In reply to Meselo (msg # 17):

Uzel nyugtázza a hallottakat és elengedi a hajósinas karját és odafordul a többiekhez (Keirához, Elisához és Trennához)
Látjátok ott azt a nagyon ráérős párost? Azt az ádáz tekintetű férfiút és a nem kevésbé ádáz tekintetű ork kisérőjét? Az orkot ismerem, Yorlk a neve és még az én......akarom mondani a megboldogult nagybátyám hajóján szolgált anno, mint még holmi "pelenkás" hajósinas. De a társaságában lévő embert nem ismerem. Ki lehet az? A szeme se áll jól.
Tuti közük lehet ezekhez a hajók elleni rémtámadásokhoz, ha a szimatom nem csal.

Nos, nem élhetnek mindenhol vendégszerető népek. A nem túl sok friss információm birtokában lassan, nézelődve visszasétálok a többiekhez, majd Uzel szavait végighallgatva felvont szemöldökkel figyelem a két egyre távolabb sétáló alakot: -Hát... Vagy nagyon jó szemed van az ilyesmihez vagy kicsit hamar... vonsz le következtetéseket. - mondom, óvatosan tálalva a dolgot. -Honnan gondolod, hogy közük van a Rémek támadásához? - kérdezem, hátha sikerül a válaszából megtudnom, hogy ez csak valami ork túlkapás lehet-e vagy sem. -Nekem nem tűnik egyik sem valami gonosztevőnek. - mérlegelem miközben a fiatal férfit illetve a határozottan nem szegényes megjelenésű orkot figyelve.

In reply to Keira Ailin (msg # 20):

Lehet, hogy közük van hozzá, lehet, hogy nem. Mindenesetre valami rosszban sántikálnak, ezt érzem. Csak akkor fogjuk ezt megtudni, ha rajtuk tartjuk a szemünket - végigsimítja a kezét a félszemét takaró szemfedőn Uzel - Megyek szóba elegyedek velük, mielőtt eltűnnének szem elöl.
Ezzel a szemkötős ork megiramodik és sietve a furcsa páros után ered. Ha beéri őket, akkor megérinti Yorlk vállát, de közben figyel nehogy támadásnak vegye az ork és és felkészül, nehogy az egy hirtelen mozdulattal meglepje Uzelt
Yorlk hajósinas! Ravasz Maunuh kapitány már mindenhol keres. Fel kéne mosni a hajófedélzetét! - mondja viccesen Uzel mosolyogva és ha Yorlk megfordul, akkor hozzáteszi -
Yorlk! De régen találkoztunk, cimbora! Mutasd magad! De szépszál ork férfiember lett belőled! És még a fegyverek is jól állnak rajtad. Mi újság veled, mióta nem láttalak, mesélj?!

A szemkötős ork mondandója végén enyhén vállat vonok: -Hát, ha te mondod. - veszem kissé egykedvűen tudomásul, hogy Uzel kitart a véleménye mellett, azaz a két (számomra idegen) alak egészen biztosan valami rosszban sántikál - nekem inkább kicsit úgy tűnnek, mintha vártak volna valakit aki nem érkezett meg. De Uzel ismeri az egyiket, szóval ha úgy gondolja, hogy valami rosszban sántikálnak, akkor biztosan van rá valami nyomós oka. Egy pillanatra lepereg előttem a kép, hogy valami félreértés miatt ismét koponyatörés lesz a vége a következő beszélgetésnek, de hamar elhessegetem az ilyen és efféle vészmadár gondolatokat.
Ahogy Uzel elindul természetesen a nyomába szegődök - fürge lépteimmel hamar behozom a lendületes indulásával szerzett előnyt, egy-két lépéssel lemaradva követem. Mivel nincs zsebem, ezért hüvelyujjaimat nagyjából a fegyvereim mellett flegmán az övembe dugom, így lógatom karjaimat. A szemkötős ork mondandója alatt végigmérem a két idegent: -Keira vagyok. - tolakodok bele a beszélgetésükbe egy egyszerű bemutatkozással, de mivel nem szeretek keresztbe beszélgetni, ezért ennél többet nem mondok - egyenlőre persze.

A rosszarcu ork megfordul, szemei tagra nyilnak, de nem fegyveret kap hanem elneveti magat erces hangjan - Thystonius agyaraira. Uzel, hat meg senki nem verte szet a kemeny fejedet? - ha Uzel hagyja akkor jol meglapogatja a hatat. - De mar nem inas - kihuzza magat ugy mondja - Yorlk légőr - aztan a vele tarto emberre bok - O meg Karl -
Az erkezo Keira es Trenna latvanyara erdeklodve nez de nem szol semmit csak biccent Keiranak. - Melyik hajon szolgalsz? -
This message was last updated by the player at 09:12, Sun 05 Mar 2017.

A vad tekintetu fiu is belefolyik a beszelgetesbe - Eppen vegeztunk a muszakban es inni indultunk a Foldhozragadt Drakkarba - nem kerdez semmit, de a hangsulyabol erzodik hogy igazabol arra kivancsi mennetek e veluk
This message was last updated by the player at 09:15, Sun 05 Mar 2017.

Végighallgatom a két idegen mondandóját, halványan elmosolyodva a Földhözragadt Drakkar említésekkor - ennél eredetibb nevet el sem tudtam volna képzelni egy ivónak. Uzelre nézek, hogy vajon mit fog mondani. Jómagam nem ellenzem a dolgot, egyrészt mert amúgy is éhes/szomjas vagyok, ráadásul ahogy eddig tapasztaltam a Jerrisben élők nem éppen a legbarátságosabb népek, úgyhogy az sosem árt, hogyha csinál az elf egy-két új barátot. Ennek hangját is adom: -Én szívesen csatlakoznék. - válaszolom Karlnak, majd ismét Uzelre pillantok.

In reply to Keira Ailin (msg # 25):

Ja igen......hát persze, hogy csatlakozunk. Már miért ne? Mindig elkél a jó társaság. Most nem szolgálunk semmilyen hajón. Szabadúszók vagyunk - jelenti ki Uzel és elindul Yorlkékkal a fogadó felé - Legalább a Földhözragadt Drakkarban, nyugodt körülmények között elanekdotázhatunk a régi históriákon. Mit mondtál, Yorlk? Mi is vagy, légőr? És mond, tényleg történnek erre a levegőben légi támadások a hajók ellen valami Rém által? Például a Magányos Vándor is pórul járt. Vagy ez is csak egy mendemonda? - próbál finoman faggatózni a félszemű ork.

In reply to Skullcrusher Uzel (msg # 26):

Mikor találkozunk a csoporttal röviden mutatkozom be.
- Üdv, Trenna vagyok.- A földön jól érzem magam és hogy utánjárjunk 1-1 kis információnak miről beszélgetnek a népek a környéken az jól jön. Később majd megtudjuk hogy mi van az általam keresett személlyel is miután kicsit összeismerkedtünk ezzel a társasággal.

Yorlk setalas kozben valaszol - Legor bizony. Fizetnek hogy verekedjek mi lehet ennel jobb? Therai van boven, neha oda kell csapni a fosztogatoknak is, az kicsit kevesbe kellemes, megiscsak hasonszoruek, de abbol jon a penz - vegigint magan - Es jol elunk. - A Remek emlitesere elkomorodik - Ja. Na az nem szep - horkant egyet - De nem az utcara valo dolog ez - nez korbe kicsit idegesen
This message was last updated by the player at 22:38, Mon 06 Mar 2017.

Az orokos felhomalyban elo varos sotet utcain setalva ti is erzitek azt a valamit ami miatt nagyon senki sem nez ratok baratsagosan. Valami nyomaszto van a levegoben, valami ami ra telepszik mindenki hangulatara. Yorlk es Karl utmutatasai alapjan aztan nemsokara megpillantjatok a Drakkart... Egy ketszintes faepuletet, a felso szinten valoszinuleg kiado szobak mig alul kocsma talalhato. Az epulet tetoszerkezetere azonban valami osoreg leghajo vitorlaszerkezetenek maradvanykotelzetet es szakadozott vitorlavaszonat erositette valaki. Az ajtohoz kozeledve ket jarokelot lattok meg amint rovidebb kardokkal probalgatjak egymast az utca kozepen, de a jarokelok ugy mennek el mellettuk mintha ez mindennapos lenne. Inkabb atmennek a tulso oldalra, Yorlk es Karl is igy tesz es besetalnak a duplaszarnyu lengoajton. Az ajto folott egy kopott cimer lengedezik amin egy oreg egihajo van a foldbe ekelodve, ugyhogy nagyon ugy nez ki jo helyen jartok.

Az ajton belepve eloszor a felhomalyban alig lattok, de a szemetek gyorsan hozzaszokik a benti fenyhez. Fenykvarc lampasok pislakolnak tobb helyen is felakasztva a kotelzetre. A falakon mindenfele kotelletrak es vitorlakotelzet, rez harangok es diszek valoszinuleg valamifele porul jart egi hajorol. A terem vegeben egy hatalmas bronzveretes pult mogott egy megtermett idos troll tolt hatalmas fakupakba eppen valami sorfelet mikozben melyrol jovo zengo hangon nevet valamin.

A teremben tobb kis csoport is csendben beszelget, eszik vagy iszik mikozben harom pincerno, mindharman emberek, hordja ki nekik a rendeleseket. Az egyik sarokban egy borostas, idos torpe jatszik valamifele tengeresz rigmust furulyajan eppen

Az egyik fiatal pincerno odalep eletek - Ha jol sejtem szeretnetek asztalt ugye Karl - mosolyog hozza negedesen mire a fiatalember bolint es nemsokara egy asztalhoz is vezet titeket
This message was last updated by the player at 22:57, Mon 06 Mar 2017.

Yorlk amint leul rendel is - Egy uveg yargot Carina es szedd a labaidat - ugratja a harcedzettnek tuno ork es letelepszik - Szoval a Vandor... - kezd bele - Az igaz. Nem volt szep - csovalja meg a fejet.
Kozben Carina kihozza az uveg italt es hozza apro fem poharakat
This message was last updated by the player at 23:00, Mon 06 Mar 2017.

Séta közben halványan elmosolyodom amikor az újonnan megismert ork, Yorlk a fizetett verekedés örömeiről beszél. Lehajtom a fejemet, hogy lelógó hajammal rejtsem el a mosolyomat, majd ennél jóval komorabb arckifejezéssel nézek szét amikor ismét felemelem a tekintetemet; nem csodálkozok, hogy miért ennyire barátságtalanak az itteniek, kicsit olyan mintha Kratas egy távoli, letagadott, de azért felismerhető testvérvárosát látogattuk volna meg.
Amikor a két rövid karddal harcoló egyénhez érünk megtorpanok, idegenvezetőinkre nézek, akik láthatóan nem igazán zavartatják magukat különösebben, mindössze kikerülök őket - enyhén vállat vonok, majd követem őket, de azért óvatos módon rajta tartom a szememet a két gyakorló (?) idegenen. Egy fejcsóválással dorgálom meg magamat, amiért máris rám ragadt a város bizalmatlansága; hogyha ez errefelé természetes, akkor jobb nem meglepődni ezen, hiszen ki tudja milyen ennél meredekebb dolgok lesznek azok, amik máshol elfogadhatatlanok, de itt még megtűrtek.
A fogadóhoz érve saját magam szórakoztatása céljából úgy lépek be, hogy lehetőleg ne kelljen a lengőajtó egyik szárnyához se hozzáérnem. Belépve nem nézek túlzottan körbe, tekintetem hamar megakad az elénk lépő pincérnőn, akiről mint kiderül, Carinának hívják. Nem lep meg, hogy útitársaink már láthatólag törzsvendégek erre, így az sem ér váratlanul, amikor az asztalunkra hamar ital és poharak kerülnek. Helyzetemet nem szükséges felmérnem, rögtön megállapodok magamban abban, hogy nem igazán kívánok aktívan együtt italozni egy törpével, két orkkal és egy trollal, mert hamar az lesz a vége, hogy én részeg leszek, ők pedig kinevetnek és valószínűleg tovább akarnak itatni. Így aztán annál maradok, hogy a lehető legminimálisabbat iszok csak a nem túl biztató nevű yargból, helyette kíváncsian várom, hogy a Yorlk nevű ork elkezdje a meséjét a Rémek támadásáról.

Szótlanul követem a többieket a városon keresztül. Örülök, hogy újra a földön vagyunk. Nem nekem találták ki a léghajókat. Talán egyszer majd megszokom, de a gyomromnak ez az utazás nem tett jót. Igyekszem persze úgy viselkedni, hogy a társaim ebből semmit ne vegyenek észre.

Amikor meghallom, hogy valami kocsma felé tartunk, akkor kicsit megkönnyebbülök. Az övemet szorosabbra húzom, és megigazítom a láncos buzogány nyelét az övön. Az ivóba belépve nagyon halkan felnyögök. Végre sikerült épségben lejutnom egy hajóról, és ez a terem meg úgy néz ki, mint egy másik hajó... Egy rövid ideig szótlanul álldogálok egy helyben, majd amikor látom, hogy a többiek megindulnak egy asztal felé, akkor gyorsan követem őket.

Az öreg törpe zenész játékát hallgatom, hasonlít az egyik általam is ismert dallamra. Próbálom halkan fütyörészni, de gyorsan rájövök, hogy a kettő nem ugyanaz.

Gyanakodva nézegetem ezt a furcsa nevű italt, amit a kis hölgy hozott ki nekünk. A poharak méretéből ítélve valami tömény lehet. Remélem hasonlít az otthoni rozspálinkára! Lehet, hogy egy-két kupica pálinka rendbe is tenné a furcsa légi utazás után a gyomromat.

Mindenesetre amíg a pincérnő itt van az asztalunknál, gyorsan megszólítom:

- Én egy krigli sört is kérek! - majd elégedetten hátradőlök, és figyelek a többiek beszélgetésére.
This message was last edited by the player at 22:06, Wed 08 Mar 2017.

A yargot Karl szinte rogton felnyitja es megcsapja az orrotokat az eros fanyar illata. Nem veletlenul kis poharakat hoztak hozza. Karl rogton tolt is mindenkinek egy kort.

- Termeszetesen - mosolyodik el Carina - Karl baratai az en barataim is - viccel ugy hogy Karl rogton belepirul - Lehet nalunk enni, sot szobaink is vannak. Mondanam hogy a legjobb a varosban, de ... Mondjuk azt itt a legjobb a legkor - mutat korbe. Persze nincsen az a tipikus porgos kocsmahangulat igy aztan eszetekbe jut hogy ha itt a legjobb a legkor akkor milyen lehet mashol? Mondjuk az alapjan amit eddig lattatok a varosban ez akar meg igaz is lehet.
This message was last updated by the player at 23:24, Wed 08 Mar 2017.

A hirtelen érkező fanyar illat nem volna baj, de a felzavart orrom ismét emlékeztet a város füstös háttérszagára, ami viszont már annál jobban zavar - ha lehet ilyet mondani, én soha nem voltam annyira természetközeli mint amennyire ezt elvárnák tőlem elfként, ráadásul Kratas sem volt éppen az a friss levegőjű város, azonban ilyenkor én is a legszívesebben távol lennék mindentől. De nem baj, gyorsan meg lehet szokni a városok szagát, ezt már megtanultam. Aztán újabb belenyugvás következik amikor/ha közelebb kerül hozzám a saját megtöltött poharam is, jóféle elf borokkal nem volna problémám, de ki tudja pontosan mi is ez a yarg. -Szóval, hogy is történtek ezek a támadások? - tör ki végre belőlem a kíváncsiskodás, majd mivel realizálom, hogy valószínűleg ők sem szívesen beszélnek róla hiszen az ő életüket is veszélyezteti, gyorsan folytatom: -Persze nem akarok tolakodni, de érdekelne. Régen a Komor Légió... - kezdek bele, de mielőtt még valami elvetemült Rémvadásznak néznének aki egyedül merészkedik mindenféle borzalmas fészekbe egymaga a gyűlölettől elvakítva, gyorsan máshogy folytatom és nem úgy, hogy tagja voltam a Légiónak. -Szóval volt egy jó barátom a Komor Légiónál és így tudok egy s mást a Rémekről. Na persze, biztos tud más is, sőt könnyen lehet többet is mint én, de más... most nincs itt. - nézek körbe a végén, majd sóhajtok egyet magamban. Ismét sikerült össze vissza beszélnem - még Adean sem bírta kiverni belőlem, hogy ne kezdjek el bolond mód kíváncsi lenni ha valami érdekes dolog van kilátásban, s sajnos úgy tűnik, hogy magamtól sem fogok tudni leszokni róla. Márpedig, egy léghajókat támadó Rém, az bizony elég érdekes dolog.

Yorlk nagyot sohajt amint megivott egy pohatkaval - Remek. Vagy valami hasonlo. Nagyok, repulnek es tuzet fujnak. tolt meg egy poharkaval - Egy tamadast mi is ateltunk Karllal. Egy kereskedohajot probaltunk megmenteni toluk. A kapitany. Nos a kapitany ott maradt. A hajot meg komolyan javitani kellett utanna, de elkergettuk. Komolya aldozatok aran - razza meg a fejet - No persze ha nem lennenek ezek a lenyek akkor is lenne eleg problema a kalozokkal meg a Theraiakkal - csovalja meg a fejet - De legkozelebb legyozunk egyet. Mihelyst ujra ropkepes lesz a hajo - vonja meg a vallat - Persze a penzes kereskedok szerint mar regen le kellett volna szamolnunk veluk - legyint egyet - Persze ok messzirol mondjak csak ezeket. Hany hajot megmentettunk csak az utolso honapban. Ugye Karl? - Karl erre buzgon bologat.

(Es nem, nem sarkanyok :-) )
This message was last updated by the player at 19:27, Sun 12 Mar 2017.

Gyorsan megiszom én is azt a kis pohárka töményt, amit Karl töltött. Jól esik a gyomromnak ez a fajta, a légi utazás utáni kis émelygésből már alig maradt valami halvány rossz emlék. Lehet, hogy vinnem kellene magammal egy üveggel...

Yorlk szavait hallva egy baljós gondolat merül fel bennem. Ha légi ellenfelekkel hoz minket össze a sorsunk, akkor lehet, hogy újra hajóra kell szállnunk. Gyorsan töltök magamnak még egy pohár italt.

- Rémek? Úgy érted, hogy több is van belőlük? És honnan jönnek? Bizonyára van valami tanyájuk... a talajon...

In reply to Ruwen (msg # 38):

Uzel végiggondolja, hogy légi hajós/légi kalóz pályafutása során találkozott-e már hasonló légi lényekkel, mint amilyenek most megtámadják a hajókat.
Eközben a kitöltött yargot lehúzza szemrebbenés nélkül, miközben érzi hogy az erős párlat végigterjed a szervezetében és erőt adva neki, vérré válik benne.

Uzel es Keira vegigondoljak mimindenrol hallottak mar de nem sok mindenrol.

Kissé fintorogva ugyan de megiszom a számomra kitöltött yarg adagot, ügyelve arra, hogy a poharamat semmi esetre se rakjam le túlzottan közel Yorikhoz, nehogy véletlenül jó szándéka jeléül még egy kört töltsön. Történetét meghallgatva elgondolkodok, majd Ruwen kérdése után én is felteszem a magamét, beleszőve a gondolataimat: -Érdekes, hogy őszinte legyek, mert hát hogy is mondjam, ezek a Rémek nem igazán viselkednek Rémszerűen. - mondom, s mivel valószínűleg kapok egy-két meglepett, talán érdeklődő, esetleg kétkedő tekintetet, folytatom: -Nem jellemző rájuk, hogy csoportokban támadnak, ráadásul csak a léghajókat, a várost pedig nem...? Mert jól értem, hogy a várost nem fenyegetik, igaz? - nézek kérdően az orkra, majd még hozzáfűzök pár dolgot: -Inkább hangzanak a Rémek kreatúráinak, na de persze ez csak okoskodás, mivel ugyebár én nem láttam őket, ti meg igen. - nézek a történetet mesélő orkra, miközben felveszem magamra a szebbik halvány félmosolyomat. -Nem tudjátok, nem kell a városnak segítség? Na hajózni azt nem tudok, a magasban pedig félek, de gondolom azok a szárnyas tűzférgek is le szoktak szállni néha, biztos meg lehet őket találni, ahogy azt Ruwen is mondja. - mondom a végén a törpére nézve.

In reply to Meselo (msg # 40):

Csakúgy tudjuk meg, hogy mi az igazság, ha vagy földön - néz Keirára és Ruwenre - de inkább a levegőben, utánajárunk a dolgoknak. Mit mondtál Yorlk, mikor lesz kész az a hajó, amivel el tudnánk indulni? - lelkesedik be Uzel és ö viszont célzás jelleggel tolja a mások ork felé a kupáját, hogy töltse tele.
This message was last edited by the player at 12:40, Wed 22 Mar 2017.

Carina aki eppen akkor er oda a sorrel valoszinuleg csak fel fullel hallhatta a dolgot mert megjegyzik - Az atokban? Nem hiszem hogy annak a levegohoz lenne koze. Bar ki tudja. A levego errefele az elmulastol terhes -
This message was last updated by the player at 22:56, Thu 23 Mar 2017.