In reply to Gabrielle Marsner (msg # 73):

- Az lehet. De nélkülünk nem tudja megoldani, lévén a feladatának értelmét jelentő gonosz ereklye nálunk van.
Emellett, ön messze földön híres varázsló, és nincs a közelben senki, ha mégis, hát ritka, mint a fehér holló, ki oly mestere lenne a holtakkal való társalgásnak, mint kegyed, de itt nem holtakról van szó. Hanem az általunk csak Káosznak hívott fertőről. Démonokról. Itt csapatmunkára lesz szükség, különben külön-külön bukunk el, és ez tény.
Megköszörülöm a torkom.
- És mielőtt kritizálásnak venné, szeretném közölni, hogy a szakértelmét nem érheti, csakis pozitív kritika, de a hozzáállása aggasztó, és hasonlít ahhoz a gőghöz, mely már oly sok ember, vagy birodalom bukását okozta.

- Tisztázzuk tehát - köszörüli meg a torkát Gabrielle. - Önök tulajdonképpen az én segítségemet kérik, akárhogy is csűrik csavarják a mondanivalójukat.

In reply to Gabrielle Marsner (msg # 75):

- Tisztázzuk. Nem. A belátását kérjük ahhoz, hogy ezt egyedül nem tudja megoldani, hiába ismerik a nevét Birodalom szerte.

-Ha nincs más, akkor távozhatnak - mondja ridegen a nő.

In reply to Gabrielle Marsner (msg # 77):

- Távozom is, ha megtisztel azzal, hogy kienged. Ha meggondolta magát, akkor pedig a Lángoló Asztal nevű fogadóban keressen minket. Számítunk Önre. Én számítok Önre.
Fejezem be, és elindulok. Akár komornyik, akár csontváz, akár egy szellem kísér ki, engedem neki, ha a többiek nem tesznek így, megvárom őket az Ametiszt iskola bejáratánál.
This message was last edited by the player at 12:56, Fri 30 Nov 2012.

- Öhm... ezek a fiúk ugye nem igen mozognak értelmiségi körökben? - bök Trubald és Wolfgang felé Schmidt, miközben Fleronhoz hajol suttogva.

In reply to Johan Schmidt (msg # 79):

Schmidt megjegyzésére csak magamban morgolódom.
Lehet, hogy értelmiségi körökben nem mozgok, te nyálas kis takonypóc, de én igazi háborúban harcoltam, igazi ellenség ellen, nem egy terepasztalon tologattam a játékkatonáimat, mint Te! Értelmiségi körökből beszél ez a nemes kis takony, amikor ez a nő egy ostoba, beképzelt, gőgös kis kurva, aki nem lát a ragyás orráig sem?
Ilyesféle gondolatokkal távozom.

In reply to Johan Schmidt (msg # 79):

- Megmutathatná, mit jelent az, és szót érthetne a varázslónővel - válaszolok neki egy fintorral a szám szélén. - Csöppet abszurd, hogy nekünk kell kikönyörögni, hogy segíthessünk megmenteni Altdorfot...

In reply to Trubald Altmann (msg # 81):

A "Fleronhoz hajol suttogva" részen melyikőtök mit nem értett? De jó, most az egyszer eltekintek ettől...

- Fogalmam sincs, hogy mit szeretnének Fraulein Marsnertől - mondja Schmidt. - De bármit is, az biztos, hogy nagyon rosszul csinálják.

In reply to Johan Schmidt (msg # 82):

Bevallom, azon átsiklott a szemem.

Ezt az NJK-t meg akkor hagyjuk. Értem én, hogy a csapatnak kell megoldania a problémákat, nem mindentudó NJK-knak, de szvsz ez már annyira valószerűtlen viselkedés a nőtől, ami rombolja a világ belső logikáját, hihetőségét.
VAGY csak olyan bamba személyiség, hogy kár vele fáradni - akárhogy is, rászoptunk. :)
(A 2. bekezdést a játékostársaknak szántam, nem Nagashnak.)
This message was last edited by the player at 13:41, Fri 30 Nov 2012.

In reply to Trubald Altmann (msg # 83):

Az fel sem merült benned, hogy egyszerűen csak bénák vagytok? :)

In reply to GM (msg # 84):

Dehonnem, mindig abból indulok ki.
De el kell ismerned, Gabrielle msg #64-es, #67-es és #71-es megmozdulásai/reakciói nem kifejezetten segítőkészek... vagy normálisak. Hát, ezek a Morr-papok már csak ilyenek, ájszupóz...

In reply to Trubald Altmann (msg # 85):

Az Ametiszt folyosói felé tartok.
Ennyit Scmidt tanácsáról, hogy hízelegjünk neki. Ennek a nőnek olyan mélyen van a feje a saját seggében, hogy ha még egy centivel beljebb tolná, akkor előbukkanna a saját száján. Ostoba ringyó.
This message was last edited by the player at 14:50, Fri 30 Nov 2012.

Wolfgang kinyitja az ajtót amelyen bejöttek és kilép. Nem az a szoba fogadja, amelyen keresztül bejöttek, hanem egy tiszta, rendezett szoba.

Átsiet rajta és kilép a folyosóra. A folyosón emberek nyüzsögnek (bár meglehetősen halkan), lilaköpenyes tanoncok visznek koponyákkal, üvegcsékkel megrakott ezüsttálcákat, szárnyas csontvázlény familiárisok repülnek végig a folyosón, vaskos fóliáns kinyitva, saját lábán sétál végig a folyosón miközben mögötte egy varázsló jön és folyamatosan olvas belőle. A nagykardos teljesen megzavarodik a látványtól, olyan érzése van, mintha a tér körülötte teljesen nem törvényszerű formát öltött volna. Felkavarodik a gyomra és jeges bizsergés fut végig a gerincén. Megszédül, a fülében túlnyomás érződik és egy vékony sípoló hangot hall.

A komornyik az ajtóban áll és riadtan fordul Wolfgang felé, ahogy kilép.
- Maga mit keres itt? - förmed rá.

In reply to GM (msg # 87):

- Ne förmedjél rám te vén korcs! Mit képzelsz magadról? Nem a seggedből rángatsz, hogy merészelsz ilyen hangot megütni velem, he? Mikor viselkedtem én így? Emberi bánásmódot követelek egy szolgától! Fraulein Mersner megkért, hogy távozzak, milyen komornyik vagy Te, hogy ennyit sem tudsz? Engedj ki, mivel úgy tűnik, hogy Fraulein Mersner jobbnak látta, ha az Ametiszt iskola falain kívül várom meg, míg a társaim megbeszélik a további teendőket.
Mivel forog velem a világ, a gyomrom tartalma épp távozni kívánna, valahogy nem tolerálom egy senkiházi kis vén barom fennhéjazását.

Wolfgang azt veszi észre, hogy a folyosón abbamarad a zsibongás, inkább suttogássá halkul. Köpenyes alakok állnak meg a komornyikkal üvöltöző Wolfgang elött, körül és csak bámulnak rá szellemfénnyel táncoló szemgolyóikkal.

A komornyik láthatóan visszavágna Wolfgangnak, de ijedten pillant a megtorpanó varázslókra, majd mélyre hajolva elhátrál Wolfgang közeléből.

In reply to Johan Schmidt (msg # 82):

- Kösz a segítséget - morgok rá.
- Fraulein, arról is tud, hogy meg kell semmisíteni azt a bizonyos tőrt, de nem lehet ám akárhogy? Biztonságos módot kell rá találnunk. Nem tud ilyenről? - Direkt nem mondom, hogy talán már találtunk rá módot, mert az egy elég méretes "talán". - Vagy hogyan másképp tudna segíteni a munkánkban? - kérdezem őszintén, ugyanis lila fingom sincs arról, milyen praktikákat ismernek a varázslópapok és mi hasznosat tudnának felkínálni a számunkra információk mellett.

Sóhajtok egyet a miniatűr drámát végignézve. Függetlenül attól, hogy nekem sem tetszik a nő modora meg az, hogy mennyire hallani akarja, hogy igen, a segítségét kérjük. A fejemet csóválva figyelem ahogy próbálkoznak a többiek úrrá lenni a helyzeten de ez nem megy nekik. A mellettem álló nemes ifjúra csak egy jelentőségteljes pillantást vetek, hogy valóban nem jártasak ilyen helyeken. A fenébe is, még én se nagyon. -Rendben hölgyem, akkor összefoglalom röviden, hogy mit szeretnénk. Mint maga is tudja, ennek a tőrnek a keresésének története van. Azt is tudja, hogy veszélyes. Minden bizonnyal azt is tudja, hogy mi meg tudjuk szerezni de csak akkor, hogyha már biztosak leszünk az elpusztításának módjában. És ehhez kérünk segítséget, lévén egyszerű emberek vagyunk és nem varázslómesterek akiknek hozzáférésük vagy tudásuk van ehhez. Kérem hölgyem, legyen velünk egyenes: tud segíteni nekünk a tőrben lévő démon elpusztításában? Segít nekünk elpusztítani? - Itt az ember gyakran csinál segget a szájából ahhoz, hogy bármit is elérjen.

Odakintről Wolfgang dühödt szavai hallatszanak, majd elfolytott dulakodás hangjai, végül Wolfgang hangja átmegy riadtba és a zajok eltávolodnak...

A nő kicsit felemeli a fejét, mintha végigmérne titeket, alaposan mindannyiótokat (Gimen egy kicsit tovább elidőzik a tekintete).
- Egy igazi varázslómester megsegíti a barátja barátait - mondja titokzatosan a nő. - Márpedig Johan a barátom, önök pedig rendkívül jelentőségteljes ügyben járultak elém. A közelmúltban jómagam fedeztem fel egy rendkívül nagyhatalmú rituálét, amelynek neve: A Szennyezett Hordozó Megtisztítása. Ezt a rituálét, habár rendkívül körülményes és hosszú ideig tart. A rituálé megsemmisít egy Káosz szellemet, amely egy tárgyba költözött. Kizárólag erre alkalmas, semmi hatása nincsen a tárgyon kívüli démonokra, bestiákra és mutánsokra, ugyanígy nincs hatással mágiával megigézett tárgyakra, akármilyen sötét mágia hozta létre azokat, hacsak nem zártak bele egy Káosz szellemet.

-Ezt örömmel halljuk hölgyem! Tehát ha elhozzuk magának a tőrt akkor képes elpusztítani önerőből? Úgy értem, kell-e valaminek a megszerzésében segédkeznünk, további segítőket szerezni... Remélem elnézi a tudatlanságunkat, nem vagyunk varázslómesterek - de még varázslók sem - így a magának evidens dolgok számunkra kétségesek. - mondom érezhető örömmel a hangomba, hogy végre találtunk egy megoldást és a nő is egyre inkább hajlandóságot mutat a segétkezés felé. -Már ha vállalja, hogy végrehajtja a rituálét. - teszem még hozzá óvatosan, hogy ne érződjek túlzottan tolakvónak.

- Öh, talán szerencsésebb volna nem mozgatni azt a tőrt. Magának kéne odajönnie, nem azt idehozni, a biztonság kedvéért - szólok bele. - Meg az a helyzet, hogy a Ragyogó Iskolás Wolfgang Schenuacht már felajánlott egy rituálét, A Fénylő Dicsőség Transzg... figurációját, vagy mit, ami szintúgy arra jó - reméljük -, hogy megsemmisítsen minden jelenlétet egy tárgyban. - Közelebb lépek, tekintetem maga a kétségbeesés-közeli elszántság tükre. - Van egy ötletem, kérem, mondja, hogy lehetséges...: hogy biztosra menjünk, egyszerre kell ráolvasni a tőrre ezt a két rítust!

- A rituáléhoz szükség lesz néhány tárgyra, de ezeket én meg fogom szerezni. Ami problémát jelentheti az a rituálé időtartama - mondja elmélyülten a nő. - Ugyanis a rituálé pontosan egy napig tart, hajnaltól hajnalig. Ez rendkívül megviseli a varázslót, így nyugodt helyre és védelemre van szükség a végrehajtásához. Továbbá olyan helyre, ahol a felkelő nap fénye közvetlenül megvilágítja a tárgyat. A komplikációk elkerülése végett ezt nyílt terepen javallott végrehajtani. A legmegfelelőbbnek a közeli temetőt tudom javasolni, azt mindenki elkerüli, így biztosított a nyugalmunk. Vállalom a rituálét, de megkérem önöket, hogy hozzák ide a tőrt. - majd Trubald felé fordítja csuklyás fejét, amint az felteszi kérdését. - Nem ismerem se Herr Scheunachtot, se az ön által említett rituálét.

- A... temetőben? - hüledezek. Nem vagyok egy taktikai ász, de ez még nekem is meredek. - Valami védhetőbb helyen nem volna jobb, például egy őrtorony vagy bástya tetején? Azt a másik rituálét meg mi sem ismerjük, naná. De elvileg lehetséges egyszerre kettőt is elvégezni egy tárgyon?

In reply to Trubald Altmann (msg # 96):

- Épületekben, tornyokban sokszor nagyon körülményes a tárgy elhelyezése. Falak, mellvédek és hasonlók miatt kétséges, hogy a láthatáron megjelenő nap első sugarai rásütnek-e majd a tárgyra, márpedig a rituálé végrehajtásához ez létfontosságú. Javallott olyan helyen végrehajtani, ami tökéletesen nyílt terep. Nem ismerem a másik rituálét így fogalmam sincs, hogyan és miként hajtható végre, de legtöbbször több ilyen nagyhatalmú rituáléval nem lehet egyszerre manipulálni egy tárgyat. Sokszor beláthatatlan következményei lehetnek: a jobbik eset még az, ha a két rituálé csak kioltja egymás hatását. A roszabbik szkenáriók közt vannak az olyan opciók mint a mágia szeleinek összekeveredése, a síkok közötti instant hasadékok létrejötte és még sorolhatnám.

- Akkor majd egymásra rakunk két asztalt, hogy a tőr magasabban legyen a mellvédfalnál - erősködök. - Nem épületekben meg tornyokban gondoltam, hanem tornyokon, egy bástya fedetlen, sima tetején. Ez még nyíltabb terep, mint egy földszinti temető, mert legalább nem veszik körbe a város magasabb épületei.