszélnünk! Nem bántunk, ne félj már! - kiabál Fleron miközben rohan Solveig után. A belső udvar visszhangzik a hangjától.
Valahol fent kicsapódik egy ablak és egy kecses női hang visszhangja tölti meg az udvart.
- KUSSOLJPOFÁDBEFOGOD VALAKIALUDNIISAKAR TETÁRSADALOMMOCSKATEEEEEE!

Gim feltápászkodik a vérző fejű, félájult férfi mellől, a szobából újabb sikoltás hallatszik.
- Vigyázz már ember! - förmed rá rendkívül empatikusan, majd továbbrohan és ő is kiseggel a törött zsalus folyosóablakon. A kis udvarból látja kirohanni és üvöltözni Trubaldot és Fleront.

Kicsit felszerpatáltam a térképet technikai okokból.

Aragornokat kerülgetve futok tovább.

Futok a némber után és egyre idegesebb vagyok. Ez már kezd unalmas lenni!

Nem foglalkozom a valószínűleg nem álmából felriadó nővel aki nekünk ordibál, ehelyett inkább folytatom az eddig is megkezdett próbálkozásaimat. Ahogy a sarkon kifordulok és látom, hogy itt több az ember mint odakint jól odaszólok nekik: -A nő tolvaj, fogják meg! - ordítom el magamat teljesen meggyőzően, elvégre valóban az.

Mikor kiérek a Zena mellé, végigmérem, nem igazán értem miért ácsorog a szemét mellett. Ha ez a szag indítja be, most biztos zsánere vagyok...
Folytatom kínkeserves utam dél felé eztán az arcomra is mosolyt csaló gondolatmenet után.
This message was last edited by the player at 12:36, Wed 27 June 2012.

-Köszönöm uraim! - Kiáltok oda nekik, majd ahogy csak megfáradt testemtől telik futok, hogy megkerüljem az épületet.

Trubald a járókelőket kerülgetve rohan Solveig után az utcán.

Solveig rohan észak felé a kisutcán. Egy agyagedényeket árusító pult mellett rohan el, ahonnan az árús éppen pakolja el a portékát, illetve egy kis szénaszállító 2kerekű szekér mellett, amelyet egy ámos munkás húz.

- Köszönöm uraim! - köszöni meg Siegfried, majd teperni kezd dél felé.

Cavindel sietős léptekkel indul meg dél felé, Siegfried irányába.

- A nő tolvaj, fogják meg! - zengi Fleron ahogy kifordul az udvarból az utcára.
A szavai olyan meggyőzőek, hogy egy férfi odapattan a rohanó Solveighez és megragadja a karján a ruháját. A nő egy pillanatra megtorpan és szabályosan lerúgja magáról az embert.
- ANYÁD ORKBASZÓ PICSÁJÁT! - üvölti, majd rohan tovább, de így pár métert visszaesett.
Fleron viszont kicsit szintén visszamarad, mert az üvöltözéstől megfájdul az oldala és levegőt kell kapkodnia, hogy az elmúljon.

Gim is kitartóan rohan az udvar kijárata felé.

Serrath kérésére összeférceltem egy áttekintő térképet az egész helyzetről. A fekete szórás az a Fog of War :D
Viszont felhívom Serrath figyelmét arra, hogy a karakere NEM szükségszerűen látja ezt át vagy tudja, hogy a társai merre vannak! Ő legfeljebb abból tud tájékozódni amit ő lát, látott!








This message was last edited by the GM at 13:01, Thu 28 June 2012.

Amikor a pult mellé érek, ami mellett Solveig elhaladt, futtomban felkapok és hozzávágok egy köcsögöt.

Futok, futok, futok....

Mikor meglátom Siegfriedet megiramodok. Na persze gúnyolom magam, folytatom a döcögős, lassú bicegésem felé.