-Időnk lesz igen, bár abban reménykedem, hogy a látványosságok mellett sok időt sikerül hasznosan is eltöltenem. - mondom. A polgárok útbaigazításai alapján egészen jó helyen leszek itt, hogyha itt veszünk ki szobát, közel van Altdorf egyeteme ahol elkezdhetem a kutatómunkálatomat is, hogyha sikerül bebocsájtást nyernem az általam keresett tekercsekhez. -A Palota a folyó túloldalán van ha jól értettem, de ez az utca meglehetősen szimpatikus nekem, talán ki is vehetnék a szobákat mielőtt megnézzük a Palotát. - helyeselek. Ennek megfelelően elkezdek körbenézni, látok-e valahol a környéken egy középszerű fogadót, ami ugyan nem nemesi kategória, de egy jómódú polgár is megfelelőnek találja.

Rovid nezelodes utan negy nagyjabol megfelelo helyet talaltok.
A 'Reszeg Kandur' egy kis sikatorbol nyilik az utca kozepen, nem tunik tulsagosan felkapottnak, de olcso es nagyjabol megfelelo minosegu
A 'Hegedulo Macska' az utca kozepe fele talalhato. Inkabb egy nagyobb ivo es etterem resszel rendelkezo hely, de az emeleten vannak szobak is. Talan kisse zajos az allando latogatok miatt
A 'Faradt Utazo' majdnem meg a Konogplatzon van, csak szallast ad ki, igy maga az epulet csendes, es jo minosegu is. Mindezek es az elhelyezese enyhen dragabb arakat garantal es a ter kozelsege kisse zajos napkozben.
A 'Tengeresz es az Uriholgy' mar majdnem a folyo parton van. Kozepes arakkal, szallas es ivo is van, de egyik sem kiemelkedo. A dokk kozelsege reggelente talan zajossa teszi.

Szemrevételezve a lehetőségeinket úgy gondolom nem az én dolgom, hogy eldöntsem melyik fogadóban veszünk ki szobát. Szívem szerint én vagy a "Részeg Kandurt, vagy a Hegedülő Macskát választanám, de mivel nem tudom, hogy a kacifántos gondolkodású Theodora mit gondol, így nincs más választásom mit rá hagyatkozni. -Eldöntötted, hogy melyik fogadót válasszuk? Úgy látszik van választék, nekem a két macskás nevű tetszik, de ez az én dolgom, nem gondolom, hogy nekem kéne választanom... Az utóbbi időkben többet aludtam mohákon, meg fenyőágakon mint ágyon. Nekem bármi megfelel. - Mosolyogva még hozzá teszem. -Habár Kenyér nem biztos, hogy örülne, ha macskákról elnevezett fogadókban szállnánk meg. 

-Nem szívesen megyek be sikátorokba. - válaszolom Chlodovechnek. Kifejezetten irritáló számomra szűk helyeken haladni, ahol már két-két ember is tökéletesen el tudja állni az utat az utazó előtt és arról még nem is esett szó, hogy a tetőkről milyen jó célpontot nyújt bárki aki ott van lent... Azt ugyan nem teszem szóvá, de nekem a Fáradt Utazó lenne a legszimpatikusabb, de mivel titkon a kedvében kívánok járni útitársamnak, ezért nem válaszom mert tudom, hogy ott nem tudna szenvedélyének élni, a mesélésnek. -Szerintem nézzük meg azt a kikötős fogadót. A reggeli zajongás annyira nem lesz zavaró, elvégre úgyis korán szoktunk kelni, nemde? - teszem a kérdést a végére, teljesen komolyan gondolva.

-Nézzük meg! - Felelek szüntelen mosolyogva, nagy lelkesedéssel. Eddig eszembe sem jutott, hogy mennyi lehetőséget tartogat a kikötő. -A kikötőben biztos akadnak öreg kapitányok, azok szeretnek már csak mesélni, ráadásul némelyik még igen csak jól is tud. Engem pedig érdekelnek a tengeri történetek, ritkán utazok hajóval... A matrózok pedig jó közönség, ha sikerül megragadni a figyelmüket. Talán mire arra kerül a sor eszembe is jut egy nekik való történet... - Egy pillanatra elkalandozok, majd hozzá teszem. -A reggeli zajongás miért is zavarna, hisz úgysem hagy valamiféle papnő sokáig aludni. - Csipkelődök mosolyogva.

-Bizonyosan. - mondom miközben helyeslően biccentek a vándornak, majd célirányosan elindulok a Tengerész és az Úrihölgy felé, hogy lefoglaljuk az éjszakára a szállásunkat. A mai napomat még megengedem magamnak, hogy bámészkodással és a város megismerésével töltsem, azonban holnap hozzá kell kezdenem ahhoz a feladathoz, ami miatt a templom pénzzel és amit kitűztem magam elé: tovább kutatni a Ragyogó Lándzsa után. -Holnap nem indulunk sehova tovább, ha akarsz nyugodtan aludhatsz kicsit tovább. - mondom, majd hirtelen témaváltással a lényegre térek: -Céllal utaztam Altdorfba és ezekhez a holnapi napon hozzá is fogok látni. Utam többek között, ha szerencsém van az egyetemre vezet és remélem bebocsájtást nyerek a nagy könyvtárukba. Nem hiszem, hogy érdeklődsz ezen dolgok iránt... de mindig amikor esténként visszatérek szívesen fogyasztom el veled a vacsorám. Ha pedig eljönnék onnan, tudni fogod merre leszek, megígérhetem... - hagyom a levegőben a befejezetlen mondatot egy ideig.
This message was last edited by the player at 19:30, Thu 01 Oct 2015.

Követem a határozott léptű ifjú hölgyet a matróz fogadó felé. -Lehet ki is használom a lehetőséget, hogy egy jót szunyókáljak, míg te a feladatodat végzed. Amúgy is jobbak az esélyeid az ilyen előkelő helyeken mint ha én is veled tartanék. Meg. nem sok keresni valóm van az egyetem közelében, még írni sem tudok. - Vonom meg a vállam. -Én is úgy terveztem, hogy megvárom miként alakulnak a dolgaid és ha talán arra mégy amerre még nem jártam, veled tarthatnék... -nánk. - Simogatom meg kutyám bundáját. -Régen volt már ilyen... Érdekes útitársam. - Abba hagyom a beszédet, kicsit zavarban érzem magam, mert nem igazán találom a szavakat, ez pedig velem nem nagyon szokott előfordulni, így kicsit meg is ijedek, nem is nézek Theodora szemébe, inkább Kenyér fülével babrálok.

-Nem látom akadályát, bár nem tudom meddig leszek itt, Altdorfban... - mondom elgondolkodva miközben a férfit és a kutyáját figyelem séta közben, majd felcsillan tekintetem ahogy átgondolom, hogy mit is hallottam az imént. -Nem tudsz olvasni? - hangomból érződik a meglepettség. -Pedig azt hittem egy ilyen sokat látott ember mint te megtanult olvasni, hogy könyvekből is tanulhasson a világ távoli részeiről. - vezetem a saját gondolatmenetemet hangosan. -Mindazonáltal... Ha meg tudtalak tanítani harcolni azt hiszem taníthatok egyet s mást az olvasásról és a betűvetésről is. - egy rövid időre elgondolkodok. Egy kezemen meg tudom számolni hány embert tanítottam fegyverhasználatra, de ilyen jellegű, elméleti dolgot még soha nem próbáltam tanítani. Nem is nagyon van elképzelésem róla, hogyan kezdhetnék neki, de valamit csak ki tudok találni... -Legalább te is elolvashatnád Myrmidia könyveit! - legalább a motivációm megvan. -Út közben figyeld te is látsz-e árust aki könyveket és írószereket árul! - kötöm a lelkére a férfinek, meg se várva, hogy egyáltalán szeretne-e tanulni tőlem. S természetesen ennek megfelelően teszek jómagam is.
This message was last edited by the player at 21:24, Thu 01 Oct 2015.

-Altdorf egy nagy város, biztos vagyok benne, hogy telve van történetekkel. Biztos vagyok benne, hogy el leszek itt egy darabig. - Félmosoly feszül bajszom alá. -Mint tudod a mesék és a történetek, elmondva élvezetesek ráadásul sokan is mesélik őket, így nem volt szükségem könyvekre. Régen pedig egy molnárfiú voltam, meg inas ott sem erőltették belém az írás és az olvasás tudományát. - Már éppen arra térnék rá, hogy nem szándékozok, megtanulni se írni se olvasni, amikor a lányra tekintek és látom a tekintetében a csillogást, hogy taníthat engem, így nincs szívem megmondani ezt neki. -Rendben, majd szentelünk rá időt, hogy ezzel is foglalkozzunk, biztos vetettek papírra érdekes legendákat, a távoli régiók leírásai nem igazán érdekelnek, majd megnézem őket magam, ha eljön az ideje. Már pedig mindennek eljön az ideje egyszer aminek el kell jönnie, ha meg nem lesz itt az ideje akkor, majd az ideje nélkül nézem meg amit meg kell néznem. - Nevetek egy aprót a kacifántos mondatomon amibe már én is belezavarodtam. -Figyelni fogom az árusokat. - Mondom inkább röviden.

A fogadok utcajan iroszerarust nem lattok. Az egyetemhez kozel valoszniuleg sokkal jobbak lennenek az eselyeitek, az atlag ember vajmi keveset gondol irasra vagy olvasasra, arra ott vannak a kikialltok. Mindenesetre lesetaltok a folyo partjara a Tengerész és az Úrihölgy fogadohoz. A Három vám hídja nem messze szeli at a Reiket. A vaskos hidon szemlatomast tobb epulet is helyt kapott es elegge gyakran lattok oroket mozgolodni rajta. Nem tudjatok, hogy a varos elokelosegeit vedik a dokkokban megbuvo bunozokkel szemben vagy egyszeruen csak strategiai pontnak szamit a hid, mindenesetre szokatlanul sokan vannak. A folyo tuloldalan jol lathato a hazak takarasaban Sigmar katedralisa, nem olyan hatalmas mint a csaszar palotaja, de nem torpul el annyira mint a tobbi epitmeny a kornyeken. Amit a palota a magasba toro tornyaival, azt a katedralis a maga szilard es elpusztithatatlan latszatot kelto robosztussagaval eri el. Mindket epulet fennen hirdeti, hogy ura oriasi hatalomnak parancsol.

Maga a fogado kekre es feherre van festve es a bejarat mellett olyan szobrok allnak mintha egy-egy hajo orrfaragvanyat allitottak volna oda. Bent egy cingar vigyorgo alak surog forog, o a helyi fogados.
- Udvozlom a holgyet es az urat - sokat sejtetoen nez ratok, lathatoan ugy gondolja, hogy tengeresz es uriholgy, de nem szol semmit - Mit parancsolnak, nagyon szep szobaink vannak, a felesegem nagyon jol foz, nekem elhihetik, miota talalkoztam vele azota eszembe sem jut mashol enni, es a borunk is kivalo. Nem tileai, de a legjobb ami a reiklandi dombokon terem - nez ratok kedvesen. Habar ranezesre elegge karikaturisztikusan nez ki valahogy nem ellenszenves a ragcsalora emlekezteto keskeny fejevel es a tulontul is vekony alkataval egyutt sem.

Kozben majd egy eszlelest dobnatok. Nem a fogadora hanem csak ugy 'altalanossagban', mar ha hisztek az ilyenben ;-)

(Alapkonyvbeli normal arak es normal dolgok vannak a fogadoban. A pottyotoket atmozgattam a fogado helyere)

-Ebben is egészen biztos lehetsz. - válaszolom még a férfinek mielőtt belépnénk a fogadóba, majd el is némulok ahogy belépünk; megállok az ajtóban egy rövid időre, nem nézek különösebben körbe, csak nagyjából felmérem a helyet - ablakok, ajtók, tereptárgyak, hasonlók, azok a dolgok amik fontosak lehetnek egy verekedés vagy elcsitítandó vérontás esetén. Azaz minden ami taktikailag fontos lehet. Fejemben végigfolyik a történet: Kilenc matróz, háromnál szablya ellenük pedig négynél kés, kettőnél csak a puszta ökle, gyilkolást ér a sérelmük. Az egyik csapatnál ott a túlerő, de a másiknál ott a használhatóbb fegyver és a szép vastag deszkából készült asztal felborítva. Szoros küzdelem, az egészet pedig csak megkavarja a két marcona, bunkósbottal közeledő kidobó. Majd elsül egy pisztoly... Hirtelen eszmélek arra, hogy már talán fél perce is az ajtóban állok, addigra Chlodovech talán már a fogadós előtt áll - hasonlóan teszek én is. Végighallgatom a számomra nem túl bizalomgerjesztő küllemű férfit, majd utána megszólalok: -Köszönjük. - válaszolok, a Chlodovech által megszokott nyájas kedvességet katonás fegyelem veszi át. -Egyágyas szobát szeretnék illetve fürdőt is, minden este. És kérem semmi esetre se zavarjanak ha a szobámba vagyok, bármi óhajom lesz én fogom kezdeményezni azt. Nem tudom meddig fogok Önöknél maradni. - mondom a férfinek. Bár meglehetősen drága lesz, addig nem mennék közös helyre míg nem mérem fel a körülményeket. Ráadásul ha szerencsém van sikerül szállást szerezném kis Tilea valamelyik családjánál vagy esetleg a templomnál. -Az ételt pedig bizonyosan megkóstoljuk majd, de csak estefelé. - mosolyodom rá, kicsit enyhítve a hangsúlyomon. -Illetve lekötelezne ha elárulná, hogy mennyi errefelé a tivornyázó matróz az éjszaka.

Persze, hát hogyne hinnék a csodákban!:-) Az is egy csoda, hogyha valaha meg fogom dobni, és abban is hiszek!

-Jónapot! - Köszönök hangosan amint belépek, figyelmemet rögtön lekötik az orrfaragványok és a fogadós sürgölődése, de azért végigfuttatom tekintetem a helyiségen. Különösebb következtetéseket nem vonok le a látottakból, hisz ez csak egy fogadó. Mikor már Theodora befejezte a mondandóját én is megszólalok. -Nekem is hasonlóképpen szükségem volna egy szobára és én sem tudom mikor távozom. - Rámosolygok a fogadósra, hogy ne tűnjek annyira ridegnek mint a papnő, szegény hiába mosolyog a hangsúlya még így is katonáknak szól nem egy matrózfogadó tulajdonosához. -Az étel pedig nagyon jól hangzik, már alig várom, hogy vacsora idő legyen, de sajnos még a szobák kivétele után van egy kis dolgunk, így csak este érünk rá a falatozásra. Talán még egy pár órácskát el is töltök az ivóban, megkóstolom az említett bort már, ha mesélnek errefelé valami jó történetet egyesek.

A menyetkepu elmosolyodik - Termeszetesen holgyem es uram. - mondja kisse rekedtes hangjan - A hatos meg a hetes szoba pont szabad, remelem jol erzik majd magukat. Az ablakok a Reikre nyilnak, a friss levego... hmmm, csodalatos. - a matrozos kerdesre szettarja a karjat - Nem kell aggodni keso este keves matroz jar ide, nyugodt hely vagyunk - kicsit mikor latja a csalodast Chlodovech arcan azert megjegyzi - Persze par mindig beteved, csak nem mulatnak hajnalig, arra ott a Hajos kocsma -

(Ja mielott elfelejtem. Standard Common Hostel arak vannak mindenre az Old World Armory 89. oldalarol)
This message was last edited by the GM at 15:11, Sat 03 Oct 2015.

-Rendben, köszönjük. - mondom, majd az övemen lógó erszényből egy aranyat veszek elő, amivel ki is fizetem - a tizenöt schilling visszajárót ugyanoda süllyesztem ahonnan az imént vettem elő az érmét.
Miután lerendeztük a fogadós dolgainkat (jómagam nem hagyok a szobában semmit, de Chlodovech talán igen) felvetem neki, hogy nézzük akkor meg a Palotát. Amennyiben beleegyezik akkor elindulok a Palota felé - elsétálunk a Reik partján északnyugatra, majd lefordulunk a Palota felé és azelőtt elsétálva elmegyünk egészen a Templom Térre. Kicsit dilemmába esek, hogy talán a mai napon kellene meglátogatnom a tileai negyedet de úgy döntök, hogy inkább holnap, újult erővel látogatom meg a negyedet és a Myrmidia templomot. Mivel más dolgunk így már nincs, ezért felvetem az útitársamnak, hogy sétáljunk keresztül még egyszer a Palota előtt, majd menjünk át a Karl-Franz Császárról elkeresztelt hídon - amennyiben beleegyezik, meglátogatom a fal tövében található temetőt és egy imával adózom az itt nyugvó katonák iránti tiszteletem jeléül. Utána, ha Chlodovech mást már nem akar, akkor visszasétálunk a fogadóba.
Ha pedig van rá lehetőségem, akkor egy csapat városőrnek felajánlom, hogy velük tartok egy darabig az őrjáratukon és ha igénylik, meghallgatom őket meg imádkozok is velük ha szeretnék. Addig legalább Chlodovech nyugodtan ellehet a fogadóban.
This message was last edited by the player at 13:09, Mon 05 Oct 2015.

Vigyorra húzódik a szám. -Köszönjük. - Közlöm miközben előkotrom az egyik aranyérmémet, és én is a fogadós kezébe nyomom. Fent a szobámban kicsit fel alá járkálok, hogy megszokjam ezt a kis helységet. Meg kell még barátkoznom a fedett helyen alvással, vagyis, hát, hogy nem a sátramban alszom. A hátizsákomat nem cipelem, a lány által tervezett kis sétára, ami nekem is örömömre szolgál, szívesen megnézem a birodalom szívének minden zegét-zugát. A szobámban még gyorsan mielőtt elindulnánk harapok egy falatot a szárított kenyeremből, és ugyanennyit adok Kenyérnek is csak, hogy séta közben ne korogjon a gyomrom. Legalább annyira szép helyez az Altdorf is mint az összes többi, sok itt az ember, de ez egy jó kis fogadónak tűnik... Hátha este lesz itt vagy egy két ember... A kevés ember néha jobb hallgatóság mint a több... Magamban elmosolyodom, kicsit eligazgatom magamon a rongyaimat, majd kimegyek Theodorához, ha ő már végzett volna odafent. Persze biztos végzett, ő mindig olyan gyors és pontos. Már készen is állok a városnézésre.

Kis nekikeszules utan meg mielott a nap lemegy es lemeradnatok a latvany javarol nekiindultok. A Reiken ativelo legfobb hidon indultok neki. A hid elegge szeles, habar a ket oldalan a folyo fele epuletek allnak a megmarado resz is boven eleg hogy hatalmas seregtestek vagy akar a hires goztankok atvonuljanak rajta. A hid mindket labanal eros varosor egysegek allomasoznak. Alabardjaikkal es nyilpuskaikkal semmi jot nem igernek a rendbontoknak. Magan a hidon is rendszeresen atvonul egy-egy orjarat es az Akasztott Emberhez cimzett ivoban lathatoan eleg sok kimenon levo ro tartozkodik. Mindent egybeveve a hid ugy tunik mint amit, valoszinuleg strategiai volta miatt, az itt jelenlevo es minden bizonnyal a hazak kozotti harcban igen kepzett egysegek egy jelentosebb tamado seregtol is meg tudnak vedeni jo ideig. Titeket amig a hidon atertek negyszer is megallitanak es alaposan atneznek, latszik, hogy az orok komolyan vegzik a dolgukat. Lathatoan nem kulonosebben lelkesednek Theodora Myrmidia szimbolumai irant, de megadjak neki a kello tiszteletet es igy vegul a negyszeri ellenorzes ellenere minden gond nelkul atjuttok.
A Reik ezen oldala teljesen mas kepet mutat mint a masik. Ott lathatoan az ipar, a gazdasag, az eros kozepreteg uralja az utcakat mit itt a kastely toszomszedsagaban inkabb a nemesi hazak dominalnak. Sok kozuluk eros, szinte erodszeru, nemelyiket meg extra varszeru fal is korbevesz. A kulonbozo nemesi hazak szineit viselo katonak elegge gyakoriak, de csak addig torodnek komolyan veletek amig a rajuk bizott kornyeken vagytok, es mivel igyekeztek nem feltunoskodni vegulis gond nelkul lesetaltok a parton. Nemelyik haz tileai vagy estaliai divatot is kovet, a sokszinuseg erosen dominal valoszinuleg attol is fuggoen hogy az epito merrol szarmazott. A varos egyik belso bortone mellett elhaladva megcsodaljatok az eber orseget, a magas falakat, apro ablakokat es a falak tetejen varakozo puskasokat, ezutan kanyarodtok csak a var fele. A var olyan mint vartatok es kicsit talan meg tobb is. Kozelrol meg hatalmasabbnak tunik, meg jobban uralja a latkepet. A falakon folyamatos orjaratok koroznek es mikor a kapu kozelebe juttok kozelrol is megcsodalhatjatok a messze foldrol hires Reiksguard lovagjait. Legalabbis amig arrebb nem parancsolnak titeket. Tavozas kozben meg egy ideig elcsodalkoztok a lovagok tokeletes szinte tukorszeruen fenyes pancelzatan, a voros es feher tollbokretakon, a koponyas-keresztes pajzsokon, de mielott meg nagyon fel tudnatok ocsudni maris Sigmar fokatedralisanak aljaba ertek. A hatalmas templom csak ugy nyuzsog az esti ora ellenere. Pencelos, harci kalapacsos papok erkeznek vagy tavoznak, nehany (picit) kevesbe harciasnak tuno pap beszelget a hivekkel, a hatalmas templom kornyeken tobb zold es arany pancelos griffpajzsos lovagot is lattok amint imaba melyednek vagy fenyegetoen neznek vegig a teren.
Mindent egybeveve a Reik ket partja mintha ket teljesen kulon vilag lenne. Foleg a csaszar lakhelyenek kozvetlen kornyeke, egyszerre erzitek magatokat kicsinek ehhez kepest az elkepeszto hatalomhoz kepest es buszkenek, hogy ti is a Birodalomhoz tartoztok. A tervezettnel kicsit tobb idot toltottetek bameszkodassal, ugyhogy mielott a nap lemegy sietve atmentek a Karl-Franz csaszar hidon. A temetoben fekete ruhas Morr papok bucsuztatnak eppen valakit, valoszinuleg nemes lehetett mert a kripta amibe kerul elegge tekintelyt parancsolonak tunik, de nem mentek kozelebb, nem szeretnetek megzavarni a gyaszolokat. Egy rovid ima utan a temeto egyik Morr szentelyeben szinte belefuttok egy orjaratba. A hidon tortentek utan meg is lep, hogy ok mekkora tisztelettel tekintenek Theodorara. A lanyt vegul nehez valasztas ele kerul, de vegul inkabb az orokkel tart. Azok eppen a kornyeket indultak el bejarni meg a teljes sotetseg beallta elott. Igy Chlodovech vegul egyedul indul vissza a Reik partjan a fogado fele.

Chlodovech:
Visszafele setalva meg elgyonyorkodsz a Reik partjara epitett epuletekben, foleg az egyikben aminek az alakja is fura es valami csoszeru alkotmany all ki a tetejebol (Csillagvizsgalo), de vegul a faraszto nap utan mar eppen beternel egy borra amikor ismeros alakot pillantasz meg. Vandorlasaid alatt mar nem egyszer osszefutottal Joseffel. Hallgattad a meseit a Kislevben ateltekrol, milyen csatakban vett reszt, foleg mint becsuletes aruszallito, bar arrol nem nagyon beszel hogy valaha adozott e volna a termekek utan, de miota itt delen van is sokat meselt a kulonfele Marienburgban felszedett hirekrol.

Theodora
A varosorokkel orakig jarod a kornyeket. A varos ejszaka teljesen mas arcat mutatja, de itt az egyetem kornyeken nem vad, inkabb nyugodt. Nehany gyanus alakot megallitotok, van akit uldoztok is, de meglog. Kozben nagyjabol elmutogatjak melyik palotaban elnek magusok, melyikben fontos nemesek. Nem pletykaszinten, a katonak lathatoan nagyon visszafogjak magukat inkabb informacio jelleggel. Keso este ersz vissza a jarorozesbol. A fogadoban mar javaban megvacsoraztak az emberek (azert meg maradt neked is) es kozepes hangzavarban iszogatnak. Nem kulonosen duhajkodnak bent, lathatoan a fogadosnak igaza volt, inkabb tunik ugy hogy utazok es kereskedok tertek be mint egesz hajonyi matrozok.

Latom egyikotok sem nezte meg az arakat pedig irtam is honnan :-) 5s naponta a szoba
This message was last edited by the GM at 23:08, Sun 04 Oct 2015.

- Chlodovech, komam - koszont vigyorogva es mielott meg barmit tudnal tiltakozni vagy felrelepni medvetermetevel maris meglapogatja a hatadat, kisse osszetorve teged. Kozelrol megcsap a Josef korul lengo alkoholszag, valoszinuleg mar ivott valamennyit. - Mi szel hozott erre? Azt hittem eszaknak tartasz. Utoljara mintha azt mondtad volna. - vakarja meg a fejet - Ihatnank egyet a regi emlekekre - kezd bele, ahogy szokott es az ilyen ivaszatoknak altalaban masnapossag es erosen fajo fej a velejaroja ha egy kislevivel mulat az ember - tudok is egy jo kis kocsmat nem messze. Igaz hogy nincsen jofajta kislevi vodkajuk, de a soruk legalabb eros es karcos ahogy kell - majd meg mielott komolyan beleegyezhetnel, vagy elutasithatnad eszbe kap, rancolja a homlokat, lathatoan az a par korso ami benne van kicsit lelassitotta a gondolatait - Vagyis most sietek. Par dolgot meg el kell intezni, a Berebeli - Josef folyami hajoja - holnap keso delutan kifut, de elotte meg par korsot legurithatnank. Mit szolsz? -
This message was last updated by the player at 23:17, Sun 04 Oct 2015.

(Altdorf ejszaka)

Izgatottan figyelek minden újdonságra amit látok, ezt szeretem az utazásban, a rengeteg csodás új dolgot, pompás épületeket, pompás lovagokat és mindent amit még nem láttam. Gyermeki lelkesedéssel járom a város utcáit, és bámulok meg mindent leplezetlenül, hisz ezért jöttem ide. A hídon meg meg állok lebámulva a folyóra, ha nem lennének olyan közel az őrség katonái, biztosan bele is köpnék, hogy lássam milyen magasan is vagyok és, hogy megfigyeljem miként sodorja tova az ár nyálam. Udvariasan tűröm a vizsgálatokat, hisz tudom ez az őrök dolga és közben már is azt várom, hogy mi lesz a következő újdonság amit látni fogok. Amikor a lovagokat figyelem, mosolyra húzódik a szám és Theodorára figyelek, hogy lássam mit szól a lány az oly áhított lovagok látványára. A sigmarita papokat is hasonló áhítattal bámulom, habár nem Sigmarra való tekintettel, csak azért mert Sigmar papjai. Közben persze mindig figyelek, Kenyérre nehogy túl izgága legyen, vagy túlságosan felizgassa magát valamin. Miután visszafelé elválnak útjaim Theodorától és már sikerült elszakítanom a tekintetem a furcsa csővel ellátott épületről, egy kicsit még simogatom kutyámat, amikor megpillantom Josefet.
-Áhh' Josef, Cimbora. - Én is meglapogatom a megtermett alak vállát amennyire tőlem telik. -Na' Kenyér ne ugass már, légy kedves Ő a barátunk. - Szólok még rá a kutyámra. Régi cimborámat még idegennek találja, amilyen hirtelen támadt le -Ahhoz, hogy északra tudjak menni először le kellett mennem délre. Nem olyan rég megjártam Tileát, na az is egy nagyon érdekes hely... - Nagyot nevetek, jó látni egy ismerős arcot itt a világ közepén. -Miket, beszélek itt, a lényeg a válasz: Hogy a tajtékos viharba ne gurítanánk le egy pár sört! - Kis szünetet tartok. -Én a Tengerész és az Úrhölgyben vettem ki egy szobát, ott is ihatunk a fogadós azt mondta van egész jó boruk. Na' melyik legyen? A te vagy az én féle ivó cimbora? - Vigyorgok bajszom alatt, hogy már megsárgodott fogaim is Altdorfot lesik. -Jó látni téged Josef!

Kicsit gondolkodik, majd vegul megvonja medvetermetu vallait - Vegulis mindegy, bar az itteni bor a gyerekeknek valo, de majd tobbet iszunk belole - kezd el ugy melyrol szinte menydorgesszeruen nevetni a sajat merceje szerint poenosnak szant megjegyzesen, majd elkomolyodik - Egyebkent en is eppen bort szallitok. Delre Bogenhaffenbe. De majd holnap elmeselem mert meg vannak elinteznivaloim - kacsint cinkosan Chlodovechre amibol nem nehez kitalalnia a ferfinak hogy azon a hajon lesz a boron kivul mas is, de arrol a vamosoknak nem kell feltetlenul tudniuk.
Vegul miutan elbucsuzik kisse imbolygo leptekkel elindul a dokkon fele hogy akarmi is a dolga elintezze.
This message was last updated by the player at 00:11, Mon 05 Oct 2015.

Bizony a hídon található biztonsági intézkedéseket már meglehetősen elégedetten, lenyűgözve figyelem, folyamatos őrjáratok, készenlétben lévő egységek ráadásul aki a pihenőidejét tölti az is itt van a környéken - láthatóan nagy gondot fordítanak arra, hogy a hidat mindentől megvédjék és kezd a a benyomásom lenni, hogyha a másik irányból közelítettük volna meg a várost akkor korán sem lett volna ennyire egyszerű bejutni a városba. Minden esetre az őrök túlzott vizsgálgatása még annak ellenére is, hogy egyértelmű ki vagyok nem tölt el túl sok boldogsággal.
Átérve a hídon meg is bizonyosodok arról amit még áthaladás közben sejtettem: hiába van a másik oldalt az ipar, a tudomány és a gazdaság, azonban itt vannak a nemesek, a fontos emberek, s itt nem csak a Császárra gondolok. Ráadásul még minden egyes nagyobb nemes házának nemcsak, hogy külön erőd megjelenése van, azonban saját egyenruhával felszerelt testőrséget tart, akik láthatóan komolyan is végzik a dolgukat, ugyanis még minket is szemmel tartanak. Annyi bizonyos számomra, hogy a városnak ezen része éjszaka is biztonságosabb lehet mint a másik nappal.
Nagy csodálattal és tisztelettel figyelem a Reiksguard lovagjait és el is időzöm itt egy darabig, miközben Chlodovechet azzal untatom, hogy milyen félelmeset erőt képviselnek ezek a lovagok egy harci helyzetben. Amikor tovább haladunk és találkozunk Sigmar papjaikkal ők annyira nem kötik le a figyelmemet, még mindig a lovagokon jár az eszem - bizonyos részig vallási ellentét ez, bizonyos szintig pedig a lovagok valóban jobban érdekelnek.
A temetőben valóban nehéz döntés elé kerülök, de mivel közel vagyunk és úgy érzem, hogy Chlodovech egyedül is épségben vissza fog találni ezért inkább az őrökkel tartok. Felöltöm magamra a helyzetnek megfelelő papnői viselkedést az egész járőrözés alatt, azonban azt nem tudnám leplezni, hogy láthatóan felvillanyoz energiával az egész nap történése.
Így aztán mikor elválnak útjaim az őrökkel és visszatérek a fogadóba nem nagyon látszik rajtam fáradtság jele. Ha problémamentesen jutok el a fogadóik, akkor belépek és körbenézek, majd leülök, hogy megvacsorázzak.

Theodora vegul gond nelkul visszaer a fogadoba.

(Folyt kov amiben a masnap jon, ugyhogy ha valamit terveztek meg mara akkor irjatok meg, ha nem akkor lehet tervezni mit akartok kutatni. A masik csapat is szep lassan erkezni fog)

A vacsora tenyleg egeszen jo, bar nem mondana egyikotok sem, hogy finomabbat meg nem evett, de egeszen jol elmegy. Foleg sult halak vannak, valamennyi egyszeru parolt zoldseg, sarga es feher repak, karalabe meg diszno sult. Mindenesetre a vandorlassal toltott ido utan ez igy is maga a csoda. Egyszeru almas pitet is arulnak ami talan egy kicsit tul savanyu, de friss es illatos.
A borra sem igazan lehet panasz. Mely, telt ize van es pont annyira savas amennyira kell.
A fogadoban viszonylag tomeg van, de nem kibirhatatlan es annyira nagy dorbezolas sincsen, bar elegge sokan hangoskodnak ivas kozben, de vegul mielott nagyon keso lenne a fogados bezarja a bart es a kulsos vendegek szepen lassan tavoznak. (Ha ti korabban lefekudtetek akkor eddig nehezen tudtatok aludni a zaj miatt, bar a szintelvalasztas azert valamennyit tompitott rajta es igy nem tette lehetetlenne az alvast)
A tobbnyire utazokbol allo kozonseg mindenfele torteneteket mesel, nemelyik csak a szokasos, de van ami joval riasztobb is. Az egyik folyami hajos, igaz par pohar utan, de rendithetetlenul allitja, hogy ismert olyat aki latott mar olyan matrozt akin vagy husz evig semmi sem latszott, aztan hirtelen olajos sargasra valtozott a bore es kidulledtek a szemei. Ahogy meseli a tobbi matroz a vizbe dobta ugyhogy mar meghalt, vagy legalabbis o igy hallotta. A meseje kozben paran vettek neki italt hogy tovabb mondja a tortenetet igy vegul erosen reszegre itta magat mire befejezte a tortenetet es a fogadosnak ki kellett tessekelnie a fogadobol.

Masnap reggel viszonylag koran kelt titeket a dokk nyuzsgese.

Elfogyasztom a vacsorámat, hogyha Chlodovech még itt van a környéken akkor felajánlom neki, hogy csatlakozzon, amennyiben nincs úgy természetesen nélküle látok hozzá - azon gondolkodom közben, hogy vajon Edoardo mit szólna hozzá, hogyha látná/tudná, hogy eljutottam Altdorfba, kutatásom első állomásához. Egészen biztosan örülne neki, de vajon mit szólna ahhoz, hogy nem rögtön kis Tileában kerestem magamnak szállást? Valószínűleg neheztelne miatta, mert indokolatlan kockázatvállalásnak tartaná a fogadóban alvást mikor vannak jobb lehetőségek, de szükségem van arra, hogy az emberek között éljek időnként, különben nem találom meg velük a közös hangot.
Illetve a vacsora mellé, ha van rá lehetőség, még este igénybe veszem a fürdés lehetőségét.

Másnap reggel nem bánom, hogy a kikötő zaja ébreszt fel - sok a dolgom ma. Az első dolgom természetesen pontosan az mint az utóbbi években minden nap: ima mellett, rituálisan felöltöm a páncélomat illetve magamhoz veszem a fegyvereimet. Az utóbbi időben ez sokkal másabb értelmet nyert mint korábban: a templom falai között a második dolgunk általában az volt, hogy le is vettük magunkról a páncélt a fegyvert pedig a szekrénynek támasztottuk, de mióta utazom ténylegesen egész napra öltöm magamra a felszerelésemet.
Amennyiben este nem volt rá lehetőség, úgy most fürdök meg. Ez esetben leveszem a páncélt majd vissza.
Amennyiben este meg tudtam fürdeni, úgy reggelivel kezdek, majd felkeltem Chlodovechet és jelzem neki, hogy a tileai negyedbe vezet ma az utam - amelyet el is magyarázok neki hogy hol van. Felajánlom neki, hogyha akar velem tarthat egy darabig, majd utána útra is kelek, hacsak nem történik valami olyasmi ami befolyásolná a terveimet.