Altdorf - Kereskedőnegyed, Maximilian Saer városi háza ----> Konrad

Altdorf szűkös utcáit a kocsis Konraddal az Északi kapun keresztül hagyja el, majd az Altdorfból észak felé vezető széles úton zötykölődnek egy ideig, végül letérnek az egyik mellékúton. Az utazás felemészt több mint fél órát és végül a kocsis 1 ezüstöt kér a fáradalmaiért.

Konrad az Altdorf körüli földeken elterülő birtokhoz érkezett. A birtok udvara szépen gondozott és karban tartott. Egy magas fal veszi körül, amelyen egy magas, kovácsoltvas kaput lát a nemes ifjú. Ez elött két őr posztol.
This message was last edited by the GM at 09:13, Fri 24 June 2011.

Odamegyek az őrökhöz. - Frau Baernnel szeretnék beszélni. - mondom nekik.
This message was last edited by the player at 13:52, Tue 28 June 2011.

- Be van jelentve? - kérdez vissza az őr.

Nem, nem vagyok bejelentve. Lord Frederick ajánlójával jöttem. - vetem oda pökhendin az őrnek.

- Van ajánlólevele? - nyújtja ki feléd a kezét az őr.

Előveszem a leveleket, és a Baernhez címzettet átadom az őrnek.

Az őr átveszi a levelet, majd besiet a birtokon elhelyezkedő kastélynak is beillő kúriába.

Konrad jó negyed órát várakozik, mire az őr visszatér.

- Kérem kövessen! - nyitják ki a kaput. - A Milédi hajlandó fogadni önt! - azzal elkezdi átvezetni Konradot a birtokon.

Épp ideje volt... - morgom az őrnek.

Az őr átvezeti Konradot a hatalmas birtokon, majd be a kúriába. Ott antik légkörű folyosókon jutnak el egy váróteremig, ahol barna lambéria, bíbor szőnyeg és kanapé várja a vendégeket, egy díszes asztalon, porcelánbabák és vázák, a fal mentén pedig egy öreg óra áll.
- Kérem itt várjon! - lép ki az őr. - Rögtön szólítjuk! - majd becsukja a magas, kétszárnyú ajtót.

Konrad társa csak az öreg óra kattogása marad.

Micsoda vendégszeretet... - fortyogok magamban. Majd az órához fordulok, hogy megnézzem, mennyi az idő (ismerem amúgy az órát?)

Fél három lesz öt perc múlva.

Óóó, lassan ideje lenne "ebédelni"...

Jó negyed óra telik el eseménytelenül a váróteremben, mikor nyílik az ajtó és egy libériás komornyik jelenik meg.
- Üdvözlöm Herr - mondja. - Kérem kövessen, a milédi már várja!

Sóhajtok egyet, és követem a komornyikot. Mikor beérek, térdre ereszkedek, és kezet csókolok neki. Frau Baern.

A Milédi egy fogadóteremben várja Konradot. Itt gyönyörű intarziás bútorok helyezkednek el, asztalokon virágcsokrok tündökölnek, körbe a falakon tükrök és festmények.

Elizabeth Baern némileg idősebb nemeshölgy. Öltözködésében, szokásában, hajviseletében vaskalapos, régi erkölcsökhöz ragaszkodó, szigorú asszony képét láttatja.


Ahogy Konrad kezetcsókol neki ő pukedlizik egyet.
- Ohh egy igazi úriember - mondja némileg színtelen hangon. - A nevem Elizabeth Baern, bár ezt nyilván már tudja Herr von Oderschwank. Minek köszönhetem megtisztelő látogatását?
This message was last edited by the player at 07:46, Tue 12 July 2011.

Sajnálatos módon a káosz elleni harc hozott ide. Már Altdorf városába is beférkőzött, és ezért szeretném a milédi segítségét kérni.

Egy szolgáló teát hoz be. Elizabeth elvesz egy csészét, tölt magának, cukrot rakd bele, majd nagy gonddal kevergetni kezdi. A szolgáló Konradnak is kínálja a csészét.

- A Káosz elleni harc! - pillant fel a csészéből. - Ez nagyon érdekes Herr von Oderschwank. Tudja jómagam is a Káosz ellen harcoltam fénykoromban!

Elveszem a csészét a szolgálótól, és Baern példáját látva én is magamnak töltök. - Maga Lord Frederick is melegen ajánlotta az Ön segítségét. - belekortyolok a teába - Remélem nem okoz gondot, ha a következő generáció Öntől kér segítséget. - elveszek én is egy cukrot a teához, és elkeverem.

Elizabeth lerakja a csészét és érdeklődve néz a nemesre.
- Hallgatom...

Tudomásomra jutott, hogy Altdorfban található egy ereklye, ami egy nagyon erős démoné. - belekortyolok a teába, majd veszek még egy cukrot - Sajnos nem tudjuk, hogy hol van ez az ereklye, és azt sem, hogy miképpen tudjuk elpusztítani. Bármilyen segítség jól jönne.

Elizabeth miközben a teáját kortyolgatja elmereng a falakat fedő festmények bámulásában.
- Keresse fel Pörölyököl Gottrit, ő remek boszorkányvadász... - int Konrad felé, szinte félvállról.

Úgy hallottam, magában se kell csalódni. Lord Frederick szerint elég nagy tapasztalata van az ilyen dolgokban. Ha semmi nem lenne, meg se említette volna magát...

Baern Konradra pillant, de a nemesifjú nem tudja megítélni, hogy a szigorú vonású nő szemeiben dühöt vagy szimpla kiváncsiságot lát.
- Mit mondott rólam Frederick? - hangja is ugyanilyen kettősséget tükröz.

Elmondta, hogy a Milédi is harcolt a káosz ellen, és így tapasztalataival nagy segítséget nyújthat nekünk. - mondom óvatosan.

- Ó igen... igen! - élénkül fel a nő, talán a teától. - Valóban komoly csapást mértem a múltban a Káoszra és akik tisztán képesek látni, azok fel is fogják ennek a jelentőségteljességét. Úgy mint Lord Frederick vagy Gottri.

Számíthatunk a segítségére a tőr hollétére, vagy elpusztítására nézve? - nézek rá epekedve. Ha már ennyi időmet elrabolta...

- Nos nézze. A Fény Iskolája rendelkezik valószínüleg a káosz varázstárgyak legnagyobb raktárával, többek között az is köztük van, amelyet elvettem az általam megsemmisített szektától. A varázslók véleményei megoszlanak aszerint, hogy a varázstárgyakat meg kellene semmisíteni vagy megtartani és a káosz ellen használni. Mindenesetre, a tárgyak óvóhelyére csak a Varázsló Lordok léphetnek be.

Igen, ez már sokat segíthet. Ők tudnak az elpusztításáról is?

- Fogalmam sincs, jómagam nemvagyok varázsló... de mint mondtam, nyilván jó néhány ilyen tárgy elpusztításával tisztában vannak. Mindenesetre vigyázzon, nem minden fényvarázsló megbízható...

Köszönöm a segítségét. Ha esetleg lenne bármi más, ami eszébe jutna, a Lángoló Asztal fogadóban elér minket. - felállok, és készülök a távozásra.

- Oh remélem nem feltételezi, hogy én ilyen helyekre rakom be a lábamat... - mondja a nő, miközben csenget a komornyiknak.

Egy levél is elég lesz. - mosolygok rá. Visszamegyek a fogadóba.

A kocsis újabb zötykölődés keretében visszaviszi Konradot a városba...

Konrad ----> Altdorf - Kereskedőnegyed, A Lángoló Asztal Fogadó