Diana magyarazatara Moki felvonja a szemoldoket. - Egy ajult no negy loval? - par masodpercig ugy nez mint aki atlat mindenfajta hazugsagon, bar biztosan nem tudja mi tortenhetett. Hacsak nem hazudott nektek, de vegulis megvart ahogy mondta. Vegul megfordul es elindul. Emlekeztek hogy elozo ejszaka egy kis kanyonban aludtatok egy patak partjan, szelvedett helyen most is jo esellyel arrafele tart veletek.

Ahogy Moki mogott haladtok Harrigan kozelebb lovagol hozzatok es megjegyzi - Azt a bazi nagy robbanast mindenki hallotta meg ha a lovoldozest nem is. Nem tetszik hogy semmit sem szol. Tul nyugodt, tul csondes. - bar amennyire meg tudjatok mondani MOki eddig is ilyen volt inkabb csak Harrigan kerult a harctol felfokozottabb allapotba, bar az teny hogy meg sem emlitette a robbanast. Ut kozben azert az ir gyorsan megtolti a fegyvere tarat amibol hogy igy utolag belegondoltok elegge rendesen sorozta a kultistakat es most latszik hogy nem is veletlenul. Elegge sok loszer belemegy abba a fura alaku pisztolyba, es megtapasztalhattatok hogy viszonylag nagy gyorsasaggal is lehet loni vele, nem csoda hogy korabban olyan buszken mutogatta nektek. Bar most hogy kint mozogtok es nem a barlang bezart reszen lathatoan elokerult a katona puskaja is.
This message was last updated by the player at 20:40, Thu 15 Feb.

-Az igazságot mégsem mondhatjuk el neki... - jegyzem meg egyszerűen miközben kényelmetlenül fészkelődök egy kicsit a nyeregben. -Ha magához tér a nő amúgy is ki fog derülni minden, de addig jussunk minél messzebb ettől a helytől. Bár én az indiánokhoz nem mennék vissza ezek után, ki tudja, hogy reagálnak majd arra amit Moki mondani fog nekik, amint biztosak leszünk az útvonalban tanácsos lenne visszaindulni a civilizáció irányába és vonaton lenni amilyen hamar csak tudunk, hogy elkerüljük a további összetűzéseket. - gondolkodok hangosan, megfogalmazva a véleményemet azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a legbölcsebb dolog amit tehetnénk, legalábbis szerintem.

-Azon is gondolkodom, hogy nem is biztos, hogy be kellene mennünk az indián faluba. A határánál elbúcsúzhatnánk Mokitól, megköszönve szolgálatait, és üdvözletünket küldve a törzsfőnök felé, egyszerűen elválnak útjaink és megindulunk egyenesen a vasútállomás felé - fejtegeti Fournier, miközben monitorozza a többiek reakcióját.
- Persze ha a "csipkerózsikánk" fel kell, és mond valami olyan dolgot, akkor az akár mindent is megváltoztathat - viszi tovább a gondolatmenetét a régész. Mindezeket próbálja úgy mondani, hogy Moki ne hallhassa.

Ahogy szepen haladtok egyre tavolodva a templomtol a lany talan szerencsere talab sajnos de meg mindig nem tert magahoz. Ez mar egeszen biztosan nem egyszeru elalelas, vagy valamifele magiat bocsatottak ra vagy csak komolyan bedrogozhattak. Mindenesetre az idosodo indian egyelore nem kerdez semmit hanem szepen vezet titeket elore, de egy kanyonba mig vegul meg nem erkeztek a helyre ahol elozo este is taboroztatok. Meg latszik a koromnyom a korabbi tabortuzetek helyen. Miutan leszallt es kikototte a sajat lovat odalep hozzatok - Nem tert magahoz. Nezzem meg? - ennyit kerdez csak. Nem tolakszik habar szemlatomast rengeteg kerdest kellene feltennie, de lehet ugy gondolja nem ra tartozik es majd a torzsfo felteszi a megfelelo kerdeseket ha visszaertek, vagy ki tudja. Mindenesetre nektek ez szokatlan. Ha valaki igy beallitana mint ti, hat vajmi keves ember birna ki hogy ne kerdezzen kiveve ha mar korabban sokkal tobbet tudott mint amit bevall...
This message was last edited by the GM at 23:05, Sun 18 Feb.

In reply to GM (msg # 69):

- Persze! Ha tudsz rajta segíteni, akkor csak rajta - ezzel odaengedi a Mokit a lányhoz, de majd árgus szemekkel nézi, hogy mit tesz az indián eközben. Mokinak meglehetnek azok az ismeretei, képességei, amivel sokkal jobban tud segítségére lenni a lánynak, mint ők együttvéve. Ennek ellenére nem bízik meg százszázalékban az indiánban. Ki tudja van-e valami köze a kultistákhoz.
This message was last edited by the player at 19:37, Fri 23 Feb.

Igaz mi voltunk azok akik hazugsággal kezdték az indiánnal való viszontlátást - pontosabban én voltam az aki így kezdte a találkozót - azonban ettől függetlenül mégis úgy érzem, hogy nekünk van kevesebb okunk továbbra is bízni az indiánban. Nem vennék rá mérget, hogy köze van a kultistákhoz, hiszen akkor nem hiszem, hogy idehozott volna bennünket, valamiért mégis kezd bennem megerősödni az az érzés, hogy a törzs tud róla, hogy ezen a helyen mindenféle szentségtelen dolgok zajlanak. De akkor mégis miért hozott minket ide Moki? A kérdésekre talán akkor kapunk majd választ, hogyha a lány felébred és sikerül vele beszélnünk, úgyhogy amikor Felix rábólint a kísérőnk kérésére én sem ellenkezem, de közel lépek, hogyha esetleg valahogy az indián megpróbálná megölni a lányt, akkor azt megpróbálhassam megakadályozni - bármennyire is hangzik lehetetlen gondolatnak, mégis az az érzésem, hogy valami nagyon nincs rendben a törzs története körül és igyekszem felkészülni minden eshetőségre.

Az idosodo indian elkezdi atnezni a lanyt... Megnezi a szemet, megszagolja a szajat, tapogatja a nyakanal... De legalabb nem folytotta meg titokban. Vegul aztan valami indian szot mormol a bajsza alatt es elindul a sotetbe. Vegul vagy negyed ora mulva visszaterve hoz valamifele novenyt meg egy darab kovet meg a felszerelesbol is eloszed ezt azt es valamiitalfelet kotyvaszt ami egy picit sem tunik bizalomgerjesztonek. - Ezt meg kell itatni vele - elkepzelheto hogy valamifele gyogyszert kevert ki de latva Harrigen arckifejezeset ugy tunik az ir zsoldos eppen azon morfondirozik vajon nem e merget akar ilyeten modon megitatni a tanuval hogy aztan, hat ez sajnos nem mukodott, mar semmit sem tehettunk erte modon le is zarja az egesz ugyet...

- Ez mi? - kérdezi az indiánt a régész, de nem akadályozza meg a lány megitatásában, de azért gyanúsan méregeti Mokit, hátha valami kiderül eközben. De tudja Felix, hogy csak az indián képes arra, hogy magához térítse a lányt, ezért várja a fejleményeket, passzív szemlélőként, sodródva az árral.
This message was last edited by the player at 18:45, Thu 29 Feb.

Felix kerdesere az idosodo indian mond egy olyan indian szot amit meg soha nem hallott. Mindenesetre a lany szajahoz emeli az edenyt es beletolt valamennyit. Az ajult lany termeszetesen felrenyeli, kohog, kicsit fuldoklik, de Moki kitartoan ujabb es ujabb kortyokat eroszakol le a torkan mig nem elegedetten leul varni. Egy jo 5 percig semmi nem tortenik, mar mar azon gondolkoztok vajon most azt varja e tenyleg hogy hasson a mereg vagy sem, de aztan hirtelen a lany szeme kipattan es hangosan sikoltozni kezd.

Gyanakvóan nézek az indiánra amikor eltűnik a sötétben, távolléte alatt teszek is néhány megjegyzést arra, hogy lehet csak ürügyet keresett arra, hogy itt tudjon minket hagyni a sötétben mert valószínűleg egyáltalán nem tetszik neki a lány jelenléte, aztán amikor visszatér és közli, hogy meg akar itatni valamit a lánnyal meglepetten nézek össze Harrigannal; láthatóan nem bízok meg továbbra sem benne, ugyanakkor úgy vagyok vele, hogyha megöli a lányt azzal is előrébb leszünk, hiszen tudni fogjuk az indiánoknak köze van a templomban zajló dolgokhoz, ha pedig felépül akkor azért leszünk előrébb. Minden esetre van egy olyan részem is ami azt gondolja, hogy a lány nem fog semmi hasznosat tudni mondani, ráadásul kissé lassít is bennünket... Amikor a szeme kipattan és sikítani kezd frusztráltan csóválom meg a fejemet és forgatom a szemeimet, már csak ez hiányzott: -Harrigan, csinálj vele valamit! - bököm oda az ír férfinek érezhetően idegesen, nekem aztán eszem ágában sincs birkózni kezdeni vele és azt sem tudom mivel lehetne megnyugtatni, Harrigan viszont a fronton látott már feltételezésem szerint néhány hasonló esetet.

Az ir zsoldos kerdoen nez Dianara lathatoan a hiszterikus nok nem az asztala, de aztan megvonja a vallat - He nyugi baratok vagyunk - mondja de nem igazan hat semmit, a sikoltozas messzire elhallatszik. Ha valaki kint van hogy kovessen titeket biztosan meghallotta. Harrigan vegul egy baromi gyors lepessel elorelep, a lany moge kerul es befogja a szajat aztan felszisszen - Hogyaza. Megharapott. - de nem engedi el csak sziszeg a fajdalomtol. - Hagyd abba, csak beszelni szeretnenk aztan mehetsz amerre akarsz - a lany meg egy ideig vergodik a ferfi szoritasaban aztan kicsit elernyed a tartasa. Harrigan kicsit var aztan elengedi es hatralep verzo tenyeret meregetve. (ha semmi mast nem akartok tole akkor hatralep es keres valami kotszert ra)

A fiatal lany, most igy jobban megnezve talan 18 korul lehet de igazabol lehet fiatalabb avgy idosebb par evvel, vadul nez korbe koztetek mint valami csapdaba esett vadallat de vegul kinyogi - Kik vagytok? Miert raboltatok el? Mi lett a csaladommal? -
This message was last updated by the player at 22:08, Sun 03 Mar.

Felix közelebb lép, de még nem olyan közel, hogy a lány fenyegetésnek érzékelje:
- A megmentőid vagyunk, egy expedíciós kutatócsapat, aki azért indult el, hogy felfedezze azt a barlangtemplomot, ahol valami kultista őrültek éppen fel akartak téged áldozni egy oltáron. Valamivel elkábíthattak. Pont jókor voltunk jó helyen, így időben érkeztünk ahhoz, hogy megmenekülhess. A családodról semmit sem tudunk, nem láttuk őket. Elhoztunk a Kígyók Templomától, de még lényegesen nem távolodtunk el tőle, ezért kérlek ne sikongass, mert ide csalod az esetleges üldözőinket. Nem vagy fogoly, szabad vagy bármikor elmehetsz amerre akarsz, csak válaszolj pár kérdésünkre! Ki vagy? Honnan jössz? És hogy kerültél a barlangtemplomba? És ha esetleg tudod, akkor hogy miért akartak feláldozni téged valamely sötét rítus keretében? - mondja sietősen a régész, de annyira nem akar hadarni, hogy a lány esetleg ne fogjon fel semmit az egészből.

Összefonom a karjaimat amikor Harrigan megpróbálja lefogni a nőt, hogy az ne tudjon se elszaladni se tovább ordibálni, láthatóan nem kívánok segíteni neki, ez nem az én reszortom, helyette inkább Mokit figyelem, hogy vajon mit fog lépni - amikor végre a lány megnyugszik cinkosan rámosolygok az írre, amolyan "mondtam én, hogy megy ez neked" módon, majd hagyom, hogy Felix magyarázza el a történetet, közben pedig tovább figyelem az indiánt, hogy mit reagál arra amit megtud. -Gyorsan kellett távoznunk, veszélyes lett volna ott megállni elmagyarázni a történetet. - jegyzem meg egy vállrándítás mellett, nem igazán magyarázkodok a férfinek mindössze csak közlöm vele, hogy miért hazudtam.

A lany tovabbra is bizalmatlanul nezelodik de vegul megszolal - Liz vagyok. Elizabeth. Brigham varosabol. - bar ez a hely nektek semmit se mond. Mindenesetre nem indian. A ruhazata egyszeru falusias de a Brigham nev valahonnan tavolrol olyan ismeros. Aztan beugrik. Brigham Young, Utah volt kormanyzoja es amirol meg hiresebb a Mormon egyhaz egyik leghiresebb profetaja volt. A lany valoszinuleg egy Utahbol attelepult mormon falubol szarmazik, vagy jol valasztottak vagy csak szerencsejuk volt, egy eltunt mormonert nem valoszinu hogy a kornyekbeli rendfentartok kulonosebben sirnanak.
- A tanyankon idegesek voltak estefele a lovak, kimentem megnyugtatni oket, es... Es aztan nem sokra emlekszem. Valaki nekem ugrott... Indianok. - nez remulten korbe mintha valami remlene neki aztan egyenesen Mokira nez - Ti veluk vagytok? -

In reply to GM (msg # 79):

Felix elgondolkodik a hallottakon és megpróbálja maga elé képzelni "amerika térképét", már amennyire ismeri az Államokat, hogy innen vajon milyen messze és merre lehet Brigham. Ha tényleg Utah-ban van, akkor hogy került ide a lány, ilyen messzire a falujától. Miért mennének a kultisták többszáz kilómétert, ahhoz, hogy elraboljanak valakit?!
- Tessék? Ja Mokira gondolsz? Ő nem az elrablóidhoz tartozik. Egészen biztos, hogy indiánok raboltak el téged és nem csak valami hasonló, nem civilizáltnak gondolt emberek? Miből gondolod, hogy indiánok voltak? - válaszol a lány kérdésére.
Lehet, hogy az eltűnt indiánok, szép lassan, a kultistákká váltak, beépültek a Templom közösségébe. Fűzi tovább a gondolatot magában a régész.
This message was last edited by the player at 09:33, Mon 11 Mar.

Moki az egeszet kiismerhetetlen arccal hallgatja vegig, de se a lany vadaskodasa se Felix ervei kozben nem szol semmit.
Mindenesetre Liz tovabbra is gyanakodva nez de folytatja - Hat nem sokat lattam, de ki mas lett volna? Hallottam mar torteneteket, hogy az indianok elraboltak valakit, meg fosztogattak. Olyat is hallottam, hogy valaki mar hallott felgyujtott falurol is meg lemeszarolt emberekrol. Ki mas lehetett volna? - az egesznek nincsen sok ertelme, csak szabvany vadaskodasnak tunik az ismeretlennel szemben, bar itt azert valamennyi valosagalapja megis volt. Hogy a veletlen miatt vagy mas okbol nem tunik ugy mintha a lanytol megtudnatok.
This message was last edited by the GM at 22:38, Sat 16 Mar.

In reply to GM (msg # 81):

- Figyelj Liz! Azt, hogy mit mondanak az emberek, azt nem kell kézpénznek venni. Hogy van ilyen mendemonda, hogy az indiánok rabolni, fosztogatni szoktak, és akkor ezekután, minden hasonló esetért csakis ők lehetnek a felelősek, ez abszurd és körülbelül annyira hiteles, mint hogy a háromlábú borjúért, meg a hatújjú csecsemőért, csakis a faluban a, rosszakarói ármánykodása miatt, boszorkánynak titulált asszony lehet a felelős. - magyarázza Elisabethnek a régész, miközben a többiekre nézve, kijelenti - Elisabeth velünk jön az első biztonságos településig, és ott eldöntjük, hogy hazakisérjük-e Brighambe vagy átadjuk a helyi hatóságnak, hogy ők ugyanezt megtegyék.
Felix, ha csapatra esteledik, készülődik a lefekvésre, kijelölve a maga és a lány helyét, fekvőaljt és pokrócot adva neki, figyelembe véve a többiek helyét. Majd Harriganhez fordul:
- Be kellene osztanunk az éjszakát, őrséget kell állítanunk! Nem aludhatunk őrizetlenül a történtek után.

A lanyon latszik hogy nem nagyon gyozte meg az indianos eszmefuttatas de egyelore nem ellenkezik a temaban. Kisse hitetlenkedo arccal bolint, hogy elhitte vagy legalabbis megertette meg ha nem is tunik ugy hogy ez igaz lenne. Moki ugy tunik nem nagyon foglalkozik a vadaskodassal vagy legalabbis nem szol kozbe. Siman csak elkezdi eloszedni a vacsorahoz valot.

Harrigan csak bolint majd az orsegre erve megjegyzi - Amit lattunk az alapjan meg az ellen se lennek hogy kettos orseget tartsunk, de talan jobb ha inkabb megprobalunk annyit aludni amennyit tudunk egy or mellett es inkabb hajnalban rogton induljunk hogy minnel messzebb a hatunk mogott tudjuk ezt a helyet. En kezdem az orseget, ha barki ugy erzi nagyon almosodna azonnal ebressze a kovetkezot es folyamatosan legyen mindannyiunk keze ugyeben fegyver - mondja majd ha nincsen senkinek ellenvetese o maga megnezi milyen vacsorat keszit az idosodo indian. Habar nemregen meg gyanakodott ra ugy tunik az ellen nem lenne tul sok kifogasa hogy a vacsorat megossza vele.
This message was last updated by the player at 21:26, Thu 04 Apr.

In reply to Mark Harrigan (msg # 83):

Felix konstatálja, amit Harrigan az őrségállításról mondott. Mindenesetre a lányt a keze ügyében fekteti le, a szomszéd fekvőalj és pokrócra, és biztos, ami biztos keze ügyébe helyezi az ostorát is, ha éjszaka esetleg meglepné őket valaki, akkor ne legyen annyira felkészületlen. Ha Diana vagy Harrigan, esetleg az indián mond valamit, ha nem, akkor elteszi magát az őrségváltásig aludni.

Az ejszaka esemenytelenul telik bar minden apro zajra amit normal ejjeleken csak valami arra jaro allatnak tulajdonitottatok volna most erosebben szorul a kezetek a fegyveretekre. Elobb Harrigan, majd Diana, vegul Felix orkodik. A nap meg nem kelt fel, de az elso voros szinezetek mar elkezdtek feltunni az eg aljan amikor Felix riadtan veszi eszre hogy Moki ott all mellette, hallgatozik es lathatoan mutatja hogy csondben. Remiszto hogy az indian milyen halkan bir mozogni annak ellenere hogy csak egy egyszeru idosodo kereskedonek tunik. Az indian kozben mar nyugtatja a lovakat es rongyokat teker a pataikra hogy tompitsa a kopogasukat. Harrigan egy kicsit csunyan nez de vegul beall segiteni es meg joval mielott a nap felkelne az idos indiant kovetve valahogyan egesz sokat tudtok haladni. Moki semmi magyarazatot nem adott a korai indulasra es azota sem igazan tunik ugy hogy barmit is akarna mondani. Harrigan azert amiota felkelt rendesebben a nap elkezdett kicsit morogni valami olyasmit hogy ez meg mi volt de ugy tunik egyelore nem elegge hangosan vagy celzatosan hogy az indiai valaszra meltassa.

Morgok egy kicsit amiért pont a középső őrség jut nekem, valamit motyogok arról, hogy a varázslatok meg a sötét erők milyen sok erőt vesznek ki az emberből ha használnia kell őket, de nem fogadom már el a csere lehetőségét ha esetleg valaki felajánlaná, mindössze "sértődötten" annyit mondok, hogy rendben leszek: igaz, amikor Harrigan felkelt nagyjából úgy nézek ki mint aki több napja nem aludt, s reggel is hasonló mód ébredek fel, fáj a fejem, tompák az érzékeim és ki is vagyok száradva, de azért a tőlem telhető leggyorsabban és legóvatosabban igyekszem részt venni a korai indulásban, még ha nem is feltétlen értem, hogy miért; nem látok vagy hallok semmit, de mivel se Harrigan, se Felix nem ellenkezik az indián siettetésével, ezért én se teszem, ha Mokiban nem is feltétlen, de bennük azért megbízok. -Ki elől menekültünk? - érkezek az indián mellé, s teszem fel neki egyszerűen a kérdésemet. Választ mellesleg nem feltétlen várok, hiszen én is szemrebbenés nélkül hazudtam korábban a férfinek, ráadásul az is benne van a pakliban, hogy nem tudta ki érkezik, csak hallotta, hogy közeledik valami és az eddig történtekre való tekintettel jobbnak látta, hogyha mihamarabb tovább indulunk a táborhelyről.

Diana kerdesere Moki csak megvonja a vallat - Azt csak ti tudjatok, de elobb utobb elarulhatnatok nekem is - valaszolja vegul.

Harrigan ertetlenkedve razza meg a fejet - Akkor miert indultunk ilyen koran? Mit hallottal? -

A kozepkoru indian elmosolyodik - Ti varosiak sosem hasznaljatok a fuleteket. Nem az remisztett meg amit hallottam, hanem amit nem hallottam. - Harrigan ertetlenkedo pillantasara jelentos szunet utan de folytatja. - Loveseket hallottam es ugy erkeztetek mint aki menekult valami elol. Az ejjel egy puma vadaszott nem messze, de a hangja alapjan sertetten tavozott mint amikor egy nagyobb vadasz erkezik ami elveszi a zsakmanyat. Es aztan minden allat elhallgatott. Fogadjatok emg egy tanacsot egy oreg nyomkeresotol, ha minden allat elhallgat akkor jobb odebb allni rogton. - majd jo 5 perc utan folytatja csak megint - Nem mindenki fogadta el hogy az a fold elatkozott, neha neha mindig van valaki aki megprobalja kideriteni mi van azokon az elatkozott foldeken, de meg senki nem tert vissza onnan elottetek - hagyja a levegoben a mondat veget

In reply to GM (msg # 87):

Felix hitetlenkedve hallja, hogy Moki miket mond, de mivel gondolja, hogy az indiánok spirituális szinten messze a civilizált emberek felett vannak, ezért elhiszi a mondottakat.
- Akkor ezek a lovak, azoké lehettek, akik nem hitték a föld elátkozott voltában és ki akarták deríteni titkait? - kérdi az indiánt, de aztán eszébe jut, hogy ők is hasonlót tettek. Fityett hányva az indiánok intelmeinek, az átkozott földre léptek, el kívánva lopni annak a titkait. De végül elhessegette magától a gondolatot és azt is megkérdi Mokitól, hogy:
- És mennyi idő múlva érjük el a biztonságos törzsi földeket?
This message was last edited by the player at 18:55, Fri 26 Apr.

Felix elso kerdesere az indian megvonja a vallat jelezve fogalma sincsen, de a masodikra mar egy hatarozott fejrazas a valasz - Ti nem ertitek el. A lanyt elvihetem, de akarmi is jon az eselyesebb hogy titeket kovet mint minket - de elegge lathato hogy Liz tovabbra sem lelkesedik az otletert hogy az indianokhoz vigye barki is. Mindenesetre Moki folytatja - Ket nap alatt viszont olyan kozel tudlak titeket vinni a vasuthoz amennyire csak a mi foldunkon lehet. Ennyit tudok igerni, meg azt hogy ha elmeselitek mit talaltatok akkor a nepemet felkeszitem barmi is el ott. Nem igerem hogy barmit is birunk tenni, vagy akar azt, hogy a torzsfok megprobalnak lepni, de a semminel ez is tobb - fejezi vegul be. Nektek eddig nem tunik ugy hogy mas uton mentetek volna most mint amikor a templomhoz tartottatok, de amennyire ugyanugy nez ki ket kanyon meg az is lehet hogy gyokeresen mas iranyba visz mar most titeket az indian.