Mikor leérek csak morgok a pultosnak, hogy lökjön elém valami ételt, meg sört, majd az idegenre nem is figyelek, csak leülök egy asztalhoz.

Egy kicsit elragadtatta magát? Túlságosan forrófejű? Remélem a bíróság is figyelembe fogja venni az ítélet kihirdetésekor. - tartom tőle a tisztes távot, hátha megint támadni akar.

Olyan jókat álmodok, hogy reggel valósággal kimenekülök a szobából, és csak a lépcsőn lebattyogva szedem rendbe a ruházatomat, isteneseket káromkodva magamban. Magamra öntöm az első korsó vizet, amit találok.

- Mi a löttyedt démonfaszát csináltál már megin'?! Ez mindenkinek a tyúkszemire lép - förmedek először a nemesfira, aztán a varázstudóhoz intézem szavaim. Közben észrevétlenül, de alaposan megvizslatom a köpenyét, nem szakadt-e valahol...

- Nem adott egyenes választ és kissé felhúztam magam, mivel igen kényes kérdésről van szó. Mégegyszer elnézést - mondja immár jóval hidegfejűbben Wolfgang. - De most szeretnék önökkel szemtől szembe beszélni. Hallottam a városban, hogy önök valamiféle... veszedelmes ereklyét kutatnak. Szeretném tudni, hogy ugyan mi okból? - itt kissé már feszült lesz a hangja. - Remélem nem fognak megpróbálni hazudni. Tudni fogom.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 7):

- Az ügy bizalmas, és... öö, mond ez magának valamit? - mutatom meg a tetoválást, hátha többet mond ezer szónál. Vagy ha nem is, legalább tisztában lesz felvállalt hovatartozásunkhoz vallásilag.

- Miért keresnek maguk egy káoszereklyét? - súlyt az asztalra öklével Wolfgang. - Válaszoljanak, különben a boszorkányvadászoknak fognak!

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 9):

Fancsali képpel visszagöngyölöm a ruhaujjamat a tetoválásra.
- Akár le is nyugodhat, a boszorkányvadászok már rég tudnak az ügyködésünkről. Nekik kell róla tudni, magának nem. És szerintem nem kell különösebben magyarázni, hogy miért jó mindenkinek, ha az a holmi kikerül a városból. Miért, tán csak nem tud benne segíteni? - vetem oda a kérdést már-már ingerülten, hiszen előre számolok vele, hogy ő sem lesz a hasznunkra, csak még egy követelőző kolonc a nyakunkba.

-Maga is ugyanúgy az ereklyét keresi. - mondom a férfinek amikor végre kicsit késve de elkapom a beszélgetés fonalát, hogy miről is van szó. Megmutatom én is a Jelet amelyet kaptam, hátha jobban meg fogják hatni/indítani a szavak amelyekkel folytatom a beszédet: -Ezt a dicsőséges jelölést nem azért kaptuk mert kultistákkal szövetkeztünk hanem azért, mert segítettünk leleplezni egy szervezetüket és segítettünk elpusztítani az általuk megidézett nagy hatalmú démont. És ide sem azért jöttünk mert szeretnék káoszba borítani a várost hanem azért, hogy megmentsük azt holott senki nem kért minket a feladatra, hanem így jelölt ki minket a sors rá. - mondom kissé mesélői fordulattal, majd a férfi ruhájára pillantok aminek színe és anyaga ismerős tegnapról. -Ha nem hisz nekünk csak sajnálni tudom amiért ilyen elvakultan keresi azokat akik a városnak ártanak, hogy még a barátok között is ellenséget lát, de sajnos kénytelen vagyok megsúgni magának, hogy elég sokan látják az ellenséget bennünk és bizonyos emberek nemrégiben egy tolvajjal túratták fel a szobánkat, amelyről minden bizonnyal semmit sem tudhat, hiszen miért is alkalmaznának a varázslók egy tolvajt, aki jóval nagyobb eséllyel lehet a kultisták barátja mint például mi akikre manapság elég sokan fegyvert emelnek. - zárom egy mosollyal.

- Szerintem túl magasra hág a gőgük és önbizalmuk. Mit terveznek azzal a veszélyes tárggyal? Kivinni a városból? - mered Trubaldra a varázsló. - Ezt egészen biztosan komolyan gondolták? Ki a városból, ahol a Káosz gyermekeinek kezére juthat? Ez a tervük? Ezt akarják tenni vele? Akármilyen jelet is mutatnak nekem, feltételezni merem, hogy némi gógyival rendelkező kultisták ugyanezt tennék hasonló helyzetben, hogy meggyőzzenek engem. Gondoljanak bele, fordított helyzetben maguk is aggódnának egy veszélyes tárgy után kajtató csapat láttán. Tehát mi a tervük azzal a tárggyal?

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 12):

Felállok az asztaltól és mélyen a Wolfgang nevű arcába nézek. Mivel eddig figyelmen kívül hagyott.
- Nézze pajtás. Middenheimből, előtte Ostlandból, Wolfsburgból sétáltam el idáig. Nem gondolja ugye, hogy ezt azért tettem, hogy a Káosz kezére játszak egy ereklyét? Ugye nem? Mert, ha azt mondja, hogy igen, akkor kénytelen vagyok azt gondolni, hogy megsértett. És akkor Verheerende lesz az eszköz amivel elégtételt fogok venni.
Az asztalra csapok ahogy ő. Nem annyira, hogy letörjön belőle egy darab.
- Sigmar szerelmére, és az összes istenére, ahelyett, hogy gyanúsítgat, inkább segítsen, és közös erőfel kiirtjuk a káoszt végre! Érti!?
Nem emelem fel túlságosan a hangom, de egyértelműen hangosan szólok. Az üvöltözéstől messze van. De lehalkítom a hangom.
- Olyan jó, hogy a Császár alattvalói a Káosz felett aratott győzelmüket azzal ünneplik, hogy sajátjaik vérére szomjaznak. Tényleg, ezért megérte küzdeni. Igaz?
Fordulok a többiek felé.

In reply to Wolfgang Matzger (msg # 13):

Wolfgang elvárásainak ellenére Wolfgang nem megfélemlítődik, hanem maga is feláll az asztaltól. Az arca dühöst vonásokba rándul.
- Fenyegetsz engem fiam? Jobb ha tudod, hogy a Ragyogó Iskola Varázslómesterével állsz szemben! - a szemei szó szerint lángra kapnak és a kopasz feje körül is egy enyhe tűzkorona kezd táncolni. - Nem érdekelnek a beképzelt érdemeid! Én már akkor eretnekek százait égettem porrá, mikor te még a pelenkádba pisáltál! - előre tartja a karjait, azon is lángok kezdenek táncolni. A hő kezdi megcsapni a csapatot. Matthias rettegve húzódik a pultja mögé. - Azt kérdeztem, hogy mi a tervetek a veszélyes tárggyal! Nem félrebeszélést akartam hallani, hanem az igazságot! Ha valóban jó ügyben jártok, akkor megfontolom, hogy segítsek rajtatok, de ha az eretnekek tipikus ellenállását tanusítjátok, akkor égnetek kell!

Wolfgang megfélemlítést csinál mindannyiótokra és a tesztet 2 -es sikerszinttel dobta meg. Tehát akinek nem sikerül a -20%-os WP próbája az megfélemlítődik és ennek megfelelő reakciókat várok.
This message was last edited by the player at 09:34, Wed 17 Oct 2012.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 14):

Nem használtam megfélemlítést GM! Nem dobtam ilyen skillt. De mindegy. -.-

Tudom, hogy mire képes egy Ragyogás Varázsló. Láttam. Éreztem a bőrömön a lángjaik hőjét, amikor a barbárok soraira hajították lángjaikat.
Megrettent a lehetőség, hogy én is hamuvá égek. Hátrálok egy lépést, és hangomban félelemmel vegyes tisztelettel szólalok meg.
- Én is szeretném tudni az urak tervét, de nem tudom. Amit tudok, hogy a jó ügyért harcolnak, ahogy én is. Sigmarhoz imádkozom, a Császárt szolgálom, az igazság és a fény útjáról nem térek le soha! Sigmar bajnoka kívánok lenni, nem pedig ügyének árulója!
Ha az urak letérnek az útról...nekem nincs velük dolgom.
Még egy lépést hátrálok, úgy, hogy ezúttal a többiektől is egy egész lépésnyire kerüljek. Én itt senkihez sem tartozom, és máris halállal fenyeget egy ilyen erőteljes, nagy hatalmú varázsló.
Mivel túlságosan megijedtem tőle, a sértését a pelenkával kapcsolatban, fel sem fogom. Csak a lángokat látom. ÉS a férfi tekintetéből áradó halált.
This message was last edited by the player at 09:38, Wed 17 Oct 2012.

In reply to Wolfgang Matzger (msg # 15):

Bazz.. :D Wolfgang Scheunacht csinált megfélemlítést, nem te!

Cavindel épphogy kipislogta a csipát a szeméből, egyből egy lángokra kapó varázsló kerül a szeme elé. Ez már túl sok a mélyőrnek.

- Bassza meg! - a nadrágján egy nedves folt kezd terjengeni. - Nekem ebből elegem van! Az egészből elegem van! Jobb volt nekem a régi munkámban!

Majd fogja magát, sarkon perdül és kirohan a fogadóbol.

A csapat soha többet nem látja...

14:21, Today: Konrad von Oderschwank rolled 21 using 1d100. wp nwoflgang ellen.
Ami lemaradt, hogy 18-ra dobok

Jól van... Jól van... - mondom visszahúzódva - Én arra leszek... - mutatok kifele az ajtón - Ha esetleg... Kellenék... - és próbálok Wolfgang látószögén kívül elmenekülni a tájról. Még csak az hiányzik, hogy a tegnapi eset után a Lángoló Asztalból Leégett Asztalt csináljon.
This message was last edited by the player at 12:36, Wed 17 Oct 2012.

- Úgy értem, hogy kivonni a forgalomból, nem kivinni a városból! - üvöltök rá egészen kikelve magamból. "Hála" a sok elbaszott dolognak, amit az utóbb hónap(ok?)ban láttam, ez a kis bűvészmutatvány a lángokkal már igazán nem hat meg, sőt csak még dühösebbé és keserűbbé tesz a tudat, hogy egy varázsló, egy a potenciális szövetségeseink leghatalmasabbjai közül, ennyire nincs egy hullámhosszon velünk. - Ha van ötlete, mit kéne vele csinálni, mondja! A drága tüze el tudja pusztítani az elpusztíthatatlant? A rendjének erődje meg tudja őrizni azt, amire a Káosz szolgái ácsingóznak?

Láttam már egyet s mást mesélői pályafutásom alatt és regéltem is sok félelmetes dologról de ez a varázsló már kezd a middenheimi démon nyomába érni, hogyha a fenyegetésről van szó. Szeretném számat szóra nyitni de hangom elhalt és csak arra vagyok képes, hogy néhány lépést hátráljak a lángok és a varázsló elől. Annyira nem rezeltem be mint szegény Cavindel, de ez a varázsló ha nem is veszélyesebb mint egy horda kultista, azonban félelmetesnek félelmetesebb. -El akarjuk... pusztítani... - mondom elhaló és elcsukló hangon miközben kis híján felesek egy mögöttem lévő székben, de végül is szinte vért verejtékező arccal meg tudok állni.

Van Fearless képességem...

A varázsló megjelenése, viselkedése elrémíszt, lefagyok és mozdulni sem tudok. Ülök a helyemen és csatabárdomba kapaszkodom úgy, mint haldokló az élethez.
This message was last edited by the player at 05:27, Fri 19 Oct 2012.

És van annak bármi köze az Intimidate-hez?

Wolfgang lángjai hirtelen alább hagynak, majd eltűnnek.

- Elpusztítani? - pillant Trubaldra. - Hmmm... - elmélázva leül, állát ujjaival dörzsölgeti. - Igen, ami azt illeti igen... Elméletileg lehetséges... - mélázik. - A Fénylő Dicsőség Transzfigurációja. Egy erőteljes rituálé.

Gondolom, ha nem tudok semmitől se megijedni, akkor nem hat rám a megfélemlítés...

In reply to Gim Gronisson (msg # 24):

Ennek szabály vonatkozása van. A Fear és az Intimidate nem egy és ugyanaz.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 23):

Továbbra sem közeledek a varázslóhoz. Az imént még porrá akart égetni, most meg filozofál. Őrült, mint rendjének minden tagja. De ezen nincs mit meglepődni, folyamatosan a tűzzel játszanak.
- Szóval elpusztítjuk...így már mindjárt jobban hangzik.
Nyelek egyet és összeszedem a bátorságom a következő kérdésemhez.
- Csatatéren szívesen látott segítők a Ragyogás Varázslói, de nem tudom, hogyan dolgozzunk együtt olyannal, aki hirtelen haragjában képes, és hamuvá égeti a szövetségeseit. Vagy segítőit. Képes rá, hogy ne pusztítson el minket puszta szeszélyből?

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 23):

- Nem ilyen egyszerű ám... vagy há' nem tudom, az a transzformitásos akármi mennyire egyszerű, de az a lényeg, hogy úgy kell kivonni a forgalomból az ereklyét, hogy a benne ragadt démoni... lélek, vagy szilánk, vagy mi'isten, az ne szabadulhasson ki!

- Senki nem ízleli a csodálatos Aqshy-t, aki nem érdemli meg uram! - mondja tüzesen Wolfgang, majd elgondolkodva bólogat.
- Nos igen... igen... - morfondírozik. - Egyáltalán nem egyszerű rituálé... de, nos... hogy is fogalmazzak szimplán... lényegében minden... minden jelenlétet megsemmisít az ereklyében, legyen az akár entitáns, aktív vagy passzív energia... lényegében. Nézzék elég nehéz ezt ilyen egyszerűen elmagyarázni, de ez volna a lényeg.