In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 28):

Csak pislogok rá. Ez túl szép, hogy igaz legyen. És különben is, ez egy seggfej, nem könnyű a nap hőseként tekintenem rá.
- Ez... biztos? Megbízható? Úgy értem, működött már? És működni fog?

- Őszintén szólva még nem próbáltam... de... elméletileg működnie kell.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 30):

- Nincs lehetőségünk élesben kísérletezgetni ilyesmivel! Nem kockáztathatunk! - tépném a hajam, ha nem lenne rajtam bőrsapka és sodronycsuklya. Leginkább azért, mert igenis muszáj lesz kockáztatnunk, hiszen ez a rituálé talán az egyetlen esélyünk.

Ahogy a lángok tovaszállnak valamennyire az ijedtségem is vele megy, de természetesen egy része megmarad mivel a varázsló még most is úgy látszik, hogy bármelyik pillanatban elpusztíthatna minket, hogyha akarna. Így csak kissé remegő hangon folytatom még mindig: -Nekünk azt is mondták, hogyha csak a tőr pusztul el de benne a démon nem, akkor egy újabb darabja fog kijutni a világba. Ha mind a három elszabadul, akkor a pokol is vele. Muszáj benne biztosnak lennie. - magyarázom, habár nem tudom pontosan mondtam-e mindent mivel csak azért válaszolok valamit a varázslónak, nehogy véletlenül megint haragja gyulladjon.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 30):

- Tehát nem működik, de reméli, hogy mégis.
Konstatálom az elhangzottakat úgy, ahogy egy egyszerű katona ember érti.
Számomra az "elméletben működik" az egyenlő a "súlyos veszteségekkel, vagy vereséggel járna, de elméletben működik, tehát biztos a siker". Ó, hány ezer katonatársam lelke bolyong most a Túlvilág és az Öreg Világ között ilyen kijelentések miatt.

- Ennél biztosabb nem tudhatok benne lenni. Ez egy ősi rituálé amelyet igen nagyhatalmú varázslók dolgoztak ki. Sajnos manapság nincs rá lehetőségünk, hogy úton útfélen Káoszereklyékkel kísérletezgessünk rituálékat. Magának a tárgynak az anyagát nem feltétlenül pusztítja el, kizárólag annak a... ahhh - leejti a vállait. - Annak a... hatalmát.

- "Sajnos"?! - köpök ki oldalra reflexből, és hitetlenkedő meg feddő pillantást vetek a varázslóra. Elbaszott egy helyzet! Ez a' állat meg még élvezi is, hogy rítusoskodhat az egész város bőre árán. Utálom a fajtáját! A hülye boszorkányos rögeszméjük a vesztük... meg a miénk is.

Bemegyek a lovamhoz, hogy időben el tudjam szabadítani, ha esetleg a lobbanékony kedvű varázsló most akarná felforgatni a világot. Azért óvatosan figyelem a kijáratot, hogy ha elmenne, akkor észrevegyem. Nem vagyok vele szalonképes állapotban a tegnapi incidens, valamint a ma reggeli bemutatója után.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 34):

- Nem nevezném sajnálatos ténynek, hogy kevés Káosz ereklye létezik.
Megiszom a Matthiastól kapott teás rum maradékát.
- De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hol kezdjük. És hogyan? Mi lesz az én dolgom? Úgy látom itt már mindenkinek megvan a maga szerepe, de nekem még senki nem osztott lapot.
This message was last edited by the player at 13:49, Fri 19 Oct 2012.

Egy darabig mélázok a dolgon, de gyorsan úgy ítélem, hogy pillanatnyilag helyes cselekedet szembesíteni a kuruzslót a kemény tényekkel, és az is érdekel, mit reagál a dologra; ezért hirtelen elévágom az asztalra a szakadt köpenydarabot, amit a felégett városrészből szereztünk.
- Ez onnan való, ahol a rendjének a vára áll... állítólag. És ugyancsak onnan, ahol felbéreltek ellenünk egy tolvajt, hogy túrja át a szobánkat az ereklye után. Valószínű, hogy ez a szövet erről az alakról szakadt le, és ahogy látja, az még világosabb, hogy egy magafajta köpönyegébül származik. No, erre mit mond?

- Azt hittem, hogy a rituáléról besz... - kezdi, majd megakad, összeráncolja a szemöldökét és láthatóan felismerés gyúl a tekintetében. - Egy pillanat. Miért mondja ezt el nekem? - a felismerés mintha lassan haragba csapna át.

- Nem szívlelem, ha titkolózni kell barátok között - nézek rá szigorúan. - Azt akarom, hogy magyarázza meg nekünk. Mert magyarázat nélkül hajlamosak leszünk a legrosszabbakat levonni... ugye érti? Mert mi mást tehetnénk?

In reply to Trubald Altmann (msg # 40):

Gyorsan nekiállok békítőt játszani.
- A társam nem fenyegetőzik, nincs szükség újabb erődemonstrációra, felfogtuk, hogy el tud pusztítani minket.
Nem hagyom, hogy félbeszakítson.
- De itt az ereklye elpusztítására kellene koncentrálni elsősorban. Szerintem.

Kissé megkésve, én is letántorgok a fogadóba, a tegnapi este kissé megviselt, úgy látszik, nem bírom már az italt úgy mint régen... A fasznak hazudok, már magamnak is, hisz sose bírtam a piát... Csak szerettem... Mit szerettem, most is szeretem... Szereti a faszom... Ohh, jaj... Soha többet, egy napig nem iszom... Törölgetem az arcomat, a szememet, ujjaimmal fésülgetem a hajamat és a szakállamat. Hogy kerültem a szobámba? Tök mindegy... Ellenőrzöm pisztolyaim még az övemben vannak-e, és lepedékes fogaimat megvillantva mosolygok egyet, mikor érzem, hogy minden megvan. Először ügyet sem veszek a többiekre, csak helyet foglalok a pultnál és intek Matthiasnak. -Jó reggelt, uram valami tejet, vagy vizet vagy tököm nedvit, adjon legyen színes... Hú' de szanaszéjjelganalykodtam magam tegnap... -Felböfögök egy egészségtelet, majd a többiekre pillantok. Ekkor tudatosul bennem, hogy találkoztam tegnap ezzel a gólem surmóval, de ki ez a fontoskodó másik. Mivel fogalmam nincs, és nem is nagyon vagyok szalonképes állapotban, még attól is tartanom kell, hogy a cipőjére okádnék, így inkább nem szólítom meg. Viszont Cavindelt nem látom... Úgy látszik, tegnap ő is mulatott még egy keveset... he,he... Majd felébred ő is egyszer... Eztán békésen várom a tejecskémet, vagy vizecskémet és közben balgán mosolygok.

Én meg közben idegesen ropogtatom az ujjaimat odakint? Na mi lesz már, elpusztítják az egész Birodalmat, vagy már csapra is vertek egy boroshordót? Ugyanakkor csak felzaklat, hogy tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy mi történik odabent, így megpróbálok keresni egy ablakot, amin keresztül remélhetőleg tudok hallgatózni.

- Nem igazán értem összefüggéseiben amit mond, hogy egy "magamfajta" túrta át a szobájukat, vagy, bérelt fel egy tolvajt aki ezt megtette. De bármelyik is legyen, tisztán értem, hogy engem vádol ezzel...? - áll fel indulatosan Wolfgang és meredten Trubald szemébe néz. - Ugyanis ellenkező esetben miért tőlem várna magyarázatot? - majd anélkül, hogy elvenné a tekintetét Trubaldról, válaszol Wolfgangnak. - Igen, véleményem szerint is arra kellene.

Eközben Matthias még mindig félve kisettenkedik és hoz egy jó nagy mázolt kerámiából készült korsóval tejet.

A fogadóbol eközben minden egyéb vendég távozott.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 44):

- A maga rendje. Ki más magyarázhatná meg? - lóbálom a ruhacafatot.
This message was last edited by the player at 09:22, Sun 21 Oct 2012.

- A rendünkben a varázslók nem rabszolgák, hanem szabad emberek. Mindenki saját akarata szerint cselekszik és csak szélsőséges esetben figyeltetik a rendtagokat. Azonban amennyiben azt feltételezi, hogy zsivány elemek férkőztek a rendünkbe, úgy el fogok rendelni egy vizsgálatot a Ragyogó Toronyban.

In reply to Wolfgang Schenuacht (msg # 44):

Elégedetten biccentek névrokonom szavaira, nem érzem szükségét, hogy további magyarázatot vagy megjegyzést fűzzek hozzá.
Azért, az igazat megvallva aggaszt kicsit, hogy megint kezdi felidegesíteni magát.

Még mindig kissé kétkedve figyelek a varázslóra - legalábbis abban a tekintetben, hogy mikor fogja elveszíteni ismét a hidegvérét. Talán nem a legjobb ötlet az alábbiakat közölni vele de egyszerűen annyira meglepett az amit az imént mondott, hogy nem tudok másképp tenni: -Tehát a rend tagjai semmilyen felelősséggel nincsenek egymásért? - kérdezem még kissi mindig félősen. Leginkább azért mert rögtön azok a rémképek futnak át a fejemen, hogy talán a Middenheimben látott beépülős történések fognak ismét lejátszódni -  csak ezúttal talán még veszélyesebben.

Osztom Fleron hitetlenkedését az egymásért felelősséget nem vállaló Iskolatagokra vonatkozóan, de csak ennyit válaszolok a tüzes temperamentumú kopasznak: - Az ám, az a vizsgálat szerintem  mindannyiunk érdekeit szolgálná. Ezek a kaotikus démonbaszók meg a kutyáik beférkőznek mindenhova...

Megelégelve a várakozást (meg érdeklődve, hogy mi történik odabent) sunyin visszamászok a fogadóba, tisztes távolságra megállva a varázslótól.

-Köszönöm szépen Matthias! - Azzal, behúzott nyakkal elkezdem szürcsölgetni a tejecskémet, szépen aprókat kortyolgatva. Közben lassan már nekem is leesik, hogy ezek valami varázslóval tárgyalnak, sőt, a varázsló tárgyal velük... velünk... Nem is túl barátságos hangnemben. Baj lenne? Minden esetet szem előtt tartva, készenlétbe helyezem magam, mondjuk amilyen állapotban vagyok, még az is megeshet, hogy még egyszer lelövöm a Nemesurat...

- Az új beavatottak kizárólag a Rend berkein belül tevékenykednek szigorú megfigyelés alatt. Az utazó varázslók már maguk választhatják meg céljaikat, de rendszerint rendszeres jelentéseket kell tenniük. A Varázslómesterek és Varázsló Lordok már nagy hatalmú személyiségek, akik maguk ellenőrzik a Rendet és persze gyakorta egyeztetnek egymással és egyéb szervezetekkel. Erről elég ennyit. El fogom rendelni a Ragyogó Toronyban a vizsgálatot. De most térjünk vissza az ereklyére!
This message was last edited by the player at 17:21, Mon 22 Oct 2012.

Remélem magával kezdi... - morgom magamnak még mindig kerülve a varázsló tekintetét.