Magam a hajo vegeben ulok goncterhelt arccal. Meg mindig nem tudom felfogni, hogy egy ilyen szervezetlen kultusz hogyan tudott egy ekkora demont megjelentetni. Egyre surgetobben merul fel bennem, hogy beszelni kene a Renddel, de erre most sem ido, sem lehetoseg. Mindenesetre amikor Theodora kialt, magam is elore megyek a tobbiekhez es kemlelem mi tortenhetett.

-Magam is úgy vélem, hogy Josef tudná mit mondjon. - nézek Ameliára, majd a kapitányra terelődik a tekintetem. -Bár kíváncsi volnék, mit tesz, hogyha valaki visszadobja a pénzzel teli szütyőt. - mérem közben végig a nagydarab kislevit. -Sokan valószínűleg pont ezen gondolkodnak miközben nem merik visszadobni az érméket. - utalok arra a lánynak, hogy szerintem Josef gondolkodás nélkül hajlandó volna lekeverni néhány pofont az árúja épsége érdekében, s bár ezt az arcát még nem láttuk a velünk viszonylag jámboran viselkedő kislevinek, nem is igazán szeretném, mert az azt jelentené, hogy valaki nem hajlandó eltekinteni bizonyos dolgok felett. -Ami az álcázást illeti, igen, sok lehetőségünk volna. De a hajamat nem vágnám le amíg nem volna rá nagyon nagy szükség. - adom válaszul tömören a lánynak miközben az arcomon látszik, hogy valószínűleg tüzetesen végiggondolom az általa említett lehetőségek valamennyi végkimenetelét bizonyos helyzetekben.

---

-Sok utazó panaszkodik banditákra és bestiaemberekre! - állok meg néhány röpke pillanatra, hogy válaszoljak Herr Schwarzflaggenak mielőtt tovább rohannék, hogy legyen elég időm magamra ölteni a páncéljaimat. -Jobb résen lenni! - azzal elviharzok, a vízen úszkáló hullát nem megemlítve, mivel úgy vélem, hogy a kalapos nemes hamarosan észre fogja venni azt; vagy ha nem, úgy Manfred fog rámutatni.

(Félix kérdésére is reagáltam még, de több posztra nem igazán fogok amíg el nem telik annyi idő, hogy reálisan nézve visszaérhessek)
This message was last edited by the player at 14:03, Fri 01 Sept 2017.

A Josefnek szegezett kerdesekre a kislevi megvakarja a fejet - Ennyi embert nem lehetne elbujtatni a hajon, hisz aru is alig van benne - erre sohajt is egy nagyot lathatoan jo uzletet remelt kotni Bogenhafenben - de nem is hiszem hogy kene. Az ellenorok mind csak egy kis penzt akarnak vagy egy uveg jofajta itokat. - kicsit elneveti magat - Nem nagyon lattam meg igazan becsuletes ort vagy eppen vamszedot. A tegnapi uveg is honnan volt? - vonja meg a vallat, de nem var valaszt ra - A Bretton termekek adoi olyan magasak hogy ha becsuletesek lennenek a vamosok sosem erte volna meg behozni - nezi a sajat szemszogebol a dolgokat.

Mikor a hullat meglatjatok elokotor egy baltat es az ovebe tuzi, de a kormanyt nem hagyja ott orizetlenul - Remeljuk mar vege akarmi is volt - morogja az orra alatt de lathatoan feszultebb lett
This message was last updated by the player at 13:39, Fri 01 Sept 2017.

Amig mindenki elkeszul egeszen kozel ertek. Manfed a barka orrabol kiles ra - Nyilpuska - jegyzi meg lenyegre toroen - Valaki alaposan telelotte - teszi hozza majd kisse megpiszkalva elfintorodik - Pikkelyes a feje -
This message was last updated by the GM at 20:14, Fri 01 Sept 2017.

Odaerve kilestek ti is. Tenyleg halottnak tunik akarki vagy akarmi is a holttest. A fejenel voroses pikkelyek boritjak teljesen mint valamifele hullot, a teste tobbi reszen nem tudjatok folytatodik e ez mert az altala viselt rongyok elfedik, de a kezfeje emberi. A teste korul voros foltkent ver terjeng, legalabb negy nyilpuska lovedek jarta at es valoszinuleg nem is nagyon regen, bar mutanskent nem tudjatok a vere ugyanugy viselkedik e.

Lándzsával és pajzzsal felszerelkezve lépek oda Manfred mellé amikor az a mutáns holttestet vizsgálja, magam is csendben konstatálva, hogy számszeríj végzett az illetővel - viszonylag alaposan végignézek a rettentő állapotban lévő testen majd hátralépek ahogy a gyomrom kezd felfordulni a szagtól és a látványtól, ráadásul a bögenhafeni csatornákban látott törpe holtteste is eszembe jut, ami csak ront a dolgon. -Mutáns... - mondom ki az egyértelműt azok számára akik esetleg nem látnák. -Maradjatok éberek, banditák is végezhettek vele, nem csak más hajósok vagy útőrök! - adom hangját gondolataimnak miután legyőztem egy enyhe hányingert, s bár abban, hogy útőrök lennének a dologban erősen kételkedek, de ez jelenleg nem is igazán lényeges. -Ráadásul több is lehet a környéken, nem tűnik annyira réginek ez a tetem. - teszem még hozzá félhangosan miközben egy röpke pillanatra ismét a testre nézek, majd távolabb lépek és inkább a partot kezdem vizslatni, ugyanis számottevő esélyt látok arra, hogy a gyilkosok valamilyen fajta törvényen kívüliek lehettek, akik ránk nézve is ugyanúgy veszélyt jelenthetnek ha esetleg könnyű prédának gondolnak minket.
This message was last edited by the player at 06:00, Sat 02 Sept 2017.

Manfred egyetertoen bolint - Jobb ha eberek maradunk akarki is harcolt vele kozel kell hogy legyen - majd kis gondolkodas utan hozzateszi - Es mindke felnek lehetnek meg nem tul baratsagos baratai is - mondja es nekilat hogy megtoltse a puskajat biztos ami biztos alapon
This message was last updated by the GM at 21:25, Sat 02 Sept 2017.

Mikozben keszulodtok egy kanyar utan erdekes latvany tarul eletek. Egy a part kozelebe sodrodott folyami barka, elegge hasonlo a Berebelihez. Ilyen tavolsagrol nem lattok rajta eletet de korulotte a vizben mintha usznanak dolgok, talan ujabb tetemek.

(Kb 100 meterre lehet elottetek folyasiranyban a barka)
This message was last edited by the GM at 21:56, Sat 02 Sept 2017.

Egyetértően bólintok én is, majd amikor a kanyaron túlhajózva meglátunk egy, a Berebelihez hasonló bárkát, rögtön számolni kezdek - azt kalkulálom, hogy mennyi idő lehet amíg a bárka megtesz ekkora távot, de hamar elengedem a számokat, nagyon rövid idő. Olyan, mintha az első holttest (a mutáns) leesett volna a hajóról, majd az tovább úszott volna, partot ért, s ott zajlott le az ütközet amiből jelenleg még nem tudjuk, hogy ki került ki győztesen. De bárhogyan is, talán csak percekkel mulasztottuk el a csetepatét de akár az is lehet, hogy még mindig zajlik a fedélközben, csak nem látjuk innen. -A hulla és a bárka közti távolságból, illetve abból ítélve, hogy a többi testet még nem sodorta el az ár, talán csak percekkel késtük le az ütközetet. - magyarázom magabiztosan, némi izgalommal a hangomban. -Meg kell néznünk vannak-e túlélők! - jelentem ki, a mondat vége felé érve jelentőségteljesen Josef felé fordulva, hogy ennek megfelelően kormányozza a Berebelit. Kicsit bosszant, hogy jelen helyzetben hiányosnak találom a harctéri ismereteimet, egy postakocsit látva el tudnám képzelni milyen módon történt a támadás, de a folyami harchoz nem igazán értek. De bármi is történjen, úgy helyezkedek, hogy a pajzsommal védjem a puskáját töltő Manfredet is, ha esetleg nem keresett volna magának menedéket.

Josef kis ideig bizonytalankodik majd mintegy maganak megjegyzi - Ha meg nincsen akkor csak jot teszunk vele ha elhozzuk az ertekeket ne a banditake legyen - ezzel a gondolatmenettel lathatoan meggyozte magat es a megakadt barka fele kezdi el kormanyozni a Berebelit
This message was last updated by the player at 08:05, Sun 03 Sept 2017.

Johann lathatoan meg mindig nem bizik tulsagosan az ijasztudomanyaban hiszen megint a baltajat ragadja kezhez. Szintugy Lucius, aki a korlat mogul kemlel elore. Gunther pajzzsal es buzogannyal a kezeben var, de szokasatol elteroen nem az elso sorban. Ugy tunik a tegnapi esemenyek meg mindig kisse megviseltek.

Aki meg nem dobott az dobjon eszlelest is
This message was last edited by the GM at 12:08, Sun 03 Sept 2017.

Amíg mindenki felkészül addig én a hajót és a partot figyelem, de nem tudok túlzottan koncentrálni rá, fejben kissé máshol járok - bár úgy érzem helyesen cselekszünk azzal, hogy megvizsgáljuk találunk-e túlélőket, azonban a körülmények amik között harcba fogunk szállni ha úgy hozza a sors, meglehetősen rosszak. Se az ellenség létszámával, se annak felszereltségével és se annak indítékával nem vagyunk tisztában, gyakorlatilag teljesen vakon indulunk harcba, ami meglehetősen bosszant, de sajnos jelen esetben nem áll módunkban túl sokat változtatni a dolgon. Érdeklődve elpillantok a színteret tőlünk magasabbról szemlélő Amelia irányába, hátha lát valamit, bár a szavaimat nem neki intézem, hanem a többieknek: -Ne feledjétek, nem tudjuk kik harcoltak itt és hogy kik győztek. Bármilyen, nem mutáns személyre ne támadjatok rá addig amíg nem mutatja egyértelmű agresszió jelét! - magyarázom, s bár ezzel nyilván a többiek is tisztában vannak, azonban kissé bosszant, hogy semmi hasznos tanáccsal nem tudok szolgálni egy folyami ütközet előtt, így kissé kényszerből jegyzem meg ezt az apróságot.

Josef iranyitasaval a Berebeli szep lassan a masik barka melle uszik. Innen mar latszik hogy a fedelzeten is van par hulla, pontosan nehez lenne megszamolni innen de a vizben meg a fedelzeten osszesen tobb mint feltucat holttest van legalabb.

Johann aki szokasahz hiven megfeleloen hatul helyezkedik el a barkan nyujtogatja a nyakat es aztan hirtelen eloremutat a folyot szegelyezo erdoseg iranyaba - Itt szoktak ekkora madarak lenni? - szavaibol a batorsag legkisebb jele sem hallatszik ki es rogton huzza is be a nyakat es probal valamifele fedezeket keresni pedig nem is latszik semmifele problema a kornyeken.
This message was last updated by the GM at 11:59, Mon 04 Sept 2017.

In reply to Meselo (msg # 37):

Felix idegesen pillant körbe és körbe, feszülten figyel minden apró gyanús jelre. Megtanulta a hadseregnél, hogy a veszély időben észlelése életet menthet. A Berebeli és a bárka találkozásakor, amik a két hajótest egymásnak simul, meghallja azt a furcsa zörejt az idegen bárka belsejéből.
Hé emberek! Ti is hallottátok azt a furcsa zörejt, vagy valami gyanús zajt a másik bárka felől? Mintha  a belsejéből jött volna.
Mondja buzgó szemöldökráncolgatások közepette, miközben mindkét megtöltött pisztolyát a gyanús bárka felé szegezi.
Lehet hogy túlélőket rejt a bárka belseje vagy éppen hogy a ránk támadni készülő haramiákat rejtegeti.

In reply to Johann Munroe (msg # 38):

Ahogy Johann elsunnyog a hajo vege fele, baratsagosan megpaskolom a vallat es biztato mosollyal, halkan szolok hozza.
-Jo otlet, hogy arrafele mesz cimbora, igy figyelheted a vizet, hatha vizet lelegzo mutansok jonnenek fel arrafele.

Azonban a mulatsag vegevel elohuzom a kardom, a banditak vagy mutansok tenyleg barhol lehetnek. Ahogy Felix kerdezgetni kezd, vonogatom a vallam, talan tulsagosan is elveztem Johann szivatasat, hogy a hajora figyeljek.

- Hallottam valamit, de hogy túlélő lenne, az ennyiből nem derül ki. - válaszol Felix-nek miután páros lábbal érkezik a fedélzetre, de nem sokat hallani a toppanásából. A saját íja a fedélközben van a zsákjánál, nála csak a dobótőrei találhatók, így egyet-egyet a kezeibe fog, hogy felkészüljön egy esetleges támadásra.
Johann szavaira is reagál, miközben közelebb húzódik hozzá.
- Nem tudom, de mintha én is láttam volna ééééés... bagolyhuhogást is hallottam volna... ez viszont sosem jelent jót. - kicsit meg is borzong, amikor egy-két nem túl mosolyogtató babona eszébe jut a baglyokkal kapcsolatban.

Ekkora madarak? Lehetséges, hogy egy tollas mutánst látott a fák között? Alaposan elkezdem megfigyelni a parton álló fákat egy, a mesterem által tanított módszerrel, de úgy tűnik nem elég a technika, tapasztaltabb természetjárónak kéne lenni ahhoz, hogy észrevehessek valakit aki ennyire rejtőzködni próbál. Ráadásul a többiek által említett zajt sem hallom meg, talán pont a folyamatosan keringő gondolataim nyomják el a valószínűleg apró neszt, azonban amikor Amelia bagolyhuhogásról beszél, gyanakvóan összevonom a szemöldökömet, mint aki éppen részleteket készül összerakni. Bár nem vagyok annyira rutinos utazó mint szeretnék lenni, de Verena szent állatát sokat figyeltem amikor volt rá lehetőségem és egyet megtanultam: -A baglyok nem huhognak nappal. - mondom nem túl hangosan és kicsit bizonytalanul, miközben a Kastor által emlegetett nagy madárral rakom össze a dolgot és azzal, hogy milyen jelzésekkel lehet célszerű ilyen helyzetben kommunikálni a harctéren - madárhangokkal például. -Ez egy jelzés volt, várjatok készenlétben! - teszem még hozzá, szintén elég halkan ahhoz, hogy ne nagyon lehessen például a parton hallani amit mondok. Ha a kabinban mutánsok vannak akkor könnyen lehet, hogy arra várnak, hogy mi átlépjünk a fedélzetre és úgy támadjanak ránk. Lassan kihúzom a tőrömet és a másik hajó fedélzetére dobom úgy középtájékon: nem hiszem, hogy az ellenség buta, de talán az előző harc hevétől eléggé feltüzelt állapotban vannak még ahhoz, hogy bedőljenek egy ilyen olcsó trükknek. Immáron egyre inkább biztosabb vagyok benne, hogy a hajó legénysége került ki vesztesen a harcból s ha bedőlnének a támadók a cselnek, a fegyvereseink sortüzet nyithatnának rájuk, ilyen közelről gyakorlatilag nagy előnyt kovácsolva a számunkra.
This message was last edited by the player at 20:52, Mon 04 Sept 2017.

- Nomeg a baglyok ritkan hordanak landzsat is gondolom - teszi hozza Johann es Albert gunyolodasaval nem torodve hatra huzodik.

Theodora atdobja a tort a masik barkara de semmi nem tortenik.

(Majd eldontitek ki hol all? Terkepet nem keszitek, de egy ki all elol, ki hatul, ki kozepen ki szelen jellegu dolog nem artana.)
This message was last updated by the GM at 21:00, Mon 04 Sept 2017.

Eddig a barka kepet elfelejtettem beinkelni de ezen gyorsan javitok

Kissé csalódottan veszem tudomásul, hogy semmi nem történt ahogy átdobtam a tőrömet, de nem adom fel, nem kívánok átmenni a másik hajóra amíg odaát ismeretlen számú ellenség bujkál - helyette inkább védeni szeretném az átkelőt, hogyha esetleg túlerővel találnánk szemben magunkat, akkor is biztos pontunk legyen a védekezésben. -Lándzsás baglyok?... - nézek hátra felvont szemöldökkel Kastorra, pontosan olyan módon mint ahogy valaki olyanra szoktak, aki valami hatalmas marhaságot mondott. -Myrmidiára... - teszem még hozzá magam elé, enyhén megcsóválva a fejemet. -Lucius, Gunther, ide mellém a két oldalamra, védekezünk! - nézek a két férfire, majd a két hajó átkelőhelyének a közepére állok, de nem túl közel hozzá, akarok annyi helyet hagyni magunk előtt, hogy egy ember még kényelmesen át tudjon szállni, de több ne. Ha szükséges, óvatos lándzsamozdulatokkal próbálom őket az általam elképzelt helyre terelni: -Kastor, mutasd meg ezt a te lándzsás baglyodat Manfrednek, hogy hol is van pontosan, hadd lője le! - szólok oda a nemesúrnak. -Lehet csak egy lövésed van, de az számítson! Célozz pontosan! - nézek még hátra Manfred szemébe, majd utána Félixre nézek: -Albertel és Ameliával álljatok készen, ha a puskalövésre támadnak, tüzeljetek! Ha meglátják ti is azt a szárnyas mutánst, tüzelhettek ti is! - jegyzem meg nekik, kissé szabadon élve a tüzelhettek kifejezéssel, hiszen Albert tudományát pontosan nem ismerem, Amelia kezében pedig dobótőröket látok, de legalább annyira effektívnek tartom őket mint amennyire a kalapos nemes pisztolyát, hiszen egy cirkuszi mutatványosnál talán kevés ember ért jobban ahhoz, hogyan célozzon mozgó célpontokra.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 45):

Odaallok a megfelelo helyre, ahogy kertek. Nem nagyon szamitok semmire sem, de azert jobb az ovatossag, koncentralok kicsit, hogy hatha erzek valamit. Melyen beszivom a viz illatat. Ugyan sokkal jobban fogok orulni, amikor beerunk Altdorfba, de a videket is szeretem. Barcsak ne lenne minden sarkon mutans, eretnek vagy egyeb kartevo.

Johann Manfred melle allva bemutat az erdobe. Manfred a szemehez emeli a puskat ugy kemleli a fakat - Nem latom - allapitja meg - Fedezekbe huzodhatott vagy helyet valtoztathatott - mondja de nem veszi el a szemetol a puskat hogy ha megis elobukkanna az a nagy madar akkor mindenkeppen tudjon ra loni - Mekkora volt? - tudakolja kozben Johanntol
This message was last updated by the GM at 21:26, Wed 06 Sept 2017.

Johann zavartan pislog - Az elobb meg lattam, csak egy pillanatra vettem le a szemem - magyarazza - Azt hiszem. Ott volt. Nem csak kepzelodom - probalja magyarazni a dolgokat
This message was last updated by the GM at 21:27, Wed 06 Sept 2017.

In reply to Albert von Nassau-Jungfreud (msg # 46):