Bocsi, de már nem várok a többiek reakciójára. Mostmár tovább lépünk.
- Hát persze - vigyorog az eretek, ahogy közelebb lép Armininushoz. A tech-pap látása teljesen elhomályosul, szemei elnehezednek.
Az eretek közel lép, mintha csak meg akarná simogatni a tech-pap fejét, mint egy büszke atya. Amit Armininus az elött lát, mielött elájulna, hogy három kámzsás alak lép elé és nyúlnak felé...
Castus felhördĂĽl Ă©s erejĂ©nek utolsĂł cseppjeivel rázza le magárĂłl az embereket. Ezzel nagy hibát követ el. Ahogy felmagasodik a tömegben, egy szĂ©les cĂ©lpontot biztosĂt, amelynek a törtető emberek azonnal nekicsapĂłdnak. Kettő-három-nĂ©gy ember akad belĂ©, mire megtántorodik Ă©s mindannyian egyĂĽtt hullanak le a jĂł kĂ©t mĂ©ter magas emelvĂ©nyről Ă©s csapĂłdnak neki kemĂ©nyen a földnek.
Castus csillagokat lát Ă©s egy pillanatra elsötĂ©tĂĽl minden. Érzi, ahogy leteprői átkászálĂłdnak, áttaposnak rajta. Majd mikor nagynehezen Ăşjra kinyitja a szemĂ©t, a homályos világban azt látja, ahogy három kámzsás, vasmaszkos alak áll fölötte Ă©s mĂ©regeti őt. Egy puskatus három csapása szĂĽksĂ©ges az arcába, hogy vĂ©gleg elájuljon...
Grendel egy sátorba tántorog be Ă©s elkezdi kitĂ©pkedni magábĂłl a tűket. Ez nem jár kĂĽlönösebb fájdalommal, ám már Ă©rzi, hogy tagjai kezdenek elnehezĂĽlni Ă©s a szeme kezd lecsukĂłdni. Pszit alkalmaz Ă©s mĂ©g látja, ahogy karján az aprĂł tűszĂşrta nyomok behegednek, ahogy elveszti a pszi kontrollt Ă©s elalszik.
Lazerus Ăşjra tĂĽzel a nő felĂ©, ezĂşttal a lábát karmolja vĂ©gig a lövedĂ©ke. A nő arcán mintha Ă©lvezettel teli áhitat látszĂłdna a sebesĂĽlĂ©s hatására Ă©s Ăşjfent tĂĽzel Lazerus felĂ© a tűpisztolyával, de az orvgyilkos most is kitĂ©r. Ăšjabb fedezĂ©k felĂ© ugrana, mivel a nő közelebb sĂ©tált, de ahogy ezt teszi, Ă©szreveszi, hogy egy elegáns öltözetű fĂ©rfi kerĂĽl elĂ© a semmiből. Az arcán elĂ©gedett mosoly, ahogy a Lazerust meglepő Ăşj támadĂł az orvgyilkos nyakába kĂĽld egy tűt. A nyaki ĂĽtőerek nagyon közel vannak az agyhoz, ezt Lazerus is tudja Ă©s azt is, hogy pontosan ez az oka, hogy a mĂ©reg pillanatokon belĂĽl hat. Lazerus megszĂ©dĂĽl Ă©s ráhanyatlik a kofa pultjára. Érzi ahogy a kezĂ©ben Ăşjra elsĂĽl a fegyvere, de nem tudja, hogy eltalált-e valakit.
Látása elhomályosul és szemhéja kezd lehunyódni.
- Felizgat, ha a fájdalomtĂłl nyögsz - sziszegi a fĂ©rfi a nőnek.
Utoljára mĂ©g azt látja, ahogy az elegáns fĂ©rfi feldobja a csinos nőt LazerustĂłl karnyĂşjtásnyira a pultra, majd csĂłkolĂłzni kezdenek, vĂ©gĂĽl vadul szeretkeznek, miközben halál Ă©s szenvedĂ©s van körĂĽlöttĂĽk mindenĂĽtt. A nyakukban hordott szimbĂłlumokat immár nem rejtik vĂ©ka alá.
Lazerus már mozdulni sem bĂr, karját is alig bĂrja megmozdĂtani, csak a nő teste melegĂ©t Ă©rzi Ă©s izgatĂł, örömtől kĂ©jes nyögĂ©seit hallja, ahogy basznak. Ez az utolsĂł amit Ă©rzĂ©kel mielött elnyomná az álom Ă©s az, az Ă©rzĂ©s, hogy ilyen megalázottnak mĂ©g sosem Ă©rezte magát...
Lionel egy ideig mĂ©g vonszolja magá az asztal alatt, de vĂ©gĂĽl annyira elnehezĂĽlnek a tagjai, hogy mozdulni sem bĂr. Azt mĂ©g látja, hogy a fiĂş csettint, mire három szĂĽrkekabátos fickĂł kirángatja őt a pad alĂłl. Ahogy a földön fekszik a fiĂş a kĂ©pĂ©be mosolyog.
- RemĂ©lem Ăzlett az ebĂ©d kemĂ©nygyerek... - mondja vigyorogva, majd a társaihoz fordul.
- Vihetitek!
Három pár gyolcsba bugyolált munkáskéz nyúl felé, mielött elragadja a sötétség...
This message was last edited by the GM at 09:57, Thu 18 Oct 2012.