Felix mar egy ideje visszaert az utolso utjarol es kezdett is hianyozni neki a szabad eg es a felfedezesek vonzasa, amikor a muzeum kuratora, Prof Williamson behivatta magahoz. Williamson kisse fura alak, elegge nagyra van magaval pedig amiota Felix a muzeumnak dolgozik terepen nem latta, bar igaz hogy mar akkor is a muzeum kuratora volt. Most amikor belep a cingar oszulo professzor irodajaba az rogton int hogy uljon le - Remek, remek, hogy maris jonni tudott. - dorzsoli a kezet mikozben eloszor becsukja alaposan az iroda ajtajat aztan beul az iroasztala moge. - Ahogy jol tudja en magam is gyujtom a tortenelmileg erdekes es fontos dolgokat, ambar foleg csak konyveket. Most azonban olyanra bukkantam ami kulonosen erdekesnek tunik. - elovesz a fiokbol egy kis meretu konyvet. A boritojan latszik hogy mar simara koptattak az evek, a lapok szele is elegge sargas. Ovatosan kinyitja es mikozben gyengeden lapoz benne folytatja - Ez a naplo egy bizonyos Daniel Clark Davies naploja, az 1600-as evek vege fele irta, mint minden bizonnyal tudja ebben az idoben volt a hires Pueblo felkeles. Engem ez a tema regota erdekelt es nem is csalodtam, de errol talan maskor. Szoval par evvel meg korabban 1658-ban jart arra Davies. Azt irja felig deliriumban volt a hosegtol, de kozben egeszen pontos a legtobb mindenben es a terkep amit rajzolt hozza szinten ugy tunik hogy lehet kisse eltulozta a dolgot. Mindenesetre azt irja - kezd kicsit belemelegedni - hogy az egyik kanyonban talalt egy barlangot aminek a melyen egyosi templomra lelt. Van par reszlet itt ami eselyesebben tenyleg a delirium hatasa lehetett. Valami sotetsegrol, szornyrol irt, de ez minden bizonnyal nem tobb mint a napszuras. Mindenesetre amennyire en tudom, es a tudasom a legkivalobb ezen a videken, meg senki sem tarta fel azt a templomot. Osszevetettem a terkepvazlatait es az egyeb leirasait a mai terkepekkel es par kilometeren belul a bejelolt x-hez van minden bizonnyal az a templom. Ha Davies informacioi es pueblo forditasa pontos akkor a sotet kigyo templomakent hivatkoztak ra ami kisse fura hiszen a kigyo jobbara gyogyito totem, de ezek szerint van ebben is variancia. Nyilvan nem azt mondom hogy raboljanak ki egy indian szent helyet. - mondja ambator elegge biztos vagy benne hogy ilyen aprosagok hogy kinek is a tulajdona nem tul valoszinu hogy visszatartanak az idos profot - de Davies beszamoloja szerint, miutan visszajutott kisse civilizaltabb kornyekre a pueblo indianok gonosz helynek tartjak es ha hinni lehet ennek a korai beszamolonak se ok se a kornyeken elo navajok nem tartjak szent helynek. Igy ha nehany targyi leletet talalna vagy legalabb abrak keszulnenek. Gondolom erti - utal ra hogy habar nem feltetlenul vagy buszke de vezettel mar feltaro akciokat olyan helyekre ahonnan aztan a muzeum szamtalan kiallitasi darabja szarmazott. - Es ha barmilyen falrajz vagy szent szoveg is elokerulne annak kulonoskeppen orulnek. - fejezi be majd atvalt egy kicsit gyakorlatiasabb temara - A kornyeken meg mindig talalni navajo es pueblo telepuleseket is. Nyilvan mar messze nem annyit mint akkoriban, de hatha meg tudnak segiteni a barlang megtalalasaban. Van barmi kerdese? -

Barmi egyeb kerdes lenne azt utolag beleszerkesszuk hogy szinten megkaptatok.

Archeologuskent is es minden bizonnyal kultistakent is rendelkezhet az ember jo kezugyesseggel hogy egesszen jol megorokitsen par dolgot, illetve ekkor mar leteztek fenykepezogepek is, bar kenyelmetlenul nagyok meg, lassuak es a vaku az megint egy erdekes tortenet, de mindketto megoldas lehet.

Nem irtam hogy hoyg es hogyan ultok ossze de vegyetek ugy hogy mar osszeultetek tervezni. A terkep egyebkent Arizona eszaki reszen jelzi a templomot a semmi kozepen, de vonattal azert par nap alatt a kornyekre lehet erni es aztan loval be az indian teruletre

A tőlem telhető legnagyobb odafigyeléssel igyekszem Felix elbeszélését, vagyis pontosabban mondva beszámoló rekonstrukcióját hallgatni arról, hogy miféle nyommal engedte neki a nagyvilágnak ez a bizonyos Williams professzor - sajnos azonban bizony meg kell acéloznom a figyelmemet, nem szeretem az eligazításokat, inkább a magam elgondolásához vagyok szokva, a magam útjához és szabályaihoz, céljaihoz, de amióta volt ez a félresikerült akcióm, amit biztosan nem éltem volna túl ha véletlenül nem jár pont arra, azóta igyekszem elfogadni, hogy a saját képességeim kevesek a túléléshez vagy a sikerhez, a kettőhöz együtt pedig pláne. Szóval, egy szó mint száz, nincs más út, támaszkodnom kell arra a néhány megbízható emberre akit ismerek, akik közül egyedül Felix van tisztában a világ borzalmaival, így aztán rá főleg - hogy lássa is, hogy mennyire komolyan gondolom képességeim csapatmunkában való kamatoztatását igyekszem is odafigyelni arra amit mond, ezt érzékeltetve pedig néha bólintok vagy éppen hümmögök egy kicsit. Csak az a könyv ne lenne... Na, nem az a napló amiről szó van, hanem az a könyv a férfi egyik polcán, innen sajnos nem látom, hogy miről szól, gondolom valami történelmi téma lehet a házigazdámat ismerve, de nem is fontos, mert nem ez a baj, hanem az, hogy méretét és színét tekintve annyira kilóg a polcon található többi könyv közül, hogy folyamatosan odavonzza a tekintetemet. Frusztráló... Kicsit fészkelődök a széken, megcserélem keresztbe tett lábaimat és úgy pozícionálom magamat, hogy ne is lássam azt a könyvespolcot - a tudat persze még így is bosszantó. Nem hangzik túl jól ez a sötét kígyó templom se... Igen, sokszor szerepel a kígyó mint gyógyító jelkép, na de a sötét kígyó...? Előrevetítem, hogy nem éppen hangzik a legjobb ómennek, ráadásul Arizónában, abban a kihalt, vad államban, ahol ráadásul még borzasztó meleg is lesz, sírrabláshoz főleg, még ha hivatalosan nem is nevezzük annak, amiért oda lettünk küldve. -Anyagilag is megtámogat minket ez a kedves professzor, igaz? - érdeklődöm, bár a válasz ha jól sejtem akkor az, hogy igen. -Jól meg kell terveznünk az utazást, amit őszintén szólva nem kifejezetten szeretek csinálni, de ha rám bízod akkor a szövegek és rajzok lemásolásához szükséges holmikat összevásárolom, míg Te az utunkat igazgatod. - vázolom gyorsan az elképzeléseimet, amolyan megjegyzés szintjén, mint aki nem ragaszkodik hozzá, hogy így legyen, de azért csak elmondja a gondolatát. -Mikor tervezel indulni? - bombázom tovább a régészt a mindenféle kérdéseimmel. -Kicsit utána olvasgatnék a környéknek, soha nem jártam még arra, a környéken se. Sőt, jobban belegondolva... - hümmögök miközben az államat támasztom. -Még városi indiánt se nagyon láttam, nemhogy igazit, de ha jól gondolom akkor ez rövidesen meg fog változni. - elmélkedem. Azon a kérdéskörön szerencsére már túl vagyunk, hogy vállalom-e egyáltalán a Vele való utazást, ezt megbeszéltük már akkor amikor meghívott erre a beszélgetésre; a legtöbb távozásommal kapcsolatos teendőmet már el is végeztem, talán nem is baj, ha kicsit lemegyek a térképről, így még kevesebb az esély rá, hogy valakinek a szektánál feltűnik, hogy valójában nem haltam meg.

Kavarognak a gondolatok Félix fejében, a professzortól hallottaktól - miközben távolról hallja Diana kérdéseit és rövid igen és nemmel válaszolgat rájuk - és ebből kiveszi, hogy a lány is be van zsongva az utazás és a várható felfedezés izgalmaitól. A tudományos értéke az expedíciónak felcsigázta az érdeklődését, de a "gonosz templom" és valami "szörny" említésére, összeszaladt a szemöldöke, hiszen bár már lassan evidensé válik, hogy a régészeti munkája során természetfeletti dolgokra bukkan, nem átlagembereknek való, félelmet keltő akadályokba ütközik, de hozzászoknia mind a mai napig nm tudott. - Megszervezem az indulás körülményeit, de ketten kevesek leszünk mi ketten oda, szükségünk lesz hasznos segítőkre. Lehet szólnunk kéne Harrigannek is. Ki tudja milyen veszélyek várnak ott ránk - mondja aggodalmasan a Félix.

Megkönnyebbülten veszem tudomásul, hogy az út megszervezését a férfi elvállalja, így aztán nem nekem kell kínlódni vele - amikor Harrigan nevét megemlíti elgondolkodva billegtetem a fejemet, mint aki azon gondolkodik, hogy mit is mondjon. -Harrigan, nos, igen, mindenképpen... - magyarázom, mint aki nem is biztos a dolgában, pedig a valóságban már megemlítettem neki, hogy mikor és hol tartjuk a mai találkozót. -Persze, vigyük mindenképpen magunkkal, néhány napja találkoztam vele, eléggé rosszul nézett ki, megemlítettem neki, hogy találkozunk ma. - vonok vállat úgy mellékesen, mint aki eddig nem tartotta ezt az információt fontosnak megemlíteni. -Remélem, hogy semmi olyan fenyegetés nem lesz abban a templomban ahol jól jön majd a szakértelme de az indiánokat sem árt veszélynek felfogni. - gondolok itt arra, hogy félhetnek a helytől annyira, hogy inkább elkergetik az idegeneket, nehogy megzavarják az ott nyugvó erőket.

Hirtelen ongyujto sercegesre lesztek figyelmesek. Az ajto felhomalyaban Mark Harrigan arcat vilagitja meg a feny amint cigarettara gyujt majd miutan egy melyet beleszivott megszolal - Az hogy rosszul nem szo. - mondja majd megvakarja rovid szakallat es belep - Ez az alkoholtilalom orulet kezd sok lenni nekem. Az meg hagyjan hogy az ember torkat ki akarja tepni valami fortelem, de legalabb egy par korty whiskey jol jonne elotte - mondja majd leulve azert elohuz egy laposuveget. Habar panaszkodni tud valahogy mindig van nala egy keves csempeszaru. - Azokat az indianokat nem szivesen lonem le, ha ugy erzik hogy az elnyomo seggeteket kitessekelik a foldjukrol en egyetertek veluk - Ha tul sok alkoholba folytja banatat akkor mar meselt nektek rola hogy szive szerint otthon harcolna a hazajaert de egyszeruen nem birja ravenni magat hogy hazaterjen. Mindenesetre most meglepoen jozannak tunik, jobbara ha van mit tennie akkor sokkal kevesbe van maga alatt. - Csak keveset hallottam, de ha nem indianokat kell leloni akkor mire is kellene szamitanom? - teszi fel egyenesen a kerdest. Nem gyakran szokott kontorfalazni az ilyen kerdesekkel.
This message was last updated by the player at 20:26, Sat 28 Oct 2023.

Félix összerezzen, amikor Harrigan előlép a sötétségből, de eszébe jut, hogy Diana említette, hogy nemrég összefutottak ők ketten, ezért nem teljesen váratlan a veterán katona megjelenése itt most. Az viszont nem tölti el megnyugvással, hogy Harrigan lezüllött, alkoholfüggő lett. De nem lehet mit tenni, szükségük van a veterán csirkefogóra, hogy vészes szituációban megvédje a seggüket. És, hogy milyen veszélyek, ellenfelek ellen kell Harrigannek szembe néznie:
- Nem feltétlen a territóriumukat védő, vérszomjas indiánok, azok amik a legfőbb veszélyt jelenthetik, ezt megnyugtatásképpen mondom neked Harrigan, hanem sokkal, de sokkal veszélyesebb, sötétebb, kiismerhetetlenebb és félelmetesebb ellenfelek ellen, amikről most, hiába kérdezel, információ hiányában, nem tudok nyilatkozni, hogy kik azok és hogy néznek ki, de biztos lehetsz benne, hogy vannak, ezt a megérzéseim és eddigi tapasztalataim alapján mondom, és ha mi oda megyünk kutakodni, akkor szembekerülünk velük és te is kellesz, hogy nagyobb eséllyel túléljük a találkozást. Ennek tükrében kérdezem, hogy velünk tartasz-e? Ha nem, akkor sincs harag, hiszen mindenki a saját bőrének épségével játszik, és ez egy különösen veszélyes küldetés - mondja Harrigannek válaszképpen a régész.

Természetesen nem okoz nagy meglepetést számomra Harrigan érkezése, mint ahogy az sem, hogy dohányfüsttől és az alkohol szagától bűzlik - persze, milyen is lenne egy ír férfi, ha nem ilyen? Talán el sem hinném máskülönben, hogy nem csak annak hazudja magát - de azért hozzá kell tenni, hogy ahhoz a háború utáni önmagához képest, aki volt, mielőtt még segítettem neki letenni az ópiumot, ahhoz képest egy igazi úriember áll ma velünk szemben, így aztán meg kell becsülni még azt is, ha éppen csak picit spiccesen áll velünk szóba. Na, de aztán arról nem sikerült leszoktatnom, hogy a nyelve csípőssége ne vetekedjen a whiskyével, pedig ez egyedül nekem lenne megengedett - még ilyet, elnyomó seggünket? Hallatlan! De pont így kedvelem az útitársunkat, így aztán csak legyintek: -Kérlek, Harrigan, ez itt a lehetőségek hazája... - vonok vállat, nem igazán akarok jobban belemenni a témába, de azért szó nélkül sem igazán akarom hagyni, hogy meg lettem szólva, mint elnyomó, de végül mégsem folytatom, hagyom helyette inkább Felixet beszélni a részletekkel, majd ahogy befejezte két ujjammal kígyó fogakat formálva "marok" az ír felé: -A sötét kígyó temploma vár minket! - kezdek bele, kicsit szórakozottan, mint akinek ez az egész csak egy játék, de persze tudnivaló, hogy korántsem veszem annak. -Régóta háborítatlan helyről beszélünk, ráadásul egy napló szerint amit kaptunk többen megjárták már a templomot és túl is élték. Ha kellően körültekintőek leszünk, talán nem akarja majd semmi kitépni a torunkat.

Harrigan elgondolkodva figyel majd osszegzi amit leszurt a ket kisse eltero beszamolobol - Szoval vinni kene mindent amire csak gondolni tudok es be tudom szerezni. Azert az itteni seregben nincsenek komoly kapcsolataim, messze nem tudok annyit osszeszedni amivel szivesen mennek, de azert par dolgot ossze birok szedni. - mondja majd hozzateszi szomoruan megrazva a fejet - Langszorot biztosan nem tudok szerezni pedig az talan jol jonne - ugy tunik a templom epsege kevesbe zavarja mint a lehetosegek mivel folytatja - de par rud regeszeti celra szant dinamittal is csodakra lehet kepes az ember. - majd az eszmefuttatas vegen hozzateszi - Benne vagyok. Probaljak felhajtani valami fegyvert nektek is? A sajat keszletemben is akad par darab, de nem szeretnek en sem opciok nelkul menni -
This message was last updated by the player at 21:00, Mon 30 Oct 2023.

In reply to Mark Harrigan (msg # 8):

- Lassabban a testtel, na meg a barbarizmussal! Nem használhatunk sem lángszórót, sem dinamitot majd a templomban. Az egy fontos embertörténeti építmény és valószínüleg tele fontos forrásokkal (falfestmény, írások, tárgyak), amik fontos mozaikok, amik majd hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a térség régmúltjának történelmét. Úgy hogy szó sem lehet semmi rombolásról - bújik elő felháborodottan a régész Félixből - csakis önvédelemre használhatjuk azokat az eszközöket amink van.
-Ha szeretnél segíteni összeszedni a feszerelést, amire majd az expedíciónknak szüksége van, akkor készítek egy listát.

Elgondolkodva hümmögök egy picit amikor Harrigan a nekünk szánt fegyverekről beszél, persze nem vagyok nagy rajongója a puskáknak meg minden egyéb nehéz és kényelmetlen fegyvernek, arról nem is beszélve, hogy a tőrömmel magabiztosabban bánok, de egy ébredező ősi kreatúrától minél távolabb lenni a legbiztonságosabb, így aztán megvédelem a gondolatait Felixtől: -Szerintem is legyünk annyira felkészültek, amennyire lehet. - védekezőleg összefonom a karjaimat. -És azért azt csak tartsuk észben, hogy ez nem feltétlen lesz egy hétköznapi régészeti lelőhely. - kezdek bele az okfejtésembe. -Láttam már sok olyan dolgot amit jobb lenne, ha sose ébresztett volna fel senki. - borzongok meg egy kicsit ahogy bevillannak az emlékek. -Ha az a templom is valami olyat rejt, ami veszélyes lehet a környékre, akkor annak a féken tartása fontosabb, mint egy darabka történelem.

Harrigan megvonja a vallat Felix kioktatasara de nem tunik ugy mint akit komolyabban megrazott a dolog - He en mondtam hogy nem is birok szerezni langszorot - mondja
- A tobbi felszerelest illetoen, megteszem amit tudok, de ne szamitsatok csodakra. Mikor indulunk? - kerdezi mikozben egy apro kortyot iszik a fem flaskabol. Ugy tunik ma elegge visszafogja magat, mar az akciora keszulhet fejben. Harcra keszulve vagy kozben meg nem lattatok reszegen.
This message was last updated by the player at 22:23, Wed 01 Nov 2023.

In reply to Mark Harrigan (msg # 11):

Félix elkezd hangosan gondolkodni, miközben maga elé mormogja a szavakat, de ezt olyan hangerővel mondja, hogy a többiek is halhassák:
- Ma megírom a felszeréslistát, hogy mire lesz szükségünk. Kiosztom mindenkinek. Holnap mindenki beszerzi ami kell, akkor leghamarabb holnapután tudunk indulni - azzal felnéz a többiekre s most már hozzájuk intézi a szavakat - Holnapután reggel nyolc előtt félórával, a központi vasútállomáson, a Colorado felé induló vonat peronjánál találkozunk. Mindenkinek jó?

-Kicsit szűkös lesz, de megoldható, igen. - nyugtázom a holnaputáni indulást, valahol mélyen belül sejtettem is, hogy ez a kiruccanás hamar kezdetét fogja venni, azonban ennyire még én sem gondoltam, hogy sietve fogunk távozni a városból a megbeszélést illetően. -Akkor holnap reggel találkozzunk ugyanitt és induljunk beszerezni az útra szükséges dolgokat. - reflektálók még arra, hogy a férfi azt mondja, megírja a beszerzendő holmik listáját, közben azonban a fejem már azon jár, hogy nekem milyen elintéznivalóim lesznek az indulás előtt. Igazság szerint nem is bánom, hogy ennyire hamar útra kelünk... Nem szeretem a várakozást, csak feszültséget szül bennem - jobb mindenen minél hamarabb túlesni, így aztán az induláson is.
This message was last edited by the player at 21:11, Fri 03 Nov 2023.

Harrigan csendben bolint egyet es elpakolja a laposuveget - Nem sok ido de igyekszem felhajtani valamifele extra tuzerot. Meg ami meg kellhet. Talan egy kis kerozint tudok szerezni, nem langszoro de azert jol johet - mielott meg Felix megszolhatna gyorsan hozzateszi - Talan. Mondom talan. - azzal felall. - Gyorsan nekilatok, nem olyan konnyu manapsag fegyvereket felhajtani - kacsint egyet elvigyorodva mintegy jelezve hogy aezrt ket nap alatt valamit ugyis ossze bir szedni es amint int egyet mar indul is kifele.

(Akar ugorhatunk majd az indulashoz is ha gondoljatok, vagyis toletek fugg de egy indulasi osszefoglaloban ossze lehet foglalni kb miket szereztetek. Nem kell reszletes felszereleslista, csak azokat eri meg kiemelni ami fura egy ilyen kuldetesen)
This message was last updated by the player at 21:11, Fri 03 Nov 2023.