Habar az utcak nincsenek kikovezve, de az itt elo iparosok muhelyei megis jelentosen kulonboznek a szegenyebb reszek utcaitol. A kisebb-nagyobb epuletek jobbara rendesen karbantartottak, bar nehol a muhelyekben folyo munkalatok eredmenyekeppen rettento buz uralkodik. Az utcan iparossegedek sietnek terhukkel mesteruk muhelyei fele vagy onnan kiszallitva valamit. Az utcak jobbara tele lennenek, de a vasar alatt az arusok jo resze kint van a Schaffenfesten igy most jobbara csak azok vannak itt akik itt laknak vagy dolgoznak, a jarokelok ritkak.
This message was last edited by the GM at 17:36, Sat 06 Feb 2016.

A Kakas es Ullo olyan amilyennek Josef leirta, kozepkategorias hely ami az egyik muhelyekkel teli utca kozepen magasodik. Maga az epulet haromszintes, de a harmadik szint joforman padlasternek tunik innen. A szomszedos epuletek szorosan mellette allnak, a fogado cegere, egy ullon allo kakas kopottasan, faradtan leng a gyenge szelloben. A kornyeken a mindenfele munkalatok miatt enyhen savanyu szag leng, de legalabb a csatornaszag nem olyan eros mint a dokkok kornyeken.

Belepve a fogadoba egy baratsagos kerekkepu fogados koszont titeket. Kozepmagas es normal testalkatu, az utcan ketszer ra se neznetek. Futyoreszve torolgette az egyik asztalt egy kozepesen tiszta ronggyal es baratsagosan int feletek - Szep napunk van ugye? Gyertek beljebb, mivel szolgalhatok? -
A fogado nagyjabol tisztanak tunik, es a vasar miatt jelenleg jobbara ures, csak par asztalnal ulnek egyaltalan.

A fogado az Old World Armory 89. oldalan levo Common Hostel arai alapjan mukodik
This message was last edited by the player at 21:48, Thu 11 Feb 2016.

A városon átvezető rövid gyaloglás eseménytelenül telt, bár Johann így is a kelleténél jobban résen volt. Nem tudhatja, hogy Kustosnak voltak-e még társai, akik esetleg a halott férfi nyomában követnék őt, illetve valószínűleg a szektások tudnak az örökségről és hogy azt Bögenhafenben lehet átvenni, úgyhogy feltehetőleg ők biztosan a városban vannak. Mivel csak a tetoválás alapján lehet felismerni őket - bár Johann emlékei szerint volt nem volt semmilyen tetoválás az igazi Kastor testén -, így ruhában nem lehet őket észrevenni, levetkőztetni pedig senkit nem áll szándékában. (Ez így persze nem teljesen igaz, de ne akadjunk fenn a részleteken.)

Az iparosnegyeden átvágva a férfi alaposan megnézi a különböző műhelyeket, emlékezetébe vésve azokat, ahol szabók tevékenykednek. A boltok külseje alapján azt is megpróbálja meghatározni, hogy nagyjából mennyibe fog kerülni a nemesi ruházat. Van egy olyan sanda gyanúja, hogy megtakarított kis pénzének jelentős része az álcára fog elmenni. De ha már az életét feltette erre a meglehetősen ingatag tétre, akkor néhány aranyon már nem fog múlni a dolog. A túlvilágon úgyse lesz rá szüksége, ha esetleg balul sül el a dolog.

A fogadóba lépve Johann kissé megkönnyebbül. Hiába nem vett észre egyetlen titokzatos követőt se, végig az az érzése volt, hogy figyelik. Kezdek becsavarodni, gondolja morózusan Johann, miközben arcára a gondolataival ellentétes mosoly ül ki, úgy válaszol a kocsma pultja mögött álló férfinak.
- Bizony szép, feleli a csempész a pulthoz lépve, már csak attól lehet szebb, ha találunk szobát e fogadóban és van étkük néhány megfáradt utazónak.
This message was last edited by the player at 07:42, Fri 12 Feb 2016.

Ahogyan az iparosnegyedbe érnek, Amelia közelebb húzódik Johann-hoz, hogy halkan szóljon hozzá.
- Vegyünk ki külön majd a szobákat jó? Szeretném, ha annyi előnyünk lenne, hogy nem feltétlenül tudja majd mindenki, hogy ismerjük egymást. Egyébként is a nemesek mellé egy magamfajta toldott-foldozott hátizsákos mutatványos nem való. Gunther-re meg rá lehet fogni, hogy magának való testőr... - nem említi a lány a bajkeverő mosdatlan kinézetét, talán éppen az egészsége vélt védelmében nem mosdik a férfi. Erről aztán a saját pillanatnyi ápolatlansága is eszébe jut, amit úgy dönt, hogy a szoba megszerzését követően orvosolni is fog.

Később Amelia leginkább a nézelődéssel és az épületek felépítésével, kapaszkodó pontjaival, ablakaival, esetleges erkélyeivel kötötte le a figyelmét.
A tetők milyenségét éppen úgy megnézte, mint az üzletek/műhelyek egymás közti távolságát.
Csak futólag foglalkozott azzal, hogy a műhelyek és üzletek milyen sorrendben követik egymást.
Szemmértékre bízta az új, ismeretlen terep felmérését, hiszen a bárka, mint biztos éjszakai szállás megszűnése eredményeképp az ismeretlen, ki tudja meddig biztonságos terület megismerése lekötötte mostanra a gondolatait is.
Mindebből kifelé annyi érződik, hogy Johann-t és Gunther-t csupán a szeme sarkából tartja figyelemmel, leginkább érdeklődő és kíváncsi ábrázattal nézelődik, mialatt hüvelykujjait a hátizsákja pántjába akasztva halad a gyér forgalmú utcán.

A Kakas és Ãœllő előtt viszont kicsit hosszabb ideig időzik. Könnyen megközelíthetőnek tűnnek a felsőbb szintek a tetőkön át a szorosan mellé épült szomszédos épületek miatt és ez a fruska szerint ugyanannyira előny a lehetséges menekülési útvonal szemszögéből, mint amennyire hátrány a nem csupán fogadó belseje felől várható kéretlen vendégeket illetően. Ezen gondolatait leginkább az önkéntelenül ismét féloldalasan rágott alsóajka jelezheti az őt már ismerők számára.

A kinti nézelődés miatt Johann és Gunther után jóval, látszólag külön vendégként érkezik.
Amelia a belépés után érdeklődve körülnéz, jól megnézi magának a benti vendégeket -köztük Johann-t és Gunther-t is- és éppen csak annyira csatlakozik Johann-ék mellé, hogy végighallgassa a beszélgetésük egy részét és ha a fogadós figyelme majdan rá is terelődik, akkor hirtelenjében egy mosoly kíséretében elhangzó köszönés után lecsaphasson majd egy reményei szerint üres és egyágyas tetőtéri szobára.

Elmosolyodik, termeszetesnek tunik, de az is lehet csak konnyen jon neki es jol jon a munjaka soran - Termeszetesen vannak szobaink es meleg etel is. Bar az csak ebedre es vacsorara, de mi mast kivanhat egy faradt vendeg? - int hogy faradjatok beljebb - A vasarra jottetek? Ugy hallottam iden kulonosen kitettek magukert. Satrak ameddig a szem ellat, mutatvanyosok, sot meg valami szornycirkusz is jott ha jol hallottam. - szettarja a karjat - Legalabbis igy meseltek, en meg nem voltam kint, de tervezem mindenkeppen a dolgot -

(Szobat kaptok amilyet szeretnetek. Az elso emeleten tagas szobak vannak 5 ezustert, a tetoterben kisebbek es kenyelmetlenebbek, de csak 3-ert
Ha akartok beszelgethettek vele, informalodhattok, vagy megirhatjatok mik a terveitek utanna)
This message was lightly edited by the player at 00:30, Sat 13 Feb 2016.

Miutan lepakoltatok megtudjatok hogy hideg etelt a nap minden orajaban (amikor nyitva vanak) tud szolgaltatni igy most is, illetve elmondja, hogy van egy szabo az utca vegen, de az igazan jo szabok a kereskedelmi negyedben vannak, a nemesek oda jarnak, oda is ad utbaigazitast.

Amelia kivárta, hogy idővel reá is időt fordíthasson a fogadós. Addig is hallgatta miről beszélget feltételezhetően vele Johann és/vagy Gunther. Figyel arra is, hogy ne maradjon le a férfiak szobájának hollétéről, rendesen megjegyzi a későbbi, éjszakai találkozás érdekében.
A rá terelődött tekintetre aztán még inkább, mondhatni némileg megilletődötten elmosolyodik.
- Nekem a legfelső szinten egy szoba és azon kívül egy rendes fürdő egyelőre minden vágyam. - mosolyog továbbra is, de már egyre inkább zavartabban kotorássza elő a Josef-től kapott érmékből három ezüstnyit. Érződik rajta, hogy nem szokott egyedül ilyesmit intézni. Vagy talán csak az, hogy eddig nem is igazán kellett fogadóban aludnia.
- Mondhatni hosszú és alaposan kimerítő volt az idefelé vezető út... a mutatványosokból és a cirkuszból pedig láttam már eleget, egy időre talán még túlontúl sokat is. - ha eddig a kilógott zsonglőrbuzogány vége nem keltett fel esetleg a figyelmet, akkor a lány most akarva-akaratlanul is rá terelte a tekinteteket ezen mutatványos kellék rejtésének kísérletével, mivel a hátizsákja belsejébe próbálja kezdeti zavara eredményeképp gyömöszkölni. Sikertelenül. Egy idő után feladja és kelletlenül sóhajt egyet.
- Ah, hagyjuk. Magam is egy vagyok... voltam a mutatványosok közül, de egyelőre nem vagyok kíváncsi rájuk és pár nappal ezelőttig bizony nem is hallottam a Schaffenfest-ről. - zavart és bocsánatkérőnek tetsző mosollyal figyeli a fogadós és félig hátra fordulva a fogadóban időzők reakcióit.
- Ha gondolja, akkor viszont este, a már visszaérkezett vendégeknek egy kis műsorral szívesen szolgálhatok... - veti fel a lehetőséget. Hiszen ha jól sikerül a magánzó műsora, akkor talán kereshet is egy kis pénzt.

Az úton meglepően csendes vagyok, talán csak a fáradtság teszi...

Mikor megérkezünk a fogadóba röviden biccentek a fogadósnak majd megszólalok.

- Előbb adjon egy pofa sört mert nem bírom ezt a pusztulatot ami az elmúlt pár napban volt... - majd leülök a söntés pult mellé és elkezdek inni. A fürdés és az ágy nem vont amikor lehet némi gyors pénzt is felhajtani talán a vásárba de előtte van egy-két elintézendő dolog még azért hátra. Amikor a szabóról van szó csak bólintok hogy helyeslem az ötletet. Majd miután gyorsan kiürítem a korsót intek a fogadósnak.

- Ebből még egyet meg a nemes úrnak lesz egy szobája.... - felelem röviden majd várakozok hogy mi lesz a dolog tovább. Persze fizetni csak a sört fizetem.

A fogados kiszolgalja sorrel Gunthert, ad szobat 'Kastornak' (egy elso emeleti szobat ami az utcara nyilik), es egy tetoszobat Amelianak. (Gunther: Neked valami mas terveid vannak?)

Amelia szavait csendben bologatva vegighallgatja, mint aki erdeklodik - Persze a furdo nem lesz problema, pakolj le es elintezem addigra hogy keszitsen az egyik lany neked egy dezsaval, de a masodikra nem tudjuk felvinni, viszont a konyha mogott van egy szoba amit ilyen celra hasznalni lehet -
Amelia mutatvanyos tortenetet is vegighallgatja es megjegyzi - A mi fesztivalunk azert kulonleges, meglassa a kisasszony. Az unnep miatt egyben tartjak az eves joszagvasarral, meg lovagi torna is lesz. Csupa elso osztalyu szorakozas. Harom napon keresztul. A baro ur igazan jo urunk, nem sok varosban rendeznek ilyen hosszu fesztivalt. Jot tesz az uzletnek is. Es ha tenyleg tartana egy kis maganeloadast annak a vendegek biztos orulnenek. Vacsora utan a kandallo elott. Tokeletesse tenne az estet - mondja mosolyogva
This message was last updated by the player at 23:33, Sun 14 Feb 2016.

- Ahogy tanult barátom mondta, egy szobát szeretnék, no meg reggelit, mondja Johann, miután Gunther leadta a rendelést, majd én is igényt tartanék egy fürdőre.
Johann kifizeti a szoba, a nemesi étek, illetve a fürdő árát a fogadósnak, majd letelepszik az egyik asztalhoz és a hideg, ám kiadós reggelit kényelmes tempóban elfogyasztja. Eközben fél füllel hallgatja Amelia és a fogadós beszélgetését, de igazából nem tudja komolyabban felizgatni a vásár lehetősége. Érdemes lesz majd körbe nézni természetesen, de az ilyesmi tipikusan a csepűrágóknak és zsebeseknek kedvez egyedül, mindenki más kifosztatni megy magát némi múló öröm kedvéért. És ha már múló örömről van szó, Johann majd szemrevételezi a forró vizet hozó leányt, hátha hajlandó megmosni a hátát.

E kellemes gondolatok kíséretében és reggelije végeztével biccent Gunthernek és Ameliának.
- Felmegyek a szobámba, aztán veszek egy fürdőt és ha megvagyunk, mehetünk szabót keresni. Remélhetőleg még ebéd előtt találunk olyat, aki tisztességes munkát tud végezni.
És Johann így is tesz, felmegy a szobájába, ahol lepakolja valójában kevéske és szegényes felszerelését. A szobában alaposan körbe néz, megpróbálja memorizálni, hogy mit hova rak el és felkészül lélekben arra, hogy valaminek lába kél. Kevés olyan helyen járt eddig, ahol ne próbáltak volna meg ellopni tőle valamit, bár tény és való, hogy jellemzően ennél olcsóbb helyeken szállt meg. Kicsit ledől pihenni, amíg nem kopogtatnak az ajtaján, hogy a fürdő felszabadult. Akkor szépen levonul a lehető legfrissebb és legtisztább ruháival a hóna alatt és vesz egy forró fürdőt. Jó alaposan ledörzsöli magáról a hosszú út porát és egy tükör segítségével arcszőrzetét is megnyírja anélkül, hogy saját torkát szegné közben. Amennyiben lehetőség adódik rá, beveti minden sármját és a cselédlánnyal is hancúrozik kicsit, csak hogy levezesse a feszültséget. Végül frissen és üdén, tiszta gúnyában, karddal az oldalán visszamegy a Kakas és Ãœllő fogadó részébe és megvárja társait, hogy együtt menjenek a szabóhoz.
This message was last edited by the player at 09:51, Mon 15 Feb 2016.

Amelia halk Köszönöm-mel és szelíd mosollyal az arcán válaszol a földszinti fürdő előkészítésének említésre.
A három napos fesztivállal kapcsolatban a fogadós minden szavát figyelemmel issza.
Kérdezne is, de eszébe ötlik valami, ami miatt -mialatt a kerekarcú férfiú beszél- a fruska az alsó ajkán való rágódás közbe féloldalasan Johann felé sandít. Ezen kis figyelemterelődés eredményeképpen az utolsó pár mondatot csípi csupán Ludwig szavaiból el.
- Megteszek mindent, amit csak tudok. - mosolyodik el, majd fészkelődni kezd, de Johann reggelije végét még kivárja.
Talányos mosollyal viszonozza a biccentést és a korábban megkapott kulccsal Amelia is a szállása felé indul.
Odafenn elpakolja a motyóját, de egy dobozkát elöl hagy mielőtt a szobából való távozás után bezárja az ajtót.
Némi érmével a markában és a váltás ruhájával a hóna alatt keresi fel a fürdőnek kinevezett helyiséget.
Néhány ruhadarabot a hóna alá gyűrten siet aztán percekkel később fel a szobájába.


... talán fél órával később ...

A fiatal nő némileg zilált kinézettel és smink nélkül bukkant fel, de nem ragadt le az ivórészben.
Felment a szobájába, hogy ismét rendbe szedje magát és hosszú percekkel később rendezett öltözékben, helyrehozott sminkkel érkezzen le.
Nem áll meg huzamosabb ideig, helyette a Kakas és Ãœllő-n kívül nézelődve kicsit bóklászik kényelmesebb tempóban nézelődve az üzletek és a műhelyek kínálatát, de végül csak a szabónál várja meg Johann-t és Gunther-t.
Nem lenne reális, hogy órákig várakozzon csak úgy két pasira. ;)
This message was last edited by the player at 18:54, Tue 16 Feb 2016.

In reply to Johann Munroe (msg # 10):

- Csak hogy ne legyen baj, fizetek 3 ezüstöt a szobáért de kell a segítséged. Alhatsz az ágyban de sokan láthatták hogy érkezünk ezért osztozol velem a pecón. De a szabó után irány a bank, van egy kis dolgom és a papír munkához nem nagyon értek. De ha el mered ezt mondani bárkinek kibelezlek, pénz ide vagy oda.... - mondom a nemesünknek miután a második sört küldöm le a torkomon. Látszik rajta hogy kevés dolog tűnhet neki fontosnak az egész életében de ez az egyik. Ilyennek még sose láthattad Günthert... mintha megbízható lenne?

A furdo es a reggeli utan atmentek a kozeli szabohoz akit a fogados ajanlott. Kint a haz elott egy hatalmas femollo log ceger gyanant, belepve egy igazan zsufolt muhelybe juttok. Mindenfele kelmek, fababuk, felig megvarrt ingek.
Egy erosen kopaszodo, gorbeorru ferfi jon elo a muhely hatuljabol belepestek hangjara. Egy felig kesz ruhadarabot rak le a pultra es erdeklodve, bar enyhen kialvatlan szemekkel nez ratok - Mit parancsolnak az... urak? - Guntherre nezve megtorpant a mondat kozben es a kerdes kicsit ugy jott ki hogy urak vagytok e... mindenesetre hogy javitson rajta folytatja - Es a holgy. Szep kelmeim vannak amibol csinos ruhat tudnek varrni a kisasszonynak, pont jo lenne az unnepsegre -
This message was last updated by the player at 22:37, Mon 15 Feb 2016.

Johann valójában Amelia után csak bő másfél órával jelen meg az ivóban, frissen és üdén, tiszta gúnyában, karddal az oldalán. A még mindig söröző Gunther mellé telepszik és válaszol a másik férfi szavaira.
- A szoba árát már rendeztem, feleli Johann, lehetőleg úgy, hogy a fogadós ne hallja a beszélgetést.
- A kulcs nálam van, de rendben, legyen ahogy szeretnéd. Remélem nem horkolsz... jegyzi meg egy félmosollyal a szája szegletében a csempész, majd felvonja egyik szemöldökét Gunther kérése és fenyegetése hallatán. Szokatlan ilyen dolgokat hallani a marcona férfitól, pedig Johann már azt hitte, hogy ennyi idő után jól kiismerte a fegyverforgatót. Úgy tűnik, tévedett.
- Elkísérlek a bankba, ezen ne múljék a dolog, de utána el kell mennünk az ügyvédhez. Jó volna mielőbb letudni a dolgot, mondja Johann. Egyértelműen kerüli az "örökség" szó kimondását, mert még ha a csapos nem is hallja a beszélgetést - és Johann törekszik arra, hogy ne hallja - akkor is megvan az a szokása a kimondott szavaknak, hogy rossz fülekbe is eljutnak.

Miután Gunther befejezte a sörét és mindenki útra kész, Johann élén elhagyják a fogadót és a fogadós által ajánlott szabóhoz mennek. A beléptükre megjelenő férfi és annak mókás reakciója láttán Johann szélesen elmosolyodik. Korához és életmódjához képest a csempész fogai meglepően fehéren és épen virítanak szájában.
- Szép jó napot, szabó uram! Bizony csinos ruháért jöttünk, de nem a kisasszonynak, hanem nekem, lép előre határozottan Johann. A fogadóban átvett ruhája kissé gyűrt, de tiszta és jó állapotban van. Persze a tapasztalt szabó a különböző gyorsjavításokat és foltozásokat kiszúrhatja, de az utca embere ezeket nem venné észre.
- Egy szép, divatos öltözéket akarok, lehetőleg minél hamarabb, mondja a férfi és bár érzi, hogy szavai talán kissé furcsán hathatnak, a nemesekkel való interakciója során egy valamit megtanult. A nemesek csak nagyon ritkán kérnek, inkább az a jellemző, hogy parancsolnak.
- Milyen szöveteket tart? kérdezi Johann olyan magabiztossággal, mint aki tudja, hogy melyiket érdemes választani és melyiket nem.

Szóval ezért kellett annyit várni rátok... az úri attitűdöket úgy látom  már nem kell elsajátítanod. Amelia akaratlanul is jól hallhatóan sóhajt egy nagyot.

Amikor Johann megszólal és a csinos ruhával kapcsolatban magára tereli egyértelműen a figyelmet, ráadásként kizártnak gondolja, hogy a társasága női tagjának is lehet szüksége új öltözetre, akkor Amelia arcáról lefagy az a kevéske mosoly is, amit visszaeröltetett nem rég. Hogy ez mégse legyen túlságosan látványos, ezért inkább elfordul és tüntetőleg az egyik közeli, felöltöztetett próbababát veszi jobban szemügyre mialatt magában duzzog egy darabig.
Nem lehetne egyetlen szava sem a reménybeli nemes reakciójára, csupán kellemetlenül érintette a hirtelenjében a férfi részéről mutatott háttérben szorítás.

Ha sokáig időznek az öltözettel kapcsolatban - már pedig biztosan nem két perc lesz az egész, akkor viszont Amelia ülőhelyet kerít magának, de nem bírja sokáig fészkelődés nélkül.
Feláll és Gunther-hez fordul.
- Én megnézem a vásárt és a lovagi tornát. Sötétedés előtt a fogadóban leszek, ha esetleg hiányolna az Úr. Vigyázz rá... -kicsit élesebbre sikerül a ruhát próbálgatóra utaló szó, az élc és a dacosság nem veszett ki még ennyi idő alatt belőle.
A mondandója végeztével viszont a mesteremberhez fordul.
- További szép napot és jó munkát. Remélem még találkozunk... - köszön el tőle ideiglenes, csak Raimund-nak szóló kedves, de bocsánatkérő mosollyal mielőtt sarkon fordul és távozik.

In reply to Raimund Dohl (msg # 14):

- Meg majd nekem is kell egy fasza ruha. Nem olyan puccos mint a nemes úré lesz, de egy lyan strapabíróbb cucc. Érti mire gondolok... Nem akarok kinézni mint egy bugris, de azért ha némi vér kerül rá ne legyen vele sok meló hogy ki is nézzen valahogy. - felelem röviden a szabónak.