Nemsokkal azutan, hogy mindannyian megreggeliztek es az utolso or is eltunik, valojaban annyira picivel utanna hogy megfordul a fejetekben kint eppen azt varta, leste vajon vannak e meg bent orok, belep Magirius. Rettentoen karikasak a szemei es lathatoan gyurott a ruhaja, mint aki semmit nem aludt, de meg csak at sem oltozott tegnap ota. Pont ugyanaz a ruha van rajta amiben utoljara lattatok. Kisse megilletodotten nez az uj emberekre, de vegul meggyozi magat Johann es Theodora fele pillantva es odajon. Leginkabb kettejuknek cimzi szavait de mindannyian jol halljatok - Be... beszelnunk kell - idegesen korbenez mintha itt is nezhetne valaki - Valami biztosabb helyen. Ahol nem hallgathatnak ki -
This message was last edited by the player at 21:40, Thu 30 Mar 2017.

A reggelem a megszokott módon telik - a megszokott szertartásos módon magamra öltöm a papi öltözékemet és a páncélomat, majd egy rövid torna után a fogadó alsó részei felé tartok, ahol reggelezni kezdek illetve beszélgetni azokkal a társaimmal akik jelen vannak. Jól aludtam, láthatóan nem vagyok fáradt, s bár kicsit csorbát hagytak a jókedvemen az utóbbi napok, azonban nem hagyom, hogy ez a hangulat túlzottan erőt vegyen rajtam. Legalábbis addig, amíg meg nem látom Magiriust - összevonom a szemöldökömet gyanakvóan, majd ahogy közelebb lép és megszólal, kissé zavartan pillantok körbe: -A szobáinkban beszélhetünk, akad köztünk aki ajtót is állhat, vagy ott a közös szoba, bár az kissé mocskosabb mint a többi... Vagy egyházam templomában, ha nem bánja ha együtt látnak minket magával, de ott Myrmidián és rajtunk kívül senki hallja majd amit mondani akar. - mondom, bár sejtésem szerint nem akar mutatkozni velünk. Nagyon úgy tűnik, hogy valami baj történhetett tegnap este, s nem tőlünk tart, hanem az Ordotól.
This message was last edited by the player at 21:43, Thu 30 Mar 2017.

A templomot hallva megrazza gyorsan a fejet - Itt, valahol... - lathatoan kisse tanacstalan, de kozelebb hajol - Ahol nem vagyunk szem elott -
This message was last updated by the player at 21:51, Thu 30 Mar 2017.

Az eseménytelen éjszaka után csak pár kósza rémálom, mi az nekem megmosom a képemet egy lavór vízben, majd felöltözöm teljes harci díszbe. Miután kirugdosom az éket a szobaajtó alól, lemegyek a közös helyiségbe és odacsapódok a többiekhez, akiket egy biccentéssel és köszönést helyettesítő mordulással üdvözlök. Amikor Magirius odaóvakodik hozzánk, felvonom a szemöldökemet.
- Majd én vigyázok az ajtó előtt, nehogy valaki hallgatózzon! - mondom Theodora felvetésére és ha beleegyeznek, akkor szavamnak állok: amíg bent pusmognak én éberen őrködök.

A közös szoba nyilván jobb volna a mérete miatt, de azt nem ismerem, így a sajátomnál maradok. Gomdolatmenetem végén határozottan bólintok: -Rendben, jöjjön fel a szobámba, ott nyugodtan beszélhetünk. - adom válaszul Manfred szavai után, közben szerepvállalására enyhén bólintva, s ha senki más nem tesz semmi olyat ami miatt tovább kéne váratnunk a kereskedőt, akkor elindulok felfelé.
Elég sok és változatos gondolat cikázik amúgy a fejemen át, nem csak a kereskedőn látszik a feldúltság, némi az én arcomra is kiül. Mi történhetett, hogyha a tegnap még az Ordo szentségét foggal körömmel védő férfi most kialvatlanul, egy olcsó tavernában látogat meg minekt látszólag nagyon rémülten?

A zsalugáteren át nyúlánk árnyakat eloszlató, egyre táguló legyező alakú fényárral cirógat a hajnali napsugarak varázslatos színe absztrakt vonalakkal megfestve alabástrom bőröm. Éberalvó lévén hamar kivet az ágy. Könnycseppet rajzol arcomra a reggeli hűs szellő, amint rafinált mozdulattal - avarszín tunikámat felkapva filigrán, meztelen testemre - szélesre tárom szobám ablakát. Későn feküdtem, arcomat lehunyt pillákkal fürdetem a fényben, így rebegek hálát Sigmarnak a bőségesen javadalmazó tegnapért. Magam elé helyezve hüvelyében sárkánykarom markolatú kardom seizában ülve meditálok, talán meglelem a módját, hogy elodázzam a látomást mivel Voltsbach atya szavain keresztül a Pöröly áldott, s melyben hamuvá vált minden álmom...


Bevetem az ágyam, hamar összekészülök. Lefekvés előtt tisztálkodtam már, így bokacsizmát húzok, pille ruhában könnyed reggeli, fegyvertelenül nyitom szobám ajtaját. Talán ezúttal nem 'gyufaháborúzik' Theodora és nyitottabb lesz a tegnap történtekre, ahogy bizonyosan ő sem tétlenkedett... - reménykedem.

Megrezzen mintha valami hallott volna, de valoszinuleg csak a kialvatlansag az oka - Menjunk - mondja tomoren es felindul mikozben korulbelul ket lepesenkent korbenez nem e kovet titeket valaki. Mindent egybeveve nagyon gyanus lenne barkinek aki latja, ez maximum Franz jelenleg mert senki nem tartozkodik rajtatok kivul a fogadoban. Az orok mar mind munkaba indultak.
This message was lightly edited by the player at 20:37, Fri 31 Mar 2017.

A szobahoz felerve Manfred az ajto ele all, Chlodovech mar menne be de aztan mielott Kenyerrel beerve alaposan telitene a szobat az utolso lepesnel megtorpan. Latszik rajta hogy nem szivesen marad kint de odasuttogja meg Theodoranak - Majd meseld el. A reszleteket is. -
Johann, Amelia, Gunther es vegul Cyl is beter. A kis szoba alaposan meg is telik igy. Mindenesetre annyira nem hangszigetelt az ajto hogy Chlodovechnek vagy eppen Manfrednek nagyon komolyan aggodnia kene. Chlodovech amint becsukodik az ajto ra is tapasztja a fulet es az orkodes terhet meghagyja Kenyernek aki jelenleg engedelmesen ul gazdaja labanal.
This message was last updated by the GM at 20:40, Fri 31 Mar 2017.

Mikor mindannyian elhelyezkedtetek valamennyire kisse meg Magirius idegesen korbepillant de vegul belekezd. Megint foleg Theodoranak es Johannak intezi szavait hiszen veluk mar beszelt korabban.
- Amikor Teugen Nulnbol visszaterve megkeresett minket azt mondta hogy a segitsegunkkel es a... - nyel egyet - magiajaval kepes lesz iranyitani az egesz Birodalom gazdasagat. Erosse, hatalmassa tudna tenni Bogenhafent. Befolyasosabba meg Marienburgnal is, es mi gazdagabba valnank meg a legvadabb almainknal is. - bocsanatkeroen elhuzza a szajat - Ez az Ordo Septenarius celja. Az alacsonyabb rangu tagok, az osszes mas tevekenyseg csak porhintes. Eloszor ugy tunt minden a nagy terv szerint megy. Minden egeszen addig hogy belebotlottatok a mi kis templomunka Steinhager irodaja alatt. Azt mondtak csak nyugtassalak meg ha tul sokaig jutnatok, hogy gyozzelek meg hogy nincs miert aggodni. Ebben eleg jo vagyok - mosolyodik el, majd amikor ujra eszebe jut a dolgok sulya el is komorodik - Szoval hogy eltereljelek titeket es a keszulodes folytatodhasson. Ma este lesz a nagy rituale, hogy hol azt meg nem tudom, de ejfelkor az biztos. Amint megtudom hogy merre, kozlom azt is. - kisse fura hogy nem mondja meg hogy miert is, de elmond nektek ilyeneket, de aztan rater a dolgokra - Teugen azt mondta szukseg van egy... egy... aldozatra is. Emberire. Hogy az uj templomot elokeszitse. Nekem ez tullepte a hatart, en nem ezert csatlakoztam, nem tudtam hogy gyilkolnunk kell erte. - nyel egyet - Segitenetek kell. Masnak nem szolhatok. A hatosagok... Teugen zsebeben van az egesz tanacs. Az orseg is. Ti vagytok az egyetlen remenyem. - nez ratok segelykeroen
This message was last edited by the player at 14:04, Sat 01 Apr 2017.

Chlodovech szavaira nem válaszolok: már éppen nyitnám a számat, azonban elakad a szavam, Magirius ijedtsége és ittléte számomra annyira megmagyarázhatatlan, hogy a hangulat komolysága miatt elakad a nyelvem - helyette inkább enyhén bólintok a mesélőnek miközben elkapom a tekintetét. Sejtem mire gondolhat a férfi, egészen biztosan ez lesz élete története amire mindig is vágyott.
A kereskedő mondandója pedig tovább fokozzák bennem a feszültséget. Az Ordo létrejöttének célja, a mi elterelésünk terve, ezek mind-mind komoly dolgok, de az még komolyabb, hogy Herr Magirius most elmondja ezeket nekünk. Majd amikor az emberáldozathoz ér, egyértelművé válik, mitől ijedt meg ennyire. Mondandója végeztével végigmérem a férfit, majd komoran figyelem egy darabig, kissé talán már kínosan hosszú hatásszünetet hagyva, de alaposan végig kellett gondolnom dolgokat: -Amikor a vendégei voltunk az Arany Kakasban nem mondtuk el, mert kinevetett volna minket, de a templomot amikor megtaláltuk, egy démon őrizte egészen addig amíg mi el nem űztük. - kezdek bele, ismét kicsit várva, hogy megeméssze a dolgot. -Nem vagyok jártas a mágiában, de a démon, a véráldozat, s higgyen nekem, nem babonás polgárként mondom, a Morrslieb aktivitás sem jelent jót. Ezek mind nagyon veszélyes és gonosz dolgok. Nem kívánom ezt soká ragozni, nyilván a maga ideje is értékes: segítünk magának, Herr Magirius. Myrmidiára esküszöm, ha időben meg tudja nevezni a rituálé helyszínét, akkor mi ott leszünk és megakadályozzuk, hogy Herr Teugen vért ontson a sötét praktikáihoz. Vannak még barátai az egyházamnak a városban akiken nem fog az arany vagy a befolyás, bárhogy is próbáljon majd minket az Ordo távol tartani, utat fogunk csinálni maguknak. - s bár valószínűleg annyira nem mint Magirius, de én is megkönnyebbülök amikor kimondom, hogy megkapja tőlünk a várt segítséget. Nem kívánok pálcát törni a férfi eddigi tevékenységei felett, de azért megvan a véleményem a dolgokról aminek hangját is adom: -Jól tette, hogy nem hallgatott tovább, nyilván nem ok nélkül fél, de bátor döntést hozott meg és higgye el nekem, ha a vágyott gazdagságot nem is kapja majd meg, de tiszta lelkiismerettel élhet majd tovább ha ennek vége. És ez a legfontosabb. - szólal meg belőlem ismét a leendő papnő, egy enyhe, biztató mosolyt is megengedve magamnak, hiszen sejtem, hogy a férfi fejében mondandójával ellentétben most nagyon sok vegyes érzelem dúl.

Elhagyva szobám fancsali képet vágva meglepetten biccentek a vándor Chlodonak, hogy az imént a falszomszédos ajtóra tapasztotta fülét?
-Mi az? Mi történik bent? - suttogom mellé somfordálva, igyekezve csitítani Kenyeret, ha a hűséges eb ugatni kezdene...
A reggelim még várhat.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 17):

Theodora azon szavaira hogy egyhazanak meg vannak tamogatoi kisse ketelkedve nez de ugy tunik inkabb nem akarja szova tenni ketelyeit - Vigyazzanak es ne bizzanak senkiben - mondja vegul. Elohuz egy levelet a ruhaja egyik belso zsebebol - Ezt a levelet Teugentol szereztem. Remelem nem keresi majd. Valami tekercset kapott es probaltam bizonyitekot szerezni, de nos... Remelem valamit azert segit, vissza ugyse vihetem es ma ejjel igy vagy ugy de vege lesz - sohajt egy nagyot - Mennem kell, mielott meg valakinek feltunne a dolog - probal meg elindulni (hacsak valami kerdessel fel nem tartjatok)
This message was last updated by the player at 19:26, Sat 01 Apr 2017.

In reply to Cyl Sepha (msg # 18):

Amint Cyl belekezd Chlodo rogton mutatja hogy halkabban es csak ugy formalja a szavakat hang nelkul... - Kesobb, lemaradok - nem tunik ugy mint aki tulsagosan szegyenli hogy hallgatozna.
This message was lightly edited by the GM at 19:29, Sat 01 Apr 2017.

Hogy beszéljek ennél halkabban?  Tátogjak mint hal a vízben? - forgatom szemeim, majd a késői felismerés hatására hátamat az ajtó melleti falnak vetve csípőre teszem a kezem.  -Csak nem Theodora után leskelődsz, ugye? - faggatom csendesen a kutyaszagú férfit...

Ha Magirius felém nyújt a levelet akkor érte nyúlok, de egyenlőre nem olvasok bele, hanem a férfinek válaszolok: -Várni fogjuk a híreit. - mondom a férfinek, más mondandóm nincs s feltartani sem akarom, így kiengedem a szobából majd elolvasom a levelet amelyet az imént kaptam.

Most hogy megindult Magirius rogton az ajto fele veszi az irayt. Chlodovech arcanmeglepetes fut vegig es ahelyett hogy valaszolni tudna Cylnek furgen felrehuzodik, alig kerulve el hogy asietve tavozo Magirius beleutkozzon. A kereskedo egy idore megtorpan, gyanakvoan nez Cylre majd inkabb sebes leptekkel tavozik mindenfele tovabbi szo helyett.
This message had punctuation tweaked by the player at 21:34, Sun 02 Apr 2017.

Theodora felnyitja a levelet. A pecsetet mar feltorte valaki, vagy Teugen vagy Magirius vagy mindketto olvasta legalabb mar korabban.


This message was last edited by the GM at 22:00, Sun 02 Apr 2017.

A hirtelen nyíló ajtó hangjára magam is megrezzenek, ám a felbukkanó, űzött tekintetű kereskedő fürkésző pillantása elől egykedvűen elfordulok. Hátam továbbra is a falnak vetve, nem állok útjába. Lefogadom, Myrmidia útmutatásával Theodora derített ki valamit a kereskedő üzelmeiről, talán az Ordohoz is köze lehet... - puha léptekkel befordulok a szobába, s csendesen megszólalok.

-Reggelt. Kövessem? - nézek Theodorára majd Manfredre.

Végignézem ahogy Magirius elviharzik, majd amikor eltűnt az ajtó mögött kibontom a levelet és olvasni kezdem, de csak nagyjából a feléig jutok, addigra jelenik meg az ajtóban Cyl: amikor megszólal felemelem a fejemet és rá nézek, végigmérve a lányt megcsóválom a fejemet rövid gondolkodási idő után amíg mérlegelem a dolgokat. -Nem. Nem hiszem, hogy volna elég időd átöltözni, így viszont biztos ki fog szúrni, azt pedig nem akarom, hogy bizalmatlan legyen velünk szemben. - mondom a szokásosnál jóval komorabban, majd tovább olvasom a levelet, s miután befejeztem, ismét összehajtom azt és a másik mellé helyezem a páncélom alatt. Ismét egy rövid gondolkodási idő után szólalok csak meg, függetlenül attól, hogy ki minek adott hangot ez idő alatt: -Felkeresem Elinor papnőt és elmondom neki az itt elhangzottakat. Nem hiszem, hogy rajta kívül bárki más komolyan venne minket abból kiindulva amit Herr Magirius mondott, de segíteni talán még ő sem fog tudni, de vannak terveim. - mondom, szépen egyesével mindenkivel felvéve a szemkontaktust azok közül akik figyelnek szavaimra. -Szeretném ha mindenki végiggondolná azt a tényt, hogy Herr Johannes Teugent, a város legbefolyásosabb emberét sötét praktikák űzésével vádoljuk és lépéseket fogunk tenni ellene. Ha valamit elrontunk, jó eséllyel meghalunk: vagy a városőrség köt fel minket, vagy ők ölnek meg minket vagy elmenekülünk a városból. És az is lehet, hogyha sikerrel járunk, akkor is felettünk mondanak majd ítéletet. - nézek nyomatékosítóan mindenkire a mondandóm alatt. -Akinek ez sok, most még elhagyhatja a várost időben. Aki velem tart, azt várom Myrmidia templomában, a reggeli gyakorlatnak mindjárt kezdődnie kell. - mivel én már teljesen felkészültem, ezért semmi akadálya nincs annak, hogy elinduljak a templomba. Majd ott beszéljük meg azokkal a terveinket, akik megjelennek.
This message was last edited by the player at 00:42, Tue 04 Apr 2017.

-Igazad lehet...a ruhát illetően, de nem gondolom, hogy észrevenne. Aztán nehogy a kalmárhoz is Shallya papnőit menesszék, ha mérgezés gyanúja dönti ágyba... - tekintek végig nőcisen magamon.

 -Ha elolvastad megnézhetem? - kérem illendőn a kezében tartott levelet miután végzett mondandójával. Ha megkapom, átfutom tartalmát majd visszaadom.
-Rám számíthatsz, ott leszek.és talán Anthony is - azzal ha senki sem tartóztat fel elhagyom a papnő szobáját. Visszamegyek sajátomba, átvedlem lenge utazóruhámba, felcsatolom alkar- és lábszárvédeimet, s íjamat sem hagyom hátra...
Hosszú napnak indul a mai.
This message was last edited by the player at 05:12, Tue 04 Apr 2017.

Miutan mindannyian osszekeszultetek elindultok a Myrmidia templom fele. Az utcan lassan folynak a dolgok, lathatoan mar kicsit alabbhagyott a fesztival izgalma es egyre tobben es tobben ternek vissza a munkajukhoz, de meg azert valoszinuleg kevesbe nyuzsog a varos mint amennyire normal idokben szokott.

A templomhoz erve veszitek eszre hogy Magiriusnak hala kisse lekestetek a legelejet. Nem sokat de eppen egy picit. Gyorsan csatlakozik aki akar, a tobbiek meg megvarjak a veget a kuzdoteren kivul a templom fala melle telepedve. Vegul mikor veget er az edzes es a szinte ritualisztikusnak tuno kuzdelem Anthony es a papno kozott (ezuttal kisse konnyedebb sikert hozva a tileainak) az a nehany resztvevo indulni kezd.

Átnyújtom Cylnek a levelet, majd amint visszakapom, távozok.

Természetesen csatlakozom a reggeli gyakorlathoz - nem türelmetlenkedek, nem próbálok rögtön beszélni a papnővel, mert nem érzem úgy, hogy siettetve lennénk; biztos idő kell Magiriusnak amíg sikerül megszereznie a híreket. Amikor végül Elinor és Anthony küzdelme véget ér, a falnak támasztom a gyakorlatozás alatt használt fegyvereimet, visszaveszem a láncingemet és odamegyek a papnőhöz a két korábban kapott levelemmel: -Rendkívüli híreim vannak, papnő. - nézek rá, valamint Anthonyra ha ott van, majd halkan javaslom, hogy kicsit vonuljunk távolabb. -Tömör leszek, mert bár sok hírem volna, ez csak igazán lényeges. Tegnap meglátogattuk Herr Magiriust, az Ordo egyik belső tagját, aki bár megpróbált mindent eltitkolni, egy tegnap esti titkos találkozón olyan dolgokat hallott amiktől megtört és ma reggel felkeresett minket. Elmondása szerint Herr Teugen emberáldozatot készül végrehajtani rituális körülmények között, ma éjfélkor. - átnyújtom a két levelet, hogy elolvashassa. -Úgy kell ezt a lehetőséget felhasználni, hogy terhelő bizonyíték keletkezhessen belőle. - nézek mind a kettejükre majd főleg a tileai férfire. -Herr Magirius el fogja árulni nekünk azt, hogy hol zajlik majd le a rituálé és később valószínűleg tanúskodni is hajlandó lesz ellene. Mit gondolsz, megoldható, hogyha időben jelezzük, véletlenül arra járjon egy éjszakai járőrcsapat? Már ha nem valami megközelíthetetlen helyen lesz, mint mondjuk Herr Teugen háza az Adél gyűrűn. Az esetben kissé tanácstalan vagyok mit tehetnénk.

A templom felé hamar beérem az elől haladó Theodorát és Manfredet, ezúttal, bár hívogató a bogenhafeni szilajság, mit az utca ád - egy fesztivál sem tart örökké - tartom a lépést a papnővel...

Myrmidának szentelt templomhoz érkezvén a küzdőtér peremén ácsorogva elmerengve bámulom Anthony és Elinor légies és mégis oly halálosnak tetsző táncát, mit reggeli gyakorlás címén vívnak. Remek harcuk után pazar füttyel és heves tapssal üdvözítem a győztes tileait. Amint Theodora nem rest, Elinorhoz lép, magam Anthonyhoz surranok, s szólok. -Köszönöm a tegnapit, vannak híreink. Tartsunk Theodorával, mit szólsz? - nyújtom praclim ellentmondást nem tűrőn, mint úri hölgy a tileai párbajhős felé, aztán elcsendesülök mihelyst félrevonulunk és a megnevezett átadja a levelet Elinornak...

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 29):

Elinor alaposan elolvassa a leveleket es az arca kozben egyre gondterheltebbe valik. - Ennyire komoly dolokra nem is szamitottam. De ha Teugen a felelos - csovalja meg a fejet - Meg ha bizonyitekunk is van az o szava ellen nem sokat er, maximum ha a baronak vinnenk bizonyitekot, de estig a kozelebe sem ernenk, foleg nem most - visszaadja a leveleket - Azt hiszem komoly tamogatasra nem szamithatunk. -
This message was last updated by the player at 22:13, Fri 07 Apr 2017.

Anthony egeszen Elinor szavaiig kedvesen mosolyog, nevetgel, de a hirekre o is elkomorul. - Delutan vagyok szolgalatban, estere nem, de meg ha ki is tudnek kuldeni egy jarort, nem tudom kinek hinnenek nektek vagy Teugennek, meg lehet nekem sem. Ha harcra kerul a sor meg bizonyitekokkal megtamogatva is. Csunya lesz - sohajt egy nagyot - Persze par nap pletyka lenne belole de aztan a politika atvenne a szerepet es a nagy csaladok elsimitanak a dolgokat es bunbakot keresnenek - biccent felre nem erthetoen feletek - Talan par embert ossze tudok szedni akiben megbizok. - fejezi be vegul
This message was last edited by the player at 22:20, Fri 07 Apr 2017.