In reply to Wolfgang Matzger (msg # 32):

- Nos, ami azt illeti én nagyon szívesen az ügyük mellé állok, akár személyesen is! - húzza ki magát büszkén a férfi.

In reply to Johan Schmidt (msg # 33):

- Igazi megtiszteltetés lenne egy valódi nemes oldalán harcolni.
Elmosolyodom.
- Már csak a komornyikján kell átverekednünk magunkat, meglehetősen komolyan veszi az Ön védelmének a feladatát.

In reply to Wolfgang Matzger (msg # 34):

- Oh... öhm, indulunk is? - kezd kapkodni a férfi. - Elnézésüket kérem, csak engedjék meg, hogy átöltözzek az útra!

Pár perc múlva Schmidt csizmába, kabátba bújva, oldalán vívótőrrel és hárítótörrel jelenik meg.
- Készen állok uraim! Örülök, hogy önökkel tarthatok az Altdorfi Eset megelőzése végett!

In reply to Johan Schmidt (msg # 36):

- A megtiszteltetés a miénk Herr Schmidt.
Hajolok meg előtte. A mozdulatot befejezve társaimra sandítok, mert meglep, hogy még nem tették szóvá, hogy a nemes úr ilyen - gyanúsan - segítőkész.

Mikor az ifjú nemes kilép a szobából odalépek Trubald mellé és halkan beszélek hozzá. Persze csak annyira halkan, hogy ő ne halhassa meg, de a bent lévő társaink még igen ha elég közel lépnek: -Mit mondasz? Frederick szólt, hogy igencsak vállalkozó szellemű de nem hinném, hogy valóban kultistafészkekbe akarna kerülni. Ellenben ha valóban annyi embert ismer meglátogathatok vele párat. - mondom, utalva arra, hogy nem feltétlen kell a csapat nagyobbik részével haladnia, már csak azért is mert Gim valószínűleg nem tűrné el - csak úgy mint ahogy Trubald sem sokáig.

In reply to Fleron Merrilin (msg # 38):

- Én szívesen elkísérem. Katona vagyok, nem okoz gondot számomra a beszédük hallgatása. Megszoktam már.
Ajánlkozom áldozati báránynak.

Fleron Merrilin:

Mikor az ifjú nemes kilép a szobából odalépek Trubald mellé és halkan beszélek hozzá. Persze csak annyira halkan, hogy ő ne halhassa meg, de a bent lévő társaink még igen ha elég közel lépnek:

xDD

- Amíg nincs jobb dolgunk, mi is mehetünk. Ami a Schmidtet illeti, szerintem csak naiv és romantikusan látja a "kalandozásunkat", és ez még akár bajba is sodorhat minket. Jó lesz vigyázni vele, miket mond másoknak, mit csinál, mibe rohanna bele... - súgok vissza.
This message was last edited by the player at 14:15, Wed 14 Nov 2012.

-Ha már ezt a Baernes történetet is elhitte, akkor nincs mit ragozni rajta. - teszem hozzá még halkan. -De az első nyúlkálós kislány vagy levéldémon után talán benő a feje lágya aztán elmondhatja mindenkinek, milyen kitartóak is a ,,Middenheimi Eset'' veteránjai. - mondom még de mivel már lassan várható az érkezte nem folytatom. Valamelyest osztom a kétségeit Trubaldnak de egy kevés kockázatot mindenhol vállalunk, s ha már ilyen határozottan ide akart jönni mindenki, akkor nosza rajta, tegyük próbára.

ő = Schmidt :D
This message was last edited by the player at 14:23, Wed 14 Nov 2012.

Az Altdorfi Eset. Milyen finomkodó nevet ötlöttünk arra, hogy hajszálon múlik csak, hogy egy démon elpusztítsa talán az egész világunkat. Mosollyal az arcomon pillantok végig a nemes ifjún. Nem ez a benyalós mosoly inkább ilyen semleges, mivel képtelen vagyok megállni a mosolygást azon, hogy mennyire valami romantikus kalandozós történetből előpattantnak látszik Schmidt mint amilyet a finomkodó fehérnépek szeretnek hallani történeteimből. Talán még nevetnék is egyet ha nem akarnám türtőztetni magamat. A kérdést, hogy az édesapja jóvá hagyja-e a távozását - hiszen a földszinti tárgyalót nem hagyta - nem teszem fel, csak remélem, hogy ebből a helyzetből legalább nem úgy jövünk ki mint a gonoszak akik őrületet keltő dologba rángatták bele a regényhőst. -Lassan valóban itt lesz az ideje az indulásnak. - mondom, miközben Trubaldra vetek egy egyértelmű pillantást. De hova? Ismét a nemesnek, hogy ennyire ne látszódjunk ötlettelennek: -Lady Baernen kívül mást is ismer aki nagy tudományában áll a démonoknak és a káoszimádó szektáknak? - annak ellenére, hogy a helyzetet nevetségesnek találom, már csak ezt a nőt is ilyen szavakkal illetni komédiába illő, teljesen komolyan teszem fel a kérdést. Tartok tőle, ha másnak kéne még elnevetné magát.

In reply to Fleron Merrilin (msg # 43):

- Leginkább a megsemmisítésüket preferáljuk, ezért ilyen irányultságú szakértelemmel rendelkező embereket keresünk. Herr Schmidt.

In reply to Wolfgang Matzger (msg # 44):

- Nos nyilván varázslók segíthetnek önöknek. Ismerek egy hölgyet, a neve Gabrielle Marsner. Ő egy Ametiszt varázsló és nemrégiben még kalandor volt. Soha nem engedte meg, hogy velük tartsak, még most sem, hogy a régi csapata feloszlott. Az elf visszatért Ultuhanba, a harcos pedig úgy döntött, hogy a hegyekben segít a törpéknek zöldbőrűek ellen harcolni.
A hölgy szereti azt hinni, hogy széles körben ismert hírnévvel rendelkezik, mint egy hatalmas és misztikus varázslónő. Ha említik neki, hogy ezt hallották, biztosan jó kedvvel fogadja majd a kérdéseiket. Habár mindez igaz, de a hírneve még nem terjedt el. - mondja elgondolkodóan a fiatal férfi.
This message was last edited by the player at 13:44, Sun 18 Nov 2012.

-Nos, azt hiszem nem lesz nehéz megtalálni vele a közös hangnemet. - mondom, majd a többiekre nézek. -Mindannyian megkeressük a hölgyet vagy kutassunk több szálon?

- Hogy micsoda?! Egy Ametiszt varázsló? Sigmarra, azok a holtak és a Halál hírnökei! Az istenek legyenek kegyesek hozzánk!
Sigmar óvó jelét vetem a mellkasomra.
- Óva intenék mindenkit attól, hogy magára haragítsa! Herr Wolfgang tűzgolyói félelmetesek lehetnek, de ez semmi ahhoz a rettenethez képest, amit egy Ametiszt varázsló dühében ránk szabadíthat.
This message was last edited by the player at 07:22, Mon 19 Nov 2012.

Közben a csapat lesétál a házból, ki az utcára, vissza Gimhez.
A csapathoz újonnan csatlakozott Johann érdeklődve nézegeti a trollölőt, mint valami érdekes műtárgyat.

Wolfgang reakciója mulattat egy csöppet, de nem teszem szóvá. Még csak egy másodperce van a csapattal, majd meglátja...

Várom a többiek reakcióját. Semmi.
Most várom, hogy elinduljunk. Szintén semmi.

Viszont addig nem megyek egy lépést sem, míg nem kapom vissza az összes fegyverem.
This message was last edited by the player at 11:33, Mon 19 Nov 2012.

- Menjünk.
A kijáratnál visszaudvariatlankodom a fegyverzetemet.

A komornyik természetesen mindenkinek mindent visszaad.

-Mit hallottad a megajánlója szerint készségesen segít nekünk amennyiben mi is készségesek vagyunk tehetségének elismerése terén. Illetve nem gondolom, hogy a middenheimi esettől vagy a remélhetőleg be nem következő altdorfi esettől sokkal félelmetesebb lehetne a hölgy. - magyarázom nyugodt hangnemben, mintha mi sem lenne természetesebb ezeknél a dolgoknál. Odakint én is visszakérem a fegyvereimet: -Látja, igazán kár volt ez az óvatosság! - mondom, s magamban elképzelem mennyire bosszanthatja magát most a komornyik amiért a fiú egy fél tucat vad idegen fegyveres férfival távozik. Valóban mint egy romantikus kalandregény. Én is készen állok az indulásra. -Nos, akkor keressük fel a hölgyet. - bólintok közben Trubaldnak.

In reply to Fleron Merrilin (msg # 53):

- Az egyetlen hely, ahol tudom, hogy megtalálhatjuk Fraulein Marsnert, az a Halál Iskolájának épülete a temetőben - mondja Schmidt.

Még egy nemes ficsur... Gyűlölöm ezt a várost... Remélem ennek nem csak a szája nagy.... Merre tovább?

In reply to Johan Schmidt (msg # 54):

- A temetőben? Végre egy nyugodt hely. Induljunk.
Aki ismeri a hátteremet, tudja, hogy ezzel most nem ironizáltam, hanem komolyan is gondolom, bár nehéz megállapítani.

Herr Schmidtnek le kell vitatkoznia egy sort a komornyikkal, de végülis egy egyszerűbb hintót sikerül elhoznia a ház istállójából. Ezzel indul meg a csapat messze, Altdorf északi féltekére.

Gim, Garret, Trubald, Fleron, Wolfgang, Siegfried ----> Altdorf - Reikhoch Bezirk, Ametisz iskola