[IC] Act 2: Bögenhafen - Schaffenfest
A vásárban nézelődve sétálok - egy rövid időre megállok a jószágvásárnál is; városban nőttem fel, Ãgy igazából nem maguk az állatok érdekelnek és nem is az álluk, mindössze ahogy megpillantom a haszonállatokat, szöget üt a fejembe, hogy mennyi lehet belőlük nagyjából, Ãgy elkezdem számolni őket. Ezzel csak akkor hagyok fel, amikor a két útitársam már láthatóan nagyon menne vagy nagyon nem tudja mire vélni mit csinálok. Feltételezhetőleg ez elég hamar bekövetkezik, azonban elmagyarázni nem magyarázom el mit is csinálok, helyette inkább rábólintok, hogy menjünk tovább. Ha elég ideig nem kÃváncsiskodik a két férfi, akkor nagyjából egy fertályóra múlva magamtól is otthagyom a helyet.
A lovagi tornát meghallva egy két embertől megpróbálok megtudni néhány dolgot az eseményről. Fent északon nem nagyon voltak ilyen események, a nemesség is más, a körülmények is, Ãgy nem nagyon tudom, hogy mire számÃtsak.
A szörnycirkusz is felkelti a figyelmemet - harcoltam már a káosz néhány teremtményével, azonban valószÃnűleg Manfred is úgy van vele, hogy minél több szörnyszülöttet látott már, annál kevésbé érheti meglepetés a harcmezőn. Már éppen felvetném az ötletet, hogy nézzük meg, amikor a birkózásról szólal meg: -Persze! - mondom neki, majd elveszem tőle a fegyvereit amikor adja őket. -Jó nagy darab. - jegyzem meg közben. -Nálam a legtöbben nagyobbak a harcban, mégis mindig megjárják. A taktikásabb nyer ne felejtsd, ha észben tartod Myrmidia ezen tanÃtását akkor megsegÃt. - mondom neki, majd ha elindul befelé akkor közelebb férkőzök Chlodovechel, hogy láthassuk a viadalt. Egy darabig mondjuk a kezemben lévő puska is szépen leköti a figyelmemet, egészen addig amÃg el nem kezdődik a kézitusa.
This message was last edited by the player at 21:11, Wed 24 Feb 2016.