[IC] Act 1: Miért mi?
Izgatottan várom, hogy vajon mi lesz a válasz a kérdésre ahogy közelebb érünk a szoborhoz, majd amikor a férfi eszembe juttatja, hogy itt sem tudja elolvasni, lemondó szomorúsággal konstatálom a helyzetet: -Ó, milyen kár... - valóban sajnálom is a férfit, hogy nem tud olvasni, odahaza az elf negyedben az volt a megszokott, hogy mind tudtunk olvasni, s bár itt az emberek között tudom, hogy ritka az írástudóság, s általában nem is szoktam ezt elfelejteni, de az egykori városőr nem az-az együgyű városlakó, szép beszédű, így aztán mindig kimegy a fejemből, hogy a betűvetés tudományát viszont nem ismeri. -Magnus... - ízlelgetem egy kicsit a nevet miután azért csak elárulta, hogy kit is ábrázol a szobor, ezek szerint tudta, csak a hecc kedvéért terelt közelebb a szoborhoz; na meg gondolom a kereskedő miatt. Nekem minden esetre majdnem bármelyik kopasz, kalapácsos ember állhatna élő szobrot egy Sigmar festményhez - persze ezt azért hangosan nem jegyzem meg, mert ahogy Ulrich is mondja, jobb nem firtatni a vallási kérdéseket - főleg egy idegenföldi asurként. -Na, de lássuk csak azt a bort... - majd még szinte be sem fejeztem amit elkezdtem, belekarolok a férfiba, s elkezdem közelebb terelgetni a kereskedőhöz, mint akik csak éppen sétálgatnak, remélve, hogy veszi a lapot. -Ó, hát persze, hogy ajánlottam mindenkinek az árúját, hiszen rendkívül finom volt a bora! - elég hangosan mondom ahhoz, hogy biztos legyek benne a kereskedő is meghallja ahogy közeledünk, s felkeltse a szavaim a figyelmét. -Igazán csábító, zamatos ízű volt, csak úgy simogatta a torkodat az utóíze, igazán kár, hogy nem akadt még egy hozzá fogható bor ma a piacon, pár hordóval még elkelt volna... - igyekszem a végét úgy időzíteni, hogy már szinte a breton árukkal kereskedő kufár előtt haladjunk el közvetlenül, persze még véletlenül sem vetve el arra a pillantásomat, mintha észre se venném, hogy mivel is kereskedik, hátha megfordul a fejébe, hogy milyen szerencsés üzletet is köthetne, ha megkínálni minket egy-egy pohár finom borral! Hiszen az semmi ahhoz képest, ha utána pár hordón túladhat - legalábbis remélem, hogy ezt gondolja majd magában. Ha pedig nem, nos, akkor kénytelenek leszünk valahol olcsóbb bort találni, de én már így is nagyon jól szórakozom, szóval az sem fog zavarni, ha így adódik végül.
This message was last edited by the player at 22:41, Mon 07 Nov 2022.