Szép nagy testes jószág busa pofája oldalt világosbarna elől fekete akár a korom, szemei mélyen ülők és barnák, mikor gazdájára néz mindig érdeklődő és barátságos ám ha ellent lát rögtön fenyegető vad állatias tűz fészkeli be magát a szempárba. Háta és farka egyaránt sötétbarna, míg oldala világosbarna, szügye már már barnás sárga míg hasa szintén sötétbarna. Erről a jellegzetes szőrzetről kapta nevét is, ugyanis valahogy az éhes embernek a szürkületben az az érzése támad mintha egy ropogósra sült héjú kenyér rohanna felé vidáman. Marja és válla erős és szélles, megállja helyét mind a vadonban mint egy erdei rajtaütés során.