In reply to Haakon (msg # 233):

- Nem csak az érdekel hogy ki tartja rendben, hanem hogy vannak e egyéb látogatói. Ha az én nevelőapám halt volna meg akár milyen viszonyban lettem volna vele akkor is meglátogatnám. És remélem a te avatott szemed észreveszi hogy ha itt is járt akkor mennyi ideje történhetett ez. Addig meg remélem a többiek jutnak valamerre. Gyere, mutatom az utat.- majd elindulok a sírok irányába.

Haakon vigyazva korbejarja a sir kornyeket. Rogton feltunik neki hogy Kragmir labnyomai alaposan elfednek rengeteg nyomot, de szerencsere maradt meg igy is. A legtobb labnyom mar jopar napos arrafele, ami nem az kisebbnek tunik es konnyebbnek valoszinuleg noi labnyom vagy nagyobb gyerek. Kragmir nyomai alaposan bezavarnak a komoly azonositasba, de ugy tunik hogy talan ugyanaz a szemely hagyhatta, vagy ha tobben voltak akkor hasonlo meretekkel rendelkeztek.

Nem mondom, elég alaposan átjárkáltad a területet. Egy törpe lábnyomot messziről fel lehet ismerni. Viszont a többi női, vagy gyerek lábnyom - gondolom mondanom se kell, hogy nem sokat érünk vele. - majd elrángatom a többieket a folyóhoz. - Gyertek, keressük meg az elveszett csónakot!

(Rathfic nevelt valakit?)

Megköszönöm a halásznak a segítségét, majd megmondom neki, hogy összegyűjtöm a kompániámat és rövidesen visszatérünk.
A többiekkel találkozva elmondom nekik, hogy találtam egy halászt aki hajlandó minket átvinni a folyó nyugati oldalára. Illetve természetesen javaslom is, hogy induljunk el lassan, sötétedés előtt még viszonylag nagy távot megtehetnénk s minden eltelt nappal egyre inkább nő Oderic előnye - és az esélye annak, hogy valami történik vele.

Rendben, menjünk. - intek a többieknek, és a folyóhoz vezetem őket.

Nem elsősorban a nyugati partra akarunk menni, ahogy a hölgy mondta. - mondom a halásznak amikor odaérünk - Hanem az elveszett csónakot akarjuk megkeresni. Addig kéne leúsznunk a folyón, amíg meg nem találjuk. Ez így mennyire lehetséges?

És hol van Guthorm? Mióta ideértünk, nem láttam. Barald, megnéznéd merre jár?

- Hajlok rá, hogy Caedynnával fújjak egy követ, - ingatom a fejemet és a nyugati part felé intek lándzsámmal - mert Oderic bizonyosan arra tart. Valószínűleg még ő sem tudja, hogy hová indul, de úgy hiszem, hogy vagy hamarosan bajba keveredik, vagy ismét bajt kever. Azt meg jobb lenne inkább megelőzni, mint utóbb megpróbálni orvosolni! -  jelentem ki határozott hangon. - Megkeresem Guthromot; azóta nem láttam, hogy a faluba értünk, de csak nem tűnne el egy szó nélkül ... bár ki tudja, hogy az efféle a furmányos tóvárosi népeknek mi járhat a fejében. Fertályórát adjatok csak, ennyi idő alatt ki kell tudnom deríteni... - mondom, majd felkapom a cókmókomat és gyors léptekkel körbejárom a falut, közben kérdezősködök a helyiektől, hogy látták-e s ha igen hol, a társamat.

-Nem biztos, hogy meglátnánk a csónakot a parton, Haakon. Az is lehet, hogy a keresőktől félve elrejtette, akkor aztán pedig bármeddig mehetünk. De ha a folyó túlpartján elindulunk, előbb utóbb rálelhetünk a nyomaira. - válaszolom a férfinek, majd Baraldnak bólintok. -Menj csak, mi itt megvárunk. - felel, s néhány pillanatig vágyakozóan elpillantok a molnár háza irányába; még szívesen ennék és innék valami finomat mielőtt újra a hátunkra vesszük a vadont, de a Beornfi minden bizonnyal hamar végezni fog a kereséssel, azt pedig nem szeretném, hogy rám várjanak. Ehelyett inkább letelepszem a folyóparton nem messze a csónakunktól és az Anduin hangját figyelem, hátha elárulja nekem merre járhat Oderic.

Bocsánat, de Caedynna olyat mondott, hogy nem hagyhattam szó nélkül. :)

Ez baradság. - rázom meg a fejemet Caedynna felvetésére. - A csónakkal mindenképpen ki kell, vagy kellett kötnie, hacsak nem kiúszott a partra - és nedvesen folytatta az útját. Te nem tudsz, vagy nem akarsz tudni róla, de amikor partot ér, akkor a csónak igen mély nyomot hagy. Nem magát a csónakot keressük, hisz akár azt le is úsztathatta - hanem a nyomát. És ezt akár a folyó felől, akár a part felül keressük, ugyanolyan nehéz megtalálni. Csak épp csónakkal gyorsabban haladunk. És nem annyira fárasztó. Nem tudom mennyit vándoroltál itt keleten, vagy milyen úton, de a csónakázást inkább bízd rám.
This message was last edited by the player at 20:12, Tue 10 Jan 2017.

-Sokat utaztam igen, de nem csak erre. - válaszolok egykedvűen Bárd király katonájának. -És üldöztek is nem egyszer, vagy én követtem másokat és tudom, hogyha valaki nagyon el akarja rejteni a nyomait akkor el is fogja tudni. - magyarázom, s bár azt valószínűleg senki sem tudja, hogy milyen üldözésekről beszélek, ismeretlen származásomnak és zord külsőmnek köszönhetően nem nehéz igaznak hinni őket. -Azzal nincs problémám, hogyha valameddig lehajózunk a folyón, de hogy csónakázva kívánjunk nyomokat keresni... Nem a hajózó tudományodban kételkedek, hanem a szemünkben, ha megpróbálta eltüntetni a nyomait attól tartva, hogy Beornfiak próbálják majd a folyóról kémlelve keresni, akkor a szerencsén fog múlni, hogy észrevesszük-e. Lehet, hogy a te szemed éles a vízen is, de ezzel egyedül vagy, több szem pedig többet lát, a sűrű növényzet pedig még az éles szem elől is képes elrejteni dolgokat. - magyarázom, hol Haakonra, hol pedig a folyóra pillantva. -Minden esetre, ha nagyon le akarsz hajózni, veled tartok, de a halász te győződ meg arról, hogy vigyen minket olyan messze.

Barald ekkorra er vissza Guthormmal. A tovarosi kisse komoran rotta az utcakat, nem beszel rola mi baja, valoszinuleg honvagy gyotorheti.

(Ahogy Caedynna is mondta a halasz meg kell gyozni arrol hogy sokat furikazzon titeket vagy mas opciokat kihasznlani hasonlo celra... Lehetosegeitek vannak)

(Miért van egy olyan érzésem, hogy a végén az lesz, amit a nő akar? :3 )

Egy valamit nem veszel figyelembe. Aki eloldotta a hajót, nem figyelt arra, hogy ne tűnjön fel senkinek. Úszni nem tud. Ha valaki utána akar menni, akkor könnyen utoléri, ha órákig a nyomatit akarja eltűntetni. Ha pedig úgy van vele, hogy senki se tudja, vagy akarja követni, akkor nincs értelme elntűntetnie a nyomait.

Utána a Kragmirhoz fordulok - Úgy gondolom, hogy bármennyire is haladunk nyugatra, ne keljünk át a Ködhegységen. Habókos népek élnek arrafelé.

Ha mégsem találjuk meg a nyomait, akkor találunk más módot, vagy más feladatot keresünk. A halászra meg legfeljebb dobok egy próbát, bár valószínűleg a hajót nem adja ide, meg nem is tudnánk egyhamar felvontatni.
This message was last edited by the player at 22:17, Wed 11 Jan 2017.

Amikor Barald visszatér Guthormmal, a halászhoz megyünk. - Üdvözletem. Alfwald fia Haakon vagyok a Suhatagból. Úgy hallottam, hogy csónakkal át tud minket vinni a folyó túloldalára. Ha csak nem hajlandó tovább is elvinni minket. Szeretnénk megtudni, hogy a csónak meddig ment, így addig szeretnénk leúszni a folyón, ahol a másik csónak partot ért.

22:59, Today: Haakon rolled 3,10 using 1d12,3d6 with rolls of 3,4,1,5.  perszuéd.
úúú, elhasználok egy Hope-ot, hogy sikeres legyen.

-Nem is kellett neki ezzel foglalkoznia, hiszen a faluból csak Brunhild tudja, hogy itt járt, erre felé meg ahogy a népeket ismerem senki nem fogja ellopni más csónakját, inkább kér vagy fizet menedékért és egy révészért. - válaszolom egyszerűen a férfinek. -De a lány szerint nyugatra ment, és Odericnek nem volt oka hazudni neki, sem pedig a lánynak nekünk arról amit mondott. És bár azt nem bánom, ha néhány fertályórát lehajózunk a folyón délnek, de csak a csónakból keresve lefelé hajózva már nem akarok. Lehet nem vesszük észre, vagy csak szimplán elsodorta a folyó, akkor pedig aztán ki tudja meddig hajózhatunk délnek. - mondom, bár látva, hogy hajthatatlan a tervében, nem mondok többet, helyette inkább ismét leülök és a folyót figyelem. Biztosabb lennék a dolgomban, hogyha a folyó elmondaná, hogy merre járhat Oderic, de így is hiszem, hogy csak át akart kelni a folyón az ellopott csónakkal és nem akármeddig utazni. De ha el nem is rejtette a csónakot és a sodrás elvitte azt mi pedig keresni fogjuk, akkor tartok tőle sok időt elveszítünk mire ismét a helyes útra fogunk keveredni.
This message was last edited by the player at 02:26, Wed 11 Jan 2017.

Morózusan hallgatom a párbeszédet körülöttem.
Némileg neheztelek az itteniekre, ami miatt ennyire megnehezítik a dolgunkat, elvégre nekik - átvitt értelemben mindenképp nekik - próbálunk segíteni a szökött gyilkos keresésével, de mindenki csak gáncsoskodik. Emiatt meg nem tudom keresni a ritka fát, amiből megalapozhatnám a vagyont a családomnak.
A francba az egésszel.

- Ha volna oly kedves Haakon úr kérésének eleget tenni, természetesen megfizetnénk, nem ingyen kérjük. Csak az volna a fontos, hogy mielőbb mehessünk, tudja...hogy is mondjam...már túl sokat késlekedtünk eddig is.

A halasz eleg sokaig gondolkodik, lathatoan vivodik magaban. - Rendben van - bolint egyet - De nem igerhetek semmit. Estere vissza szeretnek erni a faluba es egyedul felfele evezni meg a konnyu hajoval sem egyszeru. De megteszem amit tudok - fejezi be vegul.

(Ha indulnatok ahogy emlitettem is levisz titeket. Lefele hajozva Awarenessel lehet kiszurni valami erdekeset a parton, ha semmi jot nem dobtok akkor max kirak titeket amikor mar ugy erzi tovabb nem vihet titeket.)

Berakodjuk a felszerelésünket a csónakba, majd útnak indulunk, sürgetve a többieket. Ha a célpontunk nem tünteti el a nyomait, akkor elég gyorsan fog haladni ahhoz, hogy sietnünk kelljen. Útközben segítek evezni a halásznak, de erősen figyelem a nyugati partot, hogy meglássam a csónak kikötési helyét.

(Kérek egy auto sikert a Boatingom miatt. Egyébként az alapkönyv 38. oldalán van egy szép kép arról, hogy milyen könnyű folyásiránnyal szemben csónakázni.)

Mint a legtöbb embernek, általában nekem sem szokott különösebb problémám lenni a csónakban való utazással, még egy olyan kissé kiszámíthatatlan folyón sem mint az Anduin, de így, hogy folyamatosan erőmön felül figyelem a partot, így kicsit kezdek rosszul lenni tőle. Ahhoz vagyok szokva, hogy a saját lábam visz előre, így aztán kissé látványosan rosszul leszek ahogy a fák sűrűje közé meresztem a szememet, idővel képtelen is vagyok figyelni a partot.

Miután sikerült berakodni a csónakba, majd Shadrach-ot is rávenni, hogy beugorjon, (ha kell adok neki egy csík szárított húst, vagy egyszerűen beteszem) segítek vízre lökni a csónakot és én is beszökkenek. Biztatóan megveregetem a kutya oldalát, megvakarom a füle tövét, azután én is evezőt ragadok, és nekifeszülünk a Nagy Folyam sodrásának. Amint nekilendülünk, félhangosan elmormolom az útiverset, mit atyám mondott el mindig, mikor nekivágtunk az Anduinnak.

Ragadj evezőlapátot,
így találsz igaz barátot!
A hegyekben nézd, már olvad a hó,
Hullámlovon sodor a Nagy Folyó!

Szálljon a dalunk,
útnak indulunk
siklik csónakunk,
nincs határ!
Fűzfa-árny alatt
csapatunk halad,
béke, nyugalom,
de az éberséget nem hagyom!

Tajtékot verő,
vizet hasító evező,
repíts minket tovább,
lelje meg mindőnk otthonát!

Verselés közben értő szemmel pásztázom a folyam nyugati oldalát, keresem a kikötésre legalkalmasabb helyeket, s annak nyomait, hogy valaki használta volna valamelyiket. Ha látok egy "gyanúsat" felhívom rá Haakon figyelmét, mégiscsak ő ért jobban a vízi alkalmatosságokhoz. Caedynna a szokottnál is zordabb arccal mered maga elé, inkább nem zaklatom, Guthorm pedig szemmel láthatólag füstölög valamin, de a falubéli előtt nem akarok kérdezősködni tőle. Legfeljebb ha találkozik a tekintetünk, biztatóan rávigyorgok, hátha feloldódik rosszkedve, ha már egyszer újra úton vagyunk.

00:10, Today: Barald, a Szikla rolled 8,4,6 using d12,d6,d6 with rolls of 8,4,6.  Awareness.
This message was last edited by the player at 23:31, Wed 11 Jan 2017.

09:52, Today: Guthorm rolled 1,5 using 1D12,2D6 with rolls of 1,3,2.  Awareness.

Nem igazán köt le semmi abból ami körülvesz, csak arra koncentrálok, hogy mielőbb jussunk partra.

Miutan vegul mindannyian beszalltok a hajoba es megindultok lefele a folyon jo ideig semmi emlitesre melto nem tortenik. A nyugati parthoz veszedelmesen kozel haladtok, a halasz minden rezdulesre felkapja a fejet es a nadasokat, fakat es bokrokat is gyanakodva nezi, de semmi problema nem tortenik. A sodras iranyaban elegge konnyen haladtok igy meg gyenge evezes mellett is szinte ropul a hajo es tobb teljesen jo kikoto mellett is elmentek. Vegul talan egy oranyi ut utan Barald kiszur egy alkalmasnak tuno pontot ahol mintha valamit latna is, miutan szol Haakonnak meg a halasznak es kozelebb juttok a hajoval (ez eros evezomunkaval jar) Haakon a nadasban letort szalakat, a parton meg olyan nyomokat vel megpillantani ami arra utal hogy itt bizony valaki egy csonakot vontatott ki a partra. Kiszalltok es megbizonyosodtok rola, a part menti nadasban egy nagyobb faronkhoz valaki odarogzitett egy hajot ami stilusara es meretere is nagyon hasonlatos ahhoz amivel a halasz hozott el titeket ide. Persze biztosak nem lehettek benne, de az teny hogy ez a videk lakatlan igy jo esellyel a falubol eltunt hajorol lehet szo.

In reply to Loremaster (msg # 253):

Megköszönöm az utat a csónakosnak, majd miután kifizettük megnézem Haakont amint feltérképezi a terepet. Barald is észrevesz valami érdekeset. Egy ideig tűröm szó nélkül, de nem sokáig.
- És most? Merre?
Abszolút kíváncsiságból kérdezem. Sem sürgetés, sem türelmetlenség nincs a kérdéseimben.

Megmutatom a csónakosnak a hajót. - Ez az, ami hiányzik a faluból, ugye? Kié ez a csónak? - közben izgatottan pakolom le a felszerelésemet a csónakról.

- Köszönjük a segítséget. - köszönök el a halásztól - Azt nem kérem, hogy tarts velünk. Hogy is kérhetnénk ilyet! Persze minden segítséget szívesen veszünk. Ha esetleg visszafele is erre jövünk, akkor visszavontatjuk a csónakot is. - bár nincs messze a falutól, nem éppen a "vigyétek vissza" a legmegfelelőbb kérés.

Miután teljesen felfegyvereztem magam, és remélhetőleg a többiek még nem tapostak szét mindent, gyorsan elkezdem feltérképezni a területet. - Mindjárt megmondom, csak pár perc. - válaszolok Guthormnak - Nem hinném, hogy nehéz lenne, hisz nem régen járhatott itt. Nézzétek, itt lábnyomok vannak! - mutatok a nyomokra nem messze attól a helytől ahol kikötöttünk. - És pont a folyó felől jönnek. - néhány pillanatig követem őket. - És arra felé mennek. - sietősebbre fogom a lépteimet, de még nem kezdek el futni, nehogy gyorsan elveszítsem a nyomokat - Ha sietünk, még utolérhetjük.

21:38, Today: Haakon rolled 4,10 using 1d12,3d6 with rolls of 4,2,6,2.  hánting.

In reply to Haakon (msg # 255):

- Nekem ennyi elég. Megyek.
Ellököm magam a fától aminek eddig támaszkodtam - mert nem akartam széttaposni a nyomokat, amiknek az olvasásához nem értek - és Haakon lendületével megyek a számomra láthatatlan nyomok után.

Nagy örömmel szállok ki a csónakból, ahogy végre szilárd talaj kerül a lábam alá rögtön kezdem is érezni, hogy egyre jobban vagyok, pipát tömködve támaszkodok az egyik fának; nem keresek most nyomokat, úgy érzem képtelen volnék rá, hogy zsongó fejjel nyomokra vadásszak. Mire Haakon végez és izgatottan a nyomok minél hamarabbi követéséről beszél már nagy nehezen meg is gyújtottam a pipámat: -Utolérni? - kérdezem. -Az a csónak napok óta hiányzik, ha optimistán számolunk és kétszer akkora távot teszünk meg mint ő, akkor is napok míg utolérjük. De ez veszélyes vidék, hiába Beorn által ránk ruházott feladat, Oderic bármiért is ölt, de gyilkos, és nem szívesen rohannék bele egy kelepcébe sietségünkben egy gyilkosért.

In reply to Caedynna (msg # 257):

- Jó észrevétel. De Oderic menekül. Ez óriási előny nekünk. Folyamatosan fárad, minden erejét felemészti, hogy várja az üldözői felbukkanását. Minden bokorban ellenséget sejthet.
A mi malmunkra hajtja ez a vizet. Mi felváltva tudunk figyelni, egyszerre mindenki nem lesz fáradt.

Ha társaihoz elér - mert még a legátalkodotabb lényeknek az orkoknak is sikerül csapatba vergődni, máskülönben az Öt Sereg Csatája sosem történt volna meg - az felborítja az erőviszonyokat.

Ha azonban mozgásunkban akadályoz a félsz, Oderic megszökik mi pedig kudarcot vallunk.