In reply to Theodora Steinhoff (msg # 723):

-Epp azert szeretnek tobbet kideriteni a Lila Kezekrol, hogy ne tudjanak ugy meglepni minket, mint az Ordo Bogenhafenben. Tobb informacio kell roluk. - elgondolkodik kicsit - Ket lehetoseget latok veluk kapcsolatban: Vagy olyan hatalmas a szervezet, hogy a puszta tehetetlenseguknel fogva -azaz mire mindent megszerveznek mar masik varosban vagyunk- nem tamadnak ra “Kastorra”, vagy pedig nincs is olyan sok emberuk csupan Kastor regota hitegette oket a penzzel es  mara mar minden nagyobb varosban elo emberuk ismeri a szemelyleirasat.
Pillanatnyi szunetet tart es vegigpillant a tarsain.
-Namarmost az utobbi lehetoseg logikusabbnak tunik, hiszen meg egy tehetetlen, nagy szervezet mely kepes nalunk gyorsabban uzeneteket eljuttatni varosrol-varosra mostanra mar kitalalta volna, hogy milyen utvonalon kozlekedunk es vagy a kornyezo telepuleseken vart volna rank vagy hajon tamadott volna meg. Tovabba nem lettek volna ilyen turelmesek. A konkluzio tehat, hogy nem legyozhetetlenek hanem csupan mar egy ideje birtokaban vannak Kastor szemelyleirasanak.
Mikozben fennhangon  -de azert halkan- gondolkodik, vagy kereskedorol kereskedore vagy pedig a legkozelebbi fogado fele probalja terelni tarsait, hogy ne legyenek tul gyanusak barmilyen figyelo szem szamara.

Örömmel támogatom az ötletet, hogy valami kevésbe forgalmas helyen folytassuk a beszélgetést, egyrészt mert úgy nehezebb kifülelni miről is beszélünk, másrészt mert kevésbé nyújtunk könnyű célpontot a zsebmetsző tolvajoknak - de ivóba nem mennék be semmi esetre, ott még a falnak is füle van és az igazat megvallva nincs nagy kedvem részeg folyami hajósok között ülni amíg nem muszáj. Arckifejezésemről látszik néhány pillanatig, hogy gondolkodok, számolok. -Kastor alig néhány hete halt meg, nem kereshetik csak azóta, úgyhogy biztos nem hitegeti őket régóta pénzzel. - címzem a fiatal varázslónak. -Valamilyen parancsnoki láncuk biztos van, de azt mind tudhatják akik felkerestek eddig minket, hogy tetemes összegről van szó. Az örökösödési papírokban húszezer aranykoronát ígértek Kastornak, én a saját két tucatomból bőven találnék reggelig elég ködös alakot akikkal magabiztosan le tudnám rohanni magunkat egy jó pillanatban. - utalok arra, hogy egy hírvivő is ellenünk fordulhat ha azt látja, a pénz nem fog a szektához kerülni, miközben a tekintetemmel a tömegben korábban eltűnő Cylt keresem. Hatalmas rizikófaktornak tartom, hogy a tolvajlány a kereskedő után ment, remélem nem próbálkozik semmi olyannal amit nem lát biztonságosnak, mert jelenleg teljesen egyedül van és esélyünk sincs gyors segítséget nyújtani számára. -Ha konkrét spekulációkon kívül van ötleted, ne hallgasd el, hozzuk ki a legtöbbet belőle, de én nem kezdeményeznék rizikós műveleteket amíg nincs legalább egy kevés segítségünk. Az Ordo forrását ismerjük és tehetünk ellene, de a lila kéz esetében szerintem jobb lassan haladni mint idő előtt meghalni.

Johann Albert Sigmar szerzeteses alcazasara nem ugrik lelkesen, a volt csempesz valoszinuleg szeret tisztes tavolban maradni Sigmar egyhazatol es foleg nem magara haragitani oket ha nem muszaj.
Mikozben hallgatja az opciokat kozbeszurja - Ha lehet valami olyan dolgot talaljunk ki amiben megszabadulok toluk. Nem szeretnem hatralevo eletemet azzal tolteni hogy folyamatosan lesnem kelljen nem e akar valaki hatbaszurni egy olyan vagyon miatt ami meg csak nem is letezik. - fintorodik el kisse majd hatra is les mint akit a paranoia kezd kicsit hatalmaba keriteni.
This message was lightly edited by the GM at 22:21, Sat 29 Dec 2018.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 726):

-Remélem Cyl képes egy rövidebb követést különösebb rizikó nélkül elvégezni. Azért is küldtem, hogy legalább kicsit többet tudjunk meg róluk, mint amennyit ők tudnak rólunk. Ő eddig nagyon tehetséges volt ilyesmiben. Talán nem most fog lebukni. Ha soha semmi kockázatot nem vállalunk akkor mindig övék az előny.
Érvel tovább a varázsló. Úgy tűnik nagyon bízik benne, hogy ezúttal sikerül egy kicsivel többet megtudniuk erről a titokzatos társaságról.
-Johann, te is látod, hogy mindent megteszünk érted ami lehetséges. Csak azt nem tudom mit csinálunk, ha esetleg Cyl nem tér vissza. Hajnalban vagy akár még éjjel induljunk tovább? Nem szeretnék még egy Bögenhafent itt.

In reply to Albert von Nassau-Jungfreud (msg # 728):

-Szerintem ha Cyl hajnalig nem tér vissza, akkor már nem is fog később se, ha értitek hogy mire gondolok. Szóval maximum csak addig várjunk rá, és ha nem érkezik meg, akkor induljunk nélkűle tovább - válaszol a kalapos nemes Albert felvetésére.

Nem kifejezetten tetszik nekem akkor sem ami most történik, minden esetre ha szeretném sem volna már lehetőségem megállítani az eseményeket; kissé aggodalmas kifejezéssel pillantok el abba az irányba amerre a tolvajlány eltűnt - nem kifejezetten szívlelem a viselkedését, de azt azért remélem, hogy nem lesz baja. -Hajnalig várjunk mindenképpen, Bögenhafent leszámítva eddig még sose hajóztunk ki sötétben, valószínűleg ő is így fog gondolkodni. - válaszolom a többieknek egyetértve a holnap reggeli indulás lehetőségével. -És még akad teendőnk bőven. - teszem még hozzá. Ha a többieknek már nincs olyan hozzáfűznivalója ami további megbeszéléseket ígérne, úgy részemről megbontom a beszélgetést és megkérem Johannt, hogy jöjjön velem a piacra és nézzünk szét a portékák között; orvosi felszerelésekre volna szükségem, és szeretném, ha a csempész segítene lealkudni az árból.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 730):

Felix elkíséri Theodorát és Johannt a piacra. Ellenőrzi a puskapor és lőszer mennyiségét a felszerelésében, és ha kevésnek találja akkor megpróbál venni a piacon vagy annak környékén, ha tud. Közben a piacon megpróbál nyitott szemmel járni, hátha hall valami használható információt illetve esetleg hátha Cyl feltűnne valahol.

Céltudatosan keresgélem a számomra hasznos eszközöket a piacon, miközben pajzsomat közel tartom magamhoz, igyekszem óvni vele az övemre rögzített erszényemet a zsebtolvajoktól - mikor megtalálom amit keresek, azaz az orvosi eszközöket, szóba elegyedek az eladóval, hogy megnézhetem-e a portékáját. Érdeklődve vizsgálom a különféle szerszámokat amiket a könyv olvasgatása előtt valószínűleg nem tudtam volna mire vélni: ilyen például a nyíl eltávolító olló, amit összezárt állapotban a sebbe helyezünk a vessző körül, majd az eszközt szétnyitva annyira szétfeszíti a sebet, hogy a hegy nem okoz további károkat - vagy legalábbis, nem annyit, és így nem kell keresztültolni a sérülten. Vagy a golyó eltávolító, az amputáló, csontvágó fűrész és még néhány hasonló eszköz, amit bár használni még soha nem tudtam, és biztos bizonytalan leszek vele, de úgy érzem, sajnos számtalan alkalmam lesz még a jövőben gyakorolni. Az árat megtudva jelzem az árusnak, hogy mindjárt visszatérek, majd megkeresem Johannt, hogy segítsen nekem kicsit alkudni - az ár amit kiharcol még így is sok számomra, nem kell számolnom, pontosan tudom mennyi pénzem van és jóval kevesebb, mint negyvenkét korona; a jelenlévő társaimra nézek: -Ki kellene segítenek némi pénzzel. - mondom, kissé óvatosan. Idegenektől nincs bajom kialkudni a zsoldot, de kölcsönkérni mindig is utáltam. -Tizenkét aranykorona. A hajón reményeim szerint mindenki belead majd egy keveset, de ezek az eszközök később még akármelyikünk életét megmenthetik. - érvelek.
This message was last edited by the player at 17:30, Sun 06 Jan 2019.

Albert a kocsmában tölti a délutánt miután megegyeznek a társaival mikor és hol találkozzanak. Vesz egy forró fürdőt, kivesz egy privát szobát ahol pihen egyet, majd lemegy a kocsmába jókat enni-inni és meghallgatni a legfrissebb pletykákat.
This message was last edited by the player at 17:33, Sun 06 Jan 2019.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 732):

Theodora keresere Johann elohuz az erszenyebol 6 aranyat - Termeszetes hogy segitunk - nez kisse szinpadiasan azokra akik meg ott vannak esetleg - Elvegre tarsak vagyunk ebben az egeszben es kisegitjuk egymast a bajban, nem? - teszi hozza egy elbuvolo mosoly kisereteben. Majd a tavol levok neveben is beszall, hogy meg lehessen venni az eszkozoket ne kelljen futkosni hogy ossze jojjon a penz.

Felix megvizsgalja a loporos taskajat, szerencsere nem nedvesedett meg. Meg rengeteg lopor van benne (35 adag) a loszeres taska is kelloen nehes, jol meg van meg pakolva golyobisokkal.
This message was last updated by the GM at 18:17, Sun 06 Jan 2019.

Figyelem ahogy Johann előhúzza az erszényéből a pénzt, majd amikor felém nyújtja a tizenkét aranyat, helyette inkább én adok a kezébe egy nagyobb és egy kisebb erszény pénzt: -Köszönöm a pénzt, és jobb szeretném, ha te is velem jönnél, nehogy megint alkudni kelljen. - nézek a csempészre, majd ha velem tart, visszasétálok vele a kereskedőhöz és megvásároljuk az árút. Figyelem, ahogy a kereskedő betekeri a bőr tokjába az eszközöket, majd a hónom alá veszem és kicsit távolabb lépve a csempészre nézek: -Meglátjátok, életet fog még menteni. És apropó, sérülések... - nézek a csempészre sokat sejtetően. -Szeretném ha vennél magadnak egy pajzsot, könnyen megeshet, hogy egyszer az is megmenti majd az életedet. - magyarázom. -Majd Manfreddal megtanítjuk hogyan használd ügyesen a harcban.

Johann nyel egy nagyot amikor arra terelodik a szo hogy szuksege lehet pajzsra, hogy tuleljen, de vegul szinte mint akinek a fogat huznak, de vesz maganak pajzsot es bor labvedot is. Kisse eroltetett mosollyal nezegeti szerzemenyeit, lathatoan sokkal szivesebben venne ha kozte es a veszely kozott lennenek paran akik ezt a pajzsot fogjak es nem neki kellene a veszellyel farkasszemet neznie

Miután Johann megvásárolta a pajzsot és a páncélt megkérem segítsen nekem megkeresni Felixet, majd ha megtaláltuk a kalapos nemest akkor megkérdezem a társaimat, hogy velem tartanak-e a főtérre - szeretném megnézni, hogy az egyházam képviselteti-e magát a városban. Ha Johann velem tart, úgy igyekszem kicsit megnyugtatni a pajzs használatát illetően, majd rögtön utána ecsetelem a velem tartóknak, hogy mennyire hasznosak is a frissen vásárolt eszközök - főleg a nyíl eltávolító nyűgöz le, ami minden bizonnyal egy elég fájdalmas dolognak fog bizonyulni, de az a rövid szenvedés semmi ahhoz képest mintha keresztül kellene tolni valakin egy beletört vesszőt. De mivel valószínűleg a csempész nem kifejezetten kíváncsi ezekre a dolgokra, inkább terelem a témát és igyekszem valami hétköznapibb dologról beszélgetni amíg elérünk a célállomásunkhoz.
Ha nem találunk templomot vagy zárva van, utána javaslom, hogy keressük fel Albertet, együnk egyet mi is és kérdezzünk utána a legfrissebb híreknek.
This message was last edited by the player at 20:36, Sun 06 Jan 2019.

Theodora, Felix es Johann kicsit korbejarja a varoskat, de ugy tnui Myrmidia templom nincsen csak egy kis szentely ahol a hivok imadkozhatnak, rendben van tartva de nem tul nagy.

Utkozben probalnak kisse beszedbe elegyedni par emberrel, persze a legnagyobb tema a csaszar megbizottja, de egy Carroburgi kereskedo, szinte suttogva azt meseli, hogy eszakon nagyon puskaporos a levego mert Ostland ura Gustav von Krieglitz foherceget, Talabecland urat vadolja a fia meggyilkoltatasaval, hogy az orvgyilkost kuldott ra mert az Ostlandi erdoket akarja. A kereskedo allitotta, hogy o maga is ezert nem Ostlandba vitte az arujat. Bar Ostland es Kemperbad azert elegge tavol van egymastol ugyhogy kisse tulzas szaga van a dolognak, de a hir azert igaz lehet meg ettol

A kocsmaban kozben Albert probal lazitani es beszelgetni, kivesz egy szobat, megfurdik es megtudja hogy vacsorara hal levest keszitett a fogados meg sult birkat. Nem tunnek nagyon nagy szakacsnak, de szukseg eseten mast is valoszinuleg el tudnak kesziteni amig nem kulonosen extra hozzavalok kellenek es megfzetik oket.
A kocsma reszben kicsit korbekerdezve vegul Albert furcsa dolgokat hall. Egy helyi halasz azt allitja hogy mostanaban erosen megnott Kemperbad alatt a Reiken uszo mutans hullak szama... - Csak a mult heten talaltunk egyet aminek elenk zold szore es negy kocsanyon ulo szeme volt -
Persze az ilyen alakok nem mindig megbizhatoak es mar ivott is picit, de attol meg igaz lehet a dolog. Miota csaszari rendelet szuntette meg a mutans kerdest mar az is mereszsegre (vagy reszegsegre) utal hogy egyaltalan mer beszelni ilyenekrol

(Ha akartok valamit csinalni nyugodtan mondjatok. A fogado egeszen turheto, nem csucsminoseg, de elmegy. A kocsma resze, nos volt mar jobb is, de az etel eheto es a sor nem tulsagosan vizezett, ha valaki extrat fizet akkor egeszen jo is, bar nem csucsminoseg)

In reply to Meselo (msg # 738):

Albert a leheto legjobb szobat, esetleg lakosztalyt veszi ki, meg akkor is ha nem maradnak egy esetere. Theodorat ismerve a vizi uton taplalo amde nem tul finom eteleket ettek; eppen ezert Albert boldogan eszi a hallevest es a birkasultet is krumplival, ceklaval, savanyu kaposztaval, mindezt pedig a fogado legjobb sorevel obliti le. Sok halat es a birka legjobb reszeit keri meg akkor is, ha emiatt tobbet kell fizetni. Kulon asztalhoz ul, es ki is fizeti ha kell, de ezuttal nem akar kozoskodni senkivel sem; meg akkor sem, ha ez nemi figyelmet von maga utan. Amennyiben ilyesmit nem lehet ebben a fogadoban akkor inkabb a szobajaba/lakosztalyaba keri a vacsorat. Ezutan kulcsra zarja az ajtot es egy ideig elvezi a relative csondet. Persze valoszinuleg felhallatszik valamennyire a kocsma zaja, de a hajo utan ez is szinte feludules. Nemi gondolkodas utan megnezi vannak-e a kornyeken konnyen kaphato lanyok es ha igen akkor befizet egy “masszazsra” is.

Sajnos nem ér kifejezetten nagy meglepetésként, hogy a városban nem található olyan templom amelyet Myrmidiának szenteltek, hiszen elég messze vagyunk mind Altdorftól, mind Nulntól, de amikor meglátom az apró szentélyt kivirul a lelkem és megcsillan a tekintetem; főleg azt látva, hogy milyen szépen rendben tartják a hívek: megkérem a két velem tartó férfit, hogy várjanak egy kicsit rám, vagy csatlakozzanak ők is egy imára, hogy leróhassam tiszteletemet Myrmidia előtt. Annak örülök is meg nem is, hogy éppen nincs itt senki: szívesen eltöltenék velük egy pár napot, meghallgatnám őket és imádkoznék velük, azonban ha most valakivel találkoznék, minden bizonnyal én magam is fájó szívvel távoznék holnap reggel, s neki se esne jól, hogy patrónusa papnője rohan tovább, még ha el is fogadná, hogy sajnos nincs időm eltölteni néhány napot a városban.
Az újabb pletykákat hallva a Birodalomban minden felé megtalálható konfliktusról aggódva hallgatom - egy kereskedő szava ráadásul hihetőbb is, mint amikor egyszerű utazók beszélnek ilyen dolgokról. Kezdek egyre borúlátóbb lenni ezt az egészet illetően. Talán Bölcs Császárunk tanácsadói miatt gyengül a Birodalom? Vagy valaki szándékkal szövi ezeket az ellentéteket?
Ha senki más nem szeretne többet időzni a városban, akkor javaslom a többieket keressük meg Albertet és együnk egy jót mi is - ha semmi furcsa nem történik közben, utána pedig vissza készülök térni a hajón lévőkhöz.

Albert kenyelmesen tolti az ejszakat (A tobbiek ugy ahogy gondoljak. Ha a kocsmaban ohajtananak enni/ejszakazni akkor az Armory 91. oldalan levo Common Hostel arakkal szamolhatnak)
A kiados vacsora utan korbenezve Albert megtudja, hogy itt a kornyeken nincsenek ilyen masszor lanyok, de a varosban vannak, csak nem ebben a kocsmaban. Nem messze van olyan letesitmeny is amit tehetosebb urak latogatnak mondjak latva Albert utiruhait meg a por alatt is, meg van olyan is amit a kozemberek.

In reply to Meselo (msg # 741):

Amennyiben a többiek nem jelennek meg addig amíg Albert szórakozni indul, akkor egy üzenetet hagy a fogadósnál, amit csak egy Myrmidia papnőnek lehet átadni: ez egy ősi elf közmondás, miszerint "Az oroszlán alszik ma éjjel". Hogy a papnő mennyire ismeri ezt a közmondást, az már kizárólag tőle függ. Mindenesetre a fiatal varázsló ma este nem akar törődni sem a szűkös hajóval, sem pedig akármilyen kultusszal, úgyhogy hacsak tűz nem üt ki a városban vagy támadás nem éri a falakat, ő a tehetősebb urak számára fenntartott műintézményben tölt megfelelő, felfrissítő időt.

In reply to Albert von Nassau-Jungfreud (msg # 742):

Felix visszakiséri a hajóra Myrmidia papnöjét, nehogy valami baja történjék a hölgynek útközben. Az éjszakát a kakapos nenes a hajón tölti, pihengetve.

Kissé felszalad a szemöldököm meglepetésemben amikor a fogadóba lépve egy férfi azzal köszönt, hogy egy Myrmidia papnő számára hagytak nála szóban üzenetet - egyrészt meglep, hogy felismeri a vallásomat, másrészt meglep az a tény, hogy nekem? Először persze arra gondolok, hogy valamelyik társam, Cyl vagy Albert lehetett az akinek a keze benne van ebben a dologban, majd utána gyanakvóbb gondolatok is átfutnak a fejemen, úgyhogy csak óvatosan lépek oda a férfihoz, hogy halkan elmondhassa az üzenetet. -Ennyi? - kérdezek vissza, majd ha bólint, rövid gondolkodás után ismét kérdezek: -Hogy nézett ki az illető? - kérdezem, majd a választ hallva bólintok és egy ezüstöt adok a férfinek. A többieknek is átadom Albert üzenetét, majd jelzem, hogy miután ettem egyet ebben a fogadóban, visszatérek majd a hajóra - annak örülök, hogy végül Felix is ott alszik, s gondolom Johann is, hiszen ha jól sejtem nem szeretne egyedül maradni a városban.
This message was last edited by the player at 21:39, Wed 09 Jan 2019.

Amig Albert teljesen kipiheni magat es ellazul a tobbiek megvacsoraznak. Teljesen mas a fott etel es a rendes kocsmai kiszolgalas mint a hajo imbolygo kabinjaiban elfogyasztott tartos etelek. Ha valamelyest feltunest is keltetek senki nem szolja meg, ez egy kelloen nagyvaros hogy az itteniek lassanak mar mindent korabban.
A vacsora vegeztevel a tarsasag visszaindul a Talizmanra. Reinier nem lelkesedik kulonosebben a varosban alvasert, azt mondja mar megszokta a szukosebb lehetosegeket, Manfred csak megrantja a vallat, iszik par extra adag sort, es elindul o is le a barkara. Most hogy Albert es Cyl sincsen ott vegulis sokkal konnyebb fedett helyen aludni. Johann nyel egy nagyot es ugy dont, hogy egyedul inkabb nem marad fent pedig latszik hogy igazabol nagyon szeretne, de tulsagosan aggodik hogy egyedul maradjon igy vegul mindannyian leindultok az egyik utolso lifttel. Kozlik meg veletek hogy ejjel a szolgaltatas szunetel, de a lepcson barki johet. Ez utan persze osszeneznek es nagyot rohognek mintha ez valami vicc lett volna, de vegul leertek a Talizmanhoz.

Albert konnyeden megtalalja a korabban emlegetett letesitmenyt, hallhatoan a kesei ido nem igazan csokkentette a latogatottsagot. Bent a koponyegere nezve gyanakodva neznek, de a ruhazata rendben van es a penz sok mindent elsimit. Vegul kisse felarat fizet hogy talaljanak neki valakit, es biztos benne hogy nem is a legkelendobb lanyok kozul kapott valakit, de nagyon nincs oka panaszkodni, hiaba koznepi szarmazasu, formas es a bore, fogai is elfogadhatoak meg ha nem is szamitana szepnek nemesi korokben.

A kellemes este utan eppen mikor setal visszafele a fogadoba meglatja o is amit mar korabban hallottatok, valamifele zoldes fenyek vilagitjak meg egy ideig az egboltot. Az egesz nem tart sokaig es nem is vagy benne teljesen biztos hogy Nuln felol jott, de vegulis nagyjabol forogva talan az az irany a legvaloszinubb. A tobbiek a Talizmanbol veszik eszre ugyanezt mikor lefekveshez keszulodnek es hasonlo meallapitasra jutnak.

Az ejjel a fenyek latvanya miatt talan kisse feszultebben telik el nehanyatoknak. A varos kozelsege nemcsak bztonsagot hanem mas tipusu veszelyeket is hordoz, de szerencsetekre semmi problema nem tortenik. A folyon vegiglesve mutans hullak sem usznak sehol. A reggeli fenyben minden kisse masnak tunik, lehet csak valamifele vihar volt es a villamlas fenyeit festette valami kisse zoldesre.

In reply to Meselo (msg # 745):

A fogado fele menet egy ideig nezegeti ezt a furcsa egi jelenseget az ifju varazslo, esetleg egy jarokelotol megkerdezi hogy ilyen korabban is elofordult-e mar, de aztan rovidesen visszater a lakosztalyaba, magara zarja az ajtot es az igazak almat alussza. Amennyiben reggel nem tortenik semmi varatlan, szepen leliftezik a hajohoz es felszall ra. Akarmi is fenyegesse a Birodalmat, o bizony elegedett az elozo nap alakulasaval.

Ösztönösen a nem messze letámasztott lándzsám felé kapok ahogy a zöldes fényjáték megjelenik az égen - némán és feszülten próbálom felmérni merre is lehet a forrása, majd a többiekre nézek: nem mondom ki hangosan, mert mindannyian sejtjük, hogy pontosan oda tartunk, ahonnan ez a fényjáték származott. Az este folyamán hosszan tervezek fohászkodni Myrmidiához, de míg el nem alszom a többiekkel is imádkozok egy keveset ha van rá igény, az ő patrónusokhoz.
Másnap reggel korábban kelek a szokásosnál, szertartásosan felöltöm a páncélomat majd kézbe veszem a fegyvereimet - tegnap este már jeleztem mindenkinek, hogy fel fogok menni abba a fogadóba ahol Albert hagyta az üzenetet, de nem a liftet fogom használni, hanem a lépcsőt. Elmondásom szerint jól esik egy kis fizikai terhelés ennyi hajózás után, ami így is van, ugyanakkor nem hagy nyugodni, hogy vajon hány lépcsőfokos lehet az a feljáró; biztos lenne aki meg tudná mondani, de az én pontos számításaimban jobban bízok. Ha felérek, pihenek néhány percet és elindulok, hogy reggelizzek egyet, hátha még ott találom a fiatal varázslót is.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 747):

Felix is csodálkozva nézi a zöldes fényeket a Nuln irányában az égbolton és összeveti katonai tapasztalataival a látottakat. Lehetséges, hogy valami harci cselekmény folytán keletkeztek azok a fények az égen?! Töpreng el magában és ha nem jut semmire, akkor aludni tér.

Ha reggel sikerül időben felkelnie és meglátja, hogy Myrmidia papnője a városba indul, akkor megkérdezi, hogy
- Hová megy hölgyem, íly sietve? - mondja mosolyogva, vicces hangsúllyal, majd meg sem várva a választ - Ha nem bánja elkísérném. Nem venném a szívemre, ha Cyl után Ön is eltűnne valamerre a balfenéken.

Meglepődök amikor Felix megszólít, pedig kicsit korábban is keltem a szokásosnál - hamar elkönyvelem magamban, hogy minden bizonnyal nem aludt túl jól a tegnap este látottak miatt, s emiatt van ébren ilyen hamar. -Járok egyet. - mosolyodom el halványan, így kifejezve, hogy értékelem a férfi aggodalmát. -Fel fogok sétálni azon a hosszú lépcsőn, egy kis edzés sosem árt, kezdem elveszíteni az erőnlétemet a hajón. - magyarázom a pisztolyos nemesnek. Ha velem tart a sétára akkor szívesen látom, amennyiben viszont nem akarja így kezdeni a reggelt de velem tartani, akkor javaslom neki, hogy várjon egy kicsit, majd jöjjön fel lifttel és ott találkozunk.
Mikor felérek kifújom magamat, bizony így páncélban és fegyverben egyáltalán nem volt egyszerű megmászni ezt az ezeregyszáztizenegy lépcsőfokot, de elégedett vagyok: egyrészt azzal, hogy ilyen szép szám jött ki a végére, másrészt pedig a saját erőnlétemmel is, mert bár elég rendesen elfáradtam, nagy problémát nem jelentett az út; legalább jobban fog esni az étel a fogadóban. Ha Felix velem tartott akkor megvárom míg ő is kifújja magát rendesen, ha a lifteknél várt meg akkor ott összefutok vele és elindulok a fogadóba.

A tegnapi fogadóhoz visszaérve ahol a fiatal varázsló üzenetet hagyott nekünk az ajtón belépve megállok és körbenézek: megszámolom pontosan hányan vannak odabent, s csak az után indulok el, hogy helyet foglaljak Albert asztalánál. Szertartásos mozdulatokkal oldom el a pajzsom szíjait, majd azt is és a lándzsámat is az asztal szélének támasztom, végül pedig helyet foglalok: -Jó reggelt. - köszöntöm a férfit miközben még az asztalnál helyezkedek, majd rögtön a legfontosabb kérdésre térek rá: -Láttad a fényeket tegnap este? - hangomból kihallatszik némi nyugtalanság, valószínűleg a fiatal varázsló számára is egyértelmű, hogy kissé értetlenül állok az esemény előtt.