Re: [IC] Act 1: Rem-almok Tureem-ban
A tetemember Hru'ulra veti magat. A torpe mar lathatoan faradtan harcol, ez neki mar kezd sok lenni. Vedelme jelentosen lanyhult es igy rovidesen tobb mely sebbol verzik, lathatoan mar nem sokaig birja. Hru'ul fogast is valt fegyveren, lathatoan immar csak arra koncentral hogy minnel tavolabb tartsa magatol a veszedelmes karmokat.
Freyegan latva Hru'ul szorult helyzetet kozvetlen kozelrol nyilvesszot kuld az eloholt sziveseb, az hatra tantorodik picit, de a szive nem szukseges letezesehez igy a lokes okozta sokk elmultaval ujra tamadasba lendul
Ruwen konnyeden atsiklik az eloholt karmai kozott es ket irtozatos ereju utessel pepesse zuzza a tetemember mellkasat, az vegleg holtan a foldre rogy es nem mozdul tobbe
A Rem eszlelve hogy a kristalyszobrok majdnem mind aktivak tapogatoival Zirann fele csap, a magus hata ivbe randul, terdre esik, alig birja kezet tovabbra is a szobron tartani.
A megmaradt tetememberhez egy ujabb csatlakozik a hulla kupacbol, mindketto Ruwenre veti magat, a torpe azonban pajzsaval ugyesen felresopri tamadasaikat. Amig az eloholtak Ruwennel vannak elfoglalva Pa'h oldalba tamadja az ujonnan erkezot es vegigvag az oldalan. A sebzett tetemember Pa'h fele fordul.
Elisa pengeivel a kardos kultista ferfi fele vag, az ugyesen megakasztja a lany toret, de a furgen mozdulo torpekard vegigszalad a ferfi mellkasan, az az utes erejetol vagy a sebek okozta vervesztesegtol, de a foldre hanyatlik.
Enk es a kultistano osszecsapnak, a kard es a balta egymasnak feszul, Enk probalja testi erejevel felrelokni a not, de az az eszementek vadsagaval tartja magat mig ujra szet nem valnak.
Ethenia megprobalja az utolso szalat a helyere kotni, de az utolso pillanatban kihagy koncentracioja, hogy Zirann kezet elkapja, nem tudva mivel jarna, ha a ferfi megtorne a fizikai kapcsolatot mielott meg elkeszulnek. Trenna a szabadon maradt szalat kemenyen koncentralva vegul a megfelelo helyre illeszti, a mintazat teljesen eletre kelve, szinte vakito fennyel vilagit az asztralis sikon, de a valo vilagban is a szobrokbol arado feny joval erosebbe valik.
Zirann a foldon terdelve valami idegen nyelven motyogni kezd mire a szobrok kozott mintha pattogo hangok mennenek vegig es a levego is fura szagokkal telik meg, a Rem felol valami foldon tuli sikoly szeruseg hasit vegig a termen, csapjaival ossze vissza csapkod, meg szerencse hogy senki nem maradt a kozeleben. Zirann faradtan a foldre hanyatlik mikozben mintha a Rem csapjai korul a levego kristalyosodni kezdene, szep lassan kristalydarabokkal vonva be a rangatozo csapokat.