In reply to The Storyteller (msg # 10):

Továbbmegy a társaság az előcsarnokba és hamar rájön mindhárom Ripper, hogy innen csak a Fekete Múzeumon át vezet tovább az út.
A bűn titkos múzeumába belépve elég különleges, baljós hangulat terpeszkedik rá a társaságra, ahogy a sok kiállított tárgyak, egykori bűnjelek, gyilkosok tárgyi emlékei között jár kell az ember. A teremben nincs senki, illetve mindenki észrevesz a végében egy lépcsősort, ami felfelé vezet, egy emelettel feljebb. Csak ez az átkozott, a terem sarkaiban felállított füstölő zavarja az észlelést, ami belengi a helységet, még a szemét is csípi az embernek.......................
A terem vége felé haladva, Richard szeme megakad az egyik tároló feliratán: "levél a Pokolból". Közelebb hajolva az üveg fölé, egy levelet lát és egy üveget, melyben formaaldehiben úszó emberi vese látható. Érdeklődve belemerül a levél olvasásába kissé viszolyogva a vesétől. Ez egyébként Hasfelmetsző Jack levele, melyet George Lusk, a Whitechapel negyed polgárőrségének elnöke kapott tőle a félemberi vesével egyetemben. Az angol arisztokrata teljesen belemerül az olvasásba, közben elképzeli a gyilkosságokat, szinte megelevenedik előtte az egész, még az áldozatok sikolyait is hallja, amitől majd szétrobban a dobhártyája. Merengéséből az billenti ki, hogy a női sikoly, vérfagyasztó kacajba hajlik át, amolyan kárörvendő fajtába. Az nem lehet, ez Amenset, az ősi egyiptomi papnő kacaja - válik falfehérré Richard arca.
Finn felfigyel egy a balján lévő festményre. Mikor odapillant, akkor egy táncoló párt lát a festményen, akik táncra perdülnek. Egy kalapos, fekete bőrruhás férfit felleghajtóban, aki egy báli ruhában lévő, mély dekoltázzsal rendelkező csinos lányt forgat a kezében, majd a tánc végén megdönti a hölgyet, akinek ettől szabaddá válik a teljes nyaka, hiszen a feje hátranyaklik. A fekete kalapos férfi mielőtt ráhajolna a hölgyre, felnéz vicsorogva az ír vámpírvadászra, mintha érzékelné, hogy nézi valaki, ettől viszont kivillannak a jól fejlett szemfogai. Egy vámpír! - döbben meg Finn, miközben majd kiugrik a szíve a helyéről- ez most tényleg megtörténik?
A terem nagy részét már maga mögött hagyó Malachy megtorpan, egy jobbján álló festett viaszbábunál, ami legnagyobb meglepetésére egy maszkos zulu harcost ábrázol. Megáll és alaposan végigméri, és elképed, hogy milyen élethű. Közben feltörnek benne a búr-zulu háborúk borzalmai és eszébe jutnak a zuluk által megidézett démonok, akik megfertőzték a zuluk után, a hadsereg vezérkarát is. A balján, a szeme sarkában mozgást érzékel, ahol egy tükör található. Megperdül és szembefordul a tükörrel. Látja magát és azt is, hogy mögötte természettellesen megnyúlva, felemelkedik a maszkos zulu harcos, kezében egy széles pengéjű, görbe tőrrel. A katonadoktor lába a földbegyökerezik, karján feláll a szőr, hátán végigfutkos a hideg. Ennek ellenére megbabonázottan, mozdulatlanul figyeli az eseményeket. Mikor már a maszkos támadó teljesen főlé tornyosul és készül lecsapni rá...........
Ekkor rejtekajtó nyílik a látványkandalló helyén, a terembe friss levegő áramlik, és egy elegánsan, szmokingban feszítő napszemüveges úr üdvözli a társaságot
Üdvözlöm önöket Uraim! Végre megérkeztek. Fáradjanak utánam.

In reply to The Storyteller (msg # 11):

Már egy nyugodt könyvtárszobában ül a társaság kényelmes karosszékekben, ahová a napszemüveges úriember vezette őket. Mindenfelé polcok, amelyek roskadásig vannak könyvekkel. Az egyhangúságot egy kandalló szakítja meg, amelyen keresztül idejutott a csapat.
A Ripperekkel szemben üllő fekete szmokingos alak ünnepélyesen megszólal
Redeemer mester vagyok. A Rózsakeresztes Páholy Nagymestere. Mágus. Az itteni Lodge vezetője. Én kérettem ide önöket, hogy segítsenek majd a munkánkban.
Majd barátságosabban folytatja
Elnézést kérek a látványos belépőért..........gondoltam emlékezetessé teszem az első találkozásunkat.
mosolyodik el.

A dolgok elorehaladtak en meg tavol voltam, de kicsit utolag is potlok belole

Ahogy a hianyzo ort eszrevesszuk szinte automatikusan vert keresek, majd azt nem latva atkotozom picit a felszerelesemet. A toroket tartalmazo ovek konnyebben elerheto helyre kerulnek, a bal combomra egy fakarokat tartalmazo ovet kotozok, jobb csuklomra rozsafuzert es lecserelem a kezemben levo keseket dobotorokre. Mikor vegeztem ezzel, ami egyebkent a gyakorlat hatasara elegge gyorsan megy, intek a tobbieknek hogy mehetunk. A falak mentem indulok neki, gyakorlott szemmel furkeszve az arnyekos sarkokat es beugrokat. A napszemuveges alak felbukkanasakor elkomorulok, ilyesmivel nem trefal az ember.

A konyvtraszobaba erve nem helyezem tulsagosan kenyelembe magamat es a ket tort se rakon el, csupan bal kezembe fogom mindkettot. ~ Magusok ~ fut at az agyamon. Akik hisznek az Urban azoknak nincsen szukseguk trukkokre. Legalabbis nem magikus trukkokre. Mindenesetre megha a modszereikben nem is hiszek szervezetem tobbe kevesbe szovetsegeskent tekint rajuk amolyan az ellensegem ellensege modon igy habar nem erzem kulonosen jol  magam de elfogadom a helyzetet.

- Van amivel nem viccel az ember. - jelentem ki vegul - valakinek baja eshetett volna - utalok az esetlegesen szornynek nezett ripperekre. Mindenesetre nem azert kuldtek ide hogy kioktassam a megtevelyedett angolokat igy probalom civilizalt mederbe terelni a beszelgetest. - Finn Ó Fearghail vagyok, a Szent Gyorgy rend kuldotte - biccentek a tobbiek fele majd  vegul megis elrakom a ket dobotort. Bizok gyorsasagomban, hogy ha szukseges elo tudom rantani oket a kello idoben.

A tükörképbe idézett illúziótól forr a vérem és úgy érzem képes lennék tüzet lövellni a tekintetemből. A mágusra.
Mivel azonban a Fekete Őrségben szolgáltam indulataimat képes vagyok kordában tartani, s hanghordozásom is angolosan hideg. Erőfitogtatásnak nem volt rossz a varázslata, nem akartam, de ezek után kétszer is meggondolnám, hogy szembe merjek e szállni Redeemerrel. Majd máskor. Ha rászolgál.

- Dr. Malachy Thompson, Boszorkányvadászok rendje.

Szent szimbólumom előveszem ruhám takarásából, s szent révülettel lehelek rá csókot, aztán visszabujtatom a helyére.

- Az erődemonstráció felesleges szövetségesek közt és kontraproduktív is. Persze vannak Lodge-ok ahol vaskézzel uralkodnak a mesterek a Ripperek felett. De szigorú, katonai rendhez szoktam, ahol általában nyilvános korbácsolás vagy kivégzés volt az engedetlenek jussa, így nem veszem sértésnek. Kérem tartózkodjon e gyakorlattól mester, elég a szörnyektől tartanunk, ne kelljen a Lodge mesterétől is.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 14):

Redeemer mozdulatlanná dermedve hallgatja a Rippereket, egy arcizma sem rándul. Csak a keze jár, nyugodt egykedvűséggel, miközben törölgeti fényesre a sétapálcájának tetején lévő ezüst gombját egy díszes hímzett zsebkendővel. Majd miután meghallgatta a vendégeit, hirtelen előrehajol ültében, és kivár egy pár szívverésnyi időt, mielőtt megszólalna, hogy kellően alátámassza majd a mondandójának komolyságát.
Elnézést, ha a frászt hoztam önökre. Talán egy kicsit túlzásba vittem a látványos fogadtatást. Mindenesetre érzékeltetni akartam, hogy ha csatlakoznak hozzánk, akkor milyen gonosz erőkkel fognak majd szembenézni. Olyan hatalmas természetfeletti erőkkel, amelyek legyőzéséhez nem lesz elegendő minden tudásuk latba vetése, acélozott lélek is kell majd hozzá.
Ezután visszadől a karosszékébe és nyugodt hangon folytatja tovább.
Ezek a képességek most vagy megvannak valakiben vagy teljességgel nincsenek. Talán ez utóbbi lehet igaz, azon Lodge-béli Rippertársainkra, akik nemrég odavesztek és végül is az Ő örökségüket hivatottak Önök most átvenni, ha csatlakoznak hozzánk.
Majd elhallgat és csendben ül  a  karosszékében szemben a társasággal. Szinte mindenki biztos benne, hogy várja az egyes reakciókat, minden egyes Rippertől.

In reply to Redeemer (msg # 15):

- Nem ma kezdtem a szakmát Sir Redeemer. Két háborút harcoltam végig, mindkettőben a démonok keze volt. Szörnyűséget láttam eleget, nem ok nélkül való, hogy a Boszorkányvadászoknak tettem hűségesküt. Isten erejére és a belé vetett törhetetlen hitre van szüksége az emberiségnek.

Mindazonáltal nem kell mentegetőznie Sir. Inkább közölje velünk, hogy miért vagyunk itt. Elvégre ez most egy eligazítás. Szükségtelen a melodráma.

Osszehuzott szemmel nezek a magusra - Rendem a termeszetfelettivel szemben kuzd mar regota, felenk nem szokas buvesztrukkokkel kombinalni. Az Ur idevezerelt, tehat ezt szanja nekem, igy nem ellenkezhetek az akarataval - fogom tomorre es velosre mikozben szep lassan komotosan visszakotozo a fakarokat es egyeb gyilkos eszkozoket a sokkal utcaibb elrendezesukbe

A frász is kiveri a bejárat után végrehajtott "műsor" után, azonban mire az öregember előkerül, többé-kevésbé összeszedi magát és immár nyugodtabban tud megszólalni.
-Richard Griffith-Jones, a Pusztítók rendjéből, szolgálatukra -mutatkozik be Richie korábban, majd hozzátesz a bemutatkozáshoz pár szót.-Nyugodtan hívjatok csak Richienek, nem szeretem a túl formális dolgokat.
Majd a többiekhez hasonlóan ő is hozzátesz valamit a látottakhoz.
-Nem semmi műsor volt odakinn öregfiú, jól megijesztett.-mosolyodik el talán kissé kényszeredetten-Azonban mondhatom élveztem, brilliáns volt. Biztosan vannak akiknek szükségük lett volna ilyesmire, de úgy látom a többiek is láttak már olyasmit ami nem normális és nem vagyunk óvatlanok sem. Mindent megteszünk majd, én úgy gondolom. Vegye úgy, hogy csatlakozom önökhöz.
This message was last edited by the player at 21:33, Mon 28 Dec 2015.

In reply to Richard Griffith-Jones (msg # 18):

A mágus egykedvűen biccent, jelét adva, hogy a tárgyra térhetnek
Na szóval, mint már utaltam rá, tegnapelőtt történt az a csúnya haláleset egy forrófejű, fiatal Rippercsapattal, akik az én pártfogásom alatt bontogatták a szárnyaikat. Valami nagyon ronda dologba másztak bele. Hibáztak, mert nem avattak bele engem is a dolgokba, mint ahogy az elvárható is lett volna.
Itt szünetet tart, nem lehet tudni, hogy a Ripperek tragikus sorsa, elvesztése komorította el egy pillanatra vagy az a tudat, hogy semmibe vették a szavait az ifjú szörnyvadászok, de erőt vesz magán és folytatja
Nem hallották a Temple Church mögött történt............khm.........rituális gyilkosságokat? Bár honnan is hallhatták volna, hiszen minden tekintélyemet latba vetettem, hogy elérjem a Scotland Yardnál, hogy titokban maradjanak a dolgok.
Itt most elővesz egy hímzett zsebkendőt és megtörli, a valószínűleg izzadó, tarkóját és homlokát
Szóval a templom mögötti temetőkertben, két-két Rippert, lovaglópózban, egymás mögé, odaszögelt valaki egy-egy kidöntött fatörzshöz. Velük valamiféle szívroham végzett. Ábrázatukon a halálfélelem volt leolvasható, ezt az eltorzult arcot vitték magukkal a halálba. De az ötödik Ripper rosszabbul járt, őt a kidöntött fákból emelt máglyaszerűségen elevenen elégetett valaki vagy valami. A sikoltozására rohantak oda, arra járó Bobbyk, de már nem tudtak rajta segíteni.
Most elhallgat, hogy legyen ideje a csapatnak megemésztenie a hallottakat.

Osszehuzott szemmel hallgatom vegig a mondandojat majd keresztet vetek es megjegyzem - A hallottak alapjan a szakteruletembe vag. Azota mit deritettek ki, milyen ley vegzett veluk? Remelem melto modon eltemettek a halottakat megszentelt foldbe. - majd atgondolva a dolgokat meg egyszer megjegyzem enyhen bizalmatlan hangszinen - Es miert este beszelunk errol? Nap kozben bejarhattuk volna a kornyeket eloszor hogy felmerjuk a lehetseges utakat es este akkor nem setalnank bele vakon valami csapdaba -

In reply to Redeemer (msg # 19):

- A seregben is szokás volt felderítőket kiküldeni. Azok ritkán térnek vissza épségben, de nem is ez a dolguk. Ahol eltűnnek, vagy ahol veszteség éri őket, ott az ellenség. Néha pedig a felderítők maradványa üzenet az ellenségtől: "Tudjuk, hogy itt vagytok. Stop. Mind így jártok, ha baszakodtok velünk. Stop."

Kezdő Ripperek vajmi ritkán keverednek nagyobb volumenű dologba.

Mondom cinikusan, mintegy utalva rá, hogy a magyarázkodás ellenére gyanítom, tudatosan küldték őket a halálba. De ilyen egy szakma a miénk. Ha hangyafasznyi volt is az esélye, hogy győznek, az is jó lett volna a Rippereknek.

- Mindazonáltal bölcs ír barátom jól mondja. Ezt a beszélgetést nappal is lefolytathattuk volna. Nem a félelem beszél belőlem sem, egyszerűen taktikailag előnyben vagyunk az ellenségeinkkel szemben, ha nem a számukra kedvező napszakban gyülekezünk.
Másrészt, engem jobban érdekel, hogy lehet az, hogy a Bobbyk vagy más nem hallotta, hogy ácsolnak a temetőben. Az elmondottak alapján éktelen ricsajjal járt társaink tetemének meggyalázása. Kizártnak tartom, hogy észrevétlenül vitték oda a máshol elkészített szörnyű művüket a bestiák.

A temetésre nem mondok semmit. Hány száz...ezer...tízezer derék skót hazafi nyugszik temetetlenül a világ elfeledett csataterein.

-Majd szükségünk lenne a Ripperek neveire és címeire, hátha hátrahagytak valamit a szállásukon. Amúgy -ahogy Finn is kérdezte- önnek van valami ötlete mi lehetett ez, Redeemer? Vagy esetleg a környékben kikérdeztek már valakit? Találtak szemtanúkat?

Teszi fel kérdéseit érdeklődve Richie. Látott ő már elég gyilkosságot, hogy ezekről a dolgokról tárgyilagosan tudjon beszélni.

In reply to Richard Griffith-Jones (msg # 22):

Redeemer nem szeppen meg a keresztkérdésektől, nyugodtan, szemrebbbenés nélkül válaszolgat
Való igaz, hogy nappal is találkozhattunk volna, de így este talán nem olyan feltűnő, és így nem figyelnek fel kíváncsi tekintetek arra, hogy ide hívattam önöket. Tegnapelőtt este nagy vihar volt Londonban, erős szélvihar, dörgött, villámlott. Sok fát kidöntött az ítéletidő a Temple Church mögötti parkban. A Bobbyk mindenkit kikérdeztek a környéken, de nem látott, hallott senki semmit.
A Ripperek a Bertrand Gascoigne iparmágnás különös gyilkosságának ügyében nyomoztak. Őt is máglyán égették el a saját villájának kertjében. Ennél többet sajnos nem tudok, mivel mint már említettem, a forrófejű Ripperek nem tájékoztattak az ügy fejleményeiről és most már nem is fognak.
Természetesen rendelkezésükre bocsátom a nevüket és a címüket. Nem laktak a Lodge-ban. Mindegyik a privát lakásán lakott.
Majd végezetül, még azért megkérdezi
Ezzel kapcsolatban egyéb kérdés? Ha gondolják körbevezetem Önöket a Lodge-ban.

In reply to Redeemer (msg # 23):

- Ó persze. A vihar. Túlságosan elmerülhettem a könyvem olvasásában, fel sem tűnt, hogy ítéletidő volt odakint.

Mondom cseppet sem bűnbánó hangsúllyal.

- Nos, a Lodge túra mindenképpen érdekel, de szeretnék - s gondolom társaim is - mielőbb megnézni a néhai társaink néhai lakhelyét. Londonban egy őrizetlenül hagyott otthon nem marad sokáig érintetlen. Főleg, ha az ellenségeink is meg akarják nézni mit hagytak hátra maguk után meggyilkolt áldozataik.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 24):

-Magam is briliáns ötletnek tartom a Lodge körbejárását. Biztosan nagyon sok hasznos dolog van itt. Utána megnézhetjük az elhunyt vadászok lakását és után esetleg még egy pintet is megihatnánk és összeismerkedhetnénk az urakkal.

Szúrja közbe mosolyogva Richie.

Csendben bolintok a Lodge korbejarasat firtato kerdesre. Redeemer fellepeset es hozzaallasat meg mindig nem teljesen emesztettem meg, az egyhaznal mashogy mennek a dolgok.
- Menjunk - teszem hozza vegul, de a megszokas nagy ur, ismeretlen sotet epuletek folyosoin ejszaka setalni altalaban nem eletbiztositas foleg ha a helyi ripperek nagy resze az Ur iteloszeke ele tavozott, igy egy hosszu pengeju aceltort huzok elo az utazokabatom rejtekebol, bal kezbe fogom, hogy ne zavarjon, de adott esetben rogton keznel legyen mig jobb csuklomra tovabbra is rahurkolva hagyom a templomban megszentelt rozsafuzert. - Aztan nezzuk meg mit talalunk arrol a nyomozasrol -

In reply to Finn O Fearghail (msg # 26):

Redeemer az ajtóhoz megy és maga után invitálja a társaságot. Kiléptek egy folyosóra, aminek mindkét oldalán ajtók sorakoznak.
A Scotland Yard rendőreinek régi irodái vannak ezen a folyosón. mondja röviden a mágus, majd miután végigmentetek a folyosón egy lépcsőfordulóhoz jutottok, ahol lehet fel és lefelé is menni. Most felfelé mentek, a második szintre, ahol szintén egy folyosóra jutottok.
Itt is ajtók sorakoznak mindkét irányban,talán még sűrűbben is, mint az előző szinten.
Ezek a lakószobáink. Ti is megszállhattok itt ha szükséges. A régi előzetes zárkákból vannak kialakítva, de már komfortosabbak, mint voltak. mosolyodik el a mágus.
A lépcsőforduló innen a harmadik szintre juttat, itt csak egy kétszárnyú ajtó található. Redemeer nagy tisztelettel nyitja ki
És itt van a Lodge-unk egyik büszkesége, a könyvtár. Rengeteg kötet található itt, amelyek megkönnyíthetik a munkánkat. Néhány igazi ritkaság is megtalálható itt. simogatja meg az egyik mellette lévő polcon, egy vaskos könyv gerincét a mágus.

In reply to The Storyteller (msg # 27):

Visszafelé haladva a földszintre jutottok, ahonnan vissza lehet jutni a Fekete Múzeumba. Itt a lépcsőfordulóban találkoztok egy lámpást tartó alakkal. Egy bobby egyenruhába öltözött rendőrrel. Már pocakot növesztett, idősödő fazon, kerekded arccal és nagy harcsabajusszal. Egy pisztollyal és egy gumibottal van felszerelve.
Jó estét, uraim! Walker őrmester vagyok. Én vigyázom  a rendet a Lo........akarom mondani a  Fekete Múzeumban. Most már átveszem az idegenvezetést Redeemer úrtól. Kérem kövessenek, levezetem Önöket az alaksorba. mondja barátságosan, de kissé hivatalos hangon a pocakos rendőr.
Az alaksorba jutva, ki hinné, egy folyosón találjátok magatokat. Az első helység, ahova jutni lehet, egy mini kórház, ami elég jól fel van szerelve.
Itt fogadja a pacienseket Miss Edna Mayweather doktornő, aki nem csak a fizikai sérüléseket tudja kezelni, hanem a lelki bajokból is ki tudja gyógyítani az arra rászorulókat. Most már nincs itt, hazatért az otthonába. Majd biztosan fognak vele találkozni. Szemrevaló teremtés...........de jaj annak aki ezt szóba hozza előtte.........ő..........khm, hideg mint a jégcsap, és elég erélyesen ki tud állni magáért. Képzeljék, a doktornő a nők egyenjogúságáért küzdők élharcosa. Hová fejlődik ez a világ? mondja elképedve Walker őrmester.

In reply to The Storyteller (msg # 28):

Továbbhaladva, zaj üti meg a fületeket, miközben egy helység elé értek
Ááá, Ghaust professzor még ilyen későn is dolgozik.
kukkant be a helységbe Walker őrmester. Egy laboratóriumba és egy műhelybe nyertek bepillantást, ahol egy fehér köpenyes, kecskeszakállas, kopasz, idős tudós néz föl a munkájából, valamit éppen szerelhet, barátságosan int egyet, de aztán újra lefelé néz és a munkájába temetkezik.
A folyosó végében is van két terem a, lefelé vezető, lépcsősor jobb és bal oldalán. Az egyik zárva van, a másik nyitott. A nyitott teremből hangos csapások, puffanások és ütődések zaja hallatszik.
A lépcsőtől balra, az a zárt ajtó, a fegyverszoba. Jobbra a gyakorló terem. A lépcső egyébként egy börtönszintre vezet, ahol zárt cellák vannak, de most nincs bennük senki. Nicsak, Seawolf a vén veterán Ripper éppen gyakorol a tréningszobában. Lessük meg, azért még mindig ott van a szeren az öreg, szó mi szó! mondja a nyugdíjaskorú rendőr, miközben beles a gyakorlóterembe, ahol egy gyakorlóbábut püfföl háttal álva egy félcsupasz, kopasz, fél szemét szemkötővel el takaró, szikár, de inas, izmos, idősödő férfi. Amolyan kivénhedt kalóznak néz ki, akiből még nem veszett ki az erő. A bal karjából, mintha tigriskaromhoz hasonlatos, de tőr nagyságú pengék nőttek volna ki. Ezzel mély, három párhuzamos csíkot vág a gyakorlóbábú "testébe" csapása nyomán. Most nagyon nem szeretnétek a gyakorlóbábú helyében lenni.

Ha van valakihez valamilyen kérdésetek van, vagy valamelyik helységet tüzetesebben megnéznétek, akkor szóljatok. Ha nem, akkor a ex-ripperek neveivel és címeivel az utcán találjátok magatokat az épület előtt és innen folytatjuk tovább.

A hazon vegigvezetve csak hummogok. Nem veletlenul muzeumnak hivjak, semmi elet. Meg kapolna sincsen. Mindenesetre valahol laknom kell es ez a hely is csak olyan mint barmelyik masik. Lelekben megvonom a vallamat, ha az Ur igy akarta hat legyen.
- Nekem szuksegem lenne szallasra, es minden informaciora amivel a megboldogult rippereket ellatta. Esetleg egy terkepre is, nem ismerem tulsagosan Londont -

Richie érdeklődve nézi végig a Lodge-ot, Edna Mayweather nevére és leírására csak elmosolyodik.
-Alig várom, hogy megismerjem a doktornőt, milyen kár, hogy épp nincs benn.-kicsit elgondolkodik, majd hozzáteszi-Persze egy hozzá hasonló hölgynek ilyenkor már az ágyban kell lennie, arra várva  hogy a lovagjai szerenádot zengjenek az ablaka alatt. Esetleg a szüfrazsettben is lehet.
Ez utóbbit kicsit kevésbé magabiztosan teszi hozzá, látszólag csupán elég homályos fogalmai lehetnek arról, hogy az micsoda. Ellenben amikor a gyakorlószobához érnek, csupán egy rövidet kérdez udvariasan Redeemertől.
-Nagyon udvarias, hogy minket hívott Redeemer öregfiú, de nem inkább ennek az úriembernek kéne nyomoznia az ügyben?
A kérdés közben Seawolf felé bök az állával.

- Női egyenjogúság? És mi meg a démonok és a szörnyek ellen harcolunk?

Kérdem gunyorosan, de a legkomolyabb szándékkal.

- Lehet nem ártana a doktornőnek is időnként orvoshoz járnia.

Felelem leplezetlen megvetéssel.

- Még a végén eljutunk odáig, hogy nem csak az orvosi székbe, de a részvényesek közé is bekerülnek nők. Vagy katonai rangot kapnak!

Horkanok fel.

- De eltértem a témától. Én azért inkább egy igazi szakemberhez járnék, a doktornő dajkálja csak a gyermekeket, ez a nők dolga. Ha pedig itt végeztünk, megnézhetnénk elesett társaink lakhelyeit, mit hagytak maguk után.

In reply to Finn O Fearghail (msg # 30):

Finn:
Walker őrmester megmutatja Finnek a szállását, miután jelezte, hogy itt szeretnél megszállni illetve ígéretet tesz, hogy holnapra előkerít neki egy London térképet. A második emeletre vezet fel a pocakos rendőr, ahol a legsűrűbben vannak az ajtók és kinyit kulccsal egy "zárkát". Kívülről nem túl bizalomgerjesztő, de ahogy benéz Finn a helységbe, látja, hogy egy igen keskeny, de tisztességes ágy van a fal mellé tolva, mellette lehet eljárni. Még a bejárat után közvetlen, a fal mellet van egy szekrény, majd a helység végében a rácsos ablak előtt egy íróasztalka és egy szék található. Puritán a helység, de a célnak megfelelőnek látszik. Az ágy végében frissen mosott ágynemű, párna van egymásra rakva. A szekrényben vállfák sorakoznak.
A folyosó végében van egy helység ahol egy kád, wc és egy tükör található. Ha valamire szüksége van még, akkor a földszinti portás fülkében megtalál, kivéve ha éppen nem az épületben járőrözök.
Mondja Walker, majd Finn kezébe nyomja a kulcsot és távozik.

In reply to Richard Griffith-Jones (msg # 31):

Richie:
A doktornőre tett megjegyzéseket Walker őrmester heves bólogatásokkal és széles mosollyal fogadja. Látszik, hogy egyet ért Richarddal.
A gyakorlószoba előtt már nem tudod feltenni a kérdésed Redeemernek, mert az alagsorba már ő nem megy le, itt Walker őrmester kalauzol titeket. De a pocakos rendőr is tud rá válaszolni, ha neki teszed fel a kérdést
Az őrmester elmosolyodik a felvetésen, majd bizalmasan közelebb hajol, hogy a gyakorlószobába már ne hallatszanak be a suttogó szavai
Seawolf már veterán Ripper és khm.........hogy is mondjam.........kicsit  agyára ment már a sok ripperbeültetés. Nem teljesen százas, ha értik, hogy mire gondolok.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 32):

Malachy:
Hát igen. Én is úgy vélem, hogy a nőknek, a háztartásban a helyük. Gyereknevelés, főzés, mosás. Én feleségem, Betsy egy igazi nő és nem hord nadrágot, mint a mi doktornőnk. Micsoda világot élünk meg?!
mondja Walker őrmester.
Richie és Malachy hazamegy innen? Vagy még ma este felkeresitek valamelyik elhunyt ripper lakását?