Igen, Chlodovech kint maradt a teren nezelodni Kenyerrel. Eleg sok a templom, el lesz egy ideig ott....

A lany elmosolyodik - Termeszetesen amiben tudok segitek, bar nem tudom mennyire leszek kepes ra. - a ferfihez fordul - Gyertek a dolgozoszobamba, Herr Bertolli majd hoz nekunk frissitot es ott kenyelmesebben tudunk majd beszelni rola - a tileia biccent majd elsiet amig a papno atvezet titeket a hatalmas terembol egy kisebb reszre ahol a papsag lakott. A dolgozoszobaban semmi felesleges cicoma nincsen, szinte spartaian van berendezve, az egyetlen diszites egy Myrmidiat abrazolo fresko a hatso falon. A fal melletti allvanyra lerakja a pajzsat, a kardjat az oldalan hagyja es pancelostul ul le egy kerek asztal moge. Az asztal korul hat szek van, az egyik oldalso falnal polc, rajta tekercsek es par konyv. - Kerlek foglaljatok helyet - mondja majd maga is leul, nemsokara csatlakozik hozzatok Anthony is egy korso citromos vizzel meg onkupakkal. Az ital kellemesen fanyar bar aki nem szokott hozza annak kisse zavaro.
A lanyon latszik, hogy meg ez a keves kenyelem is jobbara szokatlan neki, kisse feszkelodik a szeken, satorhoz, uthoz szokhatott. Vegul Theodorahoz fordul.
- Mondd hat miben tudnank segiteni es ha hatalmamban all megteszem - mondja vegul
This message was last updated by the player at 13:32, Sat 13 Feb 2016.

Csendben követem a papnőt amikor az a dolgozószobájába hív minket - magamban konstatálom, hogy mennyivel másabb a papnő és a templom hangulata is mint amilyen Altdorfban volt. Fonzi és Berardi atyák katonásabbak, szigorúbbak, bár ők hosszú évek óta tanítanak növendékeket így ez nem is meglepő dolog. Steiner papnő csak néhány évvel lehet idősebb nálam, talán jötte előtt nem is volt senki aki hivatalosan képviselte volna Myrmidia egyházát itt a városban, ez magyarázná a templom kissé leharcolt állapotát is. Amikor megérkezünk a dolgozószobába Elinor hasonlóan én is megválok a pajzsomtól, miközben rutinos mozdulatokkal meglazítom a szíjakat néhány tiszteletteljes pillantást is vetek a falon lévő freskóra. Mikor a papnő is helyet foglal én is így teszek, majd amikor megkér, hogy mondjam el a küldetésemet egy pillanatra habozok - láthatóan azon gondolkodok el, hogy hol is kezdjem pontosan, de végül döntök; az elejénél: -Tanítom és pártfogóm, Edoardo Berardi atya bízott meg ezzel a küldetéssel, mint utolsó Beavatotti feladatommal. A Reikland hadtörténetét tanulmányoztam amikor feljegyzésekre leltem egy Myrmidia papról akit a katonák csak a Ragyogó Lándzsa hordozójaként említettek. A feljegyzések északon kicsit ködösek a déli történelemről, így pontosan nem tudom honnan származnak ezek a feljegyzések, de annyi bizonyos, hogy a Szürke Hegység egy erődjéből maradt fent a legtöbb feljegyzés illetve ennek a papnak egy konkrét cselekedete is. - magyarázom. -Az írás szerint zöldbőrűek vették ostromgyűrű alá az erődöt. A hanyag tervezés miatt csak havonta jártak arra határjárók így az erődnek szinte esélye nem volt arra, hogy időben erősítést kapjon. A történet szerint ez a pap maroknyi önkéntessel kitört az ostromgyűrűből és egészen az ork főnökig elverekedte magát, ahol végzett a vezérrel és ennek következtében zavar támadt a zöldbőrűek között és felbomlott az ostromgyűrű. A történet nem számol be arról, hogy mi történt a pappal és a fegyverrel, de ez az utolsó, nem visszatekintő említése, így valószínűleg meghalt a fegyver pedig elveszett. - rövid időre elhallgatok ahogy a feladatom második részéhez érek, illetve egészen pontosabban ahhoz, hogy eddig mit is sikerült megtudnom: -Első állomásom Altdorf volt. Az ottani könyvtárban sajnos nem sikerült semmit megtudnom, azonban a helyi templom vezetője, Adelgardo Fonzi atya segítségemre volt néhány dologban. Szerinte a helyi irattárakkal nagyobb az esélyem bármilyen új információ meglelésére és szerinte Bögenhafen, Schilder és Teufel a legesélyesebb, kutatásomat pedig itt, Bögenhafenben kezdeném el. - megint elhallgatok egy pillanatra, de hogy ne hagyjam olyan levegőben lógónak a mondandómat, folytatom: -Kérésem egyszerű: bármilyen apró információ a segítségemre lehet és mivel egy Myrmidia papról van szó, így jobbnak láttam előbb itt érdeklődni, mint a város iratai között keresgélni. - arcomon bár látható, hogy nagyjából biztos vagyok abban, hogy nem hagytam ki semmi részletet, hála annak, hogy nem is olyan régen mondtam el Manfrednek is ugyanezeket a dolgokat, önkéntelenül is felkészülve arra, hogy itt is előadjam a történetemet.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 13):

Vegighallgat majd megjegyzi. - Ez nem is olyan konnyu mint ahogy hangzik. Ha a tanitom, Gerster papno, meg elne sokkal konnyebb lenne - latod hogy a keze okolbe szorul es egeszen kifeheredik, de a hangjan nem erzodik az az indulat ami dulhat benne - A templom irattara is kigyulladt korulbelul ugyanekkor - itt mar a szemei is szikraznak, de aztan lelegzik egy melyet es folytatja - Talan a Verena templomban van valamennyi irat, vagy a varosi irattarban, de eselyes hogy csak a kastelyban, oda meg nem konnyu bebocsajtast nyerni - gondolkozik el. - Mindenesetre megteszem amit tudok, probalok utannanezni a dolgoknak, hatha segiteni tudok a kuldetesedben -
This message was last updated by the player at 15:38, Sat 13 Feb 2016.

Csendben nézem végig ahogy a papnő elnyomja a dühét. Ösztönösen az én hangulatom is megváltozik, akár a legtöbb tanonc, én is néhány más tanonctársammal nőttem fel, egy kis "osztagba" rendeződve, mindent együtt csinálva, egy szobában élve, így belém ivódott már az, hogy könnyen átveszem rendtársaim hangulatát, ráadásul a papnő hasonló korosztályú mint én, így tanoncéveimben belém nevelődött ösztöneim most életbe lépnek. -Minden segítéségért nagyon hálás vagyok és természetesen amíg a városban tartózkodok bármiben nagyon szívesen segítek amiben csak tudok. - válaszolom végül Elinornak, majd egy rövid hatásszünet múlva, ahogy az jellemző, rákérdezek arra ami furdalja az oldalamat: -Megtudhatom mi történt?

Nem érzem úgy, hogy elő kéne adni magamat, inkább csak állok a szokásos faarcommal, de élénken figyelek. Theodora története második előadásra is érdekes, bár hogy ennyi idő távlatából hogyan lehet megtalálni egy bizonyos fegyvert, arról elképzelésem sincsen.
Gerster papnő halálának említésekor nem kerüli el a figyelmemet, hogy a Myrmidia papnő hogyan igyekszik visszafojtani az indulatait. "Le merem fogadni egy marék korona ellenében, hogy az emlegetett papnő nem ágyban, párnák közt szenderült jobblétre, de ahogy elnézem, nem is valami dicső ütközetben szaladt bele a késbe." - morfondírozok, de tartom a számat. Ha poros könyvek meg tekercsek közt kell kutakodni, az nekem remekül megfelel, legalább senki sem akar leszúrni. Most, hogy távolabb kerültünk Kastortól, már kevésbé aggasztanak a többiek által említett "lila tetoválásos" fickók is, ha Ranald nem az ólmozott kockáival hajigál ellenem, akkor nem akadunk többé egymás útjába. Sőt, talán még a Kustos féle fanatikus barmok is elkerülnek...
This message was last edited by the player at 21:35, Sat 13 Feb 2016.

A papno kis ideig merlegel valamit vagy csak osszeszedi a gondolatait nem tudhatod, de vegul belekezd.
- Ket eve tortent. Nem sokkal a felavatasom utan atyam lovagjaival tartottam egy portyazo ork csapat ellen es mire visszaertem en voltam a templom egyetlen es egyben rangidos papja. Azt mondtak egy eretnek boszorkany elvesztette az uralmat romlott tudasa felett es szetrobbanva halalra sebezte a mentoromat. - kis szunetet hagy, osszehuzza a szemoldoket - Myrmidia felszentelt papnojet? Sok csata veteranjat? Persze ahogy mondjak mar enm volt fiatal, de en lattam nap mint nap, nem volt konnyu celpont. Persze a veletlenek nem alltak meg itt, egy napon belul meghalt a papno, leegett az irattarunk es meggyilkoltak Werich kapitanyt is, a varosorseg vezetojet, aki egyben a papno masik tanitvanya volt. - az okle megint elfeheredik ahogy az indulatok atszaguldanak rajta, erzodik hogy meg nem rendelkezik azzal az onuralommal amit egy papnotol elvarna az atlag ember - Ahogy mondjak szerencsetlen veletlen volt. Anthonyval probaltuk megtudni mi tortent, de nem sokra jutottunk. Minden lehetseges nyomot atneztunk. De semmit nem talaltunk eddig. - sohajt - A templomra azota rossz idok jarnak. Werich kapitany idejen a teljes varosorseg ide jart, a lakosok is lattak ezt, a templomter mindig tomve volt, de az uj kapitany Sigmar kovetoje, szep lassan kevesebb es kevesebb varosor jar es a lakosok is megfogyatkoztak, mostmar a politikara is gondolnom kell - ugy ejti ki a politika szot mint aki menten rosszul lesz tole - A pozicionk meggyengult a varosban - csovalja meg a fejet majd hatarozott hangon hozzateszi - De nem hagyom annyiban, a templomot ujra felviragoztatom -
This message was last updated by the player at 21:44, Sat 13 Feb 2016.

Csendben hallgatom végig Elinor történetét, s bár inkább nem adom hangját, át tudom érezni a fájdalmát, tőlem is sok mindenkit vett el Sigmar. Sigmar vitte el atyámat hazulról azon az estén amikor megbetegedett majd meghalt, s anyámat is ő vette el tőlem, aki az ő házában volt templomszolga, így ellenezte azt, hogy Berardi atya elvigyen Wolfenburgban, de Myrmidiának hála végül ő és a testvéreim meg tudták győzni hajthatatlan anyámat. S bár ezek a veszteségek nem annyira súlyok mint amennyire az Elinoré, azonban felismerem magamat most haragjában, én is gyakran emésztettem magamat tanonc éveim alatt és sok időbe került, míg meg tudtam tanulni ezekkel a gondolatokkal együtt élni.
Miután a lány befejezte a mondandóját egy rövid ideig még csendben vagyok, bármennyire is jár azon az eszem, hogy mit is ajánlhatnék fel segítségül, amivel enyhíthetném a papnő gyászdühét, nem tudok semmit kitalálni. A seb túl mély hozzá, én pedig tehetetlenségemben egy darabig szótlanságba burkolózva várok, de végül inkább megtöröm a csendet még mielőtt kínossá válthatna: -Nem tudtam, hogy ilyen rossz a helyzet, sajnálattal hallom a történteket. - mondom. -Civilizálatlan megoldás, rávall Myrmidia ellenségeire, nem mernek csak az árnyak közül lesújtani. - pillanatra megállok, eszembe jut, hogy nem egy hívővel beszélek: -Valószínűleg huzamosabb időt fogok itt tölteni a városban, ugyanis innen tervezek majd mindig kutatásokra indulni ha esetleg más városok irattárait is meg kell látogatnom, így itt létem alatt szíves örömest segítek bármiben. Talán az elpártolt hívek is újra felvállalják idetartozásukat hogyha látják, hogy a templomba elkezd visszatérni az élet.
This message was last edited by the player at 23:51, Sat 13 Feb 2016.

Elinor bolint - Koszonom, sokat jelent barmilyen segitseg. Sajnos nem tudom ki tort templomunk ellen, de mivel azota nem tortent semmi Tonyval azt feltetelezzuk, hogy nem Myrmidia egyhaza hanem direkt a papno es a kapitany volt a celpotnja valaminek. En nem voltam a kozelben es neki - mutat a kisse szabados ormesterre - nem mondtak semmit, de azt gyanitjuk valamira raakadhattak. Es akarki is allt mogotte eltuntetett minden nyomot. - megrazza a fejet majd hogy elterelje a figyelmet a dologrol inkabb Theodorara nez - Termeszetesen a templom megmaradt konyveit a rendelkezesedre bocsatom, bar tulsagosan sok hadi leiras nem valoszinu hogy lenne benne es az imadsagoknal es tanitasoknal is szivesen latunk. - elmosolyodik szogletesen. Latszik, hogy nem nagyon szokott a mosolygashoz es komoly probatetel elott all hogy az emberek elfogadjak vallasi vezetokent is es ne csak harcoskent - A templom berendezese spartai, a szobak kicsik es regota nem hasznalta senki, de ha szukseged van szallasra szivesen latunk - fejezi be. Az alapjan, hogy nem lattal sem beavatottat, sem mas templomi szemelyt kettejukon kivul gyanitod hogy azok a szobak valoszinuleg evek ota nem lettek kitakaritva, de persze rosszabb korulmenyek kozott is aludtal mar.
This message was last updated by the player at 23:16, Sun 14 Feb 2016.

- Ha szabad megjegyeznem, magam is szívesen időznék Frau Steinhoffal, mivel segítségemet ajánlottam neki kutatásában. - szólalok meg egy torokköszörülés után - Nem vagyok ingyenélő, fizetek a szállásért, ha kell pénzzel, ha kell, szolgálattal: konyítok a lőfegyverekhez, s az állatokat is el tudom látni, már persze, ha van a templomnak istállója. - jelentem ki, kissé zavarban, ujjaimmal övemen dobolva - A templomi iratok böngészésél viszont vajmi kevés hasznomat látnád Frau Steinhoff, legfeljebb a lámpást tarthatom, mivel bár tizenöt szívdobbanás alatt megtöltöm az arquebust, ám olvasni, azt nem tudok... - dörzsölöm meg a sebhelyemet és a vállamat vonogatom.

Manfred szavaira a papno kerdon nez Theodorara, majd ha az bolint akkor folytatja - Kis templom a mienk egy nyuzsgo varosban, nincsenek istalloink - mosolyodik el - Altalaban nem szoktunk nem az egyhazhoz tartozo hiveket befogadni - lathatoan az meg sem fordul a fejeben, hogy nem Myrmidia hivo lennel - De ha Theodora megbizik benned akkor en is megbizok. Szabad szobank nincsen azonban tobb, csak a beavatottak haloterme. Mar regota nem volt annyi beavatott hogy hasznaljuk igy raktarkent mukodik, de szukseg eseten ott megalhatsz. Vilagi hiveink - fordul a varosor fele - Jobbara rendelkeznek sajat hazzal vagy a barakkban laknak - fejezi be.
This message was last updated by the player at 22:16, Mon 15 Feb 2016.

- Sáros földön alvásnál sokkal jobban hangzik, abban volt részem elégszer. - biccentek köszönetképpen - Majd elvackolok ahogy sikerül, könnyű lesz, akár eldobni egy követ! Ha megmutatjátok, hogy hol a placc, akkor lemálházok, ha neked megfelel Frau Steinhoff, a te holmidat is elrendezem nem kell neked időt vesztegetni vele, rögvest belefúrhatod magadat a fóliánsokba. - fordulok Theodorához.

Érdeklődve nézek Manfredre amikor váratlanul megszólal - csendben hallgatom végig, kedves szándék az esetleg itt élő állatok gondozása ugyanakkor én nem kívánok egyenlőre itt a templomban megszállni ahogyan Altdorfban sem tettem, s erre jó okom van. Amikor végül befejezi először neki válaszolok: -Köszönöm, de a saját felszerelésemet saját magam kívánom elrendezni. - mosolyodok rá halványan, de még folytatom, de ezúttal a papnőre nézek: -És köszönjük a lehetőséget is az itt megszállásra azonban egyenlőre nem élnénk vele. Beavatotti küldetésem sikerénél a tanítóim fontosabbnak találják az utat ahogy eljutok a sikerhez vagy a kudarchoz, a világ megismerése legalább annyira fontos mint az ereklye megtalálása, így néhány napot a városban élve szeretnék eltölteni, hogy kicsit jobban megismerhessem Bögenhafent. - magyarázom.

A papno bolint jovahagyolag - Ahogy szeretned. Nem kivanok a kuldetesed utjaba allni. Mindenesetre az ajanlatom tovabbra is all, es ha veletlenul barmilyen nyomra akadnal kutatasod soran ami Gerster papno halalaval kapcsolatos lehet - nem fejezi be a mondatot, a szavai igy is magukert beszelnek.
This message was last updated by the player at 23:50, Wed 17 Feb 2016.

Ismét kortyolok egy keveset az italból amelyet a tileai férfi hozott, közben a papnőt hallgatom. Miután befejezte mondandóját bólintok neki, természetesen amennyiben bármi nyomra akadok ő lesz az első akit értesítek - de ezt ő is pontosan jól tudja, így egy bólintson kívül máshogy nem szeretném ezt kifejezni; felesleges is volna. -A holnapi gyakorlatra és közös imára mindenképpen eljövök, reményeim szerint addigra már el tudom mondani azt is, hogy Verena templomában tudták-e segíteni ügyemet. És utána reményeim szerint időnk is több lesz beszélgetni. - ezzel felállok az asztaltól. -Azonban most távoznánk. Sok dolgot szeretnék még ma elrendezni. Legalábbis tervem az sok van, azonban az e fajta kutatómunka borzasztóan sok időt emészt fel. - egy pillanatra a távolba réved a tekintetem amíg a többi beavatott társaim feladata fut végig az elmémen. Egyeseket azzal bíztak meg, hogy az erdőben élő szörnyekre vadásszanak, megint másokat még ennél is veszélyesebbnek nyilvánított helyekre küldtek el, de jelenleg nem ez a lényeg és nem is szabad erre koncentrálnom. -Köszönjük a vendéglátást illetve a segítséget.
Felszíjazom ismét a pajzsomat és kézbe veszem a lándzsámat, még egyszer elbúcsúzok a papnőtől illetve Anthonytól (ha kikísérnek minket akkor ezt az ajtóban teszem meg)

A varosor kiser ki benneteket mig a papno elbucsuzik majd gondolataiba melyedve ott marad a targyalonak es dolgozoszobanak is tuno helyisegben.
Kierve Anthony kezet raz veletek - Sok sikert a kuldetesedben - bucsuzik, majd ha nem szoltok mast akkor visszamegy.
This message was last updated by the player at 21:46, Thu 18 Feb 2016.

Chlodovech a Sigmar templom oldalanak tamaszkodva uldogel jo 20 meterre az epulet arnyekaban. Kenyer a labainal fekszik amig a mesemondo a kutya fule tovet vakargatja.
Amikor odamentek megjegyzi - Kisse unalmas a ter. Megneztem a templomokat, de csak csupa unalmas epulet - vonja meg a vallat - ugyhogy kicsit korbeneztem. Van par nagyon tularazott kricsmi, de nem tetszettek. Meg Kenyeret sem engednek be. Ez a kornyek nem nekunk valo - razza meg a fejet. - Hallottam, hogy van egy kricsmi ahol a varosorok tanyaznak de az is unalmasnak hangzott, ugyhogy en inkabb biznek meg Josef cimborank ajanlasaiban. Az a kandur peldaul jonak hangzott, de a masik is elmegy gondolom - jegyzi meg ugy ulteben. - Mindenesetre a varos tulontul is csendes, egy kis mulatsag jol jonne azt hiszem - utal alig rejtetten arra hogy legszivesebben mar jo ideje a vasarban lenne, csak titeket vart meg
This message had punctuation tweaked by the GM at 21:55, Thu 18 Feb 2016.

-Köszönöm, és holnap találkozunk! - búcsúzom el a városőrtől majd a templomtól kicsit eltávolodva nézek körbe, hátha megpillantom a környéken várakozó Chlodovechet. Közben Manfredhez intézek néhány szót: -Nem hittem volna, hogy ennyire rossz a helyzet egy ekkora városban hiszen... - azonban be nem fejezem mivel megpillantom a vándor mesemondót: -Menjünk. - szólok Manfredhez majd elindulok, azonban befejezem az előző mondatomat séta közben: -De akkor is felháborító, hogy egy papot és a város őrségének fejét megölhetik úgy, hogy nem találják meg a tetteseket! - hangsúlyomból érezhető, hogy néhányszor még meghallgathatják majd ezt azok akik a nap további részében velem fognak időt eltölteni. Amikor végül odaérünk a férfihez és ő elmondja mit talált egy bólintással konstatálom a dolgot - mindig öröm a felderítők beszámolóját hallgatni, egy kicsit olyan mintha az ember a jövőbe látna: -Nagyszerű! - mondom, utóbbi gondolataim érezhetőek is a dicséretemben. -Nézzük meg akkor a Josef által ajánlott helyeket, aztán majd döntünk ha már többet tudunk. - az út alatt valószínűleg még ezt kiegészítem Myrmidia néhány tanításával, miszerint a háború egyik legfontosabb része a felderítés, és ennek megfelelően nekünk is először jól informálódnunk kell mielőtt a fogadóról döntenénk.
This message was last edited by the player at 13:46, Sun 21 Feb 2016.

Chlodovech utmutatasaval elindultok korbenezni a harom konnyebben emesztheto fogadot.

Theodora, Manfred, Chlodovech
link to a message in this game

Cyl

A vasarba tarto emberekkel szemben haladva rovidesen felersz a templomterre. Sejted hogy normal napokon sokkal nagyobb tomeg lehet itt, de mivel ez nem kifejezetten Sigmar unnepnapja, a Sigmar templom uralta teren szinte csak lezengenek az emberek.
Maga a templom egy hatalmas epulet, mindket oldalan egy egy toronnyal mig jopar kisebb oldalkapolna indul ki az epuletbol.
Valamennyi mozgas most is van bent, a templom hatalmas kapuja nyitva es Sigmart dicsoito imak halk moraja hallatszik bentrol.

Sigmar templomának gigászi méretei ismét ámulatba ejtenek, mikor megállok árnyékában. Gottrit, a pityókás törpét keresi tekintetem, ám mikor percek múltával sem látom érkeztét, bizonyára késik, hiszen rövidebbek a lábai, talán megiszik még egy sört... - gondolatokkal nyugtatgatom magam, majd betérek a panteon főistenének bögeni házába, előbb templomhajóba, a halk imádságok bátor szívhez szóló szavai felé...

Cyl korbeles a templomban, de nyoma sincsen Gottrinak. Vagy lassabb vagy el sem indult. Bar az is lehet utkozben eltevedt valamerre. Bar belegondolva hogy Cyl a leggyorsabb uton jott es nem latta a torpet, valoszinuleg a lassu kizarva.
A templomterben egyebkent egy elegge idos atya eppen par noviciusnak magyarazza Sigmar dicsoseges tetteit. Hatrebb masok, jobbara hivek Sigmarhoz imadkoznak egy kantor iranyitasa alatt. A hatalmas templomterben jobbara elvesznek szinte, de a megfeleloen kialakitott terem akusztikaja miatt erosebben hallatszik a hangjuk mint amennyit a letszamuk garantalna.

Egyszer még nyakoncsípem azt a részeges törpét... - bosszankodom, hogy hitem ereje és általam megváltott szabadsága nem volt elegendő, hogy eleget tegyen intelmemnek és vezekeljen bűneiért.
Csatlakozom az idős atya hallgatóságához, főhajtással üdözölve szentségét, csendes áhitattal elôbb féltérdre ereszkedve, majd tèrdepelve az egyik novícius mellett. Levetett köpenyem magam elé terítem, arra helyezem fegyvereimet szertartásosan, majd imára kulcsolom kezeimet ölemben, s feltekintek a szónokló papra.
This message was last edited by the player at 06:56, Mon 22 Feb 2016.

Cylre nem szol senki, igy aztan zavartalanul vegighallgatja a neha kisse morozus oreg pap eloadasat. Mikor a pap befejezi a beavatottak csendben bolintanak es elvonulnak a templom egyik tavolabbi resze fele. Az oreg pap szigoruan Cylre nez, de nem szol semmit. Osszerendezi a tekercseket amikbol felolvasott belepakolja egy irattartoba es lathatoan indulashoz keszulodik.
Gottri meg mindig nem tunt fel, pedig mar boven volt ra ideje hogy ideerjen.
This message was last updated by the player at 21:49, Mon 22 Feb 2016.

Mihelyst véget ér terjedelmes előadása, összeszedelődzködöm és odalépve hozzá, megszólítom az idős papot, míg amaz pergamentjeit rendezi.
-Jó napot atyám. A nevem Cecil Sepha, a wissenburgi Pörölyhordozó Sárkányárny Rend beavatottja vagyok. Sigmar dicső tetteit hallva mindig melegség tölti meg szívem, köszönöm, hogy részese lehettem hallgatóságának. - hajolok meg a férfi előtt szertartásosan, mígnem jelt ad szólhatok ismét az Ő házában. Gyanítom nem tagadja meg, így folytatom.

-Hitem tiszta, s nem érkeztem üres kézzel. Csekély ellenszolgáltatásért kívánok adakozni a bögeni sigmarita egyháznak, a két farkú üstökös oltalma alatt, továbbá segíteni, hogy saját kérdéseimre is válaszra leljek, hiszen Sigmar az ő bölcsességében, elindított az úton mely, sorsom által rendeltetett. - fogom rövidre, mindenféle mellébeszélés nélkül. -Atyám, ha egy Gottri Gurnisson nevű törpe betérne, kérem adjon neki munkát miután kijózanodott. Ezen adományból szánhat számára pár ezüstöt, ha cserébe legalább öt napon át minden nap eljő, s rendet tesz a templom fertályán... - adom át szinte rögtön részére az erszényt, szavaim súlyát bizonyítván, két kezemben fogva, felé tartva azt, várva, hogy elvegye.
Eztán belekezdek.
-Ám jövetelem célja ennél bonyolultabb. Edmund Glaven, rendünk első boszorkányvadásza megbízott a feladattal, kutassam fel az elfeledett ősi ulthuani mágiával kovácsolt, nemes ithilmarból készült pengét, melyet nem leltem Sylvaniában...és a szálak, egy sötét jóslat alapján Bögenhafen falaihoz vezettek Altdorfból. Yldacthien volt a harcos neve, kit a Sikoltó névre hallgató penge választott és egykor magával a hatalmas Sigmarral harcolt vállvetve forgatója a káosz erői ellen. Nem tisztázott számomra minden részlet, mely kalandos utat járt be eme fegyver gazdája halála után, de azt tudom, hogy mágiája egy igaz Sigmar hitű kezében felfedi álcáját, s képes ártani az éjszaka teremtményeinek úgy, mint a megelevenedett szellemholtaknak, lidérceknek. -  folytatom kissé elmerengve, de rendíthetetlenül. Arcomon árnyékot vetnek a sylvaniai emlékek, kétség sem fér hozzá, hogy tapasztalatból beszélek.
Az atya arcát látva szusszanásnyi szünetet tartok, hogy leülepedjenek a hallottak...

Az atya elveszi a penzeszacskot de nem nez bele, csak lerakja az egyik padra. Lathatoan nem szukolkodnek penzben es az adomanyok gyakoriak es nagyok, igy inkabb Cylt tanulmanyozza egy ideig. A Gottrit illeto utasitasokra nem sokat reagal valoszinuleg hallotta oket, de Sigmar helyi vezetoje betartja e oket vagy sem, nem lehet tudni, nomeg azt sem hogy a reszeges torpe vajon felbukkan e valaha.
Vegul nem sokat kontorfalazva megjegyzi - Koszontelek Cecil. Voltbasch atya vagyok, Sigmar egyhazanak helyi vezetoje. Meg kell mondjam nem hallottam meg a rendrol amit szolgalsz es errol a kardrol sem. - nez elgondolkodva. Latszik hogy habar mara a kor alaposan rajta hagyta a nyomat fiatalabb koraban eles szemu es kemenyfeju ember lehetett. Nem is kontorfalaz sokat - De nem tunsz beavatottnak es sotet joslatokrol beszelsz. - nez rad kutatoan - Beszelj hat mifele joslat vezetett hozzank - latszik azert hogy a tanitas elegge kivette az idos pap erejet, ugyhogy le is ul. Csoda hogy ilyen idosen meg o vezeti a templomot.
This message was last edited by the player at 22:15, Tue 23 Feb 2016.