Csendben hallgatom a többiek beszélgetését miközben a falnak támaszkodva kémlelem a járat sötétjét, közeledik-e még esetleg ork - aki meghallva beszélgetésünket nehogy véletlenül riassza az idelent lévők nagy többségét. Haakon tervét meghallgatva nem szólok semmit, viszont amikor Dindy megjegyzi, hogy kinél van a kulcs, hozzáteszem a saját gondolataimat: -Ha a főnöknél van, akkor valószínűleg a csürhéje is követni fogja mikor a hobbitért jön. Az jelentős túlerővel járna. - jegyzem meg, de nem mondok semmit ezen a megállapításon kívül. Amikor Kragmir elsétál mellettem, vállára teszem bekötött kezemet: -Bízd ezt csak rám. Segíts inkább a többieknek kitalálni, hogy szerezhetnénk meg a kulcsot! - aztán vagy vele, vagy nélküle, de elindulok a járatba, hogy szétnézzek. Minden esetre én nem óvatoskodok, kihasználom a terepet és sebesen, halk léptekkel, gyorsan haladva derítek fel.
This message was last edited by the player at 01:54, Thu 07 Apr 2016.

Amíg Barald elvonszolta az útból az általa levágott zöldbőrűt, addig Caedynnához fordulok.
- Szűkös a hely és nem szeretném egyikőtöket sem véletlenül megvágni, ezért ha nem muszáj, akkor kérlek ne a karddal próbálj... - elfordulok Haakon felé is - illetve próbáljatok segíteni. Bízzátok ránk most -hacsak másképp nem hozza a szükség- a közelharcot. - meggyőzőnek szánt mosollyal mértem végig őket.
Barald ezalatt egyszerűen elmozdíthatta a hatalmas, élettel összeegyeztethetetlen vágással ékesített ork hullát a közelemből.
Aztán elhallgattam, hogy a többiek szavaira fél füllel figyelve, félig a folyosó felé is fülelve hallgassam a környezeti zajokat. (03:40, Today: Maraeya rolled 11,11 using 1d12,2d6 with rolls of 11,6,5.  Awareness a folyosó felé húzódva.)
Haakon terve hallatán önkéntelenül is elmosolyodtam a gondolatra, hogy a két láthatóan hullát tüntessük fel még élőként eléggé viccesen hangzott jelen helyzetben.

A járatban tovább lopakodók/osonók után egy darabig még elnézek, igyekszem legalább szemmel követni kezdetben őket, de az izgágaságom nem hagy sokáig tétlenül maradni, így inkabb a vértől mocskos pengére terelem a figyelmemet, hogy veszteg maradjak amíg Caedynna és Kragmir visszaérnek.

Fejemet ingatva hallgatom Haakon okfejtését, s összemosolygok Maraeyaval.
- Az orkok valóban nem éppen lángeszükről híresek, de ha valamit, akkor az erőszakot és halált nagyon jól ismerik. - felelem, miközben a félig levágott fejű és gerinctörött tetemeket rejtő ládák/zsákok felé legyintek - Viszont annyiban jó ötlet, hogy amíg Caedynna és Kragmir felderítenek, elrendezhetjük úgy a dögöket, mintha egymás életét oltották volna ki; ezeknek a vadállatoknak nem kell sok, hogy egymás torkának ugorjanak, könnyen egymás vérét veszik, az teljesen hihető lenne. Töprengve Dindyre és az őt fogva tartó láncra nézek. - Ami pedig a láblevágást illeti... nos, jó hobbitom, szorultságból fizetnél-e szabadságodért és életedért egy lábfejjel? - kérdezem tőle a szakállamat megvakarva - Persze, szívesebben tépném ki a kulcsot egy döglött ork kezéből, de azért három tucattal nem hiszem, hogy érdemes lenne tengely akasztanunk! - teszem hozzá - Persze ha megteszik azt a szívességet, hogy csak párosával jönnek... - jegyzem meg baljós mosollyal, a folyosón eltűnő felderítőink után bámulva. Nagyon szívesen csatlakoznék is hozzájuk, de lehet, hogy a kettő itt többet ér, mint a három, így csupán ismét felveszem az őrhelyemet és feszülten figyelek.
08:41, Today: Barald, a Szikla rolled 9,5 using d12,2d6 with rolls of 9,1,4.  Awareness. (az Orc-lore miatt extra sikert kérek,ha szabad)
This message was last edited by the player at 14:07, Thu 07 Apr 2016.

Barald otletere hogy csak le kene vagni a labat es mar szabad is lenne Dindy elfeheredik es eldol mint egy zsak, lathatoan nem harcra szuletett ha mar ennyitol is rosszul lesz.

Idokozben Kragmir es Caedynna kicsit korbelopakodnak. A folyosok nem tul szelesek es nem is tul magasak, de azert viszonylag akadalytalanul lehet kozlkedni bennuk. Mindenesetre szukseg eseten egy harcos is tudna akar tartani oket, ketto pedig gond nelkul. A kanyargos utakon vegigjarva vegul felfedeznek egy masik raktarat is, itt is hordok vannak ugy tunik a goblinok ide pakoltak a zsakmanyolt alkoholos itaokat. Jopar hordo fekszik mar uresen az oldalan, de meg van boven.


This message was last edited by the GM at 09:48, Sun 16 July 2017.

Ezen kivul felfedezitek a mulatozas forrasat. Egy hatalmas barlangban egy goblin mestermunkanak tuno (azaz szedett vedett, girbe-gorbe osszecsapott amit senki asztalos nem vallalna buszken) hatalmas asztal korul zabal es iszogat egy jo nagy csoport ork es goblin. Nagyon nem szamoljatok meg oket, de ket-harom tucat korul lehetnek. Az asztalfon, a barlang tavoli csucskeben egy tronra emlekezteto csontokbol es kovekbol rakott eputmenyen egy a tobbinel nagyob es koverebb goblin ul. Lathatoan sajat fontossaganak tudataban ad neha beszedet a tobbieknek kiemelve a sajat fontossagat bennuk mikozben egy kulccsal jatszik amit mikor megun visszarak a zsebebe. A tobbi goblin es ork ilyenkor tessek lassek eljenez, de mint altalaban lathato a szethuzas kozottuk, valoszinuleg mindegyik elvagna a masik torkat ha alkalma adodna ra es jobban jonne ki a dologbol.
A mulatozok lathatoan megtalaltak Dindy ruhatarat es jo otletnek talaltak magukra eroszakolni, ennek eredmenyekeppen szakadt mellenyek, tepett ingek, es sarba taposott feloltok veszik oket korb. Az asztalokon eleg nagy adag etel van meg, valoszinuleg Dindy mar egy ideje fozott nekik, persze amilyen sebesseggel zabalnak nem fog orokke tartani.
A barlang vegebol latszik hogy a tulso falnal van nehany rendesen felfegyverzett or is, valamifele bejarat elott allnak, ok nem esznek es isznak hanem (valoszinuleg legnagyobb sajnalatukra) teljes haptakban allnak, de fancsali kepukrol latszik hogy ez abszolut nem tetszik nekik. A barlang olyan hatalmas hogy anelkul hogy kicsit elorebb huzodnatok nem latszik minden fala, igy akar ujabb barlangjaratok nyilhatnak meg belole.


This message was last edited by the GM at 09:48, Sun 16 July 2017.

Egy harmadik barlang vegen egy szedett vedett kovacsmuhelyt fedeztek fel. A felszereles inkabb tunik eletveszelyesnek es selejtesnek egy hozzaerto szemeben, de a goblinokat ez lathatoan nem zavarja kulonosebben. Az egyik fal mellett egy asztalka toveben fekszik Guthorm. Alaposan ellattak a bajat, de a szivos Tovarosi jobban magahoz tert mint amennyrie mutatja. A goblinok osszekotoztek de jelenleg nem nagyon foglalkoznak vele. A harom egyszeru (valoszinuleg kovacsolassal foglalkozo) goblin meg a mulatozast is kihagyta amiatt hogy Guthorm felszerelesen vitatkozzanak. Lathatoan mind furcsa hajlitott kardja mind lancingje igazan elnyerte a tetszesuket. Talan meg azt sem vennek eszre ha valaki elosonna mogottuk annyira lekoti oket a veszekedes. A mulatozas hangja a kovacsmuhely kozeleben erosebb mint a folyoson tavolodva tole ugyhogy valoszinuleg valamifelekeppen ossze van kotve a helyiseg az ebedlocsarnokkal is.

(Guthorm leirasat lasd a karakterleirasnal)

- Ejnye, - motyogom hökkenten ahogy Dindy viaszfehér arccal a földre rogy - azt gyanítottam, hogy a hobbitnép nemigen termett harcra, de hogy ilyen könnyen a lábába szalad a vér, azt Beorn kedvenc medvéjének szemfogára mondom, nem hittem volna... - fejezem be fejemet csóválva, majd ismét a folyosó felé figyelek, több gondot nem fordítok a berezelt hobbitra. "Szerencséje az ilyen alakoknak, hogy Beorn népét keményebb fából faragták, így van aki megvédi őket a Homálytól. Remélem, hogy egy nap majd kiérdemlik..." - fut át elmémem a gondolat, miközben izgatottan várom, hogy társaim megtérjenek a felderítésből.

Nem, nem vágjuk le a lábát amíg van más mód is. - mondom vöröslő fejjel Baraldnak - Jobban tetted volna, ha csöndben maradtál volna. Jutalmul te cipelheted a hobbitot. - majd az ajtóhoz megyek, hogy a felderítők után lessek, de nem megyek utánuk. - Talán megmérgezhetnénk őket. - mondom tanakodva - De előbb várjuk meg mit mondanak a többiek, hátha észrevettek valami fontosat.

- Igazad van, - vonogatom a vállamat bűnbánó félmosollyal - de mondtam szépen, hogy inkább a kulcsot kellene megszereznünk, ahogyan azt is, hogy nem hittem volna, hogy ilyen kákabelű legény! Bár az majd kiderül, ha a vállamra kell csapnom és iszkolni vele, hogy csak a szíve ilyen könnyű, vagy netán' az ülepe is... - vakarom a szakállamat elgondolkodva - Bocsáss meg, Haakon, nem volt sok dolgom hobbitokkal, legközelebb igyekszem féket vetni a nyelvemre és nem félholtra ijesztgetni a krumplivitézt!  - szabadkozom zavartan. "Látszik, hogy nekem kint a helyem a Vadonban, orkokat űzve, vagy a magamfajta vadászok közt, nem vagyok ilyen nyámnyilákhoz szokva" - Hanem az ötlet, hogy étessük meg a latrokat, igazán remek, részemről annyi a bökkenő, hogy alig-alig konyítok a füvekhez és bogyókhoz. - halkan a barlang talajának koppintom a lándzsám nyelét - A közvetlenebb megoldásokban inkább jeleskedem...
This message was last edited by the player at 10:11, Sat 09 Apr 2016.

Jót mosolygom, amikor Haakon rámorran Barald-ra csak azért, mert egy végszükség esetén felmerülő lehetőség kérdésével ájulttá rémíti Dindy-t.
A beszélgetésetek végén kis híján még fel is kacagok.
- Az étekre ne legyen gondotok. Befejezem majd én, amit Dindy elkezdett. Csak időben, az újabb, esetleg kajáért érkező orkok előtt térítse valaki majd magához, mert ha megtudják, hogy segítsége van, akkor idő előtt a nyakunkon lesz az összes. - vigyorgom, amolyan fanyar mosollyal a képemen mielőtt elkezdem átnézni a rendelkezésre álló élelmiszer/alapanyag/növény készleteket.

Ha mán van, használjam: Cooking :)

Lassan kinyitom a szemem és próbálom kipislogni a fejembe nyilalló fájdalmat, fogaimat összeszorítom, hogy ne hívjam fel magamra a figyelmet. Míg a felszerelésemen vitatkoznak ezek a szörnyetegek, talán ki tudom szabadítani magam.

Úgy fest magamra maradtam, így csak egy dologban bízhatok, hogy a csizmám szárába rejtett tokból ki tudom húzni a kis késemet, amivel általában a szalonnát és a kenyeret szelem, de jó lesz most kötél és goblin giga elmetszésére is.

Mikor látom hogy mi folyik a szobában visszaosonok a többiekhez. Ha tudom, jelzem az embernek hogy maradjon nyugton kicsit. Mikor visszaérek csak röviden beszélek.

- Van egy túlélő még, csak megkötözve, de hárman vannak körülötte. Gyorsan szabadítsuk ki mielőtt nyersen nekiesnek. Maraeya, te nem tudod esetleg kicsit kellemetlenné tenni azt a vacsorát némi "gyógynövénnyel" ha érted mire gondolok - kacsintok a szakácsnőnkre, majd a többieknek intek hogy gyorsan kellene lerendezni az ellenfelet.

Dindy egyelore nem ter magahoz, mozdulatlanul fekszik a foldon.

Maraeya gyorsan megnezi a keszulo etelt. A receptet nem ismeri, de rovid kostolgatas utan nagyjabol raerez mit is akarhatott Dindy elerni, az etel jobbara ossze van mar rakva, egy kis fuszerezes es fozes hianyzik csak neki.

Guthorm ugyesen mozogva eloszedi a kest a csizmajabol es elvaja vele a koteleit. Szerencsere a goblinok nem igazan figyelnek ra, de egyedul, fegyverek nelkul nem sok eselye van harmuk ellen.

(Dindyt magahoz teriteni TN14 healinggel lehet vagy barmi olyan traittel ami erre alkalmasnak tunik, Herb Lore vagy Cooking pl, de mas is akar jo indokkal...)

- Ez már inkább hangzik nekem való feladatnak! - válaszolok Kramirnak - Mutasd kérlek, merre vannak, izibe' mentsük ki szorongatott helyzetéből a ... tényleg, valójában miféle túlélőről van szó? Mert ha ő is egy hobbit és elájul, kettőjüket már bajosan tudom kicipelni!
Azzal követem törpe bajtársamat amerre az utat mutatja. Jobban örülnék, ha a Caedynnat is megvárhatnánk, ám bízom Kragmir megítélésében; ha azt mondja, hogy gyorsan, akkor nincsen vesztegetni való idő. Miközben a folyosón settenkedünk, suttogva megkérdezem a törpétől, hogy van-e valami terve is, vagy csak alkalmazkodunk a majdani helyzet követelményeihez.

Túlélő? Honnan? - kérdezek vissza Kragmirnak, de már veszem is a pajzsomat és a fegyveremet, és követem ahova mutatja az utat.

Jobb lesz, ha letűnök innen. Majd...miután megtaláltam az elrabolt embereimet, majd velük visszaszerzem a holmimat.

Okoskodom magamban, majd teszek egy kísérletet arra, hogy kilopózzak a goblinoktól minél távolabb.

- Nem tudom... Ember. De számít hogy melyik nép szülötte? Viszont jobb lenne halkan csinálni. Az orkok még a gúnyáján vitatkoznak... - majd a tőrömet dobásra készítem.

Mennék én is bele a sűrűjébe, de visszatart, hogy akkor Dindy, meg a majdnem kész kaja itt marad. Az sem mellékes, hogy Caedynna sem jött még vissza és ez a terem perpillanat biztos pont. Bár... fészkelődhetnékem van, de már a többiek úgyis lelkesen előre szaladnak mire kíméletes módszerrel magához téríthetném a hobbitot, így hátvédnek visszamaradok inkább és Dindy magához térítéséhez látok.

- Igaz: mit sem számít, csak az, hogy az orkok foglya. Lássuk, tudunk-e ezen a kellemetlen tényen változtatni! - felelem Kragmirnak, majd ellenőrzöm, hogy az övemen lévő dobótőrök könnyen járnak-e a tokjukban, majd rávigyorgok az időközben megérkezett Haakonra és óvatos léptekkel előrelopakodok. (Orc-lore miatt kérek extra siker szintet, ha szabad)

11:26, Today: Barald, a Szikla rolled 2,7 using d12,2d6 with rolls of 2,1,6.  awareness.
11:24, Today: Barald, a Szikla rolled 4,11 using d12,2d6 with rolls of 4,6,5.  stealth.
This message was last edited by the player at 11:35, Tue 12 Apr 2016.

Amig a tobbiek elindulnak Maraeya gyorsan foz egy eros fuszeres italt es leerolteti Dindy torkan. A hobbit kohogve ul fel.
- A labam, a labam, nem - motyogja felig onkivuletben, de szep lassan latszik hogy kezd visszaterni a valo vilagba.
This message was lightly edited by the player at 22:40, Tue 12 Apr 2016.

Kragmir, Haakon es Barald elosonnak a goblinok muhelyeig a folyoson es azt latjak, hogy a goblinok meg mindig vitatkoznak. Egy lancinget rangatnak egymas kozott, lathatoan mindharom szeretne, es ott tartanak hogy lassan kest rantsanak hogy ugy dontsek el. A szoba tavolabbi feleben egy kisse kek zold foltos ember probal elosonni mogottuk, de lathatoan ez csak azert sikerul neki mert egyik veszekedo sem nez fele. Nem tudni a szerencseje meddig tart ki.

(A terkep frissitve)

Megtorpanok egy pillanatra, ahogy észreveszem, hogy kis híján lebuktam.
Tanácstalan vagyok abban a kérdésben is, hogy egyáltalán jól cselekszem e, de végül is a szalonnázó bicskámmal a kezemben harcolva meghalni még mindig jobb, mint lekötözve, mint egy vágóállat.

Folytatom a menekülési kísérletem. Lopakodva.

In reply to Borbak Dinodas (msg # 223):

- Ne pánikolj! Nem fogja senki a lábadat bántani. Csak térj már magadhoz, szükség van arra, hogy éber legyél. - szólok hozzá nem túlságosan hangosan.
- Hallottál még esetleg bármit másik avagy több fogolyról? - kérdem azért még némi időtöltés alapon tőle, de a figyelmem inkább a terembe vezető két folyosó felé kalandozik el közben. Nem lenne szerencsés, ha újabb orkok érkeznének esetleg a bejárat felől és azt sem tudhatom mennyi goblinnal futhatnak még a beljebb lévő termekben a többiek össze.

Mikor észreveszem hogy a fogoly kiszabadult intek neki hogy felénk jöjjön, egyenlőre nem támadom meg az orkokat, jobb lenne ha ez a három még távolabb jönne hogy az esetleges vigadalomhoz átszűrődő csatazajt minimalizáljuk.

Megpróbálok a fogoly látómezőjébe kerülni fegyverrel a kezemben, és intek neki, hogy jöjjön. Ha esetleg az orkok észrevennék, hogy szökni próbál, akkor azonnal a védelmére kelhessek.