A táborhelyen töltött rövid alvás után még hosszabbnak hat az őrség, de éberen figyelek a baljós hangokra; azon töprengek, hogy miféle lények tanyázhatnak ott és milyen sötétség üli meg a romokat. Elhatározom, hogy ha legközelebb beszélek Radagasttal, mindenképpen megkérdem tőle, hogy mit tud erről a sötét ügyről.

Reggel örömmel veszem, hogy Maraeya is beáll gyakorolni, a szokásos lándzsa-szemlélő elmélkedésem után nekifogunk "formában maradni". Nem kímélem, tudom, hogy állni fogja a sarat; először csak higgadtan, majd egyre vadabbul támadok és védekezem, s szilajul nevetek, ha valamelyik jól sikerül. A testmozgás kiűzi a dermedtséget a tagjaimból és a szívemből egyaránt, készen állok egy új napra.

- Nem, semmi jót, az bizonyos ... - felelem Haakonnak - Beorn házában megfordul időnként Radagast, a Barna mágus, amint lehet, megkérdem, hogy mi lakozik itt! Ha valami gonosz vert állandó tanyát, vagy ki kell füstölnünk, vagy megjelölni a helyet, nehogy gyanútlan utazók essenek áldozatul. - fejtem ki a véleményemet, Haakon sürgetése miatt javarészt teli szájjal, reggeli közben - Persze nem most, hisz nincsen vesztegetni való időnk! - teszem hozzá táborbontás közben.

Haakon "Előre" kiáltására mosolyogva biccentek, magamhoz füttyentem Shadrach-ot és odahajítok neki egy szárított marhahús-csíkot desszert gyanánt, majd felveszem a többiek tempóját.

15:52, Yesterday: Barald, a Szikla rolled 7,7,10 using d12,d12,3d6 with rolls of 7,7,5,3,2.  hunting, kutya miatt feat kockán jobb eredmény számít TN14.=> 17 sima siker
This message was last edited by the player at 00:12, Wed 02 Mar 2016.

Nagy iramban indultok neki. Az egbolt kisse felhos, de nagyjabol tiszta mindenesetre a nap nem sut ratok kemenyen, eppencsak atlatszik neha a felhok kozott...
Eloszor Maraeya veszi eszre a nyomokat. Az egyik domb mogul integet nektek. Odaerve latjatok azt amit a tekintete alapjan o mar rogton tudott. Ork nyomok. Egy nagyobb csoport. A nyomok gyanusan a hago fele mennek, igy laza haloban haladtok, hogy minnel konnyebben kiszurhassatok vagy az orkok csoportjat vagy a karavant. Keso delutanra aztan talaltok valamit. Nem azt amit szerettetek volna, de jelzi hogy jo uton jartok. Egy poni. Lathatoan kitepte magat a szeker elol amit huzott, a panyva maradvanyai meg mindig a nyakaban vannak. Kisse santot az egyik hatso labanal fekete tollas nyilvesszo kandikal ki belole. Egyertelmuen goblin nyilvesszo, nem is lehet kerdes.

(Egy illeto megprobalhatja kiszedni a nyilvesszot ha akarjatok, Healinggel, ha nem sikerul akkor csunyan beletepi a probalkozo az allatba a nyilveszot es az a fajdalomtol elrohan)

A felhok es a hegyek kozelsege elosegiti hogy a szurkulet korabban jojjon, valoszinuleg nincsen sok idotok hatra, talan par ora amig a goblinok meghuzzak magukat mindenkeppen. Mindenesetre a gyengen elszallo sotetben az egyik nem tul tavoli domb tetejen vilagossagot lattok. Minden bizonnyal tabortuz.

Reggel pipázgatva figyelem a két gyakorlót, valamint az eget kémlelem, az időjárást találgatom - remélem nem fog esni, nem volna jó megázni, ráadásul eléggé lelassítana minket egy jelentősebb eső. De különösebben nem aggodalmaskodok a dolgon, ha esnie kell esnie is fog, az ellen nem tehetek semmit.
Amikor végre útra kelünk csendben sétálok a többiekkel - mikor Maraeya a nyomokhoz vezet minket, csendben vizsgálgatom azokat. Odahaza sok bajunk van az orkokkal és goblinokkal, északról rendületlenül érkeznek a portyázó csapatok hazám békésebb régiónak irányába a mi erőnk pedig egyre csak fogy... De talán egyszer majd Ettenmoors környéke ismét mentes lesz a gonosz szolgáitól.
Amikor a pónit meglátjuk közeledni kezdek hozzá és valakit megkérek, hogy jöjjön velem, próbáljuk megnyugtatni az állatot, hátha ki tudom húzni belőle a vesszőt anélkül, hogy megugrana, magába törné a goblin nyílvesszőt és esetleg engem is megrúgna.

Caedynna rolled 11,8 using 1d12,3d6 with rolls of 11,3,3,2. Heal.
This message was last edited by the player at 02:20, Wed 02 Mar 2016.

A reggeli testmozgásnál idővel dac is és jóval több agressziót mutató vadság is vegyül a kezdeti, megszokott és kényelmesnek tetszően begyakorlott mozdulataim közé, amikor Barald vált és egy-két idővel bekékülő folttal leszek gazdagabb. Cserébe rendesen megugráltatom, hogy ne érezhesse fölényben vagy biztonságban huzamosabb ideig a gyakorlatás idején magát.

úton
A vékony felhőtakaró borongós hangulatot ad, a nyomokat látva viszont lelkesebbé és izgatottabbá is válok, így amikor a sebesült pónit meglátom, akkor kicsin múlik, hogy feledve az óvatosságot -és a riadt állat várható reakcióját- előre, a pónit elkapni szándékozó lendülettel rohanjak.
A pipázó vándor felé elpillantva viszont meggondolom magam és hagyom, hogy a saját tempóját követve magához édesgesse a pónit.
Ha már megfogta, akkor viszont csatlakozom hozzá és erősen markolom a kötőféket, hogy a vessző kihúzása alatt ne tudjon olyan könnyen megugrani az igavonó állat. Hidegvérű fajtájúnak illő lennie, azokat szeretik nehezebb kordék és szekerek elé fogni. Éppen ezért számítok rá, hogy ha mégis megugrik, akkor nagyot fog rántani rajtam, ezért is egyik kezembe a kötőféket markolom  (azaz ha ránt, akkor kicsúszik a kötél a kezemből és nem ránthat magával), másikkal pedig a pónit igyekszem nyugtatni.
- Óvatosan csináld, ha megugrik, akkor nem tudjuk megint ilyen egyszerűen elkapni. - jegyzem meg mielőtt Caedynna hozzálátna a művelethez, de inkább csak megjegyzésnek hangzik a mondandóm, amit valószínűleg teljesen feleslegesen tettem szóvá. Főleg annak fényében, hogy éjjel óta alig lehetett hallani a hangom.

Caedynna munkahoz lat, probalja a nyilvesszot kihuzni, de annak szakalals vege megakad es amikor az alalt megmozdul erosen beletep a sebbe. Igya nyilvesszo kijon, de a ponik a fajdalom hatasara erosen felnyerit es kirug. Csak a szerencsen mulik, hogy nem talalja telibe a kicsit mogotte allo Caedynnat, aztan megrantja a kotofeket, amit Maraeya elovigyazatosan elenged mielott magaval ranthatna az allat. A poni nekilendul, foleg amikor meghallja a farkasvonyitast...

A domb aminek a tetejen a tuz fenyet lattatok kicsit mestersegesnek tunik igy kozelrol, talan regen valami eroditmenyfele lehetett, vagy lagalabbis mestersegesnek tunik. Es ami a legfontosabb ahogy felmeritek, a farkashangok nem arrol jonnek. A hirek szerint, mar ha hihettek a rongyos alak szavainak, a goblinok jopar hatalmas farkassal is rendelkeztek, igy ez lehet hogy tenyleg az a csapat es itt a nyilt szinen nem sok eselyetek lenne egy szazas csapat ellen. Bar a csapat mereteirol tovabbra is ugy gondoljatok hazudhatott hogy komolyabban vegyek, de akkor is kijozanito meg ha csak fele annyriol is van szo.

Amennyire csak lehet óvatosan próbálom eltávolítani a vesszőt, csináltam már ilyet korábban, azonban úgy tűnik ezúttal nem vagyok elég óvatos és a póni is rosszul viseli az ezzel járó fájdalmat így megugrok én pedig elugrok tőle elkerülendő, hogy arcon rúgjon vagy esetleg megtaposson. Figyelem egy darabig ahogy menekül majd elégedetlenül magam mellé dobom a vesszőt - De legalább sikerült kihúzni belőle. Feltápászkodok a földről, megdörzsölöm a könyökömet - megütöttem kicsit ahogy arra érkeztem. Azonban nem erre az esetre reagálok, hanem inkább a farkasvonyításra - szerettem volna, hogyha nem így végződik az eset azonban már mindegy; jelenleg nagyobb problémáink is vannak. -Hazámban jól megtanultam hogy kell eltűnni a kereső szemek elől vagy hogyan kell észrevenni azokat akik előlem akarnak eltűnni. - mondom, látszólag a saját gondolataimat folytatva hangosan. Való igaz, gyakran kellett menekülnünk a túlerő elől, otthonom nem éppen békés környezet, a rutintalan utazót és a túlzottan bátor kalandort hamar megöli. -Ha a farkasok megérzik a szagunkat akkor könnyen lehet, hogy a nyomunkba erednek. Talán el tudjuk érni, hogy ne tudjanak minket követni, de csak időlegesen. - teszem még hozzá, láthatóan most inkább az érdekel, hogy ne kelljen esélytelen harcba bonyolódnunk, s az eredeti érkezési célunkat teljesen félredobom.

- Remek ötlet volt a pónit elzavarni Caedynna! - dicsérem meg a felpattanó dúnadánt - Ha szerencsénk van a farkasok kiszagolják a sebét és utána erednek, így időt nyer nekünk szegény pára, más hasznát nemigen láttunk volna!
A fülét hegyező Shadrachnak halkan füttyentek a fogaim között és én is figyelmesen hallgatózom; megpróbálom megbecsülni, hogy hányféle farkashangú vonyítást hallok,így közelítőleg ki tudom találni a számukat. (Beast-lore)
- Nem tudom, hogy lehetnek-e orkok vagy goblinok velük, vagy csak egyszerű fenevadak, de azt mondom, ne álljunk meg kitalálni! - mutatok a dombon lévő erődféle felé - Húzódjunk oda, az épp ellentétes irányban van és az is érdekes lehet, hogy miféle népek tanyáznak ott!
Azzal gyors tempót diktálva vezetem a társaságot az erődféle irányába, közben persze figyelek is, nehogy szégyenszemre kelepcébe kerüljünk, vagy kellemetlen társaságot kapjunk.

22:37, Today: Barald, a Szikla rolled 7,9,8 using d12,d12,2d6 with rolls of 7,9,3,5.  explore:kutya miatt feat kockán jobb eredmény számít.=> 9+3+5=17
22:39, Today: Barald, a Szikla rolled 5,12 using d12,2d6+7 with rolls of 5,3,2.  awareness+HOPE, be vagyok parázva :).=> 5+3+2+7=17
This message was last edited by the player at 07:55, Fri 04 Mar 2016.

Az úton szótlan vagyok, figyelem a tájat és a kialvatlanság meglátszik rajtam. Amikor a sérült pónit meglátjuk hagyom hogy a társaim dolgozzanak, magam csak azt a következtetést vonom le hogy ha ezt vadásszák akkor keresik is, hisz a nyíl még nem hegedt a sebbe teljesen.
Nem sokkalta később a farkasvonyítás felkelti figyelmemet majd szétnézek. Barald felvetésére bólintok csak majd szólok.

- Az a domb jó lesz, gyerünk, igyekezzetek, addig nem harcolunk amíg nem tudjuk mennyien vannak.- zárom rövidre a beszélgetést és az esetleges ellenkezések.

De hogy ez a kutya mindenre jó...

Kicsit elgondolkozok, hogy Baraldot ki tette meg főnöknek, de mivel idevalósi, biztos több helyismerettel rendelkezik, mint én. Megveregetem Caedynna vállát amolyan "bárkivel előfordul" hatással, majd követem Baldort a jelzett irányba.

Kissé félrevonom Barald-ot.
- Annak fényében, hogy majdnem felrúgta szerencsétlent a megriadó póni... eléggé cinikusan hangzott a dícséreted. -mosolyodom el kissé kényszeredetten, majd belassítok amíg a kutyával együtt Barald fülelni kezd és lemaradva csatlakozok a kószához, hogy Caedynna szavaira is kicsit megkésve reagáljak.
- Ha a szél nem ellenünk dolgozik, akkor talán nem lesz gond. A romok pedig most segíthetnek is... Illetve némi gyakorlattal bírok én is, ha esetleg csendesen kell megközelíteni valamit. - az eddig kifejezetten szótlan állítólagos tudós, ezen némileg el is akadok, hiszen
Mi a fene az a "tudós"?
de túllépek rajta azzal, hogy felesleges ilyesmin most agyalnom, szóval Kragmir is egyik pillanatról a másikra vezetőnek nevezi ki magát.
Kérdő pillantással először Haakonra, majd Caedynnára nézek, de csak később fogok rákérdezni erre az egészre, mert kezd zavarni a köztünk lévő hierarchiabeli összevisszaság.

Mindenesetre a csatabárdom nyele a tenyereimbe vándorol mialatt a csapathoz csapódva haladok és figyelem én is a környéket.
This message was last edited by the player at 08:40, Sat 05 Mar 2016.

Shadrach felkapja a fejet a farkasvonyitasra, beleszagol a levegobe, hegyezi a fulet aztan szinte bocsanatkeroen rapillant Baraldra es megindul ugetve vissza amerrol jottetek.
This message was last edited by the player at 00:00, Sun 06 Mar 2016.

Baraldot kovetve viszonylag jo sebesseggel kozeledtek a regi eroditeshez. Grain csendes hatarozottsaggal szedi a labait, meg ha a nehez pancel es a rovid labak hatranyba is juttattak a legtobbetekkel szemben.

A dombra egy keskeny osveny vezet fel, innen kozelebbrol mar egyertelmuen latszik hogy valamifele erodites lehetett regebben, egy varosnak tul kicsi, talan egy falu vagy csak egy eloretolt ors szallashelye. A domb tetejen egy oreg foldsanc huzodik korbe, egy jo ket-harom emberes luk tatong rajta, regebben talan kapu is lehetett, de most csak par faradtnak tuno fegyveres alak allja el a bejaratot. Mikor latjak nem orkok vagytok beengednek titeket. A sanc alkotta kor kozepen tabortuz eg, a tulso fal egy helyen beomlott es tobb helyen tormelek es romdarabok boritjak a dombtetot (lasd a kepet alant illusztracionak)

Gyorsan vegignezve a benti alakokon rogton feltunik nektek hogy egy hobbit is van kozottunk, harom viharvert fegyveres es egy nagydarab szakallas alak (szinte biztosan beornfi) alkotja a szedett vedett vedelmet. A beornfi oldalat kezdetleges kotes takarja, lathatoan nemreg megserulhetett. Rajta kivul a tobbiek sertetlennek tunnek, de ha ez a karavan akkor kisebb mint amire szamitottatok, vagy legalabbis mar kisebb. Ponikat, szekereket vagy rakomanyt nem lattok sehol.


This message was last edited by the GM at 09:47, Sun 16 July 2017.

A hobbit lathatoan idegesen nez korbe majd hogy elusse a dolgot viccelni probal de nem nagyon jon ki neki a dolog - Orulok hogy beugrottatok teara, nagyon halasak vagyunk! Foleg mivel par hivatlan vendeget is varunk, igy aztan ha megbocsatotok en itt a tormelek kozott elbujok amig vege a dolgonak - nevet fel kicsit. Latszik hogy nem sok eles helyzetben lehetett meg eddig.
This message had punctuation tweaked by the player at 23:36, Sat 05 Mar 2016.

A serult beornfi elorelep, nehez landzsajara tamaszkodik. Magas vallas alak, a bore kicsit feher, mint akit valamifele nyavalya kinoz, de latszik, hogy van benne meg boven elet, ha arrol lesz szo hogy kuzdeni kell. - Nincs sok idonk formasagokra. Iwgar vagyok a hosszulabu, a karavan vezetoje. O itt Dindy - mutat a hobbitra aki habar vekonyabb mint a fogadoban latott hobbitok, de semmivel nem tunik harciasabbnak - az o karavanjat kisertuk. A tobbiek meg Andy, Bill es Tom Breebol. Mar csak ennyien maradtunk. Napok ota ork tamadasoknak vagyunk kiteve es lassan feloroltek minket. Ugy gondoltam hogy ha tudunk itt kivedekezzuk az ejszakat es amint a nap ujra magasan van es a goblinok visszahuzodnak reggel nekivagunk hogy elerjuk estere a folyot. Onnan biztonsagban lennenk vegre. -
Mikozben beszelt sorban vegigmutogatta a tobbieket is. Egytol egyig faradtnak tunnek es szamos apro seb boritja oket, de semmi komoly.
This message was last updated by the player at 23:45, Sat 05 Mar 2016.

Az Andynek nevezett alak egy feketehaju, szakallas ferfi baltaval es pajzzsal, talan a beornfin kivul a legtapasztaltabbnak tuni kharc teren bar jo egy fejjel alacsonyabb annal, de elegge mokany.
This message was last updated by the player at 23:46, Sat 05 Mar 2016.

Bill szinte meg gyerek, majdnem biztosak vagytok benne, hogy ez az elso komoly utja, szinte sut rola a tapasztalatlansag es picit a felelem is. Ijat hord a kezeben es egy rovidebb pengeju kardot az oldalan.
This message was last updated by the player at 23:47, Sat 05 Mar 2016.

Tom rettentoen ronda, de baratsagosan biccent ami ezt kisse ellensulyozza. Kozepkoru es erosen kopaszodik. valoszinuleg mar latott par harcot, de latszik rajta, hogy ilyen volumenut meg soha. Hosszu pengeju egykezes kardot hord es egy oreg utott kopott pajzsot.
This message was last updated by the player at 23:50, Sat 05 Mar 2016.

Ãœdvözlöm a karavánkísérőket, és bemutatom a saját csapatom tagjait. - Caedynna nyugatról, Maraeya és Barald, akik helyiek, Kragmir a Magányos hegyből, Grain pedig a (Kék hegységből? Vagy Szürkemélyből?), én pedig Alfwald fia Haakon vagyok, Bard király katonája. Ha minden igaz, ti vagytok az a karaván, akiket keresünk. Mivel nem érkeztetek meg időben, ezért küldtek utánatok. Az Északvégi Fogadóban már nagyon várnak titeket.

09:53, Today: Haakon rolled 3,1 using 1d12,1d6 with rolls of 3,1.  AVE!
This message was last edited by the player at 08:58, Sun 06 Mar 2016.

A sebesult beornfi bolint - Minden fegyver jol jon, Dindy ugyis csak arra jo hogy a tuzet taplalja - bok fejevel a hobbit fele - Ugy terveztem hogy a ket bejaratnal elosztom az embereket, es remelem semmi nem kepes atmaszni a falat, de ha ti is itt vagytok konnyebb lesz. Az egyik bejaratot fedezhetnetek ti, a masikat meg mi - mutat korbe nem tul magabiztos tarsain.
This message was last updated by the player at 10:08, Sun 06 Mar 2016.

11:57, Today: Haakon rolled 7,4 using 1d12,2d6 with rolls of 7,3,1.  bátl.
11+5==16

Rendben, de még az se biztos, hogy ma éjszaka támadni fognak. Egyelőre állítsunk őrséget, mind a négy irányba egy-egy ember. Ha pedig harcra kerül a sor, a két oldalsó falat továbbra is figyelje valaki, nehogy tudtunk nélkül átmásszanak a falon! - ismertetem a saját tervemet a többiekkel. - Ha pedig valaki megszorul, a többiek talán tudnak nekik segíteni.

Iwgar megcsovalja a fejet - Latom nem sokat harcoltal meg orkok ellen. Ket naja vettem eszre oket eloszor, azota folyamatosan zargatnak minket. Az elmult ejjel oda lett a karavan is. Jonni fognak - jelenti ki - Es mi keszen allunk majd - teszi hozza tovabbra is erosen sapadtan. - Amint az alkonyat beall latni fogod oket te is - teszi meg hozza aztan leul hogy valamelyest kimelje magat

(Nincsen sok idotok amig lemegy a nap, talan fel ora, talan kevesebb)

Mindenki dobjon Battle-t amihez hozzaadhatja a hozza tartozo tulajdonsagat Hope koltese nelkul, szimbolizalando, hogy egy viszonylag konnyen vedheto helyen vagytok...

This message was last updated by the player at 22:09, Sun 06 Mar 2016.

- Iwgar! - köszöntöm örömmel a Hosszúléptűt - Ha nyakunkon a veszedelem, jó tudni, hogy nem egyedül kell szembeszállni vele! Barald vagyok, a Szikla, tán' emlékszel rám Beorn házából!
23:30, Today: Barald, a Szikla rolled 8,10 using d12,3d6 with rolls of 8,3,5,2.  awe karaván.
Majd Haakonhoz fordulok és a vonyítás irányába intek:
- Vagy féltucat warg tart errefelé, egyenlőre elég miattuk aggódni, de a bestialovasok általában nagyobb baj hírnökei: felderítők, kik mögött még több orkfajzat közeleg. Lehajigálom a felszerelésemet, gyorsan iszok egyet a kulacsomból és keresek egy őrhelyet az egyik falon.
- Shadrach értesíti majd az őrséget a Gázlónál, nem fogják meglepni őket! Bár erősen hiányozni fog, nagyon megszoktam már az ázott kutyaszőr szagot! - mondom vigyorogva, miközben már a terepet mérem fel és próbálom kiókumlálni, hogy az orkok melyik irányból, s milyen módon akarnak majd ránk rontani.(Orc-Lore)
23:37, Today: Barald, a Szikla rolled 8,12 using d12,2d6+7 with rolls of 8,1,4.  battle + hope érték, mesélői igény szerint :)
This message was last edited by the player at 00:07, Mon 07 Mar 2016.

Nem szólalok meg sem amikor megérkezünk, sem amikor a tervezgetés kerül szóba. Ellenben amikor Haakon megemlít, kihúzom magam, hogy rendesen felmérhessenek Iwgar és a társai mialatt én is kölcsönösen végigmérem őket. Enyhe mosollyal az arcomon biccentek egyesével feléjük.
A terv elhangzása alatt Bill mellé húzódok, hogy -kicsit kedélyesebbre véve a helyzetet- beszélgessek legalább néhány szót vele.
- Ne aggódj, ha minden jól megy... márpedig miért ne menne, hiszen már mi is veletek vagyunk... - mosolyodom el biztatóan - Akkor holnap már a gázlón túli területen több tucatnyi Iwgar-hoz és Barald-hoz hasonló tapasztalt és eltökélt beornfi harcos kerül majd közétek és az orkok közé védelem gyanánt. - mosolygom továbbra is - Idefelé csak a nyomaikat láttam, illetve láttuk és az egyik sebesült pónit, szóval akár még az is lehet, hogy meglepetés lesz a nagyobb védekező csapat a számukra. - talán ettől kicsit a pozitívabb oldalát is látja majd a dolognak.

A készülődésben aztán én is Barald úti batyuja mellé pakolom a sajátomat és -Bill-hez hasonlóan izgatottan, de az ellenfél miatt félelmet nem mutatva- attól függően foglalok el figyelő állást, hogy hova oszt be az egyesült csapat "esze".

Megvonom a vállamat Iwgar szavaira majd nekilátok kiosztani a parancsokat a sajátjaimnak, hogy helyezkedjünk el a déli fal mentén, valamint egy valakit a nyugati falra, aki figyel, hogy onnan jönnek-e ellenfelek.

(Valaki olyan, akinél lehetőleg lándzsa van, de már megint nem tudom, hogy kinél milyen fegyver van...)

Nem igazából beszélek a karavánt kísérőkkel, helyette inkább az egykori erődöt vizsgálgatom, hátha találok valamit amit esetleg a saját esélyeink növelésére tudunk használni. A földsánc fog segíteni nekünk azonban én nem vagyok benne biztos, hogy a goblinok nem fogják megpróbálni átmászni mint ahogy abban sem, hogy pontosan hogyan fogják megindítani a támadásukat és mikor. Körbenézek a védőgyűrűn belül és kívül, a déli bejáratnál találok is egy eléggé instabil kőrakást amelyet esetleg rá lehet zúdítani az úton érkezőkre, kötelem van, némi törmeléket megmozgatok és kicserélem egy nagydarab törmelékfára ami megtartja ugyan azt a nagyobb sziklát ami eléggé instabil lett így, de könnyű kötelet kötni rá, s odalent pedig készítek egy bukócsapdát, hogy az első farkaslovas reményeim szerint kirántsa a kötéllel a törmelékfát és magukra zúdítsa a kőrakást. Lehet nem fog beválni, azonban amíg a többiek megbeszélik a maguk dolgait, addig én inkább ezzel foglalkozok.