Visel címert ruháján, esetleg pajzsán (ha van)?

-Értem én... - teszem az ártatlant, mint kíváncsi gyermek a schaffenfest bódéinál majd - ha nem tartóztat fel - lezseren, kisebb kerülővel elindulok a templomhajó oldalsó bejárata felé.

Shallya békés természete előtti tiszteletemül adózva a lándzsámat és pajzsomat a falnak támasztom, így térek beljebb, hogy a papnőt keressem - akit szerencsére itt találunk. Amikor meglátom nála a fóliánst rögtön az fut át a fejemen, hogy talán meglátogatta a Magistratet és most a gyógyulását próbálja kutatni. Közelebb megyek hozzá: -Rubenstern papnő... - szólítom meg, megvárva, hogy ránk nézzen és felismerjen minket. -Érdeklődni kívánok, hogy sikerült-e meglátogatni a Magistratet otthonában? - foglalom össze jöttünk célját egyszerűen.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 163):

Theodora szavaira a papno felnez meglepetten, aztan amikor vegignez rajtatok faradtan elmosolyodik - Ugy latszik tulsagosan is belemerultem, faradjatok be - mondja, bar mar majdhogynem ezt meg is tettetek - Meglatogattam a Magistratet - mondj hatarozatlan hangon - Hatarozottan szuksege van az istenno segitsegere, de nem hiszem hogy mergezesrol lenne szo - sohajt egy nagyot - Inkabb valamifele gyorsan hato betegsegre gyanakszom, bar az a sebesseg amivel elhatalmasodik rajta nem termeszetes. Imadkoztam erte, es az istenno segitseget kertem, es probalok rajonni mi lehet ez hogy minnel tobb esellyel birjunk szembeszallni vele. - pillant le a foliansra - Meg sosem lattam ilyen betegseget - huzza el picit a szajat - De Shallya segedelmevel legyozzuk. Egy tisztito ritualet szervezek neki amint tudok, de felek nagyon sok idom nem maradt felkeszulni erre -
This message was last updated by the player at 22:40, Sun 12 Feb 2017.

In reply to Cyl Sepha (msg # 162):

Cyl gyorsan vegigmeri az ele kilepot. Jo minosegu ruhaja van, es kopenye alatt tabardot hord, az alatt jo esellyel apro szovesu lancing lapulhat. Pajzs nincsen nala, de a tabardon feher es sarga alapon egy kereszt es alatta gyuru van. Cyl sajnos sosem tanulta meg rendesen a csaladok jelkepeit igy nem igazan tudja mit is jelenthet ez, de ahogy gyorsan korbepillant ezek a szinek es ez a jelkep feltunik neki masokon is.

Vegul, mivel nem tartoztatjak a lany arrebb megy, magara hagyva a beszelgetoket. Voltsbach atyat nem talalja azonban a fohajoban. Az idos atay valoszinuleg a templomhajobol nyilo lak es irodareszekben lehet vagy nem tartozkodik a kornyeken.

Visszafordulva a kőfal árnyékából alaposan végigmérem a távozó férfit. Csak idő kérdése megismernem e címert. Florian örömmel fog segíteni. - indulok Voltsbach atya keresésére. Bár, talán egy ministráns, vagy templomszolga a vártnál hamarabb is oltalmazhat, nyerjen mosolyomtól feloldozást... - sétálok a karzat felé.

Csak tanítóim bölcs szavai mentenek meg attól, hogy az arcomon látható legyen a csalódottság amikor a papnő úgy gondolja, hogy a Magistratet nem mérgezték meg - tárgyalás közben soha nem szabad megörülni a jó híreknek, mert az arcmimika elárulhatja az ember gondolatait ha utána rosszakat kap. Természetesen nem abban kételkedek amit a papnő mond, hiszen ha Shallya egy papja azt mondja, hogy nem méreg, akkor nekem azt nincs okom megkérdőjelezni. -Volt már egy hasonló eset, Karl Teugen esetében, találhatóak feljegyzések róla a városi irattárban. Útitársam talán meg is tudja mondani melyik könyvben, hiszen ő olvasta. - nézek Kastorra egyértelműen, hogy a papnő tudja kiről van szó. -Az lehetséges, hogy valaki direkt tette beteggé? Mármint, persze meg lehet betegíteni embereket, de... - akadok el mondandómban, amikor ismét visszacseng a fülemben a papnő "nem természetes" megjegyzése. Ha egy démont találtunk a csatornákban, miért ne lehetne, hogy a Magistratet valami korrupt démoni mágia tette beteggé? De ezzel nem állhatok elő a papnőnek, még ha segítené a munkáját, akkor sem. -De ez talán már nem is számít. Remélem, hogy a Magistrate fel fog épülni és köszönjük, hogy fordított ránk a drága idejéből, Rubenstern papnő. - mondom, láthatóan távozásra készülve. -Ha nem bánja, városban tartózkodásom alatt néhányszor meglátogatnám még a templomot. Szívesen segítenék bármiben ha tudok, de akár csak megfigyelőként is örömest töltenék el némi időt Shallya hívei között, hátha valami olyat sikerül megtanulni ami életet menthet egy napon a harcmezőn. - teszem még hozzá.

In reply to Cyl Sepha (msg # 166):

Cyl korbejarja a templomot nem sok sikerrel vegul rovid kerdezoskodes utan egy novicius elvezeti a templombol nyilo egyik szarnyba ahol az idos atya imadkozik jelenleg. Egy egyszeru faajtonal kopog be csendesen a teged kisero fiatal fiu majd kisse kenyszeredetten mosolyog. Lathatoan a felavatott papokra jellemzo hatarozottsag es hivekkel valo kommunikacios keszseg meg nem tul jellemzo ra. Par perc varakozas utan az atya kinyitja az ajtot, kuld egy olyan pillantast a fiu fele amitol az egeszen elfeheredik, valoszinuleg meghagyhatta hogy ne zavarjak majd fele fordul.
- Sigmar hozott ujra kozenk - majd int hogy setalj vele es elindul egy kozeli kis szoba fele amit a kozepen allo talapzat alapjan valoszinuleg a teli esteken hasznalnak melegedesre. A szobaban letelepszik a fal melletti egyik padra es int hogy mondjad el miert keresed. Kisse faradtnak tunik, vagy oregnek, de lehet mindketto picit.
This message was last updated by the player at 23:16, Mon 13 Feb 2017.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 167):

Karl Teugen emlitesere erdeklodve nez Johann fele, de ugy tunik igazan nem var valaszra, mert nem kot bele inkabb megvarja amig Theodora folytatja - Betegge tenni valaki? - kicsit elgondolkodik, de most Theodora nem hagyja neki hogy igazan kifejtse a dolgot. - Termeszetesen szivesen latunk minden segito kezet a korhazban, ambar azt hiszem ki kell abranditsalak, harci serulest nem nagyon latni ott. Hogy a harcmezon mennyire hasznos azt nem tudom, de az esti etelosztasnal is szivesen latunk minden segito szandeku embert - mosolyodik el, de a szemeben latszik hogy azert meg mindig Theodora szavain gondolkodik. Mindenesetre ha tavoztok nem allit meg titeket, csak kisse osszehuzott szemmel nez.
This message was last updated by the player at 23:24, Mon 13 Feb 2017.

Félmosollyal hálálom meg a serény novíciusnak a kitűnő idegenvezetést, s biccentek felé mihelyst Voltsbach atya útjára engedi.
-Cecil Sepha, már találkoztunk atyám. Köszönöm, hogy ismételten fogadott - vetem Sigmar szent szimbólumát kézfejemmel szívem felett, eztán véle tartok. Ugyan irtó nehéz megállnom, de egészen addig nem szólok ismét míg magunk nem vagyunk a kisszobában. -Tán egy napja sincs, hogy eképp szólott, mióta az ifjabb Teugen vezeti a városi tanácsot minden a legjobb úton halad... - fürkészem a gondterhelt ábrázatot -sajnos oly híreket hoztam, mik kétséget ültetnek elmémbe efelől. Herr magistrate Richter bírát ismeretlenek megmérgezték. - szól csendesen nazális zöngéjű hangom.  -Illetve, szánom lekéstem a Bogenauer templomában méltóságod által celebrált misét...mégis mi történt, hogy nemes fők gyűlnek kint? - szakad ki belőlem, remélve megnyílik előttem patrónusom főpapja. Hamar alázattá szelídülnek vonásaim.

Elmosolyodok a papnő szavait hallva, egyenlőre szándékosan nem véve tudomást arról, hogy láthatóan elgondolkodott azon amit mondtam. -Ezt jómagam is sejtettem, de egy táborban sok más dolog is onthat ki életeket mint a fegyver vagy az azok által okozott sebek. Az éhezők között ugyanazok a problémák merülhetnek fel, legyenek azok hosszú hadjáraton lévő katonák vagy szegények. - válaszolom, direkt nem fejtve ki ennél pontosabban, hogy mire gondolok, hiszen hiba volna ezzel pazarolni az értékes időt. Helyette én is elhallgatok kicsit, figyelem a papnőt. Előző mosolyomnak már nyoma sincs, arckifejezésem komollyá vált, mintha csak ütközetre készülnék: -Okunk van feltételezni, hogy a Magistrate nem magától került ebbe az állapotba, nem véletlenül gyanakodtunk méregre. - magyarázom. -De így, hogy maga szerint nem méreg, még álszent, démoni mágiára is merek gondolni. - hagyok egy kis hatásszünetet, hogy végiggondolja amit mondok. Könnyen lehet, hogy az ő fejében is hasonló dolgok jártak. -Az utóbbit is okkal hiszem, de bizonyítani sajnos nem tudom. Még nem. - jelentem ki egy Myrmidiásra jellemző határozottsággal. Ahhoz hasonló elkötelezettség látszik rajtam, mint amikor valaki be akarja bizonyítani, hogy nagyon kevés emberrel is meg lehet védeni egy jól megépített erődöt, vagy hogy többszörös túlerőt is meg lehet verni nyílt harcban ha megfelelően választjuk meg az ütközet helyét.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 171):

Theodora ervelesere elmosolyodik a papno. - Mint mondtam minden segito kezre szukseg van, es ha kesobb hasznat lathatod meg akkor meg jobb. - bolint, de ahogy elkezded ecsetelni a gonosz magia lehetoseget ugy komorodik el - Elkepzelhetetlen... Habar a fertozes sebessege nagyon meglepo, de Bogenhafenben? - kicsit megrazza a fejet - Akarmi is legyen, Shallya segedelmevel meggyogyitjuk a magistrate-et - csendul ki szilard hatarozottsag a hangjabol - Azonban ha ilyen informaciok tudataban vagytok akkor azt hiszem az orseg kapitanyaval kene eloszor megbeszelni. Goertin kapitany jo ember. - kicsit felhuzza a szemoldoket mint aki maga sem biztos, de folytatja - Talan kisse regimodi es konok neha, de jo ember -
This message was last updated by the player at 22:29, Tue 14 Feb 2017.

In reply to Cyl Sepha (msg # 170):

Az idos atya szuros szemmel nez Cylre - Meg ha ez tenyleg igaz is lenne vajon a varosi tanacs felelos e minden gonosztevoert? - csovalja meg a fejet - A Teugen csalad az egyhaz eros tamasza, a tegnapi keso esti miset is meglatogattak - nem mondja ki, de megrovoan nez a lanyra, hiszen meg ha nem is emlekezett volna, Cyl szavaibol nyilvanvalova valt, hogy nem jelent meg - A Teugen csalad feddhetetlen. Hosszu generaciok ota a varos meghatarozo ereje es mint mondtam az ifju Teugen - bar valoszinuleg az o szemszogebol majd mindenki ifju meg - is sokat tett mar hogy felviragoztassa varosunkat. Minden nap kora hajnaltol keso estig a varoshazan dolgozik, a szorgalom mintakepe - mondja az atya, lathatoan igazan jo velemennyel van Herr Teugenrol, bar semmi igazan szemelyeset nem mondott, elkepzelheto hogy igazan meg sosem beszelgettek, vagy csak nem gondolta hogy fontos lenne kiemelni. Cyl nemesekre vonatkozo kerdesere nem reagal, vagy nem tartotta fontosnak vagy akar elkepzelheto hogy csak titkolodzik.
This message was last updated by the player at 22:38, Tue 14 Feb 2017.

Nos, igen a kapitány. Remélem, hogy Manfred fog tudni szerezni olyan információt amivel meggyőződhetünk róla, hogy a kapitány nem járt a Magistrate sátrában. Ha sikerülne neki, akkor valóban célszerű volna vele tárgyalni - hiszen ha azt nem is hiszi el, hogy egy démonnal találkoztunk a csatornában, de azt a sátornál őrt álló katonák tanúsítani tudják, hogy látták őt a sátorban Richter megbetegedése napján. Ez a kis gyanú talán már elég volna. -Nekem azt tanították, hogy a jólét nyitott kapukat teremt, azon pedig nagyon könnyű besurranni. - idézem Edoardo atyát, amikor az befejezte a mondandóját. -Ha nem is hiszi el, azért kérem tartsa észben amit mondtam. A tanácsot pedig köszönjük, fel fogjuk keresni a kapitányt amennyiben lesz rá módunk. - válaszolom a nőnek, majd amennyiben semmi "fontosat" nem kapunk válaszul, úgy elbúcsúzom tőle és távozok.

In reply to Theodora Steinhoff (msg # 174):

Theodora szavain elgondolkodik a papno, felemeli az ujjat de vegul csak visszaejti. Valoszinuleg egy ilyen meretu problema jelenlete a varosban teljesen hihetetlen neki. A jomod atka. Vegul csak annyit mond - Keressetek fel. Es a korhazban hivatkozz ram ha segiteni akarsz - majd elbocsajt.
This message was lightly edited by the player at 23:02, Wed 15 Feb 2017.

-Úgy lesz, és köszönjük még egyszer! - búcsúzom el a papnőtől, majd a társaság élén elindulok kifelé a templomból. Magamhoz veszem a felszerelésemet, majd a templomtól kissé eltávolodva megállok, így szólok hozzájuk: -Én megpróbálok most beszélni ezzel a bizonyos Friedrich Magiriussal. - kezdek bele. -Bár nem tudom pontosan hol találhatnánk meg. Te ha jól emlékszem értesz a kereskedéshez, igaz? Valahol a városban biztos van egy kereskedő céh, ahol esetleg utánakérdezhetnénk, hogy hol találhatnánk meg, igaz? - nézek kérdően Kastorra. -Ki tart velem?

Johann gyorsan korbepillatva ugy dont hogy meg ha bizonyos dolgokat eleddig el si hallgatott Theodora elott megis vele van nagyobb biztonsagban igy igy szol - Pontosan igy van, szivesen segitek megkeresni - kis hatasszunetet tart elgondolkodva korbenez aztan a nem tul tavoli varoshaza epulete fele mutat - Arra -

Theodora, Johann, Amelia, Gunther
link to a message in this game
This message was last updated by the GM at 23:00, Fri 17 Feb 2017.

Vajon lehet e büntetni a farkast miért elkapta a bárányt?
-Természetesen nem...nem vádolom a tanács egy tagját sem alaptalanul, atyám - hajtok fejet az idős pap előtt szúrós tekintete kereszttüzében, hogy lekuporodom mellé. A mise kapcsán sem mentegetőzöm, ha hazudtam volna rosszabbul érezném magam. Jaj Cyl...nem bűntudatot érzel, inkább tanácstalanságot.
-Vigyázzon nyájára atyám. Szívből remélem ebben korábbi csekélyke adományom is a Kalapács szolgálatára lehet. Sigmar előtt csupán maroknyi lélek fedhetetlen...iránymutatásra van szükségem, hogy felfedezzem utam és megtaláljam, ki megmérgezte herr Richtert. - ismerje bár az Ordo Septenariust, nem hozom szóba előtte. Ahogy a ruhám zsebében lapuló térképeket sem. Miután piedesztálra emelte az ifjú Teugent, nem engedem el fülem mellett, hogy nem válaszolt korábbi kérdésemre, ahogy azt sem, hogy az - akár - közvetetten érintett személyt a városházán találom...
A tabárdon fehér és sárga alapon egy kereszt es alatta gyűrű van. - memorizálom a címert.
-Kétségem sincs herr Teugen rátermettsége felől. - felelem alázatom jeleként lehorgasztott fővel. Egy eljárást végző bírót megmérgezni főben járó bűn. De szemet hunyni felette még komolyabb. -Ismeri magistrate Heinz Richtert? - kérdem nyílt tekintettel.

In reply to Cyl Sepha (msg # 178):

Cyl szavaira az atya komoran bolint - Termeszetesen gyermekem. Az adomany mindig jol jon. A templomra koltjuk mad hogy meg csodalatosabban hirdesse Sigmar fennsegesseget - mosolyodik el buszken majd hallva amit Richterrol mondasz a duh ves mely rancokat homlokara. Lathatoan regebben, meg joval fiatalabbon indulatos es tettrekesz ember lehetett de a kor komolyan kikezdte igy nem pattan fel, de latszik rajta hogy nem tetszik neki a dolog - Magistrate Richtert megmergeztek? Ki merne ilyen szornyuseget tenni a varos vezetese ellen? Ismerem ot, bar templomunkat nem latogatja - teszi hozza megrovon - De egyenes, tisztesseges embernek ismertem meg. - kicsit lenyugodva folytatja - Ha megmergeztek a bunosokre le kell hogy sujtson Sigmar porolye - mondja hatarozott hangon - Imadkozni fogok erte es istenunk aldasat kerem rad, hogy siker koronazza terveidet. Ha pedig megvannak a bunosok... - nem fejezi be a mondatot, de tekintete nem sok jot hordoz
Aldasra nyujtja feled a kezet es imaba kezd. Ahogy vele mormolod az ima szavait valahogy eltompul minden, szinte csak valami tavoli morajlassa valnak az idos pap szavai es mint valamifele alom feldereng elotted a birodalom, ahogy atyad hazaban a tanitasoknal mutattak. Aztan Bogenhaffennel egy nagy fekete folt jelenik meg es szepen szetterjed, nyomaban csak hamu es megfeketedett csontvazak maradnak. Ahogy kinyitod a szemedet tudod, erzed, hogy amit lattal az a jovo. Az ami viharos gyorsasaggal kozeledik ha nem allitod meg.

Megérintem az atyaian felém nyújtott kezet, s lehunyom pilláim míg a jól ismert szent zsolomát zengem csendesen, nazális hangomon. Félelemmel vegyes ámulattal tölt el az elém táruló látvány, kiszárad ajkam, pillanattal később torkomban dobogó szívvel eszmélek ismét; talán már zavaróan sokáig az atya kérges tenyerét bámulva mire megszólalok. Olyannyira hatása alá kerültem az eleven látomásnak, vagy fél percig egy árva mukkot sem bírok kibökni. -Phu, Sigmar üstökösére mondom, hálás vagyok mindenért atyám! - fészkelődöm ültömben izgágán, mint kibe villám csapott az imént. -A bűnösökre le fog sújtani a Pöröly... - izzanak fel hátamon a Szent Kalapács nyelét szájában tartó stilizált sárkánytetoválás vonalai...
-Ideje cselekednem - állok fel lassan. Nincs több mondandóm, hitem fényes tisztítótűzként vezet utamon, nem szűkölködöm. Megtanultam a leckét, egyedül nem érhetek célt hol hamu hull. Össze kell fognom Myrmidia papnőjével, csak együtt állíthatjuk meg mi sötét, akár a holdtalan éj és vészesen közeleg...


A templomból távozva utam a Szörnycirkuszhoz vezet. Ha herr Teugen élete veszélyben forog, meg kell történnie. Nem állíthatom meg, de ha kellőképp felkészülsz Cyl, lehet ellene fegyvered.

Voltsbach atyat lathatoan elegge kimeritette a beszelgetes igy ulve bocsat el. Gyors leptekkel nekiindulsz es rovid ido alatt megteszed a vasarig vezeto tavot

Cyl
link to a message in this game
This message was last edited by the GM at 23:24, Thu 02 Mar 2017.

Theodora, Manfred, Johann, Amelia

Rovid sate utan atertek a templomok terere. Johann konyeden mutatja az utat Verena temploma fele. Ut kozben Amelia megjegyzi - Ha nagyon szukseg van ra. Nos en talan be tudnek jutni. - nem nagyon nez a szemeitekbe amikor ezt mondja - A cirkuszban - teszi hozza kisse magyarazkodva.

Vegul megerkeztek a temlomhoz.
This message was last updated by the GM at 23:06, Fri 17 Mar 2017.

-Erre majd még a későbbiekben visszatérünk. - mondom Ameliának még mielőtt folytatná (ha folytatná, hiszen ez így már biztos nem derül ki) miközben ismét végigfut a fejemben a betörés lehetősége. Nem tetszik a gondolat, de főleg úgy nem, hogy bármiféle felkészülés nélkül vágnánk bele a dologba. Alaposan körül kellene járnunk mindent és több dolgot be kéne szereznünk... Nem, el kell vetnem az ötletet egyenlőre.

Miután az irattárba jutottunk Kastor útmutatásával elkezdek az orvosi könyvek között keresgélni, nem rejtve véka alá, hogy pontosan mi után is keresgélek. Ha esetleg látok az irattárban sürgő Verena beavatottakat, akkor őket is megkörnyékezem, hátha segítenek nekem a megfelelő irományok felkutatásában.

A kis csapat elkezdi atnezni a meglevo konyveket es foliansokat. Orvosi konyv nincsen sok, de utazasi leirasokat, tortenelmi konyveket. Barmit amiben emlitest lehet talalni. Johann par kedves szoval meg egy beavatottat is meggyoz hogy segitse a munkatokat. Manfred mar eppen kezdi halalra unni magat mire feladjatok. Ha van is valami a konyvekben elrejtve errol a korrol akkor nem elegge nyilvanvalo a dolog.
Azon kivul amikor Karl halalarol irt az a bizonyos illeto.

Idokozben a napnyugta kezd veszesen kozeledni igy a konyvtar dolgozoi szolnak hogy be szeretnenek zarni es nem artana ha ezt inkabb masnap folytatnatok. Szepen lassan kiterelnek titeket a hatalmas konyvespolcok kozul, es nemsokara az utcan vagytok ujra. Johann megvonja a vallat pedig senki nem igazan utalt ra hogy o tett volna valami rosszat - Az az egy utalas ott volt. En mast nem igertem sose -
This message was last edited by the GM at 22:42, Sun 19 Mar 2017.

Csalódott arckifejezéssel lépek ki a templomból, elég nagy reményeket fűztem ehhez a kutatáshoz azonban úgy tűnik, hogy hiábavaló volt a keresés amibe belevágtunk. Vagy átsiklottunk az információk felett, vagy meg se találtuk, de ez jelenleg lényegtelen, hiszen a kutatásunk mára véget ért: talán a városi irattárban nagyobb sikerrel járnánk, ha használhatnánk... Bár ezekkel a gondolatokkal nem kívánom lombozni a társaság hangulatát: -Nos, ha valamit az egyházi küldetésem alatt megtanultam, az az, hogy az irattárakban való keresgélés soha nem fog az első néhány órában kifizetődő eredményt hozni. Ezt elhihetitek, de valahol mindig el kell kezdeni. - mondom egy enyhe mosoly keretében, próbálva kicsit biztatóan hozzáállni a dologhoz, hiszen nem feltétlen a mi hibánk, hogy nem jártunk sikerrel. -Ti visszatértek a fogadóba ahol megszálltatok vagy kivesztek ti is egy szobát az Alabárdosban? Bárhogy is tesztek, örülnék, ha velünk tartanátok oda, egy-két dolgot még meg kellene beszélnünk valami kevésbé nyilvános helyen. - jegyzem meg.
This message was last edited by the player at 23:19, Sun 19 Mar 2017.

Johann es Amelia talan iknabb csak a faradtsag hatasara talan mert erdekli oket a dolog de bologatnak a felvetesre. De igazabol a vacsoraido is kozeleg es ilyenkor nem art egyekent sem valami biztos helyre vonulni.

Theodora, Johann, Amelia, Manfred
link to a message in this game