Figyelmeztetőleg szólok vissza Kragmirnak a hajóról amikor azt mondja, hogy majd Beornnál találkozunk: -Várjatok meg minket! Már ketten áldozatul estek az itt portyázó orkoknak, ne akarj minket is megosztani! - feddem meg a törpét, legalábbis hangsúlyom alapján.
This message was last edited by the player at 20:06, Mon 11 July 2016.

Kragmir tapasztalt baltacsapasokkal nekilat agakat gyujteni a hordagyhoz aztan mikor mar van nala eleg akkor kotellel es vekony rugalmas gallyakkal nekilat osszeerositeni oket.

Ekozben a tulso parton Caedynna gyorsan korbejarja a kornyeken, nyomokat keres hatha meg tudja mondani korulbelul mennyien lehettek a tamadok. Vegul Haakon ujra nekifeszul az evezoknek es tapasztalatanak hala gond nelkul visszajuttatja kettejuket a landzsaval a tulso partra.

Kragmir korulbelul eddigre fejezi be a munkat. A beornfik probaltak segiteni, de tapasztalatlansaguknak koszonhetoen nem sokkal gyorsitottak meg a munkat. Mindket hordagy keszen all.

In reply to Loremaster (msg # 35):

Mikor válaszolnak a túlpartról bólintok, ha sokat vesződnek a másik oldalon akkor nem fogom megvárni őket, de egyenlőre a saját feladatomra koncentrálok. Az idő engem igazol, mikor visszaérnek akkor fejezem be az utolsó hordágyat. Szépen rájuk rakom a testeket, a kezüket a mellkasuk előtt összekulcsolva, szemüket lecsukom, a nyílvesszőket pedig óvatosan kihúzom a testekből, temetésre előkészítve azokat. Majd miután végeztem a társaimhoz fordulok.

- Sikerült valami hasznos nyomra lelni a túloldalon?

- Persze Kragmir! - vágom rá és bár igyekszem előremozdítani a dolgokat, de a törpe mester gyakorlott mozdulatainak inkább csak útban vagyok. Azon morfondírozok, hogy lehet, hogy tényleg el kellene rohannom Beronhoz, de az ötletet csírájában elfojtja Caedynna szigorú hangja; igazságot szól.
- A medvefej Beorn jelvénye, azok hordják, akik földjének békéjét vigyázzák! Mindet személyesen tűzi fel az arra hivatottaknak... - felelek a Magányos Hegybéli mester kérdésére, s közben lenyűgözve figyelem, hogy milyen céltudatos, gazdaságos mozdulatokkal dolgozik.
Amikor Haakon és Caedynna visszaérnek eléjük sietek, hogy elújságoljam a hordágyak elkészültét, ám a lándzsa láttán bennem ragad a szó.
- Azt hol leltétek? - kérdezem egy hosszabb szünet után, s ha lehet, elkérem, hogy megvizsgáljam, hogy valóban beornfi munka-e, netán felismerem-e hogy Merovech-é vagy társáé volt-e.
This message was last edited by the player at 12:52, Wed 13 July 2016.

A túlsó parton. - mondom Baraldnak, és átnyújtom neki - Méghozzá két ork testében is, igencsak erős dobás lehetett. Caedynna jobban körülnézett, én csak néhány ork íjász holttestét láttam. - elnézek Barald válla fölött, hogy milyen hordágyakat eszkábáltak a többiek. - Ha nincs más dolgunk, akkor induljunk minél hamarabb. Nem szeretném itt tölteni az éjszakát, holttestek közelében aludni nem jelent jót.

In reply to Barald, a Szikla (msg # 37):

(Jo akkor ha meg valamit el akartok mondani egymasnak akkor azt vagy gyorsan vagy privateban)

Rahelyezitek a testeket a ket hordagyra es megindultok a ket beornfi utmutatasa alapjan Beorn haza fele. Hatalmas mezokon vagtok keresztul, a tavolban neha meg megpillantotok egy-egy hazat vagy kisebb falvat, de Barald vagy Maraeya utmutatasa alapjan mentek csak tovabb, majd mikor mar kezd kicsit esteledni megpillantotok tavolrol osoregek tuno tolgyek egy nagyobb csoportjat. A tolgyek gyurujebol vidam fust gomolyog az eg fele.

A tolgyfak csoportjat megkozelitve eszreveszitek hogy egy magas, tuskes soveny fut a fak kozott, a sovenyen egy hatalmas fakapuval. A kapu mogott tobb faepuletet is lattok, talan istallokat meg egy kozponti hazat a hatalmas udvar kozepen.

Ahogy kozeledtek harom kutya uget eletek eloszor szimatolnak meg jatekosan ugatnak de amikor eszreveszik a ket beornfi holttestet egyszerre elhallgatnak es panaszos, gyaszos vonyitasba kezdenek.

A kapun belepve a kornyek haboritatlan tisztasaga, a temetesi menet unnepelyessege meg a szegenyes korulmenyek ellenere is eltolt titeket egyfajta mely megnyugvassal, mintha meg a tetemeket is konnyebb lenne cipelni.
(Valaszthat mindenki hogy visszaka egy elvesztett hope pontot vagy elveszit egy ideiglenes shadow pontot.)

A kozponti haz tornacan egy hatalmas, borzas fekete haju es szakallu ember uldogel egyszeru gyapju tunikaban. Ugy tunik egy fadarabot farigcsal, de kest nem lattok nala, mintha magaval az ujjaival lenne kepes megformalni a kemeny fadarabot. A kutyak vonyitasara felnez a munkajabol de nem all fel, varja hogy odaerjetek.


This message was last edited by the GM at 09:51, Sun 16 July 2017.

Elképedek, amikor meglátom távolról, hogy micsoda telke van Beornnak. A mendemondák alapján valami kis kunyhóra gondoltam volna, de a hatalmas épületek után kezdem sejteni, hogyan egyesíthette a völgy menti népeket. Mikor közelebb érünk, és a kutyák jönnek, lelassítom a lépteimet. Barald szokott barátkozni ilyenekkel, de nem egyszerre hárommal, ráadásul most hordágyak vannak a kezemben, így még védekezni se tudok egykönnen. De szerencsére nem támadnak agresszívan, és hagyják, hogy folytassuk az utunkat. Amikor beérünk, még inkább meglepődök. Az elmúlt évben annyi mindent láttam, a mocsári szörnyeket, aljas növényt a kútban, goblinalagutakat, és szinte el is felejtettem, hogy minek a védelméért harcolunk. Kicsit gondolkoznom is kell, hogy nálunk északon van-e ilyen hely. Oldalra nézek Baraldra, hátha szeretne minket bemutatni, vagy vegyem át a kitüntetett figyelmet.

Amikor odaérek, enyhén fejet hajtok Beorn előtt, majd odébbállok és társaimra mutatok.
- Belegros fia, Barald vagyok, kit Sziklának is neveznek. - mutatom be magamat; Beorn nem sok gondot fordít az effélékre, aligha hiszem, hogy emlékezne a nevemre, arra talán igen, hogy megbízható vagyok, nem holmi könnyű szavú alak - Amott Haakon, Bard király katonája, mellette Guthorm Tóvárosból, Kragmir mester Ereborból, a szálas hölgy pedig Caedynna. Maraeya-ra talán még emlékezhetsz, ő is népünkből való... Hű és bátor társak mind, ádáz ellenfelei a Homálynak! - folytatom a sort társaimmal, majd a hordágyak felé intek - Keserű hírt hozunk, s még szomorúbb terhet: itt fekszik holtan a vitéz Merovech és ifjú társa; tetemüket egy csónakban leltük, ork nyilaktól találtan. Nem adták olcsón az életüket: Merovech áthajította lándzsáját a Nagy Folyamot, hogy egyszerre két orkférget is felnyársaljon! - szúrom a földbe a hordágy mellett a nevezett lándzsát - Volt még valaki a csónakban, ám csak elvágott kötelékeit találtuk; embereid foglya lehetett, ám Merovech fegyverét magához véve elinalhatott. Siettünk hozzád a hírrel, hogy ily közel a házadhoz orkok garázdálkodnak, s hogy Beorn fiait méltón eltemethessük. - szusszanok egy nagyot, hisz' nemigen szoktam a hosszabb beszédekhez, ma pedig már kétszer is annyit kellett beszélnem, mint máskor hétszámra összesen.

12:22, Today: Barald, a Szikla rolled 10,6 using d12,d6 with rolls of 10,6.  udvarias vagyok, hinnye.
This message was last edited by the player at 10:35, Sat 16 July 2016.

Az út alatt a tőlem megszokott módon nem beszélek túl sokat, a halottak szállításából természetesen kiveszem a részemet. Mikor megérkezünk a tölgyfacsoporthoz amely Beorn udvarát veszi körbe jól szétnézek, arcomról kicsit el is mosódik az általában kifejezésemre rátelepülő zord, kissé morózus hangulat Meglehetősen sok helyen fordultam meg már a világban de mindig jól esik új helyekre eljutni s kicsit megérezni a légkört ami körbeveszi az adott helyet. A kutyák láttán nem leszek különösebben feszült, nyilvánvalónak tartom, hogy amíg Beorn nem tesz felénk fenyegető mozdulatot addig ők sem próbálnak meg ártani nekünk. Baraldot természetesen jómagam is hagyom beszélni, hiszen ő számára ismerős ez a terep, ráadásul én amúgy sem szívesen ragadom magamhoz a szót. Attól nem tartok, hogy esetleg Beorn leleplezi származásomat, nem tartom valószínűleg, hogy érdekelt volna népem ügyeiben.

Az úton próbálom megjegyezni merre lehet Beorn háza, később még jól jöhet ennek a helynek az ismeret. Amikor megérkezünk a környékre csodálkozva veszem észre hogy itt milyen a környezet. A rengeteg állat barátságos és tudatos fogadtatása örömömre és nem kis meglepetésemre van. Amikor Beorn elé járulunk egyenlőre hagyom a Beornfikat beszélni, elvégre ez mégis csak az ő "asztaluk".

Beorn Barald szavaira teljesen abbahagyja a munkat es felkel. Hatalmas leptekkel kozeledike s egy pillantas alatt felmeri a ket tetemet. - Merovech es Odo. Hu segitoim. Hozzatok be oket a hazba - mondja majd maga is beindul.
A hazban egy hatalmas asztal korul padok vannak illetve egy hatalmas szek az asztalfon. A falnak tamasztva egy viharvert hatalmas balta all, de ettole ltekintve nincsen tulsagosan sok dolog az egesz szobaban.
A ket holttestet a falak melle inti hogy oda rakjatok le aztan megszolal
- Orkok? A hazam kozeleben? Vagy tul batrakka vagy tul felelotlenne valtak, barhogy is megoltek az embereimet es ezt nem engddhetem. - hangjaba melyrol szolo zongek vegyulnek, mint valami kitorni kesz vulkan moraja - Delre kuldtem Merovechet, hogy latogassa vegig a Nagy Folyo menti falvakat es dontson vitas kerdesekben ha szukseges. A szavaitokbol ugy tunik valakit tettei miatt elem akartak hozni. - megcsovalja a fejet - Sosem akartam vezeto lenni, de ha ugy dontottek hogy engem kovetnek kovetniuk kell a torvenyeimet is es ha valamelyikuk sulyosan megszegi azokat akkor Szirtfonel ulok torvenyt folotte -
Sohajt egy nagyot majd szuros tekintettel nez ratok.
- Barmi egyeb reszletet tudnom kell meg? Mi tortent a Merovechnel levo ezusttel? Egy nagy zacskonyi ermet biztam ra, hogy szukseg eseten hasznalja -
This message was last updated by the player at 12:16, Sun 17 July 2016.

In reply to Beorn (msg # 45):

- Mást nem találtunk, pedig alaposan átkutattuk tetthely környéket. - válaszolom röviden. Ebben a helyzetben nem biztos hogy a sok szócséplés előre vinne.

Kragmir mellé lépek, majd egyenesen Beorn szemébe nézek.
- Ez épp így van, ahogy Kragmir mester mondja - jelentem ki szilárd hangon.

Beorn kis ideig nezi Kragmirt de vegul Barald szavaira bolint. Leul a nagy szekre
- Hallottam korabban is orkokrol. Hogy a Bakacsinerdo deli reszerol indulva atvagnak a teruleteimen hogy elerjek a Kodhegyseget. Az utazok azt allitjak, hogy a szabad nepek kiuztek oket az erdobol, hogy menekulnek Vadonfolderol, de en nem hinnem hogy ilyen szerencsesek vagyunk. Mint ahogy azt sem, hogy ilyen erosek. Valami mas van az orkok mozgolodasa mogott. - megrazza a fejet majd tapsol egyet.
- Meseljetek, nem mind a nepembol vagytok, mi hir birodalmam hatarain tul? De a sok beszedtol megehezik az ember. Egyunk is kozben. -
A tapsra birkak jonnek be, a hatukon talcakon etel. Veluk kutyak es par beornfi. Oriasi mehek reulnek be, az udvarrol, es a mehek egyuttes erovel, a kutyak hatso labukra allva es az ujonnan erkezett beornfik megteritenek.
Friss kenyeret hoznak, zoldfuszeres zoldsegragut, mezsort es a hires mezes sutiket. Hus egyaltalan nincsen az etelben.

(Aki meselne hireket rasegithet Courtesy vagy Song dobassal peldaul, vagy massal ha az az akciojahoz illik)
This message was last updated by the player at 22:08, Sun 17 July 2016.

In reply to Beorn (msg # 48):

Megvárom amíg megterítenek az állatok majd kicsit meglepődök hogy nincs hús. Mondjuk lehetne rosszabb is ha még normális kenyér és sütemény se lenne. Ha addig nem szólal meg senki egy mondókát adok elő melyben az eddigi történetemet fűzöm rímekbe és a híreket Erebor környékéről melyeket sikeresen felszedtem kereskedő múltamból valamint elmesélem még hogy megmentettük a hobbitot. A végét úgy fejezem be hogy átadom Haakonnak vagy Caedynnának a szót hogy ők mit tudnak.

16:37, Today: Haakon rolled 12,8 using 1d12,2d6 with rolls of 12,2,6.  körteszi.

Kivárom, mire az állatok megterítenek nekünk, de nem kezdek rögtön falatozáshoz a többiekkel, inkább magamhoz veszem a szót, miután Kragmir elhallgatott, és míg mindenkinek teli a szája. - Alfwald fia Haakon vagyok a Suhatagból. Lassan egy éve, hogy nyugatra jöttem, így nem sok friss hírem van. De már akkor is voltak ott orkok, ismét kezdenek előmászni rejtekhelyeikről. De nem csak ők, hanem sok másik sötét teremtmény is. - lemondóan megrázom a fejem. - Egyszer találkoztunk valami furcsa... nem is tudom micsodákkal. Egy sötét tóban éltek, egy romokban lévő városban a Bakacsinerdő mocsaras részén. Foglyul ejtettek néhány törpét, akiket végül sikerült megmentenünk. De ahogy haladtunk nyugatra, sok más dologgal találkoztunk még. Emberméretű pókok. Fák, melyek megtámadtak minket.

In reply to Beorn (msg # 48):

A temetést preferáltam, nem egy sekély gödör kikaparását, de nem vitatkozom a többiekkel, ha nem értik a különbséget a kettő között, akkor időpocsékolás minden kiejtett szó.
Végül a sors úgy akarta, hogy akadékoskodó természetű társaimnak nagyjából igaza lett, hiszen ez a bizonyos Beorn igen csak meghálálta amiért segítőinek testét elvittük hozzá.
Elégedett vagyok a helyzettel, elvégre visszagondolva a történtekre nagyon rosszat tett volna a társaság hangulatának, ha veszekedtünk volna. A csapat egysége az első. Főleg ilyen veszélyes vidékeken.


19:08, Today: Secret Roll: Guthorm rolled 12,6 using 1D12,2D6 with rolls of 12,4,2.  Song.

Dallamos hangra váltok, s mintegy elszavalom életemből kiragadott rövid pillanataimat, hogy megismerjen vendéglátónk.

- Guthorm vagyok Tóvárosból, fafaragó mester, kereskedő, lelkes felfedező, a kontárnál tán épp csak jobb kardforgató.
Házasodás előtt állok, kedvesem viszont nem tudja mikor érek haza. Derék s bátor társaim nem akartak még Tóvárosba menni, magam pedig életemmel tartozom nekik. S bár szeretném végre arámat kézen fogva a szentély elé kísérni, még nem róttam le a tartozásom e bátor nőknek és férfiaknak.
Mindazonáltal személyes küldetésem is meggátol még a letelepedésben, így ha haza is mennék, az esküvő után azonnal útra kelnék. Nos, nem azonnal, de nagyon hamar.
Köszönöm, hogy megvendégelsz minket, vendégszereteted ritka kincs, a béke és a biztonság szigetének érzetét adja az ezer veszedelem vizein és persze útjain.
This message was last edited by the player at 17:08, Tue 19 July 2016.

Ahogy a többiek egymás után veszik magukhoz a szót én falatozni kezdek; egy finom fejcsóválással jelzem Kragmirnak, hogy nem kívánok beszélni, holott tudnék mit mondani - Beorn minden bizonnyal érdeklődve hallaná azokat a híreket amelyeket Völgyzugolyban hallottam, ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok a hírek nem ehhez az asztalhoz és nem ehhez az eseményhez illenek; nem volna jó egy ilyen helyen ennyire sötét dolgokról tárgyalni. Így aztán csendben maradok, s várom, hogy Beorn mit szól a többiek által elmondott történetekhez.

Beorn meg a korben levo beornfik bologatnak a dolgokra, nehol egynemely nagy szemekkel nez, foleg mikor Haakon ecseteli a tavoli tajakon latott lenyeket, de a hangulat nagyjabol kellemes marad. Beorn neha mintha at-atgondolna amiket mondtok, de nem szol. A beornfiak szavaibol kiderul, hogy a kornyekbeli majorsagok lakoi akik atjottek halotti tort ulni a halottak felett, es az egesz este rovidesen at is fordul ennek megfeleloen egy Merovechekrol szolo megemlekezesre. Ahogy fogy a mezsor elojonnek tortenetek Merovech harci tudasarol, bolcsessegerol, de egynemely csak egyszeruen arrol hogy milyen jo barat es megbizhato volt.
Az est hosszan elhuzodik es vegul Beorn felajanlja hogy a haz szobaiban elalhattok. Termeszetesen nincsen annyi szoba hogy mind kulon tolthessetek az ejszakat, de par ures szoba van meg eleg szalmaval toltott zsak hogy kenyelmes fekhelyet keszithessetek mindannyiotoknak es a falak az ejszaka hidegetol is megovnak titeket.
Ejszaka mielott rendesen alomba merulnetek az ajton kivulrol mintha valami nagy allat mocorgasat hallanatok, mintha neha morranna es szaglaszna is, de ha valaki vegul ugy dontene kiles mire kinyitjatok az ajtot a fura zajok megszunnek.
Az ejszaka tobbi resze esemenytelenul telik es kipihenve ebredtek fel. Mindegyik ajto elott egy-egy kutya fekszik akik az ajtonyitasra felneznek es visszavezetnek titeket a nagy ebedlobe. Hogy azert vannak ott hogy rajtatok tartsak a szemuket vagy csak hogy gond nelkul visszatalaljatok a fo terembe nem tudjatok.
Mindenesetre a teremhez kozeledve futyoreszest hallotok es belepve azt latjatok hogy Beorn kivetelesen jokedvu. Az asztalon frissen sult kenyer es annyi juhsajt ami ketszer ennyi embernek is eleg lenne, a fal mellett, Merovechek tetemenek kozeleben, feltornyozva legalabb egy tucat ork sisak. A legtobb meg az orkokhoz kepest is szabalytalannak tunik, nemelyik meg kifejezetten laposnak.
Beorn eppen egy nagy zold kannat emel le a tuzrol amit stilizalt madarak diszitenek es mosolyogva int feletek eloszor az asztalon levo etelre mutatva majd a kannara nezve megkerdezi - Szep jo reggelt! Teat? -
This message was last updated by the player at 23:34, Tue 19 July 2016.

Az este további részében nagyjából szótlan maradok, úgy érzem, a bemutatással már kitettem magamért. Éjjel nyugodtan alszom, és kivételesen az éjjeli zajok sem töltenek el aggodalommal, épp csak tudomásul veszem, hogy valami mocorog, már alszom is vissza; ha valahol, akkor Beorn házában biztonságban érzem magamat. Ebből fakadóan a többieknél korábban ébredek, s nem mulasztom el megtisztogatni és megélezni Hajnalhozót, majd ha ezzel végzek elhagyom a szobát. Az ebédlőbe vezető úton megpaskolom a kutya fejét és megvakargatom a füle tövét, illetve körbenézek, hogy régi cimborám Shadrach nem lebzsel-e a közelben. Fejet hajtok Merovech és Odo "ravatala" előtt, majd elismerően hümmögve megvizsgálom a ronccsá silányított ork sisakokat. Beorn jókedve és az éjszakai zörgölődés miatt nem nehéz kitalálni, hogy a maga módján intézte a betolakodók ügyét.
A teát köszönettel elfogadom, majd jó étvággyal nekilátok a reggelinek; emberes mennyiségű juhsajtot és kenyeret pusztítok el, teával leöblítve.

A sajt, a frissen sült cipó és a meleg tea el is feledteti velem a reggeli gondolataimat a kutyák szerepéről.
Helyet foglalok azonnal, amint az orrom befogadja a finom illatokat.

- Köszönöm, a teát elfogadom.

Amíg nem szegeznek konkrét kérdést nekem, addig csendben eszem, vagy általános csevejbe kezdek ébren lévő társaimmal, Beornnal, vagy a beornfiakkal.

Reggel kicsit később ébredek a többieknél, kiélvezem annak gondolatát, hogy teljes biztonságban tudunk aludni - legalábbis én úgy érzem, hogy így van. Ráadásul az sem utolsó, hogy ezúttal senkinek nem kell őrt állni, s az éjszaka is annyival nyugodtabb, hogy véletlenül sem ébredek fel arra, amikor a rajtam kívüli őrségek tagjai váltják egymást. A kutyák mellesleg különösebben nem zavarnak, hogyha Beorn attól félne, hogy bármit teszünk a házában az éjszaka akkor nem engedte volna meg, hogy itt lehessünk.
Reggel megköszönöm a teát és el is fogadom s szintén laktató mennyiségű kenyeret és sajtot veszek magamhoz; közben az ork sisakokat szemlélem illetve Beorn magát, hogy vajon mikor fog kitérni arra, hogy merre talált az éjszaka orkokat a környéken - mert ha jól sejtem, akkor ezekért ő felelős.
This message was last edited by the player at 22:36, Wed 20 July 2016.

Miutan belekezdtek a reggelibe Beorn megszolal - Tegnap este utannajartam a dolgoknak - mutat a sisakokra - TObb mint tucatnyi ork az en foldemen - csovalja meg a fejet - Ezer ork halala sem lenne eleg hogy megfizessenek Merovech es Odo halalaert, de legalabb valamennyire igazsagot szolgaltattam - egy rovid idore elhallgat, mar-mar azt hiszitek nem folytatja, de ugy tunik csak gondolkozott mert ujra belekezd - Ugy nez ki azonban ahogy sejtettetek is hogy a csonakban harman utaztak. Talaltam nyomokat folyasiranyban es az ejszakai allatok is meseltek rola. Ahogy gondoltatok is volt egy fogoly a csonakban aki az orkok tamadasa alatt megszokott es kiuszott a partra. A nyomok alapjan delre ment, meg kene talalni, ha Merovech ide akarta hozni akkor minden bizonnyal raszolgalt - megsimitja szakallat - Szivesseget tennetek vele nekem es tisztelegnetek Merovech emleke elott. Meg valamennyi ezustot is fel tudok ajanlani ha elve elem hozzatok - mondja mikozben nagyot harap egy frissen sult cipobol
This message was last updated by the player at 09:38, Thu 21 July 2016.

Bocsásd meg a faragatlanságomat, de miért mi? - kérdezek vissza Beornnak - Merovech és Odo a ti népetekből volt való, azt hittem, kapva kapnak az alkalmon, hogy megbosszulják őket. Mi csak épp erre jártunk, és elhoztuk a halál hírüket, miért nekünk kéne igazságot szolgáltatnunk az ügyben? - majd a saját beornfiainkra nézek - Habár gondolom, a többiek szívesen eleget tennének a feladatnak. Segíteni tudunk nekik, de nem hiszem, hogy ezt helyettük kellene megtenni.