Ezüst Pisztráng fogadó gyakorlatilag az egyetlen nagyobb fogadó Zöldligetben (lsd. roll 20, Zöldliget térképe, 11. objektum) a Tylon folyótól nem messze. Ezen kívül csak egy-két időszakosan működő, lepukkant kocsma található még az ötezer fős városban, de ezek nem mérhetőek jelentőségben a fogadóhoz.
Az Ezüst Pisztráng tulajdonosa, Vasököl Oleger, Acélmarkú Veligor a kovács ikertestvére. Mindketten visszavonult ork zsoldosok, akik szerte hosszában megjárták Barsaivét.
Az ork fogadósnak egy-két fiatalabb Névadó segít be a felszolgálásban, most épp egy ember és egy törpe fiatalember. A szakácsként este fele, Ript az ember hentes szokott beugrani, akit Lángarcú Kaff jól ismer, hiszen szokott neki húst beszállítani olykor olykor.
Emeletes épület az Ezüst Pisztráng. Földszinten van az ivó rész, a söntéssel és a kerek asztalokkal és székekkel. A széles falépcső a söntéssel szemben vezet fel az emeletre, ahol egy galéria szerű, ivó rész és a lépcső felé nyitott körfolyósóra nyílnak a szobák.

In reply to The Storyteller (msg # 1):

Most zsúfolásig meg van telve a fogadó, zömében kereskedőkkel, akik itt ragadtak a völgyben, hiszen egy napja ork lándzsások jól felszerelt serege ostrom alatt tartja a völgy bejáratát védő, Selvaar erődjét. Azóta se ki se be senki a völgybe. És ha még ez nem lenne elég, a vár felett egyébként is komor felhők tornyosulnak már egy ideje. Különös szóbeszéd kapott szárnyra: Az erődben egy pokoli hatalmú Rém tartózkodik, amelynek számos bizonyítékával szembesülnek nap mint nap a vár lakói: megrepedt varázskristályok, éjszaka furcsa neszek, különös ízű ételek......stb.
Ezen körülmények közepette, Lángarcú Kaff éppen születésnapját tartja a fogadóban, amire meghívta legjobb barátját, Trizót, a törpe kovácsinast, ezen kívül két jó ismerősét, a d'Aarden testvérpárt, Il'leannát és Il'dariont. Most így négyen ültök egy lépcső melletti kerek asztal körül és jóízűen beszélgettek, kis iszogatás keretében.

Viszonylag fáradt tekintettel érkezek meg a találkozóra, de a sarokban üldögélve egészen energiával telivé válik a tekintetem, s a szemeim sem véreresek, hanem természetes, fehér színükben vizsgálják a világot. Ennek talán nem csak az az oka, hogy itt a fogadó viszonylag sötétebb részén otthonosan érzem magamat, hanem az is, hogy az alkohol is segít a dolgon. Nem vagyok kifejezetten nagy ivó, úgyhogy nem igazán bírom az italt, s bár nem vetem meg, mindig próbálom tartani a mértéket: sajnos alkalmanként előfordul, hogy nem sikerül, s ilyenkor általában adok néhány extra okot Zöldliget néhány lakójának, hogy jobban utáljon a kelleténél. De látszólag ez a dolog engem nem zavar - sokan gondolják úgy, hogy ez is a szellem mágusi mentalitás része; ezzel egyet értek, de mindig hozzáteszem, hogy engem amúgy sem zavarnak dolgok. Többek között ez sem. -Ez az ostrom dolog már megint... - jegyzem meg lassan miután leraktam a poharamat, a tőlünk egy asztallal odébb zajló, kissé a kelleténél hangosabb beszélgetésre. -Te jó természetjáró vagy, nem Kaff? Ismered a környéket biztos, ha van kiút akkor ismered. Segíthetnél jó pénzért néhánynak, hogy kijusson innen, meg magaddal vihetnéd a bátyámat is hadd keressen egy kis pénzt, hátha jutna utána pénze néhány vívóleckére meg egy igazi páncélra. Vagy legalább még egy körre. - tolom kézfejjel kicsit közelebb az asztal közepére a poharamat a viccem után. -Meg, biztos találni arrafelé csontokat. Rám is gondolhatnál ha már arra jársz. - említem meg a csontokat, s aki kicsit is ismer, az rögtön rájöhet, hogy az egészet témát ezért is hoztam fel.

Kisse feszelyez a szokatlan tomeg. Jobb szeretem a nyitott magassagot, a szuk reszek mindig a veszelyre, a vadaszatra emlekeztetnek, az iszogatas pedig sosem volt a kedvelt idotolteseim kozott. Leginkabb a Langarcu iranti tiszteletbol vagyok itt mikozben az agyam akorul jar vajon tenyleg van e Rem az erodben es ha igen akkor vagyok e olyan jo hogy lenne e ellene eselyem. Igy aztan a noverem szavait is csak egy kis ido utan fogom fel es par pillanat kell hogy ertelmezzem is oket, de ezt sokan amugy is az alkoholnak tudnak be, meg ha jobbara erintetlen is az italom.
- He ez az oseink fegyverzete. Meg a Csapas elottrol, jobb mint barmi amit manapsag el lehet kesziteni - mondom kisse sertetten de leginkabb buszken - Bar kimozdulni nem artana, az a Rem.... - terek ra szinte rogton, de kicsit visszakozok is - Szoval ha tenyleg ott van, ha utbaejtenenk, akar hosok lehetnenk. - rantom meg a vallam mintha annyira nem is erdekelne a dolog, de persze csak szinleles a dolog