In reply to Nagash_FFC (msg # 17):

Posztolás előtt nem módosítgathatom, az nem módosítgatás volna. :D
This message was last edited by the player at 10:39, Fri 05 Apr 2013.

Moxylandet olvasta valaki? Vélemény?

In reply to Nagash_FFC (msg # 19):

A Zoo City alapján kiváló kell legyen Beukes előző regénye is.

Érdekes volt olvasni a beszélgetéseteket, ugyanakkor mókás, hogy a tény, hogy egy regény ifjúsági e, nem minőségi jelző.
A Harry Potter pl. a fandom időnkénti kirohanásai ellenére ifjúsági regény, bár a komolyabb fajtából [első két rész után egyértelműen], mégis színvonalas a gagyi latin és a néha inkább vicces, mint komolyan vehető kreált szavak ellenére.
Szóval felőlem a Leviatán lehet ifjúsági regény, ettől még nem érzem azt a veszélyt, hogy nem kapok minőséget a pénzemért.

Ezért sem értem, ha valaki azt írja, hogy olyan korszaka van, hogy nem tart igényt az ifjúsági regényekre, mivel ez olyan, mint ha azt mondaná, hogy nem tart igényt a dieselpunkra. Számomra. Nekem. Figyelembe véve újonnan szerzett ismereteimet. :D

In reply to Morak (msg # 21):

Igen, olyasmi.

In reply to Damoqles (msg # 22):

Ironizalsz? :)

A Leviatán folytatása :)

Nekem ennek a borítója jobban tetszik.
http://www.adastrakiado.hu/behemot.html

In reply to Morak (msg # 23):

Ugyan miért tenném? Neked még nem volt olyan, hogy nem kértél egy stílusból?

A különbség annyi a példádhoz képest, hogy nem tematikus irányú a kifogásom az ifjúságiakkal szemben, hanem stiláris.

In reply to Damoqles (msg # 25):

Oks. :)

Neal Stephenson - Gyémántkor c. regényéről van valakinek véleménye?

In reply to Nagash_FFC (msg # 27):

Ez is itt van a polcomon. Ez is vár a sorára. Marha konstruktív vagyok.

A Snow Crash ugyanettől az írótól egy jó kis cyberpunk regény. A Gyémántkor, ahogy tudom, sokkal komolyabb hangvételű.

In reply to Damoqles (msg # 28):

Nanopunknak mondják. Ez felkeltette az érdeklődésemet.

In reply to Nagash_FFC (msg # 29):

Nem tudom, mennyi "punk" van benne, de nanonak nano. :)

In reply to Damoqles (msg # 30):

A vicces a Nowpunk :D Ami minden kortárs írásra vonatkoztatható xD

In reply to Damoqles (msg # 30):

Büszkék lehettek magatokra könyvajánlóügyileg :-) Megvettem a Moxylandet és a Kvantumtolvajt. És gondolkozom még a Tövisek Hercegén :-)

In reply to Nagash_FFC (msg # 32):

In reply to Damoqles (msg # 33):

Akkor azt már nem is mondom, hogy a Planescape Tormenttel is elkezdtem játszani :D

Scott Westerfeld: Leviatán



Érdekes alternatív történelmi regény, amely az első világháború kirobbanásának idején játszódik. Tipikusan kalandregény. Nagyrészt nem a főszereplők lelkivilágára koncentrál a történet, hanem a velük megeső kalandokra, eseményekre. Mindezek mellett természetesen megvan a maguk lelki válsága, rejtegetendő titka, de ezek rövid utat járnak be a történet folyamán és habár beágyazódnak abba és szerves részét képezik, mégse számítsuk pszichológiai mélységekre. Ez egy kalandregény.

A történet konkrétan abban a pillanatban kezdődik, mikor Ferenc Ferdinándot meggyilkolják és fiának, Sándor hercegnek menekülnie kell. A történet két nézőpont karakter (E/3) között oszlik fel, a már említett ifjú Sándor herceg, aki a meggyilkolt főherceg balkezi sarja és Ausztriából menekül; illetve egy skót lány Deryn Sharp, aki fiúnak álcázva magát belép a légierőhöz Londonban, hogy elszakadhasson családjától, akik tisztességes lányt akarnak faragni belőle. Innentől kezdve mindkét karakternek óvnia kell identitását. A nézőpont karakterek gyerekek, és ez érezhető a világlátásukon valamelyest. Emellett meg kell jegyezni, hogy remekbeszabottan egyediek. Érezhető, hogy a háború forgatagában felnőnek a feladatukhoz és érezhető, hogy mennyire különböző "világból" származnak. Sándor még mindig tartogatja becsületének szilánkjait és dolgozik benne a nemesi neveltetés, Deryn pedig egészen "vidékies" és gyakorlatias. Viszont mindkettejükben megvan a változásra való hajlam. És azért nem lépik át a koruk adta korlátokat.

A történetszálaik természetesen külön kezdődnek és jó ideig külön is folynak. A regény úgy jó első fele láthatóan arra koncentrál, hogy bemutassa a világot, a két különböző típusú technológiát (erre kifejezetten ad Westerfeld, itt csillan meg a sci a scifiben :) ), illetve a főhősök saját kis szituációját, illetve privát nyomorát. Ez a rész mindkét félről egy különböző apróbb döccenőkkel teli utazás (ahogy az a kalandregényektől elvárható). A Leviatán nem vonultat fel túl sok szereplőt, nagy a fókusz a főhősökön, csak az őket körülvevő közvetlen környezetükben hemzsegnek mellékszereplők (azok nagyrésze is csak mob :D). Fontos szereplő még Dr. Barlow a biológushölgy, Volger gróf Sándor védelmezője, illetve a Leviatán személyzetéből 1-2 ember.

Mikor a történet összeér, onnantól egy nagyobb szituáció megoldásában kapcsolódik össze, amely a történet végéig tart. Sándor és Deryn kapcsolata nem kezdődik zökkenőmentesen, ami kifejezetten tetszetős valóságérzetet ad neki, ám a történet vége mégis pozitív, talán túlságosan is romantikus (nem szerelmi értelmeben) kicsengésű. Kinek-hogy, de számomra itt érződött az ifjúsági regény mívolta, amely szinte kötelezően egy abszolut pozitív véget kíván a történetnek. Egyébként a szöveg maga viszonylag híg, olyan értelmeben, hogy a főszereplők fiatal mívolta miatt a történetfonál viszonylag lassú és eléggé részletezett. A nyelvi szint tökéletesen gördülékeny, óriásléptekben lehet haladni. A történet messze nem olyan súlyú vagy komplexitású, mint a komolyabb regényeknél, de egy átfogó kalandot ábrázol, amely továbbnyúlik a következő kötet felé is.

Aranyos részlet még, hogy a regény után egy pár oldalban Westerfeld összefoglalja, hogy miben tért el a valós történelmi tényektől.

Ja, és ezután a Diaszpórát olvasom.

... és az első 3 oldal elolvasása után leégett az agyam.

In reply to Damoqles (msg # 39):

De még van belőle elég, hogy tovább olvassam! :D

http://www.forbes.com/sites/je...000-beginners-guide/

Jonathan Green, a Necromancer című Warhammer regény írójának egy új projektje.

http://www.kickstarter.com/pro...-the-legacy-of-death