Konrad, Wolfgang ----> Palotanegyed, Domplatz kerület, A Berek

A hintó elviszi a két úriembert, keresztül Altdorfon, egészen az északi városrészbe (2 réz fejenként a híddíj + 2 réz fejenként az éjszakai átkelés vámja), a Universität körzetbe, nem messze az északi főúttól, ahol Shallya temploma található.

Némileg távolabb szállnak ki a hintóból, majd odasétálnak. A templom egy fehér márványból készült épület, a bejárati lépcsők fölötti, galambokkal díszített tümpanont faragott oszlopok díszítik. A környéket békesség aurája lengi körül, a templom épületén, illetve a templom körül galambok pihennek, amelyek között egy-egy fehér is feltűnik.

In reply to GM (msg # 1):

Nem csodálom, hogy Altdorf ilyen sok szép épülettel rendelkezik. Kész vagyon átkelni a városon, főleg ha egy nap többször is muszáj megtenni az utat.
Morgolódásom megtartom magamnak. Végül is ha az istenek is úgy akarják egyszer lovag lesz belőlem. Uralkodni kellene az érzéseimen és megtartani a dühömet a csatamezőnek. Persze azt is ésszel, a dühös ember hibázik, aki hibázik az meghal.

Shallya templomát nem nézegetem sokáig. A díszes timpanon számomra csak felesleges giccs. Odalépek az ajtó elé és ha nyitva van szép lassan besétálok, ha nincs és nem is lehet kinyitni, akkor bekopogok és várok türelmesen.

A hídon átkelve kifizetem mindkettőnk híddíját, bár kicsit morgolódva veszem tudomásul, hogy még az éjszakai utazgatásért is képesek további súlyos rézérmékkel megkönnyíteni.

A rövid séta után mélységes ámulattal tölt el a birodalmi építészet eme remeke (bár valószínűleg én kerestem rá egyedül a tümpanon/timpanon jelentésére...), de azért kicsit belül nevetve nézem a galambokat, mint szimbólumokat. Wolfgang társaságában elindulok az ajtóhoz, és bebocsátást kérek.

Levontam a 8 rezet.
This message was last edited by the player at 12:45, Sun 06 Oct 2013.

Shallya templomának kapuja természetesen nyitvaáll, ám odabent már igen kevesen vannak. A templomhajó sötét, vagyis inkább kellemes félhomályba burkolódzik. A falak mellett álló szentek szobrainál, illetve festményeinél gyertyák miriádjai égnek. A padozatokon néhányan ücsörögnek csendben, vagy a szentek elött térdepelve imádkoznak. Mindössze egyetlen papnő látszik, akik egy ilyen imádkozó fején pihenteti a kezét, szemei csukva.

In reply to GM (msg # 4):

Belépéskor egy egyszerű köszöntő szertartással tisztelem meg Shallyát. Ez az ő háza, nem léphetek be úgy, mint ha csak egy söntésbe érkeztem volna. Csak ezt követően indulok a papnő felé.

Illedelmes távolságból várom, hogy befejezze a kézrátételt, de elég határozottan és kitartóan keresem szemeimmel a tekintetét. Ha felém néz, akkor látni fogja, hogy rá várok.

Ha Shallya köszöntése után már nem foglalkozik a hívővel, akkor odasétálok hozzá.

- Üdvözlöm Priesterin. Áldását kérem, és Shallya kegyelmét egy eltévelyedettre. Kérem segítsen.

Meglepőnek tartom, hogy még este is vannak a templomban, de azért mégiscsak tudom, hogy Shallya papjai még feleannyira se nyugosznak, mint akár Sigmar, akár Ulrich hívei. Morré azért igen nyugodtan alusznak, igen sokáig... De mielőtt még összevetném az Istenek szerepét a Káosz ellen, követem Wolfgang példáját az imához, de nem szólok semmit, hagyom hogy elkezdje a beszédét a papnőhöz.

- Szép estét, gyermekeim, Shallya áldása légyen rajtatok - mondja a középkorú, de kellemes vonású, szőke papnő. - Miben lehetek a szükségben lévők szolgálatára?

In reply to GM (msg # 7):

- Köszönöm Priesterin.

Enyhén meghajlok.

- Ami a segítséget illeti...nos nehéz beszélnem róla, lehetne kicsit belsőséegesebb környezetben? Shallya papnői és papjai előtt kérésem nem titok, de nem szeretném ha más is meghallaná. Kérem.

A "kérem"-be annyi szánakozást sürítek amennyi csak tőlem telik. Konrad persze nem segít, csak ha már ezt a papnőt is magamra haragítom.

Mármint nem szeretnénk. De nem mondom ki a gondolataimat, majd egyszer megtanulja ő is, hogy nem lehet csak így levegőnek nézni a hozzám hasonlóan nagy embereket. Hagyom egyelőre, hogy ő koptassa a nyelvét, ilyen finom hölgyekkel úgyse tud kellően szót érteni.