In reply to Konrad von Oderschwank (msg # 914):

Konrad kiront a kétszárnyú ajtón és kiér egy szélesebb sikátorba, egy zsákutcába. Dél felé egy T elágazásban egy másik sikátorba csatlakozik és a T elágazásban szemközt egy rácsos kapu is található, ami valamiféle belső térre vagy kertre nyílik.

Elindulok a sikátori utamra, kiszemelve magamnak a bal oldali irányt. (A térképen jobbra)

GM-ek?

Konrad rohan tovább a sikátorban. Pár pillanat múlva látja, hogy a szűk sikátor egy szélesebbe csatlakozik egy T elágazásban. Mögötte az épületből lángok csapnak ki és Wolfgang dühödt üvöltése hangzik.

Futok tovább, majd néhány másodperc (~0.003-0.004) múlva megindulok északra. Az üvöltésből ítélve remélhetőleg leráztam, de jobb ha lelécelek a tájról.

Konrad kifut a szélesebb sikátorba és már látja, hogy a sikátor egy nagyobb mellékutcába fog kiérkezni, ahol tömeg látható.

Mögötte hallja Wolfgang trappolását.

Kirohanok az utcára a tömeg közé. (Merre van innen a fogadó?)

In reply to Konrad von Oderschwank (msg # 921):

Konrad kirohan a kis mellékutcába. Látszik, hogy itt nagy a tömeg, emberek sürgölődnek-forgolódnak a késő esti ügyleteikben. Árús standokat pakolnak össze, valahol egy csapatnyi, jól öltözött elf vesz körbe egy férfit és beszélgetnek vele, másutt a városőrök vesznek fel éppen egy jegyzőkönyvet egy nagyon panaszkodókedvű árúsól. Az utca közepén egy szénahordó szekeret húzó munkáslegény próbál udvarolni éppen egy ablakban könyöklő termetes menyecskének, az egyik ház mentén meg egy öreg egylet szídja a mai fiatalokat. Az senkinek nem tűnik fel, hogy a kis sikátorban ahonnan Konrad kirohant épp egy dombnyi szemét gyullad fel a közelgő Wolfgang dühétől. Konrad még sosem látta ezt az utcát, így fogalma sincs, hogy merre lehet a fogadó.

Sietve, de nem futva elindulok az utcán, lehetőleg úgy, hogy ha Wolfgang ki találna rohanni, akkor ne én legyek az első, akit meglát. Igyekszek minél távolabb kerülni a helyről, és néha hátra is nézek, hogy követ-e valaki.

Konrad sietve indul meg déli irányba az utcán. Próbálja a tömeget és a terepakadályokat használni fedezékként.

Mikor először hátranéz nem lát semmit.
Mikor másodszor hátrapillant észreveszi, hogy Wolfgang a sikátor szájánál áll éppen beszélget egy emberrel, aki Konrad irányába mutat.
This message was last edited by the GM at 11:40, Thu 27 Sept 2012.

Ideje felhúzni a nyúlbeastmancipőt, megszaporázom a lépteimet, és próbálok valami olyan épületet keresni, ahol lehetőleg tömeg van, hogy nehezebben vegyen észre ez a megátalkodott mágiahasználó.

Konrad sietősen végighalad a mellékutcán és folyamatosan érzi a nyakába lihegő Wolfgangot... végül eléri a mellékutca végét, amely egy nagyobb utcába torkollik. A nagyobb utcán azonban ritkásabb a tömeg és még nehézkesebb volna elbújni, viszont ott sem maradhat Konrad ahol van, mert Wolfgang pillanatokon belül utolérheti és megláthatja...

...mit fog tenni?

Fogalmam sincs mit fog tenni, de beugrok egy sikátorba, és próbálom elhessegetni magamtól azt az érzést, hogy ennek van valami nyomkövetője rajtam...
This message was last edited by the player at 11:19, Tue 02 Oct 2012.

In reply to Konrad von Oderschwank (msg # 927):

Nincs sikátor a közelben.

Akkor mik vannak?

In reply to Konrad von Oderschwank (msg # 929):

Egy mellékutca nyílik rá egy nagyobb utcára, ahogy leírtam. Körben itt-ott szénatartó szekerek állnak, egy-két bezárt vagy éppen záró bódé, a sarkon jó néhány láda egymásra pakolva, kapualjak, egy-két kisebb csoport beszélgető ember.

Megpróbálok elbújni a ládák mögött.

Konrad elbújik a ládák mögött, ahonnan aggódva pillantgat ki. Látja, hogy Wolfgang Scheunacht megjelenik, dühödten néz körbe, majd elsiet egy irányba. Konrad a biztonság kedvéért még egy ideig rejtve marad, majd mikor megbizonyosodik arról, hogy a varázsló nem tűnik fel újra, előbújik.

Ekkor megjelenik egy hatalmas kardot viselő idegen, aki egyenest Konradra néz.

Hirtelen megtorpanok ahogy a nagy kardot viselő embert észreveszem, ahogy rám néz. Rögtön ki is csúszik a számon az első gondolat, ami eszembe jut: - Ő volt az! - mutatok a távozó varázsló irányába.

Pferdit vezetve bandukolok Altdorf utcáin. Igazából fogalmam sincs, hogy hol vagyok, arról meg pláne nincs fogalmam, hogyan tudnék megtalálni pár embert ebben az emberi szalmakazalban. Egyszerűen őrjítő.
Érdekes, hogy a csatamezőn képes voltam higgadt maradni, itt meg, ahol elvileg béke van - béke, micsoda baromság! fegyverszünet! - ott meg megesz az ideg.
- Látod Pferdi! Ilyen egy gazdád van. Példát vehetnék rólad.
Megpaskolom a kicsit bugyuta, de hűséges igásló nyakát, elég erősen, hogy ne érezze viszketésnek, és kapjon oda a fogával, de nem túl erősen, hogy fájjon neki.

Mikor befordulok egy eddig még meg nem látogatott utcára, valaki felkiált mögöttem. Nem tudom egy pillanatra hova tenni az illetőt, de agyam lassan forgó malomkerekei megőrlik az információkat, és a felismerés halovány gyertyafényként pislákol fejemben. Elmsolyodom. Sigmarnak hála Konradot már meg is találtam!
- Gyere Pferdi. Bemutatlak egy igazi nemesnek.
Mormogom magam elé, nehogy a férfi meghallja, majd a lovam társaságában elindulok felé. Természetesen nem kezdek el kiabálni, majd beszélek vele, ha már normál hangerővel megtehetem.
Ha elém jön, vagy megvárja míg odaérek megszólítom.
- Hála Sigmarnak! Maga csak Konrad von Oderschwank lehet! Már hetek óta keresem.
Hagyom, hogy szóhoz jusson.

Felnevetek; - Felix Artemonnak hívnak! - bököm ki az első nevet, ami eszembe jut. Persze, már csak az kéne, hogy az egyik őrült a másik után megint megtámadjon. Ugyanakkor belém hasít a gondolat, hogy mi a [place durva káromkodás here]*-t csinálnak városőrök, hogy a káosz összes fattya ilyen egyszerűen besétál a Birodalom szívébe.

*:(csak saját felelősségre!)

---

Spoiler text: (Highlight or hover over the text to view)
telibehugyozott zergebasszott isten kókuszreszelékbe mártott kócos faszát cirkuszian szopó gecinyelő slyvaniai-kislevi keverék kurva anyjának lóherén baszott picsájába tolt faszfejű gecirágó szarhányadék geci

---

(Bocs, lemaradt a színezés)
This message was last edited by the player at 13:46, Fri 05 Oct 2012.

Na fasza. Egy okostojás.
Tőlem telhető legnagyobb kedvességgel elmosolyodom. Így mosolyoghat a medve a nyúlra. Persze nem akarom megtámadni, de hát nem vagyok egy mívelt szép legény, szóval tőlem ennyi telik.
- Aha. Szólíthatom így is. De nézze mán jóuram, átszeltem Ostlandot, Middleheimtől a vad erdőket és fasz...bocs, frász tudja hány mocsarat, szóval ne hülyüljön velem. Kérem.
Türelmem is véges, de megtanultam azt is, hogy egy dühös orknál sokkal veszélyesebb néha, egy sértett büszkeségű nemes. Szemtől szemben lévő ellenséggel felvehetem a harcot, de ha a hátam mögül érkezik a tőr, akkor nekem lőttek.

Kicsit belevihogok a saját képembe (azért láthatóan), majd visszakérdezek - Én hülyülni? Miből gondolja? - mondom saját magamon nevetve, szinte már feladva a reményt, hogy hírnevem hiánya elrejthetne a kívéáncsi szemek elől. Végre gyömölcsözni kezd a sok-sok ideje tartó munkásságom! Ugyanakkor kicsit visszafogottan örülök magamnak, lévén megint megtaláltak - egy  nap alatt már másodkára!

(Valami ragály miatt megint kimaradtak a színek)
This message was last edited by the player at 14:06, Fri 05 Oct 2012.

In reply to Konrad von Oderschwank (msg # 937):

Körülnézek, de csak azért, mert várhatóan hamarosan felbukkan valaki, akinek feltűnik, hogy egy lovat kísérő ember társalog egy vihogó férfival. Most nincs idegem bámészkodó, és hülyeségekkel traktáló hülyékhez.
- Katonaszimat.
Közlöm vele szárazon. Úgy tűnik bizalmatlan ez a férfi. Kezdem úgy érezni, hogy tévedtem, és összekevertem valakivel. De hát annyira hasonlít, hogy nincs helye tévedésnek. Csak ő lehet Konrad.
- De legalább jól szórakozik, ez is valami.
Közlöm még szárazabban, mint ennek előtte.

(A harmadik összefüggéstelen mondat után illik közölni, hogy túl sokat ittam :D Ez esetben a színezésre vonatkozik)

Ritkán ismernek fel ilyen időkben az utcákon (ezután a szó után nem merek felelősséget vállalni  a helyesírási hibák után), főleg így este. - közlöm a lovas idegennel. Szemmel láthatóan ő megint engem keres, így teljesen felesleges lenne "megint" tettetni a hülyét, csak megint hülyének néznének, teljesenen ok nélkül (haha :D ).
This message was last edited by the player at 14:05, Sat 06 Oct 2012.