A varos fokapujan kilepve a fesztivaltol elfordulva keskeny ut vezet a falak mellett az ellentetes iranyba. Girbe-gorbe fak nyujtjak agaikat az ut fele, de igy is elfer egy kisebb szeker kozottuk, egyszerre azonban csak egy. Tul n agy forgalom lathatoan nincs erre.
Az ut hosszan elnyulik majd feltunik a temeto komor tomege. A sirokat magas kokerites oleli korbe, azon vaskos, ambar nyitott racsos kapu. Bent a varosfal arnyekaban hatalmas mauzoleumok, mig a tavolabbi reszeken neha szorosan egymas melle rakott duledezo keresztek vagy meg annyi se.

A temeto kozepen egy egyszeru fekete kobol epitett kapolna all.

Theodora, Johann, Manfred, Hrothgar, Gunther, Amelia

A falakon kivul atbeszelhetitek nagyjabol a tortenteket, elmondhatjatok Hrothgarnak amit jonak lattok. A csendes fasor arnyekaban nem tunik ugy barki kihallgathatna titeket eszrevetlenul.

A temetobe erve arra lesztek figyelmesek, hogy a kapolna korul surges forgas van. Johann, Gunther es Amelia ismeros arcokat lat mozgolodni, a korabban a Kakasban latott ket sirasot, Ludwigot es Egont. A tobbiek csak ket lathatoan friss sartol szennyezett ruhaban tenykedo alakot lat, eppen tisztogatjak a munkafelszerelesuket, szemlatomast siraso vagy hasonlo munkakorben dolgozhatnak. A kapolna belsejebol mormolo hangokat hallotok mintha valaki egy zsoltar strofait mormolna.
This message was last edited by the player at 21:44, Mon 24 Oct 2016.

A Shallya könyörületében bízók általában két irányban távoznak a templomból. Vagy gyógyultan térnek vissza szeretteikhez és munkájukhoz - már ha megadatott bármelyik is -, vagy pedig a város falain kívülre vezet végső útjuk. Johann próbál nem sokat időzni ezen a gondolatmeneten, de a temető felé vezető utat mégis baljós előjelként értékeli. Hogy megpróbálja más irányba terelni gondolatmenetét, inkább azon kezd morfondírozni, hogy vajon a törpe kívülállóként jól tippelt-e a papnő érintettségéről vagy sem. A csempész végül arra jut, hogy inkább egyetért Theodorával. Ha az ember már Shallya papnőiben sem bízhat nyugodt szívvel, akkor az már a végidők kezdete. Myrmidia beavatottjának vallásos gyorstalpalóját csupán fél füllel hallgatja Johann, miközben gyanakvóan figyeli a városfalon kívül elterülő komor tájat.

Amikor megpillantja a munkájukat nemrég befejező sírásókat, egyből felismeri őket Johann.
- Elnézést, szakítja meg Theodora egyre hosszabbra nyúló előadását a férfi, nem akarom megzavarni ezt az érdekfeszítő előadást, de talán jobb, ha tudod, hogy ezektől a sírásóktól származik az a bizonyos pletyka, amit Myrmidia templomában említettem.
Johann meg is mutatja a beavatottnak Egont, hogy konkrétan ő volt a leginkább meggyőződve a vámpír létezéséről és tevékenységéről.

Séta közben szemügyre veszem a várost körülölő fal ezen részét is, amelyre most jobb rálátásom nyílik mint a vásár területén mivel semmi nem takarja a kitátást. Némi információm van arról, hogy pontosan hogyan zajlik is a karbantartása, de két teológiai történet között címzek néhány kérdést Hrothgarnak is, aki mérnökként minden bizonnyal jobban tisztában van ezekkel a dolgokkal, én pedig szívesen bővítem ismereteimet nem feltétlen taktikai jellegű tudással is. A temetőbe érve ösztönösen elmondok egy imát az itt nyugvókért majd Kastor szavait hallva figyelmemet neki, illetve az általa megjelölt férfinak szentelem: -Akkor minden bizonnyal tudják, hogy hol találjuk az atyát. - válaszolom Kastornak, bár valószínűleg mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a bentről hallható mormolás tőle származik. Ahogy közelebb érünk a felszereléseiket tisztogató férfiakhoz megállok, majd végigmérem őket: nem tűnnek harcedzett embereknek, bár az egész napos sírásás fizikailag kemény munka, minden bizonnyal veszélyesebbek lehetnek mint amennyire tűnnek; és valaki aki a fél életét halottak között tölti, talán nehezebben is borul ki mint mások. Ha ez alatt senki nem szólította meg őket, én teszem meg: -Ãœdv Morr szolgáinak. - kezdek bele. -Kracht atyával szeretnénk beszélni. Nyugtalanító kérdésekre keresünk válaszokat. - közlöm kissé nyersen érkezésünk célját.

A ket siraso kozul az idosebbik nez fel eloszor. Kikop oldalra aztan megszolal. Latszik hogy a fogai erosen feketelnek es tobb is hianyzik kozulok - Ott benn van ni. Oszt mi tortent? Megint asni kell? - kerdezi vegul
This message was last updated by the player at 21:58, Tue 25 Oct 2016.

A fiatalabbnak lathatoan kevesbe csak az asas korul forognak a gondolatai. Valoszinuelg amint vegignezett rajtatok es csupa fegyveres alakot latott valamelyest oroknek gondolhatott titeket vagy legalabbis olyasminek, legalabis a szavaibol ez tunik ki - Ugyan mar. A halalesetek miatt jottek. Ugye? Csak az egyik volt durva. A reszeges Anton csak megfulladt. Mindenki tudta hogy nagy pias es a raktarak kornyeken - csovalja meg a fejet
This message was last updated by the player at 22:03, Tue 25 Oct 2016.

Eleinte kissé behúzott nyakkal, megfeddett gyerekként hallgatom az okítást, melyet csakis magamnak köszönhetek. Hiába nevelkedtem emberek között, az isteneikről csak átfogó tudással rendelkezem. Hálás sóhajjal olvadok fel, mikor a történetek közé néhány mérnöki vonatkozású kérdést is beékel Theodora. Jól esik újra egy olyan személlyel beszélni, aki meghallgat és meg is érti a mondandómat. Amikor a Johannak nevezett ember megállít bennünket, érdeklődve hallgatom a cselekmény alakulását és végigmérem a két, sáros ruhájú fickót.
This message was last edited by the player at 05:25, Wed 26 Oct 2016.

-Nem, reméljük ma már nem kell többet. - felelem még a másik férfinek, de valamelyest örömmel konstatálom, hogy a másik kissé érdeklődött jöttünk céljával kapcsolatban, s végighallgatom amit mond majd válaszolok neki: -Valóban a gyilkosságok miatt érkeztünk. - válaszolom az imént felszólaló sírásónak, bár közben még néhány pillanatig mindig a másik férfit figyelem, elmélyülten gondolkodó arckifejezéssel. Abban reménykedek, hogy a dokkmunkás Anton - kinek a neve még elég új ahhoz, hogy rögtön tudjam kiről van szó - csak azért fulladt vízbe mert a sületlen történetének terjesztéséért kapott pénzen jócskán berúgott, s nem pedig azért segítettek neki megfulladni mert úgy gondolták, hogy elmondott nekünk pár dolgot az igazságról. Ãœgyelek rá, hogy véletlenül se pillantsak el oldalra. -Milyen volt a durvábbik eset? Hiányzó belső szervek és eléggé rossz állapotban lévő test, igaz? Több hasonló volt mostanában?

Az idosebbik siraso valaszol - Csunya vot, csunya. Bar en nem lattam, de aszontak, hogy meg jo hogy nem votak rokonok, mer az annya se ismort vona ra - vigyorodik el a sajat poenjan
This message was last updated by the player at 21:09, Fri 28 Oct 2016.

A fiatal folytaja - Sok van, minden heten mostanaban. Tobbszor is. Mi nem sokat latunk mar belole, de hallunk am - teszi hozza gyorsan mielott meg ugy jonnenek ki mint akik kevesrol tudnak, mire a masik is buzgon bologat. - Ott assuk el oket a temeto szelen. - mutat el egy iranyba ami a gazdagok sirboltjaitol jo messzire esik
This message was last updated by the player at 21:12, Fri 28 Oct 2016.

Elnézek abba az irányba amerre a férfi mutat, majd ismét kérdezek: -Van valami oka, hogy a temető szélére kerülnek? - miközben kérdezek lassan vissza is fordulok feléjük. Nem hiszem, hogy Kracht atya utasítására kerülnek oda az ilyen módon elhalálozott személyek, sokkal valószínűbb, hogy a sírások által terjesztett pletykák adnak magyarázatot erre a kérdésre, de szeretném látni, hogy igazam van-e. Ha az atya kérésére kerülnek oda, akkor Kastor beszámolója alapján tudhat valamit amit nem mond el másoknak.

Az oregbb siraso kikop es utanna valaszol - Van van. Csorok. Vagy ugy neznek ki hogy az anyjuk se ismerne meg oket. Vagy csak egyszeruen senki se keresi oket. Arra ni vannak a csorok elfoldelve - mire a masik siraso csak bologat
This message was last updated by the player at 19:53, Sun 30 Oct 2016.

Ismét elpillantok abba az irányba amerre az imént mutatott sírok vannak; talán kicsit túlkomplikáltam a dolgot azzal kapcsolatban, hogy miért kerülnek ott végső nyughelyükre. Látszólag elégedetten bólintok a válaszra: -Köszönjük az információt. Még néhány kérdésünk van Kracht atyához, utána nem zavarjuk tovább a temető nyugalmát. - fejezem egyszerűen, ezzel lezártnak tudva a beszélgetést a kápolna felé indulok, hogy az Atyával is szót válthassak; reményeim szerint a csapatból legalább Kastor velem tart, elvégre az ő kérdéseire keresünk elsősorban választ.
This message was last edited by the player at 01:02, Mon 31 Oct 2016.

Az idosebb siraso harakol egyet egyetertese jeleul mig a fiatalabb bolint es int a kapolna fele.

Besetalva ket egyszeru fakoporsot lattok amik folott egy szinte betegesen sovany alak mormol imakat. Minden bizonnyal o lehet a helyi Morr pap, legalabbis a ruhazata erre utal.
Ahogy beleptek ratok tekint de kozben nem hagyja abba az imat csak szemenek eber pillantasa arulta el hogy alaposan felmert titeket.
This message was last edited by the player at 18:02, Mon 31 Oct 2016.

Mielőtt még belépnénk halkan megjegyzem a többieknek, hogy nem volna túl szerencsés, hogyha mindannyian becsődülnénk a kápolnába, így aki nem bánja, hogy nem lehet ott a beszélgetésnél és megelégszik azzal, hogy elmondjuk neki amit megtudtunk, az maradjon kint és addig beszélgessen a sírásókkal ha akar.
Belépve a kápolnába jómagam is végigmérem a Morr papot, annak ellenére is kellő alapossággal, hogy pontosan tudom kire kell számítani, míg ő nem tudhatja, hogy kik érkeztek hozzá - hacsak a pajzsomon díszelgő szimbólum el nem árulja neki a kilétemet (legalábbis az enyémet). -Kracht atya. - köszöntöm egyszerűen a Morr papot, amikor az az éppen mormolt zsoltár végére ér. -A nevem Theodora Steinhoff, Myrmidia beavatott. A mostanában rendszeresnek nevezhető különös gyilkosságok után nyomozunk. Segítene nekünk?

Miután Theodora felhívja a figyelmünket arra, hogy nem szerencsés mindannyiunknak betérni a kápolnába, úgy döntök, hogy nem lábatlankodok közöttük, hiszen úgysem tudom még, hogy pontosan mibe keveredtem. Elindulok hát a temető széle felé, ahová az áldozatokat temették. Talán észreveszek valamit, még ha ötletem sincs, hogy mit is keressek. Odaérvén alaposabban szemügyre veszem a sírhalmokat.
This message was last edited by the player at 07:42, Wed 02 Nov 2016.

Johann - akit egyébként Kastor von Lieberung-ként mutatkozott be a törpének - csöndesen figyeli, ahogy Theodora szinte katonai precizitással és egy lovasroham lendületével halad előre a nyomozásban. A sírásókkal folytatott beszélgetésbe inkább nem folyt bele, mert nem akarta, hogy a beavatott úgy érezze, megpróbálja az események saját értelmezését előtérbe helyezni. A rövid beszélgetés alatt figyelmét inkább a sírköveknek és fejfáknak szentelte, nagyjából felmérve, hogy merre vannak a régi, elhanyagolt parcellák, illetve hol frissek a sírok, másfelől a családi kripták és a szegények filléres nyughelyei.

Az apró kápolnába érve végigfut a férfi hátán a hideg, aminek az is lehet az oka, hogy a kápolnában egyszerűen hidegebb van, mint odakinn, azonban valószínű, hogy az élet és halál találkozópontjaként is értelmezhető épületből áradó baljós érzés az oka ennek. Kicsit szorosabbra húzva maga körül új felöltőjét, Johann is illedelmesen megvárja az ima végét, majd üdvözli a papot.
- Üdvözlöm, atyám, az én nevem pedig Kastor von Lieberung, mutatkozik be a csempész, miközben nagyon reméli, hogy Ranald legalább annyi védelmet nyújt, hogy a Morr házában elhangzott hazugságnak ne legyen következménye. De hát Ranaldnál sosem lehet tudni.
- A beavatott nyomozását segítem... bár talán helyesebb volna úgy fogalmaznom, hogy én kezdeményeztem, mosolyodik el halványan.

In reply to Hrothgar Durgrimst (msg # 16):

Hrothgar korbesetal a temetoben. A sirok es siremlekek elrendezese teljesen normalis egy birodalmi varoshoz kepest. Az egyetlen komolyan szembeotlo dolog, hogy elegge sok nevtelen, szinte jeloletlen sirt talalni. Jopar friss kozuluk, ugy tunik sok a nagyon szegeny nevtelen halott a varosban.

In reply to Johann Munroe (msg # 17):

Morr papjanak tekintete ugy sopor vegig rajtatok mintha egyenesen a lelketekbe nezne. Vegul megjegyzi - Nyomozast? Nem tuntok az orseg tagjainak. Azt hittem az ilyen dolgok az o hataskorukbe tartoznak. - elegge feszult a levego amig hozza nem teszi - Nem mintha sokat haladtak volna vele - int a ket koporso fele. A hangszine nem sokat valtozott, tovabbra is eles, de kezditek ugy erezni hogy talan inkabb a stilusa ilyen. - Tudom mi a pletyka, hogy az ejszaka teremtmenyei jarjak az utcakat. - kis hatasszunetet tart majd megrazza a fejet - Nem hiszem. Akarki vagy akarmi is a felelos brutalis ereje van. -
This message was lightly edited by the player at 23:03, Sun 06 Nov 2016.

Magabiztosan állom az atya tekintetét miközben az ismét szemügyre vesz minket, s bár utazásom alatt számtalan számítóbb felmérő pillantást is álltam már egyházam tagjaitól, egy Morr papéban mindig van valami különleges, amitől végigfut a hátamon a hideg - különösebben nem is foglalkozok vele, hogy a férfi ezt észrevett-e vagy sem hiszen egyik eset sem számít jelen esetben. Hitem erős és szívem tiszta, mást aligha láthatott bennem - jól látszik ez, hogy akkor sem mutatom jelét semmilyen kétségnek amikor arról beszél, hogy a nyomozás nem a mi hatáskörünk. Türelmesen várom meg míg befejezi mondandóját: -Valóban nem vagyunk az őrség tagjai, de nem is adjuk ki magunkat azoknak és nem is az ő módszereiket alkalmazzuk. - válaszolom az atyának, majd rögtön témát is váltok: -Csak egy halottat láttam még eddig, egy törpét, de azzal meglehetősen gyomorforgató dolgokat műveltek. - szalad át egy pillanatra szemem előtt a kép ami miatt egy pislantásnyi időre megállok mondandómban. -Nem vagyok benne biztos, de hiszem, hogy azt nem ember tette vele, legalábbis nem ép elméjű. Úgy hallottuk a többivel is elég kegyetlenül bántak el. Maga mit gondol, ki vagy mi és miért teszi ezeket a dolgokat?

Az atya meghallgatja Theodorat mikozben bologat - Semmikeppen nem epelmeju. Hogy ember e? A sebek alapjan azt mondana barki hogy nem. De egy olyan leny aminek ilyen ereje es meretes karmai vannak hogy tunne el egy ilyen surun lakott varosban? - teszi fel a koltoi kerdest - Ugy gondolom ember lehet, de mindenfelekeppen bomlott elmeju - gyengeden megerinti az egyik koporsot - Ebbol a szerencsetlenbol alig maradt valami egyben, valamifele horgas fegyvert hasznalhatott hozza, ha nem lett volna viszonylag ismert a haborodott, hat aligha hiszem hogy tudnank kirol van szo. No persze sokat nem er, senki sem keresi ot sem - sohajt lemondoan
This message was last updated by the player at 22:32, Mon 07 Nov 2016.

A horgas fegyver említése után végigsuhan lelki szemeim előtt a démon karmainak látványa - bizonyos vagyok benne, hogy hasonló nyomot hagynak egy halotton és abban is biztos vagyok, hogy könnyű összekeverni a látványt; valószínűleg magam is inkább valami egzotikusabb fegyverre gondolnék, ha nem láttam volna saját szememmel amit. -A jó rejtőzködés nem csak méret kérdése, Myrmidia maga is többször megmutatta, hogyan rejthetünk el egy egész hadsereget az ellenség orra előtt. - válaszolom reflexszerűen az atyának teológiai írásokat idézve, ugyanakkor elmém már máson jár. -Ez az Anton nevű dokkmunkás. Aki a sírások szerint csak megfulladt. Rajta is volt nyoma ilyen fegyver nyomának? Vagy ő volna az a szerencsétlen aki abban a koporsóban fekszik? - nézek az atya által megérintett koporsóra.
This message was last edited by the player at 21:25, Tue 08 Nov 2016.

Kracht atya arcan nem sok erzelem latszik, talan mosolyogni sem szokott soha. Csak apro mozdulatokkal megcsovalja a fejet arra a feltetelezesre hogy Anton fekszik a koporsoban - A nehai Herr Braugel a masik koporsoban fekszik. Elitta minden penzet, a csaladja nem jelentkezett erte - mondja meg a fajo igazsagot - Megfulladt. Sokan lattak, hogy ma is ivott, valoszinuleg elvetette a lepest es tul sokat ivott hogy ki tudjon uszni. - lathatoan senki nem igazan foglalkozott egy reszeges alak vizbefulladasaval. Majd a masik koporso fele mutat - De ebbol a szerencsetlenbol nem sok maradt. Ha nem a sajat otthonaban eri a veg, talan azt se tudjuk ki volt - sohajt egyet - Mara kevesen emlekeznek a nevere. Herr Weidenmann - izlelgeti szinte a szot - Persze mar evek ota senki nem hivta igy, csak Bolondnak, vagy esetleg Ultharnak. Mindenesetre az orseg ot sem fogja tobbet elkergetni a foterrol. -
This message was last updated by the player at 21:46, Tue 08 Nov 2016.

Miután körbejártam a holtak nyughelyét, kissé csalódottan indulok vissza a többieket keresvén. Út közben az eddig hallottakon tanakodok, próbálom magamban összerakni, hogy mi is folyik itt és hogyan is lehetnék Theodora segítségére. Végtére is mérnök vagyok, nem nyomozó.

- Basszus, szalad ki Johann száján. Meglepetésében teljesen megfeledkezett magáról.
- Bocsánat, teszi hozzá egy szívdobbanásnyival később, ahogy összeszedi magát. A férfi bátortalanul egy lépést tesz Ulthar koporsója felé, egyik kezét öntudatlanul a fa borítás felé nyújtja, ám az utolsó pillanatban rettegve visszarántja.
- Vele találkoztam pont a minap, a főtéren... ámbár tudtán kívül, de ő győzött meg arról, hogy valami gonosz ütötte fel a fejét Bögenhafenben, kezd bele az elmúlt napok történetébe Johann. Hangja először elcsukló, majd ahogy egyre jobban belemelegszik, felveszi az igazán rutinos történetmesélők hangszínét.
- Herr Weidenmann volt az, aki a tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Teugen mellett volt végnapjaiban. Míg elméje épp volt, Herr Teugen állapotáról írt beszámolóit lábjegyzet formájában elrejtette, hogy az igazságnak nyoma legyen. Ugyanis Herr Wiedenmann szerint a Herr Teugent kínzó furcsa betegség, mely hirtelen jött és halálos volt, természetfeletti, sőt ... démoni eredetű. Mindennek jelentőségét csupán elhessegették az illetékesek, ám az utóbbi napok eseményei arra engednek következtetni, hogy ez nem csupán az elmebaj korai megjelenése. Hirtelen sokkal több a halott, a baljós hold teljes egészében mutatkozik, pedig nem most lenne az ideje ... és a Herr Teugen halálát okozó furcsa betegség is ismét felütötte a fejét, pont akkor és pont annál a személynél, akinek hatalmában állt feltárni ezt a gonosz összeesküvést.
Johann nagyon meggyőző tud lenni, ha akar, most pedig tudatosan arra törekszik, hogy elmélete minél hihetőbb és meggyőzőbb legyen. 08:41, Today: Secret Roll: Johann Munroe rolled 28 -- 2 degrees of success using the Warhammer Test system with a target number of 50. Charm. Nem feltétlenül úgy vannak az események, ahogy ő elmondja, biztos sok helyütt sántít is a logika, viszont meg kell nyerniük Kracht atyát, hogy segítse nyomozásukat.
- Az egyik sírásója szerint egy vámpír az elkövető. Azon túl, hogy ez valami gonosz teremtmény, nem sokat tudunk róluk, ám Herr Wiedenmann egyszer azt mondta, hogy óvakodjunk a férfitól, aki nem is ember. És én valamiért úgy érzem, hogy e pletykák és őrült szavak mélyén az igazság csírája lakozik, fejezi be mondandóját a csempész. Nagy levegőt vesz, amit aztán lassan kifúj. Valahogy nyugodtabbnak érzi magát, mintha meggyónta volna bűneit.

Kételkedve, de semleges arckifejezéssel hallgatom végig azt amit az atya mond a néhai dokkmunkás haláláról. Valószínűleg jómagam is így gondolnám, hogyha nem tudnám, hogy a férfinek valaki a szájába adott egy mesét. De én tudom, hogy hazudott - és majdnem teljesen biztos vagyok benne, hogy megölték. De a bolond próféta halála váratlanul ér; nem tartom véletlennek, hogy pont most végeztek vele, ráadásul nem is próbálták eltüntetni a testet. Ez vagy figyelmeztetés valakik számára, vagy biztos volt benne a gyilkos, hogy nem találhatják meg. Kastor mondandóját csendben hallgatom végig, én eddig jóval óvatosabban próbáltam hatni az atyára, aki vagy tud valamit vagy sem. De mellette kezdek meggyőződni arról is, hogy erre a problémára nem fogunk tudni egyházi segítséggel megoldást találni. Lopva pillantok el a kápolna előtt várakozó társainkra: Ennyien vagyunk, és ennyien is kell, hogy megoldjuk amit elkezdtünk. -Ez az ember Magistrate Heinz Richter, akiről én mint a városban idegen személy úgy tudom, hogy megbecsült és alapos bíra. - teszem hozzá Kastor mondandójához, reménykedve abban, hogy nevek említésével együtt már nem tűnünk majd a babonáknak és szóbeszédeknek bedőlő utazóknak. -A mi nyomozásunkat segítette és a mi információink alapján kezdett kérdezősködni. Most otthon fekszik. Lázas, hallucinál, képtelen összefüggően beszélni. És szerintem ez nem betegség, hanem megmérgezték. - hagyok egy pillanatnyi hatásszünetet. -Egy részeges dokkmunkás megfulladhat, egy bolondot is megölhetnek bármikor, de egy bírát, ráadásul egy olyat akinek fontos körökben is szava van? Pont most? - teszem fel a kérdést a végén. Nem hiszem, hogy az atya választ fog tudni adni a kérdéseinkre, de talán hogyha átgondolja a dolgokat kicsit kétkedőbben, lehet maga is találni fog néhány összefüggést a halottak között, amiket eddig maga is elvetett.
This message was last edited by the player at 16:49, Fri 11 Nov 2016.

Miutan vegighallgat titeket a szemoldoket elgondolkozva osszehuzza - Ha igazatok van talan inkabb Sigmar templomat kene felkeresnetek ezzel- mondja vegul hatarozott halk hangon majd mintegy maganak bolint es Johann fele fordul - Mint mondtam nem vampir, a pletykak nyoman a testeket magam vizsgaltam meg. - mondja eltokelt magabiztossaggal - hogy demoni eredetu lenne e? nos ilyen teren nincsen tapasztalatom. Sok testet iszonyatosan megcsonkitottak, de a legtobbhoz nem kellett sok ero. - kisse elgondolkodik - Ritualisztikusak? - mormolja szinte maga ele - Elkepzelheto - huzza el a szajat - Igazan csak Her Weidenmann sebeit nehez megmagyarazni - fejezi be gondolatait majd rovid ideig gondolkodik mielott folytatna - A halalozasok az utobbi idoben azonban mindenkeppen megszaporodtak. Szegenyek, koldusok, atutazok. Akiket senki sem keres. Sokaig fel sem tunt, de... - sohajt egyet - A ceh irattarabol tobbet is meg tudok mondani, pontos feljegyzesek vannak a temetesekrol, de annyit mondhatok az iratok nelkul is hogy par eve meg nem volt ennyi nevnelkuli halott. Hogy Herr Breugelnek lenne e koze hozza. - vonja meg a vallat - Balesetek mindig voltak. -fejezi be mejd Theodorara nez - Magistrate Richter egyenes ember, kedvelem, mindazonaltal mergezeses halalozasokra nem emlekszem. Biztosak vagytok benne hogy kapcsolatban all a dolog? -
This message was last updated by the player at 22:02, Sun 13 Nov 2016.

-Szinte teljesen biztosak. - válaszolok az atyának egy határozott bólintás keretein belül. -Az őt ápoló Reinhold doktor soha nem látott még ilyen gyorsan terjedő betegséget. A bőre elszíneződött, a szemei kidülledtek és a nyelve bedagadt, hallucinál és félrebeszél, alig órák alatt. Pont ugyanazok a tünetei mint annak a betegségnek ami Karl Teugent vitte el évekkel ezelőtt - az irattárban találtunk feljegyzéseket. Szerintem megmérgezték, vagy még valami rosszabbat tettek vele... - hagyom a levegőben a mondatot egy kicsit, szándékosan nem említve meg, hogy a városőrség kapitányát látták a férfi sátrában korábban; egyedül. -Egyházam viszonya az utóbbi időben nem túl jó Sigmar egyházával, ha pedig valamelyik társam mint egyszerű polgár beszélne ezekről a dolgokról, egyszerűen félvállról vennék a fenyegetést, hiszen az utóbbi időben tucatszámra hallgathattak végig aggodalmaskodó polgárok hála Ultharnak és a próféciáinak. - magyarázom. -Megkértem Marlene papnőt, hogy látogassa meg a Magistratet amint lesz ideje, reményeim szerinte ez ma meg fog történni és biztos vagyok benne, hogy ő fel fogja ismerni azt, hogy Herr Richter nem csak szimplán beteg lett és ennek reményeim szerint hangot is fog adni. Ha pedig maga hangját tudná adni annak, hogy kezdenek aggasztóak és furcsák lenni a gyilkosságok, úgy lehet, hogy mi is megfelelő figyelmet kaphatnánk a történetünkkel. - rövid hatásszünet után még az eddigieknél is komolyabb hangnemet ütök meg: -Richter Magistrate megbízásából a csatornákban jártunk a napokban és olyan dolgot láttunk, amit bizonyítani alig tudunk, de rendkívül aggasztó. Valami nagyon gonosz dolog történik a városukban, Kracht atya, és Myrmidiára mondom, felsőbb körök próbálják ezt elrejteni az éber tekintetek elől. - teszem még hozzá. Nem beszélek sem arról, hogy egy démont láttunk a csatornákban, sem arról, hogy valaki elérte, hogy a hatóságok megmásítsák a goblinról szóló történetet a bizonyítékok ellenére. Sem arról, hogy az őrség vélt (?) kapitánya járt a Magistratenál, sem az Ordoról, sem arról, hogy a halott törpét Teugen embereivel látták elmenni. Nem kívánok mindent a férfi nyakába zúdítani mert akkor egészen biztosan megtébolyult elméjűnek fog minket gondolni, csak abban bízok, hogy elérem gyanakvásának felkeltését, hogy később, ha valami konkrét nyomot találunk, nagyobb bizalommal fordulhassunk majd a város egyházai és hatósági felé. Az már fél siker volna.

17:29, Today: Secret Roll: Theodora Steinhoff rolled 26 using 1d100 with rolls of 26.  Charm, 50%.

- Túl sok az egybeesés és egyre több a megmagyarázhatatlan esemény, fűzi hozzá komor hangon a csempész, de ennél többet  nem mond, mert bőven elég elhangzott ahhoz, hogy Kracht atyát az oldalukra állítják. Innentől Morr papjának a döntése volt, hogy miként cselekszik, bár a férfinak van egy olyan sanda gyanúja, hogy a pap nem fogja magára hagyni a holtakat, hogy egy ilyen ügyben eljárjon. Nem is biztos, hogy sokat nyomba a latba jelenléte. Morr híveit általában kerülik a közemberek, amíg úgy nem hozza a sors, hogy kénytelenek találkozni velük. Az elmúlás két lábon járó emlékeztetői inkább rossz ómen az emberek szemében.

Egyedül akkor grimaszol fájdalmasan Johann, amikor Theodora arról beszél, hogy talán több figyelmet kaphatna kicsiny csapatuk. Oké, a csapat kissé erős kifejezés talán olyan emberekre, akik kényszerből élvezik egymás társaságát. De az őrült szektásokkal valahol a nyomában Johann nem kívánt még több elmebeteg célkeresztjébe kerülni, inkább a háttérből intézné a nyomozást. Hát ez igazán vicces, nem is akartam nyomozni, ezt az egészen Theodora nyakába akartam varrni és hagyni, hogy ő intézze, míg én kényelmesen visszatérhetek az örökség hajhászásához.
This message was last edited by the player at 17:22, Tue 15 Nov 2016.

Kracht atya vekony arca nem sokat arul el a gondolatairol, de lassan, mindent alaposan atgondolva beszel - Morrnak az elok felett nincsen hatalma, de utannanezhetek a temetesi bejegyzeseknek ha ez barmit segit - kis szunetet hagy, az allkapcsa ha lehet meg szigorubbra huzodik majd hozzateszi - Nem tudom igaz e mindez, de a varosi tanacs tagjakent biztos vagyok benne, hogy felsobb korok nem allhatnak a dolgok mogott. Biztos letezik valami mas magyarazat - mondja de hangjaban nincsen harag.
This message was last updated by the player at 22:13, Tue 15 Nov 2016.

-Természetesen nem hisszük, hogy a városi tanács hozzájárulásával történnének ezek a dolgok. - szólalok meg ismét, nem elbizonytalanodva az atya szigorú arckifejezésétől. -Hallott a szörnycirkuszból megszökött három lábú goblinról? Richter Magistrate megbízásából mi kutattunk a tetem után és meg is találtuk, de a városban az a hír terjedt el, hogy a kikötőben egy raktában zúzta halálra valami. - az egyik koporsó felé biccentek. -A néhai Anton pedig elmondása szerint harcolt is a lénnyel. Mind a kettő hazugság. - tartok egy pillanatnyi hatásszünetet. -Mi találtuk meg a tetemet a csatornákban és megmutattuk Richter Magistratenak, aki meggyőződött annak valódiságáról és elindult, hogy megtudja kinek és miért állt érdekében, hogy a goblin hamis megtalálásának hírét keltse. Úgy gondolom, hogy valaki számára túlzottan kényes lett a helyzet és nem hagyhatta, hogy tovább kérdezősködjön, megelőzendő, a valóság napvilágra kerültét. - elhallgatok egy pillanatra, hogy összeszedjem a gondolataimat. -A felsőbb körök alatt ezt értettem, Kract atya. Valakinek megvolt a hatalma vagy a pénze, hogy elhíresztelje a goblin hamis megtalálását, hogy távol tartsa az embereket a csatornától. Mindazonáltal, ennél többet nem szeretnék mondani, mert se bizonyítékaink, se könnyen cáfolható vagy bizonyítható információm nincsenek. De ha hisz nekünk, érdekes dolgokra lelhet hogyha Richter Magistrate megbetegedésének körülményeiről érdeklődik. - megvárom még, hogy az atya mit válaszol, s a többiek felé is elpillantok, szeretnék-e valamivel kiegészíteni mondanivalómat, mindazonáltal a magam részéről lassan lezártnak tekintem a beszélgetést. Meggyőzni bizonyítékok hiányában nem lehet majd az atyát, mindössze gyanakvását kívántuk felkelteni, ami reményeim szerint sikerült is.

Az atya kisse csucsorit a szajaval majd megjegyzi - Igen eros vadakat emlitenek. - kisse mintha elgondolkodna - Az ilyenek konnyen bajba sodorhatjak a terjesztojuket akar igaz akar nem, talan mindket esetben - vegignez rajtatok - Azt hiszem az lenne a legjobb ha ezt nem nagyon terjesztenetek. Az orseg kapitanya regivagasu de egyenes ember, talan jobb lenne ha rajuk biznatok a dolgot - majd mivel valoszinuleg latja rajtatok hogy nem gyozott meg teljesen titeket a dolog folytatja - A kerdeses esetnek utannakerdezhetek amint tudok. A tanacs tagjai kozott a varos minden fontosabb szervezete kepviselteti magat - csovalja meg a fejet kisse. Lathatoan nem gyoztetek meg, de talan utannakerdez a dolgoknak legalabb - De elobb meg fontosabb kotelessegeim vannak - int a ket koporso fele - Ludwig, Egon - emeli fel kisse a hangjat hogy meghalljak kint majd a ket tiszteletteljesen belepo siraso fele fordulva megjegyzi - Kezdjetek -
This message was last edited by the player at 22:47, Mon 21 Nov 2016.

A ket siraso buzgon bologat - Igenis Kracht atya - valaszol a kifinomultabb Egon es nekiallnak kicipelni az egyik koporsot
This message was last updated by the player at 22:48, Mon 21 Nov 2016.

Kissé keserű szájízzel hallgatom az atya szavait; jóval kisebb gyanakvást sikerült benne felébreszteni mint amit reméltem, talán túlzottan sok információval inkább csak a hitelességünket sikerült elveszítenünk. Mikor bejelenti, hogy hozzá kell látnia a munkájához, lassan bólintok: -Köszönjük hogy meghallgatta mondandónkat. - mondom kissé komoran de tiszteletteljesen, talán a gondterhelt gondolatoknak hála. -Kérem ne felejtse amit ma elmondtunk. - teszem még hozzá, majd ha a többiek sem kívánnak tovább jelen maradni, úgy elindulok vissza a városfalon belülre.
Megelőlegeztem, hogy más sem kíván már egyebet mondani, de amennyiben igen, úgy az alábbiak csak akkor történnek meg, hogyha nem maradunk további interakcióban a Morr pappal:
A temetőt elhagyva kezdek bele mondandómba egy nagy levegővétel után: -Sajnos be kell látnunk, hogy nagyon kicsi esélye van annak, hogy jelenleg segítséget fogunk kapni akárkitől is. - magyarázom. -Ha jól tudom, Josef üzleti viszonyban áll a város egyik nagy kereskedőcsaládjával, a Ruggbroder-el. Rajta keresztül tudnánk beszélni ezzel a férfivel, talán többet is megtudhatnánk tőle az Ordoról illetve a két gyanúban álló családról. - kezdek bele, hogy összeszedjem hangosan gondolkodva a nyomokat amin elindulhatunk. -Friedrich Magiriust is felkereshetnénk, illetve a városőrség kapitányával is beszélhetnénk. Ha ő járt aznap Richter sátrában, ha nem, az mind a kettő előrelépés számunkra. Hogyha nem ő volt ott, akkor az információ meglepő lesz számára, ráadásul nem csak Frau Schwartzer tudja megerősíteni jelenlétét, de az ott őrködő katonák is. Ez már egy jó előrelépés volna, kis győzelmekkel folyamatosan haladhatunk előre, ahogyan azt Myrmidia is sokszor tette mikor halandóként járt köztünk. - csapongok el egy pillanatra vallási tanítások irányába. -Shallya templomába is vissza kellene térnünk idővel, hogy megtudjuk, a papnő meglátogatta-e Herr Richtert. Mint ahogy a csatornába is, hogy ismét megnézzük azt a bizonyos szobát, s talán az őröktől is meg lehetne tudni néhány dolgot pár italért cserébe. Ha szerencsénk van, valaki talán elárulja, hogy miért volt akkora nagy felhajtás az előző éjszakán a kikötőben. - végignézek társaimon: -De ezeket nem tehetjük együtt, így is kezdünk feltűnőek lenni. Ha valaki szeretne kimaradni, az még most talán megteheti, de aki marad, az gondolkozzon el rajta, hogy hogyan tud a legjobban hozzájárulni a nyomozásunkhoz. - hagyok egy kis időt, hogy mindenki magában végiggondolja az elhangzottakat.

Az útirányt jómagam a fesztivál irányába veszem, reményeim szerint ott meg fogom majd találni Chlodovechet és Josefet, hogy az utóbbitól megtudhassam, a korábban említett üzletfelével mennyire is van jóban.
This message was last edited by the player at 19:39, Sun 27 Nov 2016.

A tarsasag a temetest maguk mogott hagyva elindul visszafele a fesztival iranyaba...

Theodora, Johann, Manfred, Hrothgar, Gunther, Amelia
link to a message in this game