Előzmények itt: link to a message in this game

Elgondolkodva nezek korbe tarsaimon. Nincsen sok kedvem a fonokoskodo arbitratorral hasonloan lekezelo rendfenntartokkal beszelni, de az is biztos hogy sokkal nagyobb biztonsagban lennek mint egymagamban. Meg ha valamifele katonai alakulatok tartananak rendet, valahogy azokkal mindig jobban kijottem, persze a csaladi kapcsolatok is elegge sokat segitettek ebben. Vegul kisse hatarozatlanul megjegyzem - En egy kis altalanos felderitest terveztem. Korbenezni hogy felmerjem a terepet, megvizsgalni ezt azt - nem terek ki arra hogy mindenfelekeppen felkeresnek egy tarott vetot, ez egy olyan reszlet amit nem szeretnek kiemelni, de ha sikerulne esetleg par adminisztratumbeli formanyomtatvanyt szereznunk, esetleg a korhazakrol informaciokat az is hasznos lehetne. Es minden bizonnyal erdekesebb mint a tomegben furakodni elore es remelni hogy barmit meg lehet tudni abban a hangzavarban. A kogitatorok zugasa sokkal kevesbe zavaro.

Szótlanul figyelem a többieket miközben lassú tempóban az asztal lapján dobolok a körmeimmel, azt várom, hogy valaki tesz-e esetleg még hozzá valamit azokhoz a dolgokhoz amiket mondtam, vagy áll elő olyan ötlettel amit még nem beszéltünk át, vagy csak egyszerűen válaszol a karbantartó kérdésére, bár ez utóbbira kevés esélyt látok - szólni minden esetre nem szeretnék, hiszen az imént lettem a sarokba térdepeltetve Hades által, úgyhogy inkább várok egyenlőre. Az egész helyzet egyre inkább kezd ismételten a bányászként töltött napjaimra - ahogy az ember emelkedik vagy süllyed a rozoga felvonókon, miközben a boly körülötte folyamatosan mozog, remeg, s azt várja, hogy vajon az ő neve is felkerül-e ma arra a falra azok közé, akik a héten haltak meg valamilyen lifttel kapcsolatos szerencsétlenségben. Na persze az egyén neve sosem volt ott, csak a szűk brigádé akikkel szinte mindig együtt utazott, egy ilyen veszélyes környezetben nem engedhette meg magának az ember azt a luxust, hogy egyénként gondoljon magára, s ne egy kis csapatra, de nem is ez a lényeg. Az érzés nagyjából ugyanaz: tehetetlenség a várakozás közben. Na persze, a hasonlóság ellenére a két szituáció között sok a különbség, de még a fejemben dudorászó, némi lho maradék segít egyértelmű párhuzamot vonni a két helyzet között, amíg legalább lefoglalja a gondolataimat addig, amíg végre valaki - Vest - nem válaszol a karbantartó által feltett kérdésre. Vagyis, a kérdésre nem válaszol, de legalább mond valamit, ami után némileg kedvtelenül, de szóra nyitom a számat én is: -Pazar, elkísérlek, pont tudok én is néhány helyet, ahol pont meg lehet vizsgálni ezt azt. - jegyzem meg, majd főleg a másik két társunkra nézve hozzáteszek még egy dolgot: -Ti is jöttök velünk, vagy van valami más elképzelésetek? - kérdezem, főleg Hadesre nézve. Igazság szerint ha elmegy Aliával, ha nem, valószínűleg ugyanott leszünk, hiszen az eddigi helyzetekben a legtöbbször különszakadt, ha mi csináltunk valamit. Arról mellesleg van pár tippem, hogy az Adeptus mit is akar csinálni, nem szívesen porosodok több száz éves papírkupacok között, de majd feltalálom magamat. Legfeljebb majd elszívok egy Lhot és alszok egy kicsit, aztán este őrködök és beszélgetek a zarándokokkal, ha mást nem fogok tudni csinálni.
This message was last edited by the player at 19:35, Sun 04 Oct 2020.

-Nem, nem. Menjetek ketten én meg elviszem ezt a kicsikét egy körre, aztán meglátjuk mire jutunk.
Hades rákacsint Aliára, majd ránéz egy nyilvános chronora egy picit gondolkodik és folytatja.
-Találkozzunk legkésőbb 22450 órakor a szálláson. Amennyiben valaki nem érkezik meg, a másik csapat azonnal váltson szállást. Megfelel?
Felpattan és rátámaszkodik a szék háttámlájára, onnan nézi a csapatot.
This message was last edited by the player at 20:44, Sun 11 Oct 2020.

Alia szép lassan felkel a székről és Hades mellé áll, a lehetőségekhez képest kissé távolabbra, mintha némileg kényelmetlen lenne neki a férfi mellett lennie. Kérdőn néz a többiekre, hátha azok mondani akarnak valamit mielőtt elindulnak.

Elgondolkodva hallgatom Hades javaslatat. Nem igazan szivesen engedem ki se ot se Aliat a latoterembol mert nem tetszik hogy titokban szervezkednek. Ugyanakkor viszont meg ha direktben nem is jelentene veszelyt ram egyikojuk sem, legalabbis olyan jelleggel nem ami az inkvizitor celjait akadalyozna, de valoszinusitem hogy a kisse tulbuzgo arbitrator mellett nagyobb biztonsagban vagyok mert kevesebb esellyel hagy ott es ir le mint szukseges veszteseg, igy aztan bolintok. A felsobb korokben gyakori intrikak es titkos haboruk vilagaban azert ragadt ram par eletbenmaradasi osztont segito dolog igy megjegyzem - Rendben. Szuksegunk lenne meg par kodszora amivel voxon tudjuk azonositani magunkat illetve konnyen jelezni ha veszely van - teszem hozza vegul beleegyezoen

-Felesleges.-legyint Hades- Annyi fém van a bolyban, hogy szerintem a téren kívül se jutna el a vox jele.

Egyetértően bólintok amikor Hades arról beszél, hogy a boly milyen jól árnyékolja az olyan olcsóbb kommunikációs eszközöket, mint amikkel mi is fel vagyunk szerelve. Már aki fel van szerelve, hiszen se Aliának se Hadesnak nincs, azt pedig tudva tudom, hogy Vest nem fogja odaadni a sajátját, viszont nekem pedig ha sikerül a saját dolgaimat is csinálni, nem csak dísz lesz a fejemen, hanem tervem van vele. -Meg aztán... - kezdek végül bele, miközben Hadeshoz hasonlóan én is felállok az asztaltól, de én annál komótosabb, kimértebb mozdulatokkal, mint aki egyáltalán nem siet sehova. De ez így is van igazából. ...nincs is kommgyöngyötök, aminek a pótlására amúgy talán el is érkezett a legjobb idő, hogy legalább egy legyen és a téren tartózkodva elérjük egymást. - hozom fel ismét a témát, bár nem reménykedek benne, hogy ez a sokadik próbálkozásom eredményesebb lesz mint az előzők. Azért az egymás elveszítésével kapcsolatban még valamit hozzáteszek: -Ha valamilyen okból nem találkozunk a szálláson, akkor Rosarion keresztül még fel tudjuk venni egymással a kapcsolatot viszonylag könnyű szerrel, az ő elérhetőségét mind ismerjük. - jegyzem meg, miközben végigtapogatom a felszerelésemet, kisimítok egy apró gyűrődést az egyenruhámon, majd a jól megszokott módon kézbe veszem a sörétesemet.

-Ha mi eltűnünk, Rosariot is csak a saját felelősségetekre keressétek.
Hades ismét vállat von és egyáltalán nem veszi figyelembe Scythia kommgyöngyös odaszúrását.
-Ellenben ha nincs egyéb kérdésetek, mi megyünk is.
Pár másodpercet vár, de ha addig nem szólítja meg senki, megfordul, int Aliának aztán eltűnnek a tömegben.

Szótlanul bólintok Hadesnek amikor az a Rosarioval való kapcsolatfelvételről tesz megjegyzést - szerintem azért a voxszámát felhasználva lehetne vele úgy kommunikálni, hogy az nem jelentene egyértelműen öngyilkosságot, de ha ő mondja, akkor biztos van benne valami. Néha nehéz eldönteni, hogy a férfi csak nagyon óvatos vagy nagyon paranoiás - bár azt már megtanultam, hogy ez a kettő nagyon sokszor együtt létezik az emberben, láttam már néhány némileg rokkant elméjű Arbitrátort is, akiket a kemény évek megpróbáltatásai erősen megváltoztattak. Amikor ránk néz és megkérdezi, akarunk-e még valamit én csak egyszerűen vállan vonok, majd jól láthatóan Vestre nézek, hogy vajon az Adeptus akar-e még megtudni tőlük valamit mielőtt még eltűnnének a tömegben, és remélhetőleg nem utoljára látjuk őket.

Hades szavaira rengeteg gondolat fut at a fejemen. Semmikeppen sem tetszik hogy el akarnak tunni es ki tudja mit muvelni, ami persze akar egy inkvizicios teszt is lehet csak hogy mit tennenk ilyen helyzetben... Hades viselkedesen nem birtam kiigazodni. Mindenesetre ha nagyon szukseges ugy gondolom hogy megfelelo eroforrasok bevinasaval sikeresen tudnank akar Rosarioval is kapcsolatba lepni, de ennek nem adok hangot. Scythia ki nem mondott kerdesere csak akkor felelek amikor mar lassan eltunnek a tomegben - Nem tetszik ez nekem. - de nem fejtem ki jobban. Hades eddig ugy tunt mintha semmit sem akarna tenni most meg hirtelen beleveti magat a surujebe, valoszinuleg olyan informaiohoz juthatott ami ilyesmire osztonozte es ezt nem osztotta meg velunk. Vagy legalabbis elegge gyanus a dolog. De azt hamar megtanultam, hogy utolag bankodni kevesse erdemes a dolgokon, inkabb tanulni beloluk es az inditekokat kielemezni igy aztan az arbitrator fele fordulok - Akkor mik a terveink? A katonai es rendfentartasi felaatkorokrol mindenkeppen megerne erdeklodni es hogy a csaszar akaratat megtudjuk egy tarottveto is jo kiindulopontnak tunne - mondom vegul

Hades és Alia eltűnésével kettesben maradtatok. A tömeg örvénylik körülöttetek. Néhány zarándok már kezd némileg türelmetlenül nézni rátok, hogy vajon meddig ültök még a tele kifőzdében.

Némi bambaság tükröződik a lila szememben miközben azt figyelem, hogyan tűnik el Alia és Hades az étkező tömegében - persze ez a folyamat nem tart túlzottan sokáig, hiszen ebben a forgatagban hamar szem elől lehet veszíteni egy jóval nagyobb csoportot is, nemhogy két embert; pláne az én magasságommal, hiszen nem kifejezetten látok át az emberek felett. Ellenben a türelmetlenkedő szempárokat tovább vizsgálgatom miután kiszúrtam őket, s bár nem kifejezetten foglalkoztat a tény, hogy pályáznak a helyünkre, de azért provokálni sem akarok senkit, nem hiányzik jelenleg semmilyen incidens, így aztán magamhoz veszem a holmimet, majd biccentek az éppen beszélő Vestnek, hogy szépen lassan menjünk innen - visszaviszem a tálcámat a kantin erre a részre kijelölt ablakához, majd az Adeptus felé fordulok, s némileg letört tekintettel gondolom végig amit mondott, sóhajtok is egyet hozzá, mint akivel most közölték, hogy be lett osztva túlórába. Az egész hátralévő életére. -Jól van, keressünk neked valakit aki jártas a tarottban, ezen a téren jó eséllyel olyat is találunk, aki nem csak egy csaló. - egyezek bele lemondóan, úgy látszik nem tágít ettől a dologtól a férfi, úgyhogy nem is igazán próbálok ellenkezni ezúttal, tudjuk le végre az egészet, aztán egy darabig talán nyugtom lesz. -És igen, mindenképpen akarok a rendvédelmi szervekkel beszélni, ahogy mondtam is, de tegyünk először pontot a te mániád végére. De azt előre mondom, hogy szerintem nem lesz olcsó mulatság. - teszem még hozzá, remélem azt nem kell hozzátennem, hogy nem szándékozom a maradék kevés pénzemből erre a témára áldozni, bár feltételezem Vest jóval pénzesebb annál, mintsem az én anyagi támogatásomra szoruljon.

Scythia megjegyzesere hogy olcso mulatsag lesz vagy sem kisse megvonom a vallamat - Amig meg sem kerdezzuk sose tudjuk meg - majd elvigyorodok - Mar ki is neztem egy helyet. - teszem hozza. Meg az ejjeli bongeszesem soran talaltam egy tarott olvasot nem pont a teren, talan ez kevesbe teszi ot draga csalova, de igazabol nincsen is szuksegem a szakma legjobbjara, mindossze arra hogy ertelmezzen nekem par motivumot osszefuggeseik alapjan hogy vegre kisse megpihenhessen az elmem es ne ragodjak folyamatosan rajta. Amint ugy tunik hogy Scythia is vegzett magam is felallok es habar a tomegbe semmi nem vonz az adattablammal roviden megvizsgalva a helyzetunket a megfelelo iranyba mutatok - Valamerre arra. A ter mogott ket utcaval. - en magam nem szivesen tornek elore, de ha az arbitrator megindul akkor igyekszem olyan ugyesen kovetni amennyire csak tudom ha ezzel meguszom a folyamatos lokdosodest

Némileg hűvös tekintettel pillantok el abba az irányba amerre Vest mutat, emésztem magamban a kifejezést amit használt: valamerre arra... Ez azért eléggé bő, ráadásául a boly örökké kavargó tömegében nagyon könnyű eltéveszteni valamit, arról nem is beszélve, hogy két utca jelenthet pár perctől kezdve több órás sétát is. -Remélem ennél többet is tudsz, mert a valamerre nagyon kevés ahhoz, hogy könnyen megtaláljuk. - figyelem, hogy elindul-e, bár ha jól sejtem ismét nekem kell bemutatót tartanom a kaptárlakók közötti közlekedési normákról, úgyhogy nem is igazán várok többet néhány szívdobbanásnyi időnél, s bár nyilván az egyenruhám előnyt jelent ebben a helyzetben, azért annak nem örülök, hogy hozzászokik, hogy élő pajzsként megyek előtte. Beállok a tömeg egy arra tartó áramlatába: ++Mi olyan különleges abban a helyben, hogy pont oda kell menni? - kérdezem inkább voxon, így kényelmesebbnek tartom a kommunikációt, hiszen nem kell mindig odafordulni hozzá, hogy értse amit mondok. Nem kifejezetten tetszik mellesleg, hogy elhagyjuk a teret, hiszen a bolyban nagyon éles határok húzódhatnak a biztonságos és veszélyes részek között, de azért merek benne reménykedni, hogy a Kardinális tere a kiemelt zarándokforgalom miatt annyira nem kiszámíthatatlan, mint a kaptár többi része.

Scythia kerdesere csak megkopogtatom az adattablat jelezve hogy terkepen lattam. Ez persze nem mond sokat mert nem vagyok hozzaszokva a bolyok kozlekedesi szokasaihoz, de tobb mint a semmi. A voxon feltett kerdesre viszont valaszolok ++ Semmi, kozel van de nem a teren. Itt nem tudjuk ki lehet benne, gondoltam kisse kintebb kevesebb esellyel van valaki benne. Meg az se baj ha nem a legjobb es igy legdragabb az illeto, legalabb kevesbe forog veszelyes korokben ++ mondom bar magam sem vagyok biztos hogy csak ezek miatt valasztottam volna e ki igazabol vagy tudat alatt valami mas is begolyasolt.