Xicarph: Az Arénák Promenádja - Rózsa Oszlopsor --> Angelus

Lady Jesabel csak bágyadtan mosolyog, de mintha nem is igazán érdekelnék a bókok, inkább a távoli épületeket nézegeti. Azért belekarol Angelusba, akárcsak Lady Adryana és együtt mennek a tér szélénél parkoló suhanóhoz. A testőrök kicsit rosszallóan néznek Angelusra, de csak követik a társaságot.

Egy lakkszürke lebegő járműbe tessékelik be Angelust, majd körbeülik a hölgyek. Valami áttetsző, buborékos itallal kínálják. A testőrök is beülnek, de nem zavarnak sok vizet. A sofőr elindul. A suhanó a föld szintjén halad így sajnos Angelusnak nem sikerül megfigyelnie olyasmit, amit akart.

Kérek szépen egy Inquiry dobást azokra, amiket kérdeztél!

In reply to GM (msg # 1):

Hölgyektől övezve lépek ülök be a suhanóba, miközben ügyet sem vetek a testőrök gyanakvó tekintetére, hiszen az a dolguk, hogy gyanakodjanak. Én csak folytatom a csevejt és nézelődöm, ha nem a levegőben hát a földközelben. Az embereket is figyelem, hogy tényleg nincsen-e a birodalmi adminisztráció egyik ága sem köztük. Sajnos az ital és a hölgyek közelsége kicsit elveszi a figyelmem ezért nem biztos, hogy bármilyen részletnek komolyan utánamennék. Ezt később talán bánni fogom. De a többiek biztos sokkal több sikerrel járnak, hiszen egyesek közöttük képzett ügynökei az Inkvizíciónak.

- Valami izéé... - válaszol rendkívül bőbeszédűen és unottan Lady Jesabel, miközben a körmeit nézegeti.

- Mi is csak nemrég érkeztünk Alantföldről (Landunder) és olyan csodás, végre tiszta levegőt szívni, végre napot látni! Csodás! Nem tudom pontosan mi ez az egész, de mindenki teljesen oda van! Hát nem csodás? Megállás nélkül zajlik a párti és a szórakozás, mér jó ideje. És nem száll le az éj!

Angelus nézelődése közben lát sok, díszes épületet, de láthatóan mindegyik az élvezetek valamilyen formáját szolgálja: aukciós házak, arénák, fogadók... ésatöbbi. Egyelőre nem sikerült kiszúrni semmilyen Birodalmi Adeptushoz egyértelműen tartozó épületet.

In reply to GM (msg # 3):

-De lényegtelen is.-legyintek-Sokkal fontosabb, hogy ünnepeljünk ezen a csodálatos napon, hiszen ki tudja mikor lesz legközelebb lehetőségünk ilyen helyen lenni megint? Scintilla felől jövök és az én utam is egy egész pokoljárás volt! Elhihetik, annyi kényelmetlenség ért. Azonban igen, valóban csodás ez az egész.

Értek egyet elmélázva ahogy az utastársaim közszemlére dobott zsírszöveteire vetem tekintetemet. Úgy vélem nem lenne logikus tovább kérdezősködni a kocsiban, hiszen társaimat láthatóan nem nagyon érdeklik a jelen események és a testőrök is gyanút foghatnak. Pénz és felszerelés szerzése után lehet erőszakosabban kérdezősködni. Meg ki tudja, elképzelhető, hogy egy inkvizítor akolitusa sikeresen elmenekült és pont abban a partiban lesz ahova én is megyek. Sőt, elképzelhető, hogy itt annyira dekadensek az emberek, hogy inkvizítori akolitusnak öltözve sem lógnánk ki a tömegből.

-Tényleg, hová is megyünk?

Teszem fel a kérdést kíváncsian. Amúgy nem számít igazán, ellenben lehet, hogy visszafelé járműre is lesz szükségem. A feladatomra kell koncentrálnom sulykolom magamat nem pedig ezekre a nőcskékre és a mestereim is büszkék lesznek rám.
This message was last edited by the player at 04:13, Sat 16 Aug 2014.

- Mesélje el! - kéri az idősebb hölgy. - Meg azt a történetet a tizenhármas óvóhelyről! Ó, hát a lakosztályunkba megyünk, egy kis italozásra.

In reply to GM (msg # 5):

-Nos, az úgy volt, hogy egy kedves barátom eltűnt sajnos és -mint jó barát- kutattam utána. Egy italokra specializált intézményben kutattam utána, ahol egy veterán katonával iszogattam, de annyira fejbevágott az ital, hogy szinte alig emlékszem az utamra az űrrepülőtérig, nemhogy az utamra, pedig bizony mondom nem volt az rövid út. Mire ideértem, olyan érzésem volt, mintha megkínoztak volna! Sajnos a barátommal végül nem tudtam összefutni, de most úgy gondolom megbüntetem a szállítóimat. De ez olyan unalmas. Önök hogy utaztak? Biztos az ilyen izgalmas hölgyek, mint önök, nem szenvedtek hiányt szórakozásban idefelé.

Mondom ahogy suhan a suhanó. Közben próbálom felmérni a megszerezhető gazdagság mértékét a kocsiban és a hölgyeken. Remélhetőleg lesz lehetőség szerezni valami értéket a csapatom számára. Talán majd a partin találok olyat akinek szüksége van mindenre elszánt felfegyverzett emberekre, akik előleg után hajlandóak dolgozni. No meg több személy lesz jelen akinek tudomása lehet az ellenségeinkről, vagy egy útról innen kifelé. No meg nem tudom mi ez a Hatalmas Együttállás, de logikátlan lenne itt lenni amikor megtörténik. Éppen ezért az a logikus akció amit most hajtok végre. Evvel a gondolattal ismét belekarolok a hölgyekbe és iszom némi italt. Nem túl sokat persze, szükségem lesz az eszemre.

- Ó, hát, kedves, úgy jött ide, hogy nem is tudott semmit a helyről? Ó, szegény! - nevet fel Lady Adryana.

- Akkor, remélem majd meg tudja védeni magát... - motyogja Jesabel, miközben a körmét piszkálja.

- Hát a mi utunk nagyon unalmas volt, nem is traktálom a részletekkel, de nézze csak, megérkeztünk!

A suhanó leparkol az Arénák Promenádjától délre lévő városkerületben, ahol láthatóan töménytelen mennyiségű lakosztály, hotel és olcsóbb lakhatási lehetőségek is elhelyezkednek. A hölgyek szinte kirobbannak a járműből, a testőröl kíséretével, Angelust is szinte sodorva magukkal.

Hamar felérnek az egyik épület harmadik emeletére, ahol az egész emeletet kitöltő lakosztályba sietnek. Hatalmas termek sokasága tölti meg a lakást, amelyekben alig van némi bútorzat vagy díszítés, ezért még könyebbnek tűnik elveszni a térben. Odabent már másik három hölgy iszogat és nevetgél. Egy sötétebb börű, vékony, fekete hajú hölgy, aki sötét szemeivel és huncut mosolyával méri végig Angelust, Lady Adryana őt Lady Esthernek mutatja be. Angelus találkozik még Lady Deborah-val, aki egy kissé vállasabb, szélesebb hátú, szőke, kerekebb arcú hölgy, de kétségtelen, hogy a mellkasi zsírszövete is neki a legterebélyesebb, ő sokatmondó vigyorral dörgöli magát Angelushoz, láthatóan már ivott rendesen. A harmadik nő egy kimértnek tűnő, fekete, bubifrizurát viselő, magas hölgy, ő a legfélelmetesebb mindőjük közül, tekintete mintha vesébe vágna, de mégis flörtölő mozdulatokkal adja kacsóját Angelusnak. A szemében van valami mágia. Ő Lady Carelna.

Carelna és Jesabel elvonulnak valami sminkügyről beszélni. Adryana, Deborah és Esther pedig mosolyogva állja körbe Angelust és tukmálják rá az italt incselkedve. Ez már erősen meghaladja a testtömeg index-nek megfelelő mennyiséget. De mégis tukmálják.

In reply to GM (msg # 7):

Ahogy megáll a suhanó, csodálkozva nézem a nemesek szállását. Felmérem a benne tárolt értékeket, a testőrök elhelyezkedését, esetleges audió/vizuális megfigyelő eszközöket és technológiákat. Bemutatkozom a hölgyeknek akik igazán vonzóak azonban közülük egyedül Lady Carelna aki némi logikátlan aggodalommal tölt el: A szentesítetlen mágia nem csak hogy bűn, de iszonyatos veszélyt is hordoz mindenki számára, ezért a szemekben lévő mágiával is vigyázni kell. Én is nagyon sokatmondóan vigyorgok a hölgyekre, azonban az italozás alól próbálom kimenteni magam. Persze nehéz ellenállni a kísértésnek, de mégsem tölthetem részegen meztelenül az első Inkvizíciós küldetésem.

-Ugyan hölgyeim, csak nem le akarnak itatni, hogy aztán elcsábítsanak?-mondom olyan hangon, mint akinek ez nem is nagyon van ellenére-Hadd frissítsem fel magam, azután azonnal csatlakozom önökhöz. Utána megígérem, hogy elmesélem a 13. Bunker történetét, persze csak némi ellenszolgáltatásért cserébe.

Mondom csibészes mosollyal. Elsődleges prioritásom a mosdó/fürdőhelyiség elérése, ott végre némi nyugalomra lelhetek és ami még fontosabb: Egyedüllétre.
This message was last edited by the player at 01:30, Wed 20 Aug 2014.

A lakosztály láthatóan nem rendelkezik megfigyelő berendezésekkel.

Angelus gyorsan kimenti magát, a hölgyek csak nevetnek és iszogatnak, közlik Angelussal, hogy várják őt vissza. A férfi elsiet a tágas, fényes fürdőszobába, ahol szép nagy tükör látható a falon.

In reply to GM (msg # 9):

Mosolyogva sétálok be a fürdőszobába, ahol azonnal körülnézek eltulajdonítható értékek után, azonban mielőtt bármit tennék, a tükör mögött is megnézem a falat, nehogy felvevőegység legyen mögötte, vagy esetleg lyuk. Amennyiben nem mozdítható a tükör, akkor igyekszem nem látszódni benne, ha van ilyen hely a helyiségben. Az ajtót bezárom és megmosom az arcom, meg is mosakszom. A ruháimat hagyom koszosan, jelenleg a céljaimat szolgálják. Iszom a vízből, hogy hígítsam a szervezetemben lévő alkoholt és a mellékhelyiséget is használom(!)

Angelus talál egy drágának tűnő gyöngysort a mosdó mellett és lát egy gyöngyházbeültetésű, aranyozott fésűt. A tükröt nem lehet levenni a falról. Megmosakszik, aztán pedig nekikezd ügyködni, de nem sikerül összehozni azt amit akart. Talán mégis túl sok volt az alkohol.

In reply to GM (msg # 11):

Elégedetlenül ráncolom a szemöldököm egy pillanatra, majd újra közönyös arcot veszek fel; van amikor a megszabott idő túl kevés a sikerhez és az optimális eredmények eléréséhez több ismeret és idő kell. Megjegyzem a drága holmik helyét, ha jól kalkulálom az esélyeket, akkor most szuboptimális lenne ellopni őket. Addig várok, amíg számításaim szerint a társnőim még jobban lerészegednek és amikor az agyuk állati fele kipótolja a logikus ego által felvetett kérdéseket irányomban. Így később is csak a velem töltött idő pozitív hozadéka marad meg.
Mindenesetre -immáron felfrissülve- visszasétálok a nők közé és megnézem milyen állapotban vannak. Megnézem, a hormonok átvették-e már felettük az irányítást. Kívülről persze szélesen mosolygom; hiszen ez az elvárt közösülés és egyéb szociális interakciók előtt/közben.

-Hölgyeim, remélem nem maradtam le túl sok mindenről!

In reply to Angelus (msg # 12):

Angelus, amikor kimenne két lány már dörömböl a fürdőszobaajtón. Deborah és Esther. Hallani, hogy némileg már felittak a garatra.

- Mi az dráága? Talán beszorult oda? - kérdezi az egyikük, amikor Angelus kijön. - Hát, túl sokról nem - vigyorog Esther. - Nemsokára indulunk!

In reply to GM (msg # 13):

-Bevallom őszintén, egy pillanatra lefagytam a szépségük láttán-kezdem összeszedve a lehető legtöbb udvariasságot amit felszedtem magamra eddig, majd hangsúlyt váltok és kicsit pajkosabban hozzáteszem-azonban tartok tőle, hogy a nadrágom kicsit összement az elmúlt időben és alig bírtam felhúzni...

Sajnálkozva tárom szét a kezemet és olyan mélyen nézek (elsősorban Esther) szemébe, amilyen mélyen...nos ez nem is fontos. Ami fontosabb hogy hová megyünk. Körülnézek, a többiek milyen állapotban vannak és a készülődés milyen pontján tartunk. Mielőtt indulunk, feltétlenül szereznem kell valami értéket.