Színpadiasan széttárom a kezemet miközben hátradőlök a széken: -Útra készebb nem is lehetnék. - kommentálom egyszerűen, majd Trenna felé pillantok, hogy vajon a jó étvágyú troll befejezte-e már az étkezést; ha mindenki végzett, akkor felpattanok a helyemről, s némileg távolabbról figyelem ahogy a többiek is felkészülnek az indulásra.

Osszekeszultok a reggeli utan es elindultok megkeresni a Legorseg epuletet. Talan nem teljesen meglepo modon a egorseg epulete magas es egy kisebb, gyorsnak tuno hajo horgonyzik folotte.

Az ajtonal allo orok rovid kerdezoskodes utan beengednek titeket ahol is a legfelso emeleten megtalaljatok Drimsby irodajat. Ahogy kopogtattok kiszol, de mikor benyittok meg mindig gondterhelten olvas valamifele levelet, de azert int nektek - Hat eljottetek. Foglaljatok helyet - int. Az iroda falai menten van par szek, meg az iroasztal tuloldala is ketto. Mindegyik modjaval diszes, latszik rajtuk hogy nem a legolcsobb dolgok, de egyik sem tulsagosan hivalkodo. - Mar hallottam rolad par erdekes dolgot - intezi Uzelnek a szavait majd mindannyiotok fele fordul - de ugy ertesultem az ejszaka meg tevekenyebben telt - hangjaban semmifele negativ felhang nincsen, valoszinuleg igy is gondolja vagy legalabbis jol megjatssza magat.
This message had punctuation tweaked by the player at 22:51, Sun 29 Mar 2020.

Érdeklődve vizsgálgatom a Légőrség épületét - persze nem tervezek betörni, de azért engedek a szakmai ártalomnak és jól megnézem magamnak, hogy hol lehetne a legkönnyebben felmászni, hány ablakot számolok, merre lenne érdekes menekülni, hasonlók; de a felette horgonyzó kisebb hajót is sokáig méregetem, közben pedig azon jár az eszem, hogy milyen milyen nagy területet lehetne ellenőrizni vele a város déli részén. Egyedül akkor hagyom abba a bámészkodást amikor az őrök a látóterünkbe kerülnek, felhívni a figyelmet magamra természetesen nem szeretném. Drimsby irodájában is alaposan szétnézek amíg Uzelhez beszél, majd ahogy hozzánk intézi a szavait, lehuppanok az egyik székre, flegma tartásban elhelyezkedve: -Jól értesültél. - nem találom meglepőnek, hogy eljutott ide is az éjszaka történtek híre. -Némileg rongálódott az átoknak hitt emberkereskedők üzlete, bár úgy hisszük még tanyázhatnak páran a város környékén. - nem akarok rögtön előállni az ötlettel, elvégre Uzelnek több köze van ehhez az embernek, meg a legjobb az lenne, hogyha ő maga ajánlaná fel, hogy kölcsönös lehetne a segítségnyújtásunk. -Miben segíthetünk? - kérdezem némi szünet után.

In reply to Keira Ailin (msg # 221):

Ha a szemkötős ork észreveszi, hogy Keira elég alaposan és hosszan vizsgálgatja a Légőrség épületét, akkor a tolvaj lány eddig megismert előtörténetéből kiindulva megjegyzi neki:
- Eszedbe ne jusson! - majd rövid gondolkodás után, hozzáteszi - legalábbis most egyenlőre semmiképp.
Azért biztos ami biztos ő is alaposan szemügyre veszi előbb a Légőrség épületét, majd Drimsby irodájának belsejét is.
- No igen! A rossz híreknek rólam a fele sem igaz, a jó híreknek meg még annyi sem - kommentálja röviden, szinte zárt szájjal préselve ki maga elé a szavakat Uzel Drimsby feléje intézett megjegyzését. Majd Keira válasza után, határozottan a Légőrség parancsnoka elé áll és szemébe mélyen belenézve kijelenti, újjaival a mennyezet irányába mutatva:
- Szükség lenne arra a hajóra ott fent, ebben az ügyben is. Valószínüleg az emberkereskedők itt lehetnek még a közelben. Lehet éppen a Jerris Vivane felé futó útján várakoznak az "árura" - vesz egy mély levegőt és határozottan "beleböffenti" Drismby képébe - ha azt akarja, hogy segítsünk elkapni a rakenneket, vagy miket, akkor magának is segítenie kell, hogy mi elkaphassuk az emberkereskedőket. 

Az idosodo ferfi meghallgatja Keira es Uzel szavait aztan kisse lassan belekezd - Nos ez nem teljesen olyan egyszeru. De terjunk ra az elejetol inkabb. Ahogy mar korabban emlitettem a Lombjaro legenysegebe keresek uj tagokat. Eredetileg hosszu tavra legornek kerestem volna es Karl igazan biztato dolgokat meselt. - kezd belelendulni - Azonban a dolgok kicsit megvaltoztak azota. No nem abban hogy szuksegem van olyanokra akik megalljak a helyuket - int feletek jelezve hogy ezt mindenkeppen bebizonyitottatok neki
- Persze az egesz tortenet hosszu es valamennyire titkos is, ugyhogy nyilvan mar majd mindenki tudja. - jelenti ki szinpadiasan - Nemregiben feltunt egy ujfajta valami a kornyeken. A rakkenek. Ketto vagy harom egyszerre, lecsaptak a felkeszuletlen hajokra, a Lombjaro is ilyen sorsra jutott, a legenyseg tobb mint fele ottmaradt. No nem mintha a hajo maga nem lenne harckepes, de a meglepetes es a tulero soknak bizonyult. Azota a mi hajoink is kisebb csapatokban mozognak, de az erkezo hajokat nem mindig erjuk el idoben. - tart egy kis szunetet. - Ez tortent tegnap is a Bibor hajnallal. Mire odaertunk a hajo mar langokban allt. A rakkenek elmenekultek, a tobbit tudjatok - itt tart egy kis szunetet szinte kerdezve hgy van e eddig barmi kerdes.
This message had punctuation tweaked by the player at 20:24, Sun 05 Apr 2020.

In reply to Air Warden Drimsby (msg # 223):

Uzel a fejével int, hogy részéről nincs kérdés, de a szája sarka kezd lefittyenni, amikor azt kezdi kivenni Drimsby szavaiból, hogy a hajóra ne is számítsanak, hogy segítségükre lesz az embervadászok utáni hajszában.

Uzel, az épület kapcsán tett megjegyzésére csak haloványan elmosolyodtam: -Távol álljon tőlem. - biztosítottam röviden az orkot; nem nagyon tartottam célszerűnek mást válaszolni, nem csak azért, mert a szemkötős némileg temperamentumos viselkedésről tett eddig tanúbizonyságot, hanem azért is, mert így is gondoltam: egyszerűen nem érné még az erőfeszítést ide betörni.

Amikor Uzel megszólal csendesen hallgatom végig, némileg szórakoztatónak találom a meglehetősen nyers és egyenes stílusát egy ilyen tárgyalás közben, fél kézzel a hajamat kezdem el babrálni egy ideig, hogy el tudjam takarni azt a halovány mosolyt ami kiül az arcomra. Eztán kíváncsian várom, hogy mit reagál rá Drimsby: nagyjából ezt vártam, sejtettem, hogy egy ilyen rutinos vén rókának látszó férfi nem fogja csak úgy hagyni, hogy mi kezdjünk el feltételeket szabni, pláne nem úgy, hogy elvileg mi nekünk kellene neki segíteni. Ahogy a férfi elhallgat, s minket figyel gondterhelten bólogatok néhányat, de nem szólok semmit - folytassa csak nyugodtan, ha majd elmondta a teljes történetét, és kilyukadt arra, hogy pontosan mi jár a fejemben velünk kapcsolatban, akkor beszélünk a részletekről.

Elisa aki eleddig csendesen hallgatta a dolgokat hirtelen megjegyzi - Hogy erted hogy a dolgok megvaltoztak? Tegnap este ota? -
This message was last updated by the GM at 22:00, Mon 06 Apr 2020.

Drimsby megvonja a vallat kisse szinpadiasan - Pontosan. - majd egy mosoly utan folytatja - Termeszetesen a legorseg feltoltese elsodleges fontossagu az en poziciomban, de ugyanakkor nem hagyhatom figyelmen kivul ha olyan informaciok jutnak el hozzam amik a teljes fenyegetes felszamolasat birjak elosegiteni - hagy egy ki szunetet hogy megemesszetek aztan folytatja - A Lombjaro nem a flotta legerosebb hajoja, a hianya nem fogja megtorni a hajoinkat es ha sikerul elkapni egy rakkent akkor az a Lombjaro nelkul is menni fog. Termeszetesen a legtapasztaltabb legorokre szukseg lesz a fenyegetes ellen. Es a feladat amire szuksegem lenne vallakozo szellemu nevadokra nem igenyel feltetlenul annyira nagy szakertelmet a leghajok teren. Legalabbis nem mindenkitol. Termeszetesen a minmalisan harchoz szukseges szemelyzetre mindenkeppen szukseg lesz, de elsosorban nem legi csatara keszulnenk fel -
This message had punctuation tweaked by the player at 22:05, Mon 06 Apr 2020.

Elmosolyodok a férfi mondandóján, a Kapitány igazán tudja, hogy kell puhítani a Névadókat, csak az járja ennyire körbe a dolgokat, aki valami veszélyeset akar kérni. Nem igazán vagyok hozzászokva az ilyesmihez mellesleg, soha senki nem beszélt az okokról régen, csak volt egy feladat, amit vagy megcsinált valaki vagy nem - az ilyesféle dédelgetés csak eltompítja az ember éberségét, az pedig halálos az olyan szakmákban, mint az enyém. -Szerintem te is pontosan tudod, hogy nem hosszútávon akarunk a légőrködésből megélni, és azzal is tisztában vagy, hogy tudjuk a fegyver melyik végét kell az ellenség felé tartani. - válaszolom szinte azonnal ahogy befejezte; úgy vagyok vele, hogy inkább én próbálom meg rávezetni végre a mondandója lényegére, minthogy a némileg hirtelen haragúnak nevezhető Uzel tegye meg. -Szóval halljuk, mit akarsz tőlünk? - kérdezem végül, miközben flegmán csípőre teszem a kezemet. -Hogy tudjuk meg miért bukkantak fel a rakkenek? Hogy honnan jöttek? Hogy hol... fészkelnek? - érdeklődök konkrét kérdésekkel.

Keira kerdeseit vegighallgatva Drimsby feltartja az ujjat es csak a legvegen modnja azt - Nem egeszen. Egy konyvet keszulok megkeresni. Ugyanis ugy informalodtam hogy a konyvben olyan ritualek vannak amik a rakkeneket elpusztithatjak. Mint ebbol is latszik a hajo inkabb csak eszkoze lesz az odajutasnak es ha celhoz ertunk valoszinuleg sokkal nagyobb szukseg lesz olyan valakikre akik mar jartak esetlegesen veszelyes kaerekben - fogalmaz kisse visszafogottan - Meg boldogulnak az esetlegesen feltuno veszedelmekkel is - fejezi be kisse visszautalva az ejszakai kalandotokra - Termeszetesen penzugyekben jo esellyel meg birnank allapodni es amennyiben sikerrel jarunk es elharitjuk a veszedelmet raterhetunk a rabszolgavadaszok kerdesere is -
This message was last updated by the player at 21:02, Tue 07 Apr 2020.

In reply to Air Warden Drimsby (msg # 229):

- Maga kaerneket akar kifosztatni velünk, holmi könyv miatt, ami lehet jó a rakkenek ellen, akik nem is biztos, hogy rakennek?! Majd ha találkozunk ott az elfeledett kaernekben valami rémséggel, akkor megmondjuk neki, hogy "bocsánat a zavarásért Rém uraság, mi csak egy bizonyos könyvért jöttünk, amint meg van, mi már itt sem vagyunk. Tessék csak tovább pihengetni!" Vagy mi?! Az életünket vagy még többet is, nem éri meg kockáztatni azért a pár érméért, amit felszándékozik nekünk ajánlani. - Tör ki a szemkötős orkból a felháborodás, amint meghallja, hogy mire akarja őket használni Drimsby.

Sóhajtok egy nagyon halványat ahogy realizálódik bennem a helyzet, miszerint hiába hagytam el a Légiót, nagyon úgy tűnik, hogy a Rémek elől nem menekülhetek el - de azt hiszem nem szükséges ezen meglepődnöm, pláne a tegnap este után, amikor is egy éhező, gyenge rémmel találtuk szembe magunkat; főleg a szerencse mentette meg az életünket és nem az ügyességünk. Az mellesleg nem ér váratlanul amit Uzel reagál, hiszen épeszű Névadó igyekszik távol maradni a Rémektől és csak akkor harcol meg velük, ha nem igazán van más választása, de azért a Légiónál eltöltött idő alatt megtanultam, hogy megfelelő felkészüléssel jelentős mértékben növelhetjük az esélyünket a sikerre - leszámítva persze az én egykori pozíciómban, ahogy ezt a sok előttem is felderítőként szolgáló halála igazolhatja. És persze, nem is biztos, hogy találkoznánk ott Rémmel - persze Drimsby nem valószínű, hogy véletlenül használta a veszélyes kaer kifejezést, úgyhogy ezt talán jobb, ha el is felejtem. -Ugyan Uzel, hallgassuk meg azért Drimsbyt még mielőtt arra a következtetésre jutnánk, hogy meg akar öletni minket. - mosolygok az öreg kapitányra. -Ha tudod, hogy hol ez a könyv, akkor többet is tudsz, nemde? Hallottál talán legendákat a kaerről és az esetleg ott tanyázó Rémről? Beszámolókat a környékéről? - pillanatra már-már meg akarom említeni, hogy közöm van a Komor Légióhoz, de inkább nem teszem; elég az, ha a többiek tudják. -Nem tanácsos csak úgy tájékozatlanul besétálni egy veszélyes kaerbe. - élek a szavaival.

Drimsby elgondolkodva hallgat meg mindkettotoket majd elobb Uzel fele intezi a szavait - Nem csak par ermeert, elegge tisztesseges summat fel tudok ajanlani ha erdekel a dolog es valamelyest felreertetted. Nem titeket kuldenelek oda, hanem szuksegem van olyanokra akik velem jonnenek megszerezni azt a konyvet - majd Keira fele fordul - Sokat valoban nem tudok rola. Csak a nagyjaboli helyzetet. Az is lehet mar kinyilt es egy kellemes kis faluba setalunk be ahol csak el kell kerni a konyvet, de ugyanigy az is hogy meg mindig rejtozkodnek vagy meghaltak mind. Van e barmifele veszely? Nem tudom, de ezert is probalok osszeszedni egy csapatot akik a legtobb problemat kezelni tudjak. -
This message was last updated by the player at 22:15, Fri 10 Apr 2020.

Még be sem igazán fejezte a mondandóját az öreg kapitány azonban én már egy amilyen "én megmondtam" módon széttárom a kezeimet miközben Uzelre nézek, majd ahogy szóhoz jutok, szóban is megjegyzem a dolgot: -Látod? - csettintek, hogy kicsit színpadiasabb legyen a dolog. -Van kurázsi az öregben, ilyen hozzáállással nem lehet veszíteni, meg aztán, gondolom a barátaid is ott lesznek. - kacsintok a félszeműre, reménykedve benne, hogy nem veszi zokon az utalásomat, hogy a barátai előtt csak nem akar gyávának tűnni. Eddig Uzelt néztem, de sarkon perdülök, s Drimsbyhez is intézek néhány szót: -A problémás beszerzések specialistájának vallom magam, én szívesen segítek ha a társaim is... De, egy valamire nagyon kíváncsi vagyok. - hagyok egy kis hatásszünetet; láthatóan valamiért én kicsit szórakoztatónak találom a helyzetet. -Honnan tudsz a könyvről? - talán Csapás előtti feljegyzések volnának? Kíváncsivá tesz a dolog.

Drimsby a kerdesre kis szunetet hagyva felemeli a kezet vedekezoen - Levelben kaptam informaciot rola - megvonja a valalt. - Aztan talalkoztam is vele, egy szellemmagus, Tyranissis. Az oseinek osei, szoval regi tortenet, de a lenyeg hogy mindket kaerben megvolt a szukseges tudas, de az ovek a kaer kinyitasa utan eltunt. A vezetojuk elvitte es azota sem hallottak rola, de a masik kaerrol semmi hire nincsen. - vonja meg a vallat - Alapesetben nem figyelnek ilyen bzonytalan dolgokra, de a varos kereskedelmet annyira megviseli hogy ugy dontottem annyit meger hogy megprobaljuk a dolgot. - nez ratok kerdoen aztan hozzateszi - Termeszetesen a penz akkor is jar ha a kaer mar ures es a konyvnek semmi nyoma - fejezi be
This message was last updated by the player at 22:59, Sun 12 Apr 2020.

In reply to Air Warden Drimsby (msg # 234):

- Egy szellemmágus, hm! Érdekes! Na mindegy járjunk akkor a végére. Csak akkor tudjuk meg, hogy valóban létezik a kaer és a könyv, ha személyesen utánajárunk. Aztán elintézzük a rakkeneket, és a rabszolgavadászokat is - jelenti ki határozottan és eltökélten a szemkötős ork, majd Keira felé fordul - Szerinted?

Szóval ismét egy Szellemmágus, talán meg sem kellene lepnie a dolognak. Azok alapján, hogy Drimsby információkat kapott tőle, talán némileg együttműködőbb lehet mint Moltaa volt, de nem igazán lepne meg, hogyha ő sem éppen az a fajta volna, aki valaha megnyerhetné a falu legkedvencebb Névadója címet. Jobban belegondolva, ezek után célszerű óvatosabban közeledni a helyzethez, mert bár nem mondom, hogy mindegyik őrült, azért azt kinézem, hogy van valami hátsó szándéka azzal, hogy megosztotta ezt a titkot a kapitánnyal. Moltaa se tett soha semmit ok nélkül, ezt jól megtanultam a Légióban töltött idő alatt. Ahogy Uzel a nevemen szólít felé kapom a fejemet, látszik rajtam, hogy eléggé elmélyültem a gondolataimban. -Mi? - kérdezek vissza hirtelen, de választ nem várok, csettintek egyet és rávágom: -Persze, rendkívül izgalmasan hangzik. - ez lényegében igent jelent nálam. -Szerintetek is? - fordulok a többiek felé, de még mielőtt válaszolhatnának, Drimsbyhez szólok még, nem tudom megállni, hogy ne adjam hangját aggodalmamnak: -Azért csak legyünk óvatosak, nem mondom, hogy csak azért mert... De, tulajdonképpen mondom, óvatosan kell bánni azokkal a dolgokkal amit egy Szellemmágus tanácsol. - mondom ki végre.

In reply to Keira Ailin (msg # 236):

- Igen - helyesel a félszemű ork - a szellemmágusok mind őrültek. Sohasem tudhatod, hogy mikor segítenek a Rémek elleni harcban és mikor dobnak egy Rém elé, ha éppen érdekeik azt diktálják - majd egy kis szünetet tartva, egyenesen Drismby szemébe nézve mondja - Jól értettük az imént, tisztelt kapitány úr, hogy maga is velünk szándékszik jönni erre kétséges kivitelű felfedező expedícióra?!

Drimsby Uzel kerdesere kihuzza magat es megjegyzi - Hat valakinek iranyitani kell az expediciot - vigyorodik el egy olyan mosollyal ami mutatja hogy a maga idejeben valoszinuleg rengeteg veszelyes kuldetesben volt benne es sok emleket dedelget ezek kozul, bar azt nem lehet tudni hogy az ulo munka es a kor mennyit vett ki belole, mindenesetre folytatja - Es hogy mennyire bizunk meg benne? Nos nem egyedul megyek. - jelenti ki - Ha a konyv meg sincsen ott akkor csak kis idot veszitunk. Ha meg ot van, akkor csak eleg talpraesett matroz kell aki segit kihozni onnan - egyszerusiti le a tortenteket - Termeszetesen veszely mindenben van, de a Lombjarot felszereljuk annyi fegyverrel amnnyivel anelkul fel lehet hogy komolyan csokkentsuk a sebesseget es a legenyseg kozott csak olyanok lesznek akik onkent vallalkoztak az akciora -
This message was last updated by the player at 23:15, Sat 18 Apr 2020.

A talpraesett matrózok említésére csak hümmögök egyet halkan: ezek nyilván mi vagyunk, hiszen az az érzésem, hogy ilyen esetben a többi, a hajóért felelős matróz csak akkor fogja magát bármiféle veszélynek kitenni magát a kaerban, ha mi már jártunk odabent és élve visszajöttünk. Persze, ki is hibáztatná őket ezért, hiszen ha a meglátásom helyes, főleg mi vagyunk arra szerződtetve, hogy ezt a veszélyt vállaljuk. A két hallgatag társunkat figyelem egy rövid ideig miután Drimsby befejezte a mondandóját, kíváncsi volnék melyikőjük mit szól ahhoz amit az öreg mondott meg amire éppen vállalkozni készülünk. Míg gondolkodnak, addig én még azért megkérdezek egy eddig nem elhangzott részletet: -És mikor akarunk indulni? És hol is van nagyjából ez a kaer, milyen messze? - na nem mintha a távolság probléma lenne, de azért remélem nem akarunk heteket léghajózni, mert már az előző nagy nap is felettébb unalmasnak bizonyult. Meg aztán, hogyha a Pusztaságba akar minket vinni, hogy az ottani rémek által betört kaereket kutassuk, akkor az még most derüljön ki.

Keira szavaira Drisby korbenez rajtatok es ugy valaszol. - A legenyseg majdnem teljes, ha csatlakoztok akkor akar mar a mai nap folyaman. Es a cel, nos nincs kozel szarazfoldon, de a Lombjaroval egy nap alatt gond nelkul odaerunk. Termeszetesen csak akkor ha jottok. - majd megjegyzi - A celpontunk a Delaris hegyseg kozeleben van - nem nagyon magyarazza de a tekintete alapjan nem a jobbik reszeken lehet. Mindannyian tudjatok, hogy a hegyseg nem messze talalhato, es eszaki reszein olyan baratsagos reszek ovezik mint a Liaj Dzsungel, a Meregerdo es a Pusztasag...
This message had punctuation tweaked by the player at 22:07, Sun 26 Apr 2020.

In reply to Air Warden Drimsby (msg # 240):

- Legalább nem a világ, akarom mondani Barsaive másik végén van a hely. Talán elég is most az, amit megtudtunk. Részemről indulhatunk. Ne várakoztassuk meg a veszélyt, mert még megsértődik! - mosolyodik el a saját poénján, a fél szemét eltakaró szemkötő alatt. És várja a többiek reakcióját, ő már nem akadékoskodik tovább, már érzi a Gahad hatását a vérében, fokozatosan elhatalmasodott rajta, most már "kétökrös szekérrel" sem lehetne visszatartani ettől a veszélyes küldetéstől.

Drimsby elvigyorodik - Pont ez az a hozzaallas amire szuksegunk van. Igazabol par ora es ossze is birunk keszulni, a legenyseget osszeszedni es indulhatunk is. Akkor ha jol ertem csatlakoztok - kicsit megvarja amig rabolintotok aztan folytatja - A pontos helyet nem tudjuk, de elegge biztos utmutatasokat tudok hogy megtalaljam. Mindenesetre ha valamire meg szuksegetek lenne az indulas elott intezzetek el, a szerzodes alairasa utan kaptok egy kis eloleget, ha valamit szeretnetek meg beszerezni de siessetek en meg osszeszedem a tobbieket. - nez ratok kerdoen hogy minden rendben van e igy
This message was last updated by the player at 22:45, Mon 27 Apr 2020.

Óvatosan bólintok amikor a kapitány a csatlakozásunkról érdeklődik, de ez inkább csak megszokás, szavaim ennél jóval határozottabbak: -Jól érti. - beszélek a magam nevében, némileg kérdően pillantva hátra Elisára és Trennára, ugyanis eddig nem igazán adták tudtunkra véleményüket az elhangzottakkal kapcsolatban. Bárhogyan is, érdekesnek tartom az utazást, nem jártam még azon a vidéken ahova tartunk de pár furcsa dolgot már hallottam korábban: -Ez a bizonyos szellemmágus elárulta a kaerek nevét is? - érdeklődöm. Fiatalabb koromban sokat foglalkoztam legendákkal, hősökkel, meg a hasonló dolgokkal, esély nem sok van rá ugyan, hogy olyan helyre tartsunk amiről olvastam már korábban, de azért kíváncsiskodok kicsit: bár be kell vallani, jelen helyzetben valószínűleg az volna a legmegnyugtatóbb, ha nem csengene ismerősen a kaerek neve - már ha Drimsby tudja őket - hiszen az ellenkezője azt jelentené, hogy valamivel széles körű hírnevet érdemeltek ki maguknak.