A TradĂciĂłk ĂĽgynökei
A dagadt ál-Elvis kĂ©rdőn szĂ©ttárja a karját:
- Bázis? Milyen bázis? Sajnos nem tudom, miről beszĂ©ltek, fehĂ©r Ă©s feka testvĂ©rek. Annyit tudok, hogy nĂ©hány fura tezsvĂr bevitte kĂ©t fiamat, egy unokámat meg egy unokaöcsĂ©met a spájzba, oszt azĂłta nem láttuk őket. Ennek már vagy kĂ©t hete. SzĂłval ha a kihozandĂł emberek számát hatra mĂłdosĂtanák, igen hálás lennĂ©k. Meg ha nem molesztálnák a rajkĂłkat meg a jányokat, akkor is. Maguk állami fogdmegek? Mink csak ideiglenesen vagyunk ám itten, csak átmenetileg gyĂĽttĂĽnk be ide megmelegedni, nemsokára Ăşgyis mennĂ©nk tovább, valamerre. NehĂ©z ám itten a tundrán jĂł szálláshelyet találni, tuggyák, mer a fűtĂ©s ritka, a fa is ritka, az ilyen eldugott fűtőerőmű meg ritka, mint a fehĂ©r Zorro, szĂłval rengeteg ruha köll a kölyköknek. Aztat szerezni meg megint csak nem egyszerű, az állatbőröket kikĂ©szĂteni se idő nincs, se fölszerelĂ©s, no meg aztán az állami fogdmegek is rossz szemmel nĂ©zik a nem engedĂ©lyezett vadászatot...
MĂ©g folytatja, ömlik belőle a szĂł, de immár semmi Ă©rdekeset nem mond. A beszĂ©det Ă©lĂ©nk mozdulatokkal kĂsĂ©ri, de nem láttok támadási szándĂ©kra utalĂł jelet. Inkább időhĂşzásnak tűnik, amit csinál.
Max: egy egyszintes parasztházban találod magad, fel-Ă©s lejáratra utalĂł nyomot nem látsz. Alacsony plafon Ă©s ajtĂłk vannak, csupasz villanykörteĂ©k adják a világĂtást. A szobákban hatalmas rendetlensĂ©g honol, mintha három lakásnyira valĂł bĂştort behánytak volna oda. NĂ©mi mozgolĂłdást Ă©szlelsz, de nem fenyegető