In reply to Lazerus Multorum (msg # 26):

Körbetekintve Lazerus nem lát se információs terminált, se távközlőt. Hivatalos személyeket kutatva sem igen jár sikerrel, meglepő módon például egyetlen arbitrátort se vél felfedezni a hatalmas, ezernyi embert tartalmazó téren. Ellenben viszont lát tarka, címerekkel ellátott egyenruhába öltözött embereket, akik fegyverrel a kézben őrködnek a tér egyes pontjain, vagy járőröznek fegyverrel éppenséggel. Úgy viselkednek, mintha valamiféle rendfenntartó szerv emberei lennének, ennek viszont ellentmondani látszik a tény, hogy különböző csoportjaik más címereket, és egészen más mintázatú egyenruhát viselnek. De mégis, mindenféle mulatozó csoportosulástól külön állva őrzik a teret.
Árúsok, utcai művészek és hasonlók vannak ezerszám, de kifejezetten szervező küllemű egyént nem sikerül azonosítania. Viszont meglát egy táblát, amin valamiféle térkép van felrajzolva, alatta pedig egy szervókoponya osztogat valami szórólapokat.
This message was last edited by the GM at 11:59, Sun 03 Aug 2014.

In reply to GM (msg # 27):

Milyen a fegyverzetük?

In reply to Lazerus Multorum (msg # 28):

Az sem egységes, de látsz náluk például sokkoló lándzsát és autopisztolyt.

Lelépek a liftről, ugyanarra az oldalra mint a többiek, hogy ne kelljen túlzottan a távolba beszélnem - függetlenül attól, hogy nem tűnnek gyanakvónak az itt lévő emberek, azért nekünk sem kell szükségtelenül felelőtlenné válni. Már éppen DKK-nak válaszolnék mikor az aranyszőke hajú férfi szólal meg. Csendben hallgatom végig, szavai bölcsek és úgy érzem, hogy megfelelőek ebben a pillanatban, ugyanis tényként kezeli azt a dolgot ami nekem csak valahol az elmém hátsó részében próbált működni: nincs közös motiváció, mindenki mást lát maga előtt célként. Figyelmemet inkább neki szentelem - a Nővér kartárása és biccentése számomra egyértelmű jelnek tűnik, hogy egyáltalán nem tetszik neki a helyzet és az sem, hogy nem éppen az általa megszokott környezetbe került azonban meg fog tenni minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy eleget tegyünk az Inkvizítor utolsó kérésének; purgáljunk ki minden eretneket s vágjuk ki a rothadást a szektor húsából. Elsőnek a Nővér kérdésére adok választ: -Három óra. Elégnek kell lennie ahhoz, hogy körbenézzünk, felmérjük a helyzetünket, kihallgassunk néhány beszélgetést az utcákon. Utána pedig ha már tisztábban látunk, megbeszéljük a továbbiakat. - majd a Lelkészre terelem tekintetemet: -Halott, igen. De mint korábban is mondottam, ez nem jelenti azt, hogy okunk volna visszavonulni, inkább csak azt, hogy meg kell kettőznünk az erőfeszítéseinket. Valóban csak a mi felettesünk volt, azonban az Inkvizíciót szolgálni, vagy olyanokat segíteni akik azt szolgálják nem fejben eldönteni kérdés, hanem megbecsüléssel és tisztelettel kezelendő kiváltság. - nem örülök, hogy ezekről a dolgokról itt kell beszélném, azonban valahogy muszáj eltompítanom azt a kétséget az emberek fejében amire a Lelkész most rámutatott. -És amúgy is, hova térne vissza? A régi élete nincs többé. Látott egy Csodát, egy jelet, amely azt sugallta, hogy a Császárnak szüksége van mindannyiunkra. Aki segít azt az Istencsászár fogja megvédelmezni, aki hátat fordít azt pedig a Torzió fogja elemészteni. - magyarázom, hangom kicsit megrovóra sikeredik az eddigi szinte teljesen érzelemmenteshez képest, majd DKK-ra pillantok. Valóban kezd egyre inkább irritálni, hogy ennyit kell beszélnem, ugyanis sokkal jobb szeretek félszavakat használni, s bár talán érezhető is, hogy kicsit kelletlenül beszélek ennyit, de még is megteszem, mert szükségesnek találom. Azokat a szerepeket is teljesíteni kell amelyek kirángatnak a komfortzónámból mert most a legkisebb hiba, a legkisebb tévedés is végzetes lehet. -Nem tekintette vásári csodának. Ha nem lennének tiszták a gondolatai akkor őt is elemésztette volna az Ő fénye, ahogyan a démonokkal tette ezt! Innentől kezdve pedig egyikünknek sincs indoka kételkedni. - mondom. -A parancsokat pedig hallotta. Ellátmány és információ. Azt, hogy ezeket hogyan szerzi meg magára bízom. Tekintsen erre úgy, mint egy felderítő akcióra. Az ismeretlenbe tartunk. - tovább nézelődök valami támpontért amit ki lehetne nevezni találkozó pontnak. Közben ha tudom elkapom Lazerus tekintetét egy pillanatra, valószínűnek érzem, hogy szíve szerint inkább egyedül indulna el valahova, mivel túlzottan körülményesnek kezd bizonyulni a dolog. Hasonlóan érzek - visszafordulok DKK felé. -Nem lelem kedvem a hányaveti rögtönzésben de az információink ezt teszik lehetővé.

Én látom azt a térképet?

Odaoldalgok a táblához, elveszek egy szórólapot, és viszamegyek, nem akarok lemaradni a megbeszélésről. Ha a lapon nem ugyanaz a térkép van, mint a táblán, akkor néhány másodpercre megnézem magamnak.
A szervókoponya beszédre képesnek tűnik (van hangegysége, hangszórója...)?

Emeron elnéző mosollyal néz az ezredesre.

- A döntés nélküli hűségre van egy szép kifejezés: ideiglenes.

Aztán, amikor meglátja, hogy valaki kiválik a csapatból, őt kezdi szemmel tartani. Talán valami hasznos is kiderül.
This message was last edited by the player at 12:31, Sun 03 Aug 2014.

Grendel is látja a térképet igen.

Lazerus odasétál a drónhoz. Látja, hogy rendelkezik egy hangszóróval, ami csak harsogja magából:
- Üdvözlöm Xicarph hatalmas városában, érezze jól magát! - majd kis fogókarjával átnyújt egy térképet Lazerusnak, amin ugyanaz áll, mint a nagy táblán.
Ebből arra következtet az orgyilkos, hogy a városban feltehetőleg nagyon sok külvilági van.

A jelenlegi pozició is jelölve van a térképen, mégpedig az Arénák Promenádja nevű területen a Rózsa Oszlopsor nevű tér.

A térképet feltöltöttem a Dokumentumok topicba és a Game Map funkcióba!

Egyelőre nem beszélek a drónnal. Elveszek még néhány térképet és visszaviszem a csoporthoz.
- Nagy hely - adom át a papírokat annak, aki kéri.

Emeron kinyújtja a kezét egy térképért, és elhúzza a száját.

- Három óra... az alatt csak a környéket járhatjuk be.

Viszont, gondolja magában, az űrkikötőt valamivel több idő alatt, de el lehet érni. Vajon mindenki visszatér?

Elgondolkodva hallgatom az újabb közbeszólást. Igazából már nagyon mehetnékem van, de úgy tűnik olcsó utcai előadássá kell vállnunk, mielőtt tovább mehetnénk. Körbenézek, nézik e a performanszt. Hátha a dolgunk végeztével kapunk némi jutalompénzt, amiből vehetünk valami hasznosat.

- Talán ezredes.

Billentem félre a fejem végigzongorázva a hallottakat.

- Az is lehet, hogy kapott egy esélyt az Istencsászártól, hogy visszataláljon a hit igaz útjára...
A vault mélyén kitűnő társ volt, s bizonyára korábban is példás harcosa volt az Imperiumnak, ám lehet a vezetőnk halála megrendítette hitében és összezavarta a szívét.
Innentől pedig rajta múlik, mihez kezd vele.

Mindenesetre megnyugtató lenne, ha az említett társunk meggyónná az atyának az előbbi szavait, s mögöttes gondolatait.

Aztán a többiek felé...

- Mert ezen a helyen, mindannyian el vagyunk veszve, és csak idő, mikor vetünk fel keresetlen kérdéseket.

Lelepek a liftrol. Latok valami eselyt arra hogy felesleges huskampommal megakasszam legalabb egy idore? Ha igen megprobalom. Egy terkepet is elveszek es attanulmanyozom.

In reply to Marcus Valentus (msg # 37):

Nincs rá esély, túl nehéz és masszív ahhoz a platform. A lift néhány másodperc múlva (miután remélhetőleg mindenki lelépett), felrántja a rácsait maga körül, majd eltűnik a süllyesztőben. A márvány emelvény padlója összezáródik fölötte. Már amíg nem érkezik fel újra persze...
This message was last edited by the GM at 12:49, Sun 03 Aug 2014.

A rám mosolygó Emeronon tartom a tekintetemet, valamiért az kezd a fejemben motoszkálni, hogy nem fog visszatérni közénk. Legalábbis, ha egyedül indul útnak biztosan nem. Amikor Lazerus térképeket hoz elveszek egyet, nézegetem kicsit, így hallgatom a többieket. Ahogy a Lelkész a három órát kevesli én elégedetten bólintok egyet látva, hogy meglehetősen távol vagyunk az űrkikötőtől - ha valaki el is hagy minket, az nagyon hamar ki fog derülni. -Képes feldolgozni. - válaszolom a Nővérnek végül miután végigtanulmányoztam a papírt. -Amennyiben a lehetőségeink engedni fogják, úgy meg fog történni, s ő is hasonló szavakkal fogja illetni. - mondom a Nővérnek, majd ismét a térképet kezdem tanulmányozni. A Lelkészhez már eközben beszélek: -Ahogy mondja. Alapvető információkat ez alatt kell megszereznünk, majd utána jobban eloszthatjuk a feladatainkat. És ennyi idő alatt talán mindenki képes lesz feldolgozni és elfogadni az új feltételeket amelyet teljesítenünk kell.

- Talán.

Emeron felnéz a térképből.

- De praktikusabb lett volna most tudni. Ugyanis, amikor újraegyesülünk, lehet, hogy nem fog mindenki időben érkezni. Tudnunk kell, hogy mennyit várjunk rá.

Leereszti a papírt.

- Késhet valaki azért, mert nem talál vissza. Ebben az esetben érdemes őket bevárnunk. Késhet valaki azért, mert elfogták. Ebben az esetben valószínűleg fontos nyomra bukkant, és érdemes a keresésére indulnunk. Késhet valaki azért, mert valójában vissza se tér. Ebben az esetben nem szabad várnunk, mert állócélpontot jelentünk. Vagy, ami a legrosszabb...

Felsóhajt.

- Késhet valaki azért, mert elárult minket. Ebben az esetben pedig... tilos várnunk. Jó lenne tudni, hogy ki és miért marad velünk. És jó lenne, ha nem egyenként indulnánk el, hogy vigyázhassuk és... felügyelhessük egymást. És végezetül: jó lenne, ha mielőtt szétválunk, találnánk módot arra, hogy kommunikáljunk és megtalálhassuk egymást.

-Éppen ez az amiért csapatokban indulunk el. Korábban már ismertettem három személyt ezen a kárhozott helyen illetve azt, hogy az Inkvizítor elmondása szerint vannak túlélők. Amennyiben ezt kevesli, úgy még megpróbálhat kérdezősködni a Hatalmas Együttállásról, Harlockról és a sötét próféciákról. Ha valaki eltévedne és nem találna meg másokat, akkor próbálja megtalálni az előző csapat túlélőit - mindannyian őket fogjuk keresni, rajtuk keresztül talán össze fogunk tudni találkozni ismét. Ha valaki pedig a saját csapatjától szakadna le, ne mozduljon, várja meg míg a többiek észreveszik hiányát és elkezdik keresni azon a helyen ahol utoljára látták. - magyarázom. -Megértem a kétségeit, azonban le kell győznie őket. A kommunikációra sincsen módunk amíg nem sikerült felszerelést szereznünk. Árulók pedig nem lehetnek közöttünk, különben már elégtek volna az Ő fényében amely a Nővérből fakadt! Végtelen bölcsességében talán ez volt az amit sugallni akarta nekünk, hogy megbízhatunk egymásban. - rövid hatásszünet elejére megállok, végignézek a csapaton, próbálom felmérni a lehetőségeinket. -A találkozó legyen ezen a helyen, a térkép mellett, itt a Rózsa Oszlopsoron. Egy órát várunk maximum. Ha valaki esetleg elveszne, akkor hat óránként valaki vissza fog ide térni. - bár ezt mondom, azonban nem erre gondolok. Amennyiben valaki nem fog ideérni azt én részemről úgy fogom venni, hogy elfogták vagy elment - és ennek megfelelően, sokkal óvatosabban fogjuk kezelni a helyzetet. További terveket nem akarok felfedni - igaz így is többet mondtam már mint amennyit kedvem volna (amely mellékes, ennyit nem lett volna szabad beszélni) de nem folytatom tovább. A fejemben kialakuló terveket annak érdekében, hogy egymásnak szemében megbízhatóak maradhassunk még nem közlöm senkivel; Lazerussal is csak akkor fogom ha négyszemközt leszünk.
This message was last edited by the player at 13:36, Sun 03 Aug 2014.

Huszonkettes és Lazerus felé intézem szavaimat. Feléjük fordulok ha kell, ha másként nem értenék egyértelműen.

- Hallották az Ezredest. Felderítő akció. Százados, vezessen minket belátása, mi pedig véghezvisszük az utasításait legjobb tudásunk szerint.

Várom, hogy menjünk. A kriegiek nem beszélnek ennyit, hanem cselekednek. Ettől a sok szófosástól kezd megfájdulni a fejem és viszketni az ujjam a láncbárdom markolatán.

- Kezdetnek megteszi - bólint rá Emeron. Az elnéző mosoly a száján átadja a helyét előbb egy helyeslő mosolynak, amikor Grendel a fényről és a bölcsességről beszél; aztán egy fintornak. - Támgatom azt a csapatfelosztást, amit DKK komisszár kezdeményezett. Szeretném, ha az inkvizítori különítmény tagjai és a többi túlélő elvegyülne egymással.

Természetesen figyelmes vagyok az ezredes szavainak belső kétértelműségére, úgy látszik igaz lesz az a pár írott szó. A paranoia és bizalmatlanság máris utat talált az elmémbe.

- Legyen úgy.

Válaszolom egyszerűen. Kár ragozni az ilyesmit. Idővel úgyis kiderül mi a tényleges helyzet. Szerencsére a társak bölcsessége épp elég, ígynem kell visszatérnünk ide megint, miután elmentünk.

- Szeretném ha együtt indulnánk útnak ezredes. Oly sok minden lenne amit kérdezni szeretnék. Gondolom az ellen meg nincs semmi kifogása, ha a százados úr meg az atyával tart.

In reply to Alicia Sidorova (msg # 44):

- Elnézését kérem Nővér, hogy fel kell hívnom a figyelmét arra, hogy esetlegesen - bár ez menő hipotézis - figyelmetlen volt a korábbi beszélgetéseink során, lévén a Százados úr velünk tart. Három fős felosztások épp elégségesek az elvegyülésre.

In reply to DKK 61619837 (msg # 45):

- Igen, valószínűleg elkerülte a figyelmem. Elnézést.
De az ezredes úrhoz ragaszkodhatok?

Kérdem vissza mosolyogva.

- Ez esetben a 22-est és Lemant szeretném társamul. Nővérem, pedig akarata szerint, tartson az ezredessel!

Emeron hangján hallatszik, hogy a nővér és az ezredes párosítását nem csak... tanácsként vetette fel. Nyomatékos pillantásából látszik, hogy szükségszerűnek tartja.

- Még megpróbálok valamit - jelentem be mintegy mellékesen, és visszasétálok a drónhoz.

Azt már tudom, hogy képes beszélni és érzékeli a jelenlétemet. Képes-e hallani és értelmezni? Sokféle szervókoponya létezik sokféle programozással.
- Szervókoponya. Kérdés. Hányadmagaddal együtt tartózkodsz Xicarphban?

In reply to Emeron (msg # 47):

- Nem szívesen válnék meg Huszonkettes társaságától.

Itt komoly bajok lesznek, ha ilyen egyszerű dolgokra sem képesek odafigyelni, mint a csapatbeosztás.

Közben figyelem a Százados ténykedését amennyire tudom. Már gyűjti az infókat. Én is ezt tenném, ha nem kellene újra és újra elmagyaráznom a beosztást. Tisztára, mint egy Schola Progenium óvodában.

-Természetesen nincs ellene kifogásom. - mondom a Nővérnek, mind a két felvetésére válaszolva; azzal sem, hogy ő tartson velem s azzal sem, hogy a százados az Atyával tartson. Ahogy a többiek elkezdik megbeszélni maguk között a felosztást mentálisan megrázom a fejemet, elbeszélnek egymás mellett. Körbepillantok a csapaton. -Tizenegyen vagyunk. DKK Komisszárral tartson régi fegyvertársa Huszonkettes és az én fegyvertársam a százados valamint Emeron Atya. Elsődlegesen célozzák meg a felfegyverkezés lehetőségét. Armininus Géplátnok, az Operátor és Angelus egy újabb csapat, a Géplátnok vezetésével próbáljanak nekünk szerezni valamilyen kommunikációs berendezést. - ha jól emlékszem akkor az Adeptus Iparviláginak vallotta magát, így talán megfelelő társaság lesz a Géplátnok számára. -A Nővér, Marcus és Leman valamint jómagam pedig a harmadik csapatot fogjuk alkotni. - majd DKK-ra nézek. -Három fős csapatok esetén egy csapat két főből állna. - magyarázom neki, még mielőtt esetleg feltehetné a kérdését. Talán egy Kriegi ezt magabiztosság nélküli vezetésnek gondolná, azonban a hierarchiát leszámítva senkire nem tekintek most úgy, mint Gárdistára. Joguk van bizonyos részleteket tudni, hogy esetleg az én halálom esetén is tovább dolgozhassanak. -Kerüljék a feltűnést.

- Tökéletes - bólintok Grendel felé.

DKK közelébe férkőzöm, és hozzá intézem a szavaim.

- Nem akarom megfosztani a fegyvertársától, komisszár, de a tervem egyes részeihez szükség lehet egy nő jelenlétére. Odahaza gyakoriak a karneválok, a nagy tömegek... ismerem a helyzetet. A 22-es jelenléte megfordíthatja a helyzetünket. Ha szükségét látom, kérvényezni fogom, hogy biztosítsa nekem a társát. Szeretném, ha ebben az esetben a csapat érdekét tartaná szem előtt.