Nem ellenkezik.

Fergenthilt, Trubaldot és Cavindelt vonszolják kifelé a Kakasveremből, akárcsak a tiltakozó Solveiget. Végül kiérve az éjszakába mindannyiukat kicsűrik az épületből.
- MEG NE LÁSSUNK TITEKET ITT TÖBBET! - vetik nekik a kidobók, mielött becsapnák az ajtót.

Solveiget kicsit korábban vitték is dobták ki, így ahogy a három férfi a földön landol, ő már felpattant és rohanni kezd el az utcán. Egy jó 7 yard előnye van.

Frederick figyeli a "mérkőzést" miközben válaszol Konradnak.
- Azt az élet varázslót próbálták már? - mondja. - És a boszorkányvadászok sem tudtak semmit mondani?

Picsába, futok utána!

Kimegyek a helyről és megyek a többiek után, a tempót kocogásra váltom.

Ahogy tud felpattan, és el kezd rohanni a nő után

büdös kurva! Felpattanok amennyire tudok és rohanok a nő után a többiekkel.

Trubald, Cavindel, Fergenthil ----> Altdorf - Folyóköz, Dreskack negyed sikátorai

Gim kocog keresztül a helyen. Jócskán lemaradásban van a többiekhez képest. A kakasviadal folyik tovább, az élet zubog a Veremben.

Amint a kidobók kitessékelik a nőt és üldözőit, én felállok az asztaltól, és egyszerűen kisétálok az épület elé. Kiérve igyekszem legalább az irányt bemérni merre futhattak a többiek. Ha sikerült, hangok alapján vagy akár még épp látva őket megtudni merre indultak, sietős léptekkel, de nem futva utánuk indulok.

Zena is elkezd átvágni az egész termen.

Zena és Gim tovább közeledik a kijárat felé. Konrad és Frederick kakasa pedig megnyeri az első viadalt. Frederick újjong, Konrad pedig megkétszerezte a pénzét.

Csodálatos! - vigyorodok el - Épp ideje volt! - majd visszatérek az előző témához - Milyen Élet varázslóval? A boszorkányvadászokkal nem beszéltünk róla, ami azt illeti, ha a varázslók nem tudnak vele mit kezdeni, akkor ők sem. Azt hiszem, ideje növelni a tétet. Milyen szorzó várható a következő viadalra?

Nagy megkönnyebbüléssel veszem tudomásul, hogy a többiek nem provokáltak verekedést a kidobókkal hanem hagyták, hogy kivigyék őket így nem volt szükség a segítségünkre. Amikor mindannyian eltűnnek a falak takarásában Siegfriedhez szólok: -Utánuk kellene mennünk és szólni a nemesnek, hogy egyedül marad. - mondom neki, miközben hol az ajtó felé pillantgatok hol pedig Konradot keresem tekintetemmel.

Csak nézek társaink után, éppen vállamat készülök megvonni mikor a bárd szava késztet megállásra. -Utánuk? Nem akarlak megsérteni barátom, de nem lenne nagyobb értelme, szar bőrben vagyunk és le is vagyunk maradva... Maradjunk itt... Vagy inkább nézzünk fehérnépek után, valamivel le kell zárni ezt a csodás napot, kár lenne erőszakkal, vagy oktalan loholással... Na mi legyen? Tudod engem melyik választás csábít jobban. -Kacsintok a dalnokra.

Rohanok az után a kurva után és mérgelődök magamban, még mindig nem jutottam döntésre, hogy mi legyen a hegyesfülűvel!

Amikor Siegfried befejezte a mondandóját csak a fejemet csóválva pillantok rá: -Nem hinném, hogy csurom véresen túl sok kacér asszony ragadna ránk barátom. - mondom, miközben végigpillantok magamon és a társamon is. Habár a gyógyítót nem zavarta a dolog - amely csak természetes - de ettől függetlenül az utcán is jópáran megnéztek minket, amiért csurom véresek vagyunk, arról nem is beszélve, hogy a városőrség figyelmét is könnyen felkelheti. Nem is értem, hogy innen miért is nem dobtak ki, de ahogy nézem ezeket az embereket akik itt vannak körülöttünk megszokták már, hogy különféle rétegek különféle tagjai jelennek meg, s talán a kidobóknak fel sem tűnt, hogy néhányunk csurom vér.

-Hát akkor majd a vad asszonyok ugranak majd a ránk a megveszve a vér szagától... - Jegyzem meg komolytalanul, ravaszkásan mosolyogva. -Persze meg is mosakodhatnánk előtte... -Végig nézek magamon, mintha nem lennék egészen meggyőződve ennek szükségességéről. -Lehet nem is ártana túl sokat... Na, mindegy, mi legyen akkor?

- Én említettem - válaszol Frederick. - Guillaume Deschampsnak hívják. Breton. Ne legyen ilyen elhamarkodott Konrad, attól, hogy valaki nem ismeri a megoldás kulcsát, az nem jelenti azt, hogy valaki más sem ismeri. Altdorfban nem mindenki szereti megosztani a másikkal értékes tudását. A következőre? Ööö... egy a háromhoz.

Gim és Zéna kimegy a Kakasveremből.

Gim, Zena ----> Altdorf - Folyóköz, Dreskack negyed sikátorai
This message was last edited by the GM at 07:51, Tue 08 May 2012.

Hát, lehet hogy itt nem kéne kockáztatni... - felrakok 10 ezüstöt az esélyesebbik madárra - Hol találhatom meg ezt a Deschampsot?

In reply to Konrad von Oderschwank (msg #261):

- Amennyit én tudok róla, nem igen hagyja el az Élet Iskoláját - mondja Frederick, majd miután megtette ő is a tétjeit, szurkolni kezd a kakasnak. - Hajrá! Hajráá!

-A mosakodás mellett kitartom, annak semmi hátránya nem lehet. Hacsak nem az, hogy a rászáradt vér lemosása után ismét felszakadnak a sebek. - mondom teljesen komolyan szánva és a felszakadt seb szóról azonnal eszembe is jutnak azok az öltések amelyeket ma csinált az a fickó. Szinte biztos vagyok benne, hogy egytől egyig mind felszakadt így hangulat sincs megnézni mivel tudom a választ és egyáltalán nem örülök neki. Főleg így, hogy minden pénzemet elköltöttem azokra az órákra, s most kénytelen leszek az utcáról összezenélni egy keveset, azonban ahhoz rendbe kell szednem magamat s ehhez megint csak pénzre van szükség... Sóhajtok egyet a gondolatmenet végén amikor belátom, hogy kénytelen leszek valakitől a csapatban kölcsönkérni, de el is hessegetem a gondolatot mivel ráér még ennyire előrelátónak lenni. Inkább válaszolok a férfinek: -Azt hiszem ez a hely erre nem lesz alkalmas. Sem pedig a lóitató az utcákon. - mondom -Vissza a fogadóba?

-Hát a fogadásról már lekéstem... pedig éreztem hogy bizsereg a zsebem, no' de sebaj majd legközelebb. Menjünk vissza a fogadóba, ott jó helyünk lesz, legalább kialusszuk magunkat, meg a sebeinket. A puha ölű lányok meg várnak még egy napot, a férfi ember meg úgyis csak egyre szépül a napok elteltével. Nem igaz barátom? -Nevetek halkan, majd tekintetemmel a nemest keresem.

Az is valami. Bár gondolom ma már késő lenne megkeresni.

In reply to Konrad von Oderschwank (msg #265):

- Mármint, mihez lenne késő? - értetlenkedik Frederick.

-Ezt már elődeink is tudták. - mondom erőltetett mosollyal az arcomon miközben félig visszapillantok Siegfriedre a nemes kereséséből. Tekintetemmel már megtaláltam és ha Siegfried nem lelné akkor felé fejemmel abba az irányba biccentek. -Vele mi legyen? - kérdezem. -Szóljunk neki, hogy elmegyünk? - pillanatra az is megfordul a fejemben, hogy talán tanácsosabb lenne megvárni a nemest. Egyrészt mert könnyebben tud kocsit intézni vissza a fogadóba - habár pontosan nem tudom, milyen messze vagyunk a fogadótól - másrészt pedig nehogy véletlenül megtámadják, ismét.

Elégedetten bólintok, mikor én is megtalálom a nemest a tömegben, majd a bárdra nézek. -Szóljunk neki mindenképpen, ne maradjon itt egyedül. Ha véletlen nyert volna, még prédává válhat... Mellesleg hátha megtudott valamit az ügyetek... apropó ügyünkről.