Xicarph: Az Arénák Promenádja - Rózsa Oszlopsor --> Angelus

Lady Jesabel csak bágyadtan mosolyog, de mintha nem is igazán érdekelnék a bókok, inkább a távoli épületeket nézegeti. Azért belekarol Angelusba, akárcsak Lady Adryana és együtt mennek a tér szélénél parkoló suhanóhoz. A testőrök kicsit rosszallóan néznek Angelusra, de csak követik a társaságot.

Egy lakkszürke lebegő járműbe tessékelik be Angelust, majd körbeülik a hölgyek. Valami áttetsző, buborékos itallal kínálják. A testőrök is beülnek, de nem zavarnak sok vizet. A sofőr elindul. A suhanó a föld szintjén halad így sajnos Angelusnak nem sikerül megfigyelnie olyasmit, amit akart.

Kérek szépen egy Inquiry dobást azokra, amiket kérdeztél!

In reply to GM (msg # 1):

Hölgyektől övezve lépek ülök be a suhanóba, miközben ügyet sem vetek a testőrök gyanakvó tekintetére, hiszen az a dolguk, hogy gyanakodjanak. Én csak folytatom a csevejt és nézelődöm, ha nem a levegőben hát a földközelben. Az embereket is figyelem, hogy tényleg nincsen-e a birodalmi adminisztráció egyik ága sem köztük. Sajnos az ital és a hölgyek közelsége kicsit elveszi a figyelmem ezért nem biztos, hogy bármilyen részletnek komolyan utánamennék. Ezt később talán bánni fogom. De a többiek biztos sokkal több sikerrel járnak, hiszen egyesek közöttük képzett ügynökei az Inkvizíciónak.

- Valami izéé... - válaszol rendkívül bőbeszédűen és unottan Lady Jesabel, miközben a körmeit nézegeti.

- Mi is csak nemrég érkeztünk Alantföldről (Landunder) és olyan csodás, végre tiszta levegőt szívni, végre napot látni! Csodás! Nem tudom pontosan mi ez az egész, de mindenki teljesen oda van! Hát nem csodás? Megállás nélkül zajlik a párti és a szórakozás, mér jó ideje. És nem száll le az éj!

Angelus nézelődése közben lát sok, díszes épületet, de láthatóan mindegyik az élvezetek valamilyen formáját szolgálja: aukciós házak, arénák, fogadók... ésatöbbi. Egyelőre nem sikerült kiszúrni semmilyen Birodalmi Adeptushoz egyértelműen tartozó épületet.

In reply to GM (msg # 3):

-De lényegtelen is.-legyintek-Sokkal fontosabb, hogy ünnepeljünk ezen a csodálatos napon, hiszen ki tudja mikor lesz legközelebb lehetőségünk ilyen helyen lenni megint? Scintilla felől jövök és az én utam is egy egész pokoljárás volt! Elhihetik, annyi kényelmetlenség ért. Azonban igen, valóban csodás ez az egész.

Értek egyet elmélázva ahogy az utastársaim közszemlére dobott zsírszöveteire vetem tekintetemet. Úgy vélem nem lenne logikus tovább kérdezősködni a kocsiban, hiszen társaimat láthatóan nem nagyon érdeklik a jelen események és a testőrök is gyanút foghatnak. Pénz és felszerelés szerzése után lehet erőszakosabban kérdezősködni. Meg ki tudja, elképzelhető, hogy egy inkvizítor akolitusa sikeresen elmenekült és pont abban a partiban lesz ahova én is megyek. Sőt, elképzelhető, hogy itt annyira dekadensek az emberek, hogy inkvizítori akolitusnak öltözve sem lógnánk ki a tömegből.

-Tényleg, hová is megyünk?

Teszem fel a kérdést kíváncsian. Amúgy nem számít igazán, ellenben lehet, hogy visszafelé járműre is lesz szükségem. A feladatomra kell koncentrálnom sulykolom magamat nem pedig ezekre a nőcskékre és a mestereim is büszkék lesznek rám.
This message was last edited by the player at 04:13, Sat 16 Aug 2014.

- Mesélje el! - kéri az idősebb hölgy. - Meg azt a történetet a tizenhármas óvóhelyről! Ó, hát a lakosztályunkba megyünk, egy kis italozásra.

In reply to GM (msg # 5):

-Nos, az úgy volt, hogy egy kedves barátom eltűnt sajnos és -mint jó barát- kutattam utána. Egy italokra specializált intézményben kutattam utána, ahol egy veterán katonával iszogattam, de annyira fejbevágott az ital, hogy szinte alig emlékszem az utamra az űrrepülőtérig, nemhogy az utamra, pedig bizony mondom nem volt az rövid út. Mire ideértem, olyan érzésem volt, mintha megkínoztak volna! Sajnos a barátommal végül nem tudtam összefutni, de most úgy gondolom megbüntetem a szállítóimat. De ez olyan unalmas. Önök hogy utaztak? Biztos az ilyen izgalmas hölgyek, mint önök, nem szenvedtek hiányt szórakozásban idefelé.

Mondom ahogy suhan a suhanó. Közben próbálom felmérni a megszerezhető gazdagság mértékét a kocsiban és a hölgyeken. Remélhetőleg lesz lehetőség szerezni valami értéket a csapatom számára. Talán majd a partin találok olyat akinek szüksége van mindenre elszánt felfegyverzett emberekre, akik előleg után hajlandóak dolgozni. No meg több személy lesz jelen akinek tudomása lehet az ellenségeinkről, vagy egy útról innen kifelé. No meg nem tudom mi ez a Hatalmas Együttállás, de logikátlan lenne itt lenni amikor megtörténik. Éppen ezért az a logikus akció amit most hajtok végre. Evvel a gondolattal ismét belekarolok a hölgyekbe és iszom némi italt. Nem túl sokat persze, szükségem lesz az eszemre.

- Ó, hát, kedves, úgy jött ide, hogy nem is tudott semmit a helyről? Ó, szegény! - nevet fel Lady Adryana.

- Akkor, remélem majd meg tudja védeni magát... - motyogja Jesabel, miközben a körmét piszkálja.

- Hát a mi utunk nagyon unalmas volt, nem is traktálom a részletekkel, de nézze csak, megérkeztünk!

A suhanó leparkol az Arénák Promenádjától délre lévő városkerületben, ahol láthatóan töménytelen mennyiségű lakosztály, hotel és olcsóbb lakhatási lehetőségek is elhelyezkednek. A hölgyek szinte kirobbannak a járműből, a testőröl kíséretével, Angelust is szinte sodorva magukkal.

Hamar felérnek az egyik épület harmadik emeletére, ahol az egész emeletet kitöltő lakosztályba sietnek. Hatalmas termek sokasága tölti meg a lakást, amelyekben alig van némi bútorzat vagy díszítés, ezért még könyebbnek tűnik elveszni a térben. Odabent már másik három hölgy iszogat és nevetgél. Egy sötétebb börű, vékony, fekete hajú hölgy, aki sötét szemeivel és huncut mosolyával méri végig Angelust, Lady Adryana őt Lady Esthernek mutatja be. Angelus találkozik még Lady Deborah-val, aki egy kissé vállasabb, szélesebb hátú, szőke, kerekebb arcú hölgy, de kétségtelen, hogy a mellkasi zsírszövete is neki a legterebélyesebb, ő sokatmondó vigyorral dörgöli magát Angelushoz, láthatóan már ivott rendesen. A harmadik nő egy kimértnek tűnő, fekete, bubifrizurát viselő, magas hölgy, ő a legfélelmetesebb mindőjük közül, tekintete mintha vesébe vágna, de mégis flörtölő mozdulatokkal adja kacsóját Angelusnak. A szemében van valami mágia. Ő Lady Carelna.

Carelna és Jesabel elvonulnak valami sminkügyről beszélni. Adryana, Deborah és Esther pedig mosolyogva állja körbe Angelust és tukmálják rá az italt incselkedve. Ez már erősen meghaladja a testtömeg index-nek megfelelő mennyiséget. De mégis tukmálják.

In reply to GM (msg # 7):

Ahogy megáll a suhanó, csodálkozva nézem a nemesek szállását. Felmérem a benne tárolt értékeket, a testőrök elhelyezkedését, esetleges audió/vizuális megfigyelő eszközöket és technológiákat. Bemutatkozom a hölgyeknek akik igazán vonzóak azonban közülük egyedül Lady Carelna aki némi logikátlan aggodalommal tölt el: A szentesítetlen mágia nem csak hogy bűn, de iszonyatos veszélyt is hordoz mindenki számára, ezért a szemekben lévő mágiával is vigyázni kell. Én is nagyon sokatmondóan vigyorgok a hölgyekre, azonban az italozás alól próbálom kimenteni magam. Persze nehéz ellenállni a kísértésnek, de mégsem tölthetem részegen meztelenül az első Inkvizíciós küldetésem.

-Ugyan hölgyeim, csak nem le akarnak itatni, hogy aztán elcsábítsanak?-mondom olyan hangon, mint akinek ez nem is nagyon van ellenére-Hadd frissítsem fel magam, azután azonnal csatlakozom önökhöz. Utána megígérem, hogy elmesélem a 13. Bunker történetét, persze csak némi ellenszolgáltatásért cserébe.

Mondom csibészes mosollyal. Elsődleges prioritásom a mosdó/fürdőhelyiség elérése, ott végre némi nyugalomra lelhetek és ami még fontosabb: Egyedüllétre.
This message was last edited by the player at 01:30, Wed 20 Aug 2014.

A lakosztály láthatóan nem rendelkezik megfigyelő berendezésekkel.

Angelus gyorsan kimenti magát, a hölgyek csak nevetnek és iszogatnak, közlik Angelussal, hogy várják őt vissza. A férfi elsiet a tágas, fényes fürdőszobába, ahol szép nagy tükör látható a falon.

In reply to GM (msg # 9):

Mosolyogva sétálok be a fürdőszobába, ahol azonnal körülnézek eltulajdonítható értékek után, azonban mielőtt bármit tennék, a tükör mögött is megnézem a falat, nehogy felvevőegység legyen mögötte, vagy esetleg lyuk. Amennyiben nem mozdítható a tükör, akkor igyekszem nem látszódni benne, ha van ilyen hely a helyiségben. Az ajtót bezárom és megmosom az arcom, meg is mosakszom. A ruháimat hagyom koszosan, jelenleg a céljaimat szolgálják. Iszom a vízből, hogy hígítsam a szervezetemben lévő alkoholt és a mellékhelyiséget is használom(!)

Angelus talál egy drágának tűnő gyöngysort a mosdó mellett és lát egy gyöngyházbeültetésű, aranyozott fésűt. A tükröt nem lehet levenni a falról. Megmosakszik, aztán pedig nekikezd ügyködni, de nem sikerül összehozni azt amit akart. Talán mégis túl sok volt az alkohol.

In reply to GM (msg # 11):

Elégedetlenül ráncolom a szemöldököm egy pillanatra, majd újra közönyös arcot veszek fel; van amikor a megszabott idő túl kevés a sikerhez és az optimális eredmények eléréséhez több ismeret és idő kell. Megjegyzem a drága holmik helyét, ha jól kalkulálom az esélyeket, akkor most szuboptimális lenne ellopni őket. Addig várok, amíg számításaim szerint a társnőim még jobban lerészegednek és amikor az agyuk állati fele kipótolja a logikus ego által felvetett kérdéseket irányomban. Így később is csak a velem töltött idő pozitív hozadéka marad meg.
Mindenesetre -immáron felfrissülve- visszasétálok a nők közé és megnézem milyen állapotban vannak. Megnézem, a hormonok átvették-e már felettük az irányítást. Kívülről persze szélesen mosolygom; hiszen ez az elvárt közösülés és egyéb szociális interakciók előtt/közben.

-Hölgyeim, remélem nem maradtam le túl sok mindenről!

In reply to Angelus (msg # 12):

Angelus, amikor kimenne két lány már dörömböl a fürdőszobaajtón. Deborah és Esther. Hallani, hogy némileg már felittak a garatra.

- Mi az dráága? Talán beszorult oda? - kérdezi az egyikük, amikor Angelus kijön. - Hát, túl sokról nem - vigyorog Esther. - Nemsokára indulunk!

In reply to GM (msg # 13):

-Bevallom őszintén, egy pillanatra lefagytam a szépségük láttán-kezdem összeszedve a lehető legtöbb udvariasságot amit felszedtem magamra eddig, majd hangsúlyt váltok és kicsit pajkosabban hozzáteszem-azonban tartok tőle, hogy a nadrágom kicsit összement az elmúlt időben és alig bírtam felhúzni...

Sajnálkozva tárom szét a kezemet és olyan mélyen nézek (elsősorban Esther) szemébe, amilyen mélyen...nos ez nem is fontos. Ami fontosabb hogy hová megyünk. Körülnézek, a többiek milyen állapotban vannak és a készülődés milyen pontján tartunk. Mielőtt indulunk, feltétlenül szereznem kell valami értéket.

Esther szemében valami pajkosság csillan, az ajkára is harap egy pillanatra, de Deborah elrontja a pillanatot.

- OóóÓ! Rosszfiú! - sikongat affektálva, miközben csipőjével arrébb billenti Esthert, aki majdnem felborul. - Még pezsgőt? Adryana! ADRYANAAAAAA! Belefér még?

Lady Adryana bukkan fel az öltözködőszoba ajtófélfájánál, úgy simul a félfához, úgy tűnik éppen öltözködés közben lehet... khm félúton.
- Nem nem! Még nem most megyünk! Még igyatok csak! - majd eltűnik.

In reply to GM (msg # 15):

Beszéddel próbálom csökkenteni a fogyasztott alkoholmennyiséget; az intoxikált egyének szinte mindig jobban figyelnek a saját fogyasztásukra, mint másokéra. Úgyhogy most, hogy kettesben maradtam a két másik hölggyel, őket is próbálom "presszionálni" információ iránt miközben magam is megosztok történeteket.

-Honnan valók a hölgyek? Én egy mondhatni jelentéktelen sivatagbolygóról származom, ahol óriási kígyók vannak a homokban, és őket dolgozzák fel a Birodalom számára.

Várok válaszra, és azután kérdezek is, hogy fenntartsam a kommunikációt. Természetesen a kérdések között várok megfelelő időt és barátságosan szocializálódom, hogy ne kihallgatásnak tűnjön a beszélgetés.

-Tényleg, mit tudnak mesélni a bolygóról és urairól?
-Esetleg egy Haarlock urat ismernek? Úgy hallottam ő itt valamilyen magasrangú vezető...ó, és egy Marcus Vulpát nem ismernek talán? Azt mondták, vele mindenképp érdemes találkozni, de egy elég vicces kedvű barátom beszélt róla, szóval nem vagyok biztos a dologban.
-Szóval elmondanák, hogy miről szól ez a fesztivál? Ugyan szeretem az izgalmakat, de csak akkor amikor emberekről van szó.
This message was lightly edited by the player at 12:59, Fri 22 Aug 2014.

- A...Alantföld - nyögi ki vigyorogva Deborah. - Nem hallott még róla? Haaaaatalmas bolyvárosok lógnak befelé az óceánokba fejjel lefelé - magyaráz túlgesztikulálva, közben közelebb húzódik Angeluszhoz, a ruhája nyakánál közelebb vonja magához... és nagy melléhez. - Egyszer el kell jönnie megnézni!

Esther kissé melankólikus hangulatba itta magát, az öltözőszobában, az egyik kihúzott fiókra ülve mereng, miközben üres poharát billegteti a kezében.
- Sivatag... sose láttam még olyat... Azt mondják, olyan mint az óceán, csak homokból van...

- A bolygó? Háháá! - neveti el magát Deborah és játékosan ellöki magától Angeluszt. - Furcsa egy bolygó, annyi szent! A szektor megalapítása óta lakott, de némi... bürokratikus ténykedések miatt hivatalosan még mindig a kolonizáció állapotában van, ezért az Adeptus szervezetek nincsenek jelen rajta. Xicarphot kivéve a bolygó egész területe hűbérbirtokokra vannak felosztva, amelyeket a Birodalmi nemességes legesleggazdagabbjai között osztottak ki! Durva, mi? Tíz és száz mérföld hosszan keresztül dzsungeleken, hegyeken talán csak egyetlen személy birtoka terül el, ahol azt csinál, amit csak kedve tartja. A birtokokon a nemesek élet és halál urai, az ő szavuk a törvény!

- Egy Haarlock urat? - nevet össze Esther Deboráhval. - Pontosan melyiket is, kedves? Nagy hírű vérvonal az, minden úr és úrnő nagy volt közülük... Maga Faustino Haarlock, a Haarlock vérvonal másodikja fedezte fel Quaddist egy kisebb felfedező flotta élén még az Angewin hadjárat idejében. Erről a Vulpáról nem hallottam...

- Hogyhogy miről szól a fesztivál! - dönt le egy fél üveg pezsgőt Deborah. - Mulatozásról! Szórakozásról! Az életről!
This message was last edited by the GM at 14:22, Fri 22 Aug 2014.

In reply to GM (msg # 17):

-Biztosan borzalmasan izgalmas hely lehet, magam is remélem, egyszer meglátogathatom önöket Alantföldön. A sivatag pedig forró és sárga. A homok pedig túl durva...érdes, ingerlő...és behatol mindenhova.
Mondom ahogy Deborah közelebb von magához. Már éppen megcsókolnám amikor ellök magától. Talán ezért is kerülök én is melankolikus hangulatba egy pillanatra, azonban ez felesleges úgyhogy túl is teszem magam rajta pár pillanat alatt. Addig a mosdóra ülök le. Ha lehetséges, az ajtót is behajtom, hogy legyen egy kis magány a szobában és ne tudjon bárki benézni.

-Viszont a zárt ajtók mögött a légcserélők hűvösében nagyon gyorsan leolvad az emberekről a ruha-próbálkozom meglazítani a közelebbi nő ruháját, hogy ne figyeljenek a kérdéseimere-És ez a Haarlock úr tiszteletét teszi a mulatságon? Biztosan érdekes ember lehet...-legyintek álmodozóan-Úgy hallottam valami együttállás is lesz, erről hallottak?

In reply to Angelus (msg # 18):

Esther ruháját sikerül kicsit meglazítania Angelusnak, a nő már túl be van csípve ahhoz, hogy odafigyeljen ilyen apró részletekre. Inkább elneveti magát a férfi első kérdésén.

- Ohh, hát ettől nem kell félnie! Erasmus Haarlock volt az utolsó ismert a vérvonalban, de már sok-sok éve eltűnt.

- Együttállás? - dobál ki ruhákat a szekrényből Deborah és fintorgó arccal nézegeti őket. - Milyen együttállás? Valami elsötétedésről beszéltek vagy miről...

In reply to GM (msg # 19):

Éppen elkezdem simogatni Esther kilátszó bőrfelületeit, amikor két dolog üti meg a fülemet.

-Hogy eltűnt Erasmus Haarlock? És hová? Mikor? Akkor most nincs vezető a bolygón? Hát ezt jó tudni, akkor kevesebb szabálynak kell megfelelni, nemigaz?

Simogatom meg ismét Esther kiálló bőrfelületeit, maximalizálva az elérhető élvezeti értéket és hívogatóan nézek Deborahra is.

-Ha pedig elsötétedik a város, akkor nekem igazán csillogó dolgokra lesz szükségem, hogy kitűnjek, de önöknek erre bizonyosan nem lesz szükségük, hiszen szépségük már most is elhomályosítja a napot. Vagy ez az elsötétedés nem olyasmi lesz?

Mosolygok, csábosan. Az életem múlik az információkon és az értékeken. Ha ezek csak pár percre eltűnnének és össze tudnék szedni némi ékszert, akkor már a parti után sokkal többre jutnék. Remélem a többiek nem vesztegetik felesleges vitatkozással az időt. Ők is tudhatnák, hogy pénz nélkül semmit sem tudunk venni. Rabolni pedig remélem nem is próbálkoznak, a gyönyörbolygók elrejtett megfigyelőtechnikái valószínűleg sokkal felülmúlják egy átlagos bolyvilágét is.

- Azért nem úgy megy az! - nevet Esther, miközben kitáncol Angelus karjai közül. - Vannak azért hatalmak, meg autoritások.

- Nem tudom, hogy mi lesz, azt nem mondták - válaszol Deborah, mire megjelenik újra Lady Adryana feje az ajtóban.

- Indulááááás!

Közben a két hölgy elkészült az öltözködéssel, és még ruhájukat rendezgetve gyorsan kitipegnek az öltözködőszobából.

In reply to GM (msg # 21):

-Pár perc és jövök! Mindenük megvan? Úgy érzem nekem kell még egy kis felkészülés a nagy mulatság előtt.

Mosolygom a nőkre biztatóan és hagyom is Eshtert meg Deboraht kimenni a mosdóból. Itt a nagy alkalom. Amint mindenki kiment, bezárom az ajtót, magamhoz veszem és biztonságos helyre teszem az itt maradt kisebb értékeket. Amennyiben minden a terveim szerint halad, ide többé nem fogok visszatérni. Egy kis ideig azért csalódott vagyok amiért nem jött össze semmi, de igyekszem ezt az érzést kiszűrni; a biológiai szükségletek csillapítására még mindig van idő később is, a túlélés és az információk szerzése elsődleges prioritást élvez. Amennyiben az Inkvizítor is tartott az elsötétedéstől, akkor az valami komoly esemény lehet, talán egy eretnek kultusz támadása. Az pedig nem biztonságos a jelenlegi felszerelésünkkel és kapcsolati rendszerünkkel.

Angelus elrakja a gyöngysort, az aranyozott fésűt, illetve az öltözőben még talán egy pár fülbevalót zöld drágakővel (talán jáde?).

- Jön már, uram? Indulnánk! - kiált be Esther.

In reply to GM (msg # 23):

Loot! :D

Magamhoz veszem az értékeket és olyan helyre teszem ahol normális ember nem nézegetne, a koszos-véres rongyaim belsejébe. Még egyszer tükörbe nézek, aztán indulok.

-Mehetünk! Merre indulunk?

Kérdem a feltehetően odakinn várakozó Esthert.

A karakterlapra írd fel az értékeket.

Angelus kimegy, a hölgyek már indulásra készen várakoznak az előterembe.

- Jöjjön, jöjjön! - mondja Deborah sürgetően. - Megyünk egy privát partyba! Csodálatos lesz, meglátja! Lesz performansz is, meg minden!

A társaság újfent leáramlik az épületben a testőrök kíséretével. Odalent már két suhanó várakozik, a hölgyek Angelusszal azokba ömlenek be. Angelus két testőrrel, Deboráhval, Carelnával és Jesabellel kerül egy suhanóba, a lakkszürkébe, amelyikkel korábban is érkeztek. A többiek egy zafírkékbe tömörülnek be és láthatóan már nagyon izgatottak a party miatt.
This message was last updated by the player at 08:40, Fri 29 Aug 2014.

In reply to Lady Deborah (msg # 25):

Csatlakozom a hölgyekhez és mosolyogva beszállok a suhanóba. Szememmel időnként keresek testőröket, automata védelmi eszközöket vagy egyéb peremvonali behatolásakadályozó mechanikát. Amennyiben nem sikerül megfelelő információkat vagy értékeket szereznem a partin, ez az objektum még mindig megfelelő lehet egy rablás megszervezéséhez, hiszen csupán egy maroknyi testőr volt itt.

-Ugyan már hölgyeim, most már igazán elárulhatnák a titokzatos parti helyszínét! Nem kell mindent a meglepetésre bízniuk, már így is örvend a szívem.

Teszem a szépet a nőknek, várva az indulásunkra.

In reply to Angelus (msg # 26):

Az épületet csak néhány képfelvevő és megerősített ajtók védik. Pont ugyanolyan nehéz betörni ide, mint bármely másik közeli lakosztályba.

- Az Élvezetkertekben lesz egy kerti party - mondja ridegen Lady Carelna, miközben keresztbe veti hosszú combjait és hosszú pillái alól Angelust figyelve kortyol egy kis pezsgőt.

A másik két lány eközben felnevez valami viccen.

In reply to Lady Carelna (msg # 27):

Szóval kerti parti. Több bejárat, nyitott hely, könnyedén meg lehet majd lógni az esetleges értékekkel vagy információkkal.
-És miről szól majd a performansz Lady Carelna?
Elkezdem felmérni Carelnát, aki a legkevésbé tűnik boldognak a jelenlétemtől. Talán csak jégkirálynő, vagy tervez valamit. Esetleg csak nehezen megszerezhetőnek akar látszani. Közben időnként kinézek az ablakon és eszem némi ropogtatnivalót. Hamarosan valami normális tápértékű ételt kell szereznem.

- Azt nem tudom - vonja meg vonzó vállát a nő. - Talán csak verselnek majd, szolgákat kínoznak vagy belepisálnak egy pohárba és megisszák... tudja a fene. Mindig más van - újra kortyol az italból.

A suhanó közben a nyugodalmas mellékutcáról egy széles sugárútra érkezik és jócskán felgyorsul. A társnők suhanója közben melléjük ér és az ablakokon keresztül kiáltozással és integetéssel kommunikálnak egymással a lányok, főleg Deborah, Esther és Adryana.

In reply to Lady Carelna (msg # 29):

-Esetleg a Bestiaházból is szoktak szörnyeket hozni? Az olyan izgalmas...És tényleg, mekkora parti lesz? Annyira szeretem az ilyen eseményeket!
Jegyzem meg magam is elgondolkodva, azonban röviddel a válasz után magam is integetni kezdek a szomszéd siklóban utazó nőknek, hogy időt nyerjek. Minél több időt kell nyernem, hogy a partira érhessek, ahol a tömegben elvegyülve még több információt tudok gyűjteni.

In reply to Angelus (msg # 30):

- Császárra, dehogy! - hördül fel Carelna elborzadó arckifejezéssel. - Nem holmi gladiátorviadalra megyünk, hanem partyra!

- Pedig megnéznék valami harcot - dobja el magát lustán az ülésen Jesabel, miközben egy koktélt szürcsölget. - Hogy valami nagyképű balfaszt jóóóól széttépjen pár karnoszaurusz, vagy olyan rozsdás karmos gyilokszervitor - részegen elröhögi magát. - Közben meg lho-t szívnánk és amasecet innánk! Juhéé!

In reply to Angelus (msg # 30):

- Ugyeeeee?! - kapaszkodik mosolyogva Angelus karjába Deborah. - Én is annyira, de annyira szeretem! Majd táncolunk ugye? Úgy táncolnék!

-Ó, ahonnan én jöttem, ott időnként szokás volt a partikat feloldani némi gladiátorviadallal. De persze én elég messziről jöttem, mi nem vagyunk annyira a civilizáció közepén mint önök, sugárzó hölgyek.

Nézek szembe merőn Carelnával, miközben továbbra is mosolygok. Nem fogom magam hagyni alázni, miközben a társaság nagy része már disznóként dagonyáz a részegségben. Egy pillanatig hagyom nőni a feszültséget, ha lenne ilyen, de aztán Deborah-hoz fordulok és őszintébb lesz a mosolyom, hiszen amíg ilyen egyszerű lelkek vannak a Birodalom vezetői között, én és a társaim rendesen elvégezhetjük a munkánkat.

-Hát persze, hogy táncolunk, kedves hölgy, de csak akkor, ha előtte tudunk valamit harapni is. Egyszerűen éhezem!

In reply to Angelus (msg # 34):

Lady Carelna nem válaszol, csak Angelus szemébe tűzi tekintetét, miközben továbbra is a pohár rejtekéből iszogat.

In reply to Angelus (msg # 34):

- Mert maga szerint ez a civilizáció közepe? - kérdi bágyadtan Jesabel, majd elröhögi magát.

In reply to Angelus (msg # 34):

- Ó, én is! De lesz minden ínycsiklandozóság, ami szem szájnak ingere! - kacsint Deborah Angelusra, miközben játékosan megböki és ezzel közelebb húzódik hozzá. - Mindjárt ott vagyunk!

Szinte biztosnak érzem, hogy Carelna megpróbál majd elintézni valamikor hamarosan. Nem szabad ezekkel maradnom túl sokáig. Jesabelnek csak viccesen válaszolok mielőtt Deborah megböködne.
-Ugyan, jobban civilizáció ez, mint Sibellius bolyvárosának középső része, ahova volt szerencsém egyszer bemerészkedni. Mindenesetre-fordulok Deborah-hoz-remélem is Lady Deborah, hogy lesz ott minden mi szem száj ... és egyéb ingere.

Kacsintok rá és játékosan beleharapok egy ropiba. Körülnézek, hol járunk és lehetőleg megjegyzem az utat.

Angelus --> Xicarph: Az Élvezetkertek Magaslépcsői - Publikus kertek