In reply to The Storyteller (msg # 27):

- Igen. Tulajdonképpen igen. Thompson doktor vagyok, ha meg kívánna szólítani a nevemen.
Nos, tudja speciális probélmakörrel keressük. Az elhunytat ugyanis elgázolta egy lovaskocsi és...ez nagyon kínos és kényelmetlen, de a helyzet az, hogy a balesetben leszakadt a feje.
Nem várom, hogy meglepődjön. Temetkezési vállalkozó, ami hullát nem látott az nem létezik.
- És még Walker őrmestert is keressük.
Az eddigieket meghívásként/invitálásként értelmezem, és máris készülök bemenni a házba.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 28):

A doki "egy kis testi kényszert" alkalmazva előrenyomakodhat és becsusszanhat az elmélázó gnóm mellett, aki eközben azt mondja Malachy-t figyelve
A testvérem jelenleg házon kívül tartózkodik. Vidéken a szabadságát tölti............milyen levágott fejű holtestről beszél az Úr?..............khm, de gondolom a feje azért csak meg van, mert akkor jöhet is a méltó temetés. Itt látható a koporsó ártáblázatunk. mondja gyanakvó, sunyi tekintettel.
A belső terem, ami a doki szeme elé tárul, egy szerte széjjel heverő, koporsókkal teli szobát rejt, aminek a végéből ajtó nyilik, ami nyitva áll és amiben egy kézművesműhely lehet.
This message was last edited by the GM at 20:33, Tue 23 May 2017.

In reply to The Storyteller (msg # 29):

- Nos, a probléma, hogy a lovak eltaposták.
Okoz ez problémát? Kérem, ajánljon valamilyen végső nyughelyet szegény asszonynak.
Nézem közben érdeklődve mindazt amit mutat.
- Vidéken? És hol? Mert a legutóbb mikor beszélgettünk a könyvtárban, nem említette, hogy elutazik, ezért is invitált magához. Mármint saját magához, nem önhöz.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 30):

Talán ez a zárt maszkos koporsó akkor jobban illene a holtesthez, ha ennyire nem ép ajánlgatja egy olyan koporsóját a púpos emberke, aminek a koporsó belsejében is van egy vékony szarkofágszerű maszkos festett funérlemez. Közben próbálja követni a dokit a szobában, miközben egyre idegesebben viselkedik, miközben beszél A testvérem, hogy hova ment, vidékre? Hát a fene........azaz a jóisten se tudja. Nem számol ő be minden lépéséről.....amúgyis ő hátrébb lakik a nyári lakban, nem is mindennap találkozunk........Mit is mondott? Meginvitálta Önt magához? Á azt kétlem............nem fogad ő látogatókat..........amolyan magának való.......teccik tudni......amióta nyugdíjba vonult......na azóta kicsit a világtól is elvonult. Csak az az éjjeli őri állás a Fekete Múzeumban, csak az van neki.

In reply to The Storyteller (msg # 31):

- Tudom, ott dolgozom magam és a barátom is. Máskülönben honnan ismernénk ilyen jól a drága Walker ősmerstert?
Felelem mosolyogva, majd rábökök az egyik szarkofágszerű, festett funérlemez koporsóra.
- Ez elég ígéretes. Mennyibe kerül?
A válaszát megvárva folytatom.
- Tehát hol is van Walker úr? Már csak azért is fontos volna, mert belecsöppent egy olyan ügybe ami miatt már nem egy embernek esett baja és azért keressük, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy ő is a veszteséglistára kerüljön. Elvégre, kollégák vagyunk vagy mifene.
Az akadékoskodás miatt sajnos elkezd a vérfarkas szívem egyre hevesebben dobogni. Nemsokára elönt az elemi, vadállati düh, ha sokáig tart még ez az ostoba huzavona.

Amig Malachy kicsit eltereli vendeglatonk figyelmet gyrosan korbelesek es probalok hallgatozni hogy vajon tenyleg igaz e hogy nincsen hatul az ormester.

Kozelebb lepek amint vegeztem es figyelek, en magam nem feltetlenul mondanek ilyeneket egy esetleges gyanusitottnak, de megertem a doktort. Vampirokra vadaszva is neha elo kell csalogatni oket. Inkabb ovatosan kiszabaditom a hal csuklom kore kotott rozsafuzert hatha a mindenhato hatalmara lenne szuksegunk es figyelem hogy mit reagal erre a siraso. Magamban elkonyveltem, hogy jobb lenne talan korbenezi ejjel abban a nyari lakban, es ha a doktornovel valo beszelgetes nem vezet nyomokra akkor mindenkeppen meg is kivanom majd latogatni, talan az ormester hagyott hatra valami nyomot arrol mit is tud es melyik oldalon van.

In reply to Finn O Fearghail (msg # 33):

Miközben Malachy a gnómmal beszélget, Finn körbenéz egy kicsit, a teremben nem lát semmi érdekességet, mindenfelé kész koporsók hevernek szerteszéjjel, látszólag mindenféle tervszerűség nélkül. A nyitott ajtón túl egy műhely van, ahol meg félkész koporsók hevernek
és a munkapad helyezkedik el a terem közepén. Viszont a műhelyből is nyílik egy hátsó ajtó, ami szintén nyitva áll, egy kertre néz, amely túlfelén egy épület található. A kertben az ifjú
vámpírvadász mozgást észlel, mintha egy pillanatra egy hatalmas test és váll, haladt volna el a hátsó ajtó előtt. Olyan hirtelen történt, hogy nem sok mindent lehetett kivenni az alakból.
Az biztos, hogy két méter magas lehetett, elég ápolatlan busa fejjel és egy kék elég rongyos ing volt rajta, és hasonló állapotú szürke nadrág. Az oldalt sétált el a nyitott hátsó ajtó
előtt.
Közben a dokival beszélgetve a kis kancsal, púpos emberkének szinte megállás nélkül pörög a nyelve
Adja meg kérem a címét és elvitettem a megadott címre a koporsót. Á nem kerül sokba, szinte ajándék. A gazd......a testvérem, mindt mondtam vidékre távozott, nem tudom, hogy hova. Nem kötötte az orromra, csak ennyit mondott, majd ha visszajön, akkor megemlítem neki, hogy fontos ügyben keresték őt, de ha megbocsájtanak, nekem most sürgősen el kell mennem.................ki kell ásnom egy sírt, még sötétedés előtt, mert reggel korán temetés lesz.
azzal a kezével jelzi a dokinak, elé állva, hogy szerinte most távozniuk kéne, miközben az ideges tekintete az imént szem elől tévesztett Finnt keresi.

In reply to The Storyteller (msg # 34):

Megadom neki a Fekete Múzeum címét, majd megköszönöm a segítséget s Finnek is jelzem, hogy mennünk kellene, mert baj lesz.
Odakint megbeszéljük a dolgokat.
- Falaz neki. Be van avatva és tud mindent amit tudni akarunk, de nem akarja elmondani.
Nem szívesen mondom ezt, de beverném a kibaszott pofáját és a beleinél fogva csapkodnám a szétbaszott falhoz.
A vérfarkas szív dolgozik.
- Mondd, hogy megtudtál valamit, különben visszamegyek és letekerem a szaros fejét.

A hatalmas ember (?) latvanya ledobbent. No persze az ormester csaladjaban lehetnek fura novesu egyedek, de kezd furcsa lenni a dolog. Mindenesetre igyekszem a kezem kozel tartai a toreimhez ha szukseg van ra, de remelem hogy nem lesz, egy ekkora mamlasszal nem szivesen verekednek meg.

Kint engedek kicsit csak le, de nem nagyon. Nem hiszem hogy bevettek hogy csak koporsot jottunk nezni es ennek hangot is adok - Valami van hatul. Vagy valaki. De nagydarab az tuti. Furcsa az ormester csaladja vagy valamit rejtegetnek. Ha nem lenne talalkozonk a doktornovel en szivem szerint szejjelneznek mi is az - kezdek bele - De kis kerulovel akar most is megprobalhatnank a dolgot - huzodik felmosolyra a szam - Mert ha bunosok akkor jo esellyel figyelik hogy mikor megyunk el -

In reply to Finn O Fearghail (msg # 36):

- Csináljuk. Most.
Felelem mogorván, de egyértelműen nem Finn, hanem Walkerék felé célozva a dühöm.

Elgondolkodva biccentek mikozben tavolodunk - Jo csinaljuk. - most hogy eldontottuk a kerdest nem nagyon vesztegetem a szavakat. Amint olyan helyre erunk ahova mar nem latnak probalom keresni a visszavezeto utat. Ezuttal olyan csendben igyekszek erkezni a hazhoz amennyire csak lehet hogy valahogy a mogotte levo nyari lakot es a kornyeket kikemlelhessem.

In reply to Finn O Fearghail (msg # 38):

Finn nagy ívben letérve az útról, belép a fák közzé és oldalról közelíti meg a ház környékét. Itt a fák sűrűjében jól látja a kertet a két épület között és jól rálát a nyári lakra. Az ablakain a spaletta be van húzva és a bejárati ajtó is masszív vasalt tölgyfából készült, rajta lakat. Kicsit túlzónak tűnik a kis épülethez képest. A kertet és a két épületet kerítés határolja.
Ha tovább figyel az ifjú vámpírvadász, akkor két alakra lesz figyelmes, mindkettő ráérősen köröz a kerti lak körül. Az egyik a már egy pillanatra látott, kék inges "óriás", a másik meg mintha egy kövér, bő ruhás, szoknyás, terebélyes, dagadt hölgy lenne. Mindkettő zilált öltözékűnek tűnik és ápolatlannak.
Ekkor hűs szellő támad, ami a kert felől fúj. Ordenáré bűzt hoz magával. Valami édeskés, dögszagot.

Kis ideig figyelem hogy mennyire tunik a mozgasuk tervezettnek vagy mennyire boklaszasnak, azaz ugy tunnek mint aki celtudatosan jarorozik amit ennek a boklaszasnak allit be vagy csak boklaszik. A dogszag, a temeto... Rossz erzeseim vannak. Meg jo hogy ujra feltoltottem a szentveltvizes tartalekaimat. Mifele boszorkanysag folyhat itt? Hat az ormester tenyleg valami sotet ugyletbe keveredett?

In reply to Finn O Fearghail (msg # 40):

Ránézek a bóklászóra és Finnre. Majd vissza a bóklászóra.
Felcsatolom a Ripperkarmokat és ha Finn érti a célzásomat, becserkészem. Ha nem, akkor megvárom Finn mire készül. Van egy sejtésem mi folyik itt. Nagyon erősen remélem, hogy nem az, amire gondolok. Mert akkor megölök itt mindenkit. Finnt kivéve. :)

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 41):

Ez esetben Malachy-tól is kérek egy Stealth-próbát!

In reply to The Storyteller (msg # 42):


11:53, Today: Secret Roll: Dr. Malachy Thompson rolled -1,3 using 1d4-2,1d6-2, rerolling max with rolls of 1,5.  Stealth.
This message was last edited by the player at 09:53, Thu 01 June 2017.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 43):

Gabriel mert hát ő is ott van veletek :) megmarkolja a sétapálcáját és határozott hangon mondja
Itt valami nagyon bűzlik és ennek okát csak úgy tudhatjuk meg, ha közelebb megyünk. Én nem értek a lopakodáshoz, de ha előrementek, akkor kissé lemaradva követlek benneteket.
Közben előveszi a pisztolyát és lőszereit és betölti a fegyverét. Ha a többiek nézik, hogy mit csinál, akkor
Fő az óvatosság. Ugyan zajt csap, de csak akkor fogom használni, ha más megoldás nincs és nagyon megszorulnánk. mosolyodik el, felnézve a fegyver tárazás közben.

A tobbiekre nezve megjegyzem mikozben atforgatom oveimet harci bevetesre keszulore, hogy a torok minnel konnyebben elerheto helyre keruljenek es a fakarok se legyenek tul tavol a kezeimtol. - Nagyon ugy nez ki hogy ez rosszabb mint ahogy gondoltam. Az ormester hatarozottan gyanusnak tunik es azok ott ketten. Nos nem vampirok - allapitom meg hatarozottan. Igazabol nem ismerek sok lenyt. Foleg vampirok ellen kuzdottem eddig - De hacsak nincs meg par belterjes csaladtag lehet nem is emberek. Ovatosnak kell lennunk. - allapitom meg a nyilvanvalot - En felderithetem a kornyeket - ajanlom fel vegul

- Szerintem vérfarkasok.
Közlöm, majd gyilkos dühvel a lelkemben megpróbálok becserkészni egyet a tetvek közül.
Az igazság az, hogy sem a hadsereg, sem a vérfarkasvadászat nem segített abban, hogy az osonás mestere legyek, így józan ésszel meg se próbálnám, de jelenleg épp a józan eszem híján vagyok.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 46)

Malachy előresiet, simán átmászva a kerítésen Climbing d8 megpróbálja lopakodva megközelíteni az egyik bóklászót. A kétméteres fazon széles hátát meglátja amint eltűnik a kerti lakk oldalában, a doki utánalopakodik, gondolva hátulról meglepi a szakadt ruhás, medve termetű embert. De bekanyarodva az épület oldalában, a legnagyobb megdöbbenésére szembetalálja magát az "óriással" Stealth  dobás 3.
Kicsit nehéz eldönteni, hogy ki lepődik meg jobban, a doki vagy az ápolatlan, szakadt inges
ürge, aki ráadásul még rettentő büdös is és így közelről hullafoltos. Malachy számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez az ember már egyszer meghalt.


Finn még látja, hogy Malachy meglódul, játszi könnyedséggel átmászik a kerítésen, és utánalopakodik az "óriás" után, miközben Gabriel a kerítésen való átjutással tököl még. Eközben elindul felderíteni a környéket. A termetes nőszemélyt nem látja most sehol.
Nem tudom, hogy Finn a kerítésen kívül szeretne nézelődni, vagy ő is átmászik a kerítésen és a kertben néz körül?


Mindenki húzhat egy lapot kezdeményezés gyanánt

Kicsit meglep a hirtelen es nagyon direkt akcio. Amikor egyedul vadaszok igyekszem mindig biztosra menni. Kulonben mar nem elnek. De ha a tobbiek mennek akkor nekem is kell. Ki tudja mennyire tapasztaltak az ilyen akciok teren. Igy aztan kis faziskesessel de kozelitek en is. Tudo hogy kozelharcban ekkora ellenfelek ellen nicnsen sok eselyem. Inkabb a dobotoreimben bizok. Hatha a vas vagy az ezust sebzi oket.

07:57, Today: Dr. Malachy Thompson drew the single card: 7H using a deck of 54 cards.  Initiative.

07:58, Today: Dr. Malachy Thompson rolled 10 using 2d8.  Ripper Claws.
07:58, Today: Dr. Malachy Thompson rolled 7,1 using 1D8,1D6.  Fighting.

Nézelődéssel nem sokra megyek. A lény döbbenetét megpróbálom kihasználni és a ripperkarommal felhasítani a torkát vagy átszúrni a szívét, esetleg lefejezni. Ami egyszer már meghalt azt nem olyan könnyű mozgásképtelenné tenni, de megpróbálom.
Azon meg se lepődöm, hogy megint egyedül állok a lény ellen.
Azt hiszem a harc után, ha túlélem, el fogom zavarni a csapatból Brunswicket, teljesen használhatatlan.

In reply to Dr. Malachy Thompson (msg # 49):

Malachy próbál sietni a karomcsapással, de érzi, hogy a medvetermetű sétáló halottal, aki szintén csapásra emeli pörölyszerű hatalmas öklét, körülbelül egyszerre fognak egymásra lecsapni, kétes, hogy mi fog történni.............ekkor egy fémnyársszerű tárgy bukkan ki a zombi mellkasából, körülbelül a szive tájékán. Ez megzavarja a nagydarab egykori, szebb napokat látott, dokkmunkás kinézetű, torzonborz alakot és így a lezúduló ökle az üres levegőbe száll el, miközben a doki ripperskarma, a kissé meghajolt "óriás" busa fejét lekapja a törzséről. A nagy fejetlen test liszteszsákként terül el, a fej meg messze gurul el.
Eközben Finn közelebb lopakodva, látja, hogy a termetes asszonyság a szakadt kezeslábasban és szoknyában, újra feltűnik a kertben és a dulakodó doki-óriás-gróf trió felé veszi az irányt, az ifjú vámpírvadásznak hátat fordítva.

Torokkel itt nem sokra megyek, gyorsan korbelesek van e barmi sulyos amit ki tudnek adott esetben billenteni a helyerol hogy a termetes hullara boritsam, hatha valami sulyos meg birna allitani. Mindenesetre ha veszelyesen kozel erne Malachyekhoz akkor
kenytelen kelletlen leleplezem magamat mikozben szedem a labam hogy kozel erjek.

(Befejezem mindjart dobasokkal is meg minden mihelyst megtudom, hogy odaerhetek e, van e valami amit ra tudhatok billenteni es mennyire van kozel a harcolokhoz)

Amint ellenfelem elterült azonnal körülnézek, hogy van e újabb.
A bevett gyakorlat szerint harckészültségben maradok, próbálom a hátam valami falnak vetni de nem egy helyben állva várni, hogy lelőjenek, hanem lassan, megfontoltan haladva felkutatni a potenciális ellenfelem.
Ezek kurvára nem vérfarkasok.