RolePlay onLine RPoL Logo

, welcome to Hajo, ha nem jo

06:44, 29th March 2024 (GMT+0)

Hajó, ha nem jó

Posted by Poszei DonFor group 0
Poszei Don
GM, 3 posts
Fri 23 Aug 2019
at 16:55
  • msg #1

Hajó, ha nem jó

Egy hónapja már annak, hogy nyilvánvalóvá vált számotokra, amitől előtte nem sokkal már sokszor nehezen aludtatok. Hiába a családotok iránti hűség, minden büszkeség, kiderült, hogy a vérvonalatok nem tiszta, és így sajnos a fattyak sorsa nem lehet teljes.

Sajnos ezt az utóbbi időben egyre többet érzékeltették is veletek.
* Bezegh számodra már akkor felmerült a gyanú, mikor a családod egyéb tagjaival ellentétben nem vagy vérzékeny, és harcra kezdett tanítani egy Pietor, meglepő sikerrel.
* Thybar, ez számodra mindig is nyilvánvaló volt, de a sértések ellenére remek tanító mellett okosodtál, és a labor virtuózává váltál.

A családjaitok nem igazán vállalt mély kapcsolódása ellenére a ti barátságotok nagyon is ismert volt.
Gyermekkori csínytevéseitek már nem egyszer váltak pletykák témáivá Yankarban, de később is barátokként vettetek részt jó, és rossz történésekben egyaránt.
Talán épp a különbségeitek miatt tudtátok egymást oly nagyszerűen kisegíteni.
Bezegh a befolyásoddal, és harci ügyességeddel tűntél ki, mellyel nem egy párbajban védted meg becsületed, vagy segítetted társaid ellenfeleit elrettenteni.
Thybar pedig leleményes fortélyaiddal húztad ki Bezeghet az olykor lehetetlennek tűnő helyzetekből, és kápráztattad el környezeted.

Ám semmi sem örök, csak a változás, ami nagyjából egy időben köszöntött be mindkettőtök életébe.
*Thybar, míg eddig mágiád, és tudományod jó értelemben nyűgözte le a nemesi köröket, a legutóbb ezt dühödben már másképp kamatoztattad egy gúnyolódó ficsúron, miután pont akkor zavart meg, mikor legékesebben próbáltad tehetséged bizonyítani apád szeme láttára. Máig rejtett mosollyal emlékeznek arra a táncos estre, mikor Gulanar, a helytartó fia barna csíkkal jelölte az utat a tengerparti villától a helytartóságig, főzetednek köszönhetően. És bár a bosszú jogos volt, Gulanar azóta elérte, hogy a nemesség ne vegyen be az eseményekbe, és pár tőr is gyakrabban landolt a fejed mellett, nem véletlenül.

*Bezegh, a te élted egész vidám volt egészen addig, amíg az eredeti apád úgy nem döntött, hogy ismét felkeresi édesanyád, a lehető legrosszabb időpontban. És bár részben örültél is, hogy láthatod azt, akire jobban hasonlítasz, mint családod többi tagjára, és rájöttél, hogy a legjobb barátoddal sem véletlenül éreztétek magatok már-már testvéreknek.
Ám a hasonlóságot sajnos magas rangú nevelőatyád is látta, akaratlanul.
Kiderült, hogy a rossz hír sajnos úgy terjed, mint szifilisz Yankar örömnegyedeiben, így hát az örökségre egyre kevesebb esélyed nyílt.
És bár harctudásodra büszkék voltak, és nemesi körökben is kiválóan tárgyaltál, a vér tisztasága sajnos itt mindenek előtt sokat nyom a latban.
Kapcsolatod az apáddal elhidegült, egyre távolabb kerülvén örökségedtől, és attól, hogy tovább fényesítsd a családod hírét.
 


Így aztán úgy döntöttetek, hogy magatok mögött hagyjátok Yankart, és új életet kezdtek, khm...némi segítséggel!

Mindenképpen a tenger túlpartja mellett döntöttetek, ám mivel Toron a száműzetés miatt nem jöhetett szóba, valami mást kellett kitűzni célul.
Bezegh, téged mindig is lenyűgöztek a tiadlani vidék harctechnikái, melyeket tanítód mesélt ifjú évei történetei alapján. Thybar, te úgy vélted, hogy ott kevésbé ismerik a boszorkánymesteri technikákat, és biztos nagyobb a meglepetés, és az elrettentés ha valami balul ütne ki, meg azért benned is égett a tudásvágy, hogy más tájakon új tapasztalatokkal gazdagodj.

Bezegh: Így hát tudván, hogy hol őrzi nevelőatyád az értékeit, úgy döntöttél, hogy nem hiába törekedtél a család fényének lenni, kijár érte a jutalom.
Magadhoz vettél hát két csiszolt gyémántot (30 arany egyenként), hogy majdan felkeresd Thybart, és együtt szerezzétek be a lassanként megszervezett úthoz szükséges felszerelést, majd kezdjetek új életet.


Azonban a szervezés már a legelején csődöt mondott.
Már épp pakoltad össze a legszükségesebbeket, amikor meghallottad nevelőd ordítását pár emelettel feljebb. Így hát megindultál a kikötő felé, ahol egy már vész esetére előre megbeszélt rejteklakásban találd meg Thybart, közölvén vele, hogy a nyomodban vannak, indulni kell hamarost.

Szerencsétekre a kereskedő(és csempész)hajó, ami csak egy hónap múlva tért volna vissza, épp a városban rostokolt, várva az igencsak sokat késő szállítmányra.
A kapitány már épp átkozódott, hogy kereshet új megbízót, és lőttek az aranyának, aztán miután kezébe nyomtatok 10 aranyat, ha most elvisz titeket Tiadlanba, egyből kivirult, és hamarost össze is szedte a legénységét. Bár siettetek, tulajdonképpen épp az arra való tekintettel, meg hogy nagyon kell az útra a szerencse,  külön éltetek az isteneitek/istennőitek áldásával, Thybar Tharr kegyeltjeitől, Bezegh pedig Morgena híveitől kért egyfajta áldást/védelmet az útra, majd útnak indultatok.

-------------------------------
Leszámítva a pénzt / a gyémántot, két fegyvert, és a ruhátokat 15 darab egyéb, nem misztikus felszerelést vihettek magatokkal.

-------------------------------

Hajótok, a Nedves Sellő már két napja himbálózik Quirronea vad hullámain, és már egész jól viselitek a tengeri út viszontagságait. A hajó hátsó részében kaptatok egy-egy, a hajókhoz képest tágasnak mondható kabint. A legénységet is sikerült megismernetek, némi rum sokat javított a hangulaton. A kapitányotok előrelátóan a szigetekhez közel vezette a hajót úticélotok felé.

Bár úgy emlékeztek, hogy tapasztalt tengerészek irányítják hajótokat, most mégis nagyot koppantatok a hajó padlóján, miután kiestetek a függőágyból. Ami különös, miután utolsó emléketek szerint Luigi szájharmonikázott egy jól ismert tengerészdalt, kísérve a legénység pár tagjának énekével.

Most azonban kevés emberinek nevezhető hangot hallotok, sokkal inkább az elemek tombolását, a hullámok heves csapkodását a hajótesten, és a szél is vadül fütyül odakint.
A hajótok a megszokottnál is hevesebben hánykolódik, imbolyog.
This message was last edited by the GM at 10:10, Sat 31 Aug 2019.
Bezegh Azeni-Domben
player, 1 post
Sat 24 Aug 2019
at 14:21
  • msg #2

Hajó, ha nem jó

A zsákomat a fegyvereimmel és a felszerelésemmel gyorsan oldható, de stabil kötéssel a fekhelyemhez rögzítem, hogy ne tudjon szétszóródni a kabinban, majd magam is erősen megkapaszkodok. Mivel a hajózáshoz nem értek, csak útban lennék a tengerészeknek, így inkább arra fókuszálok, hogy minél kevesebb kárt okozzak magamban, a cuccomban és a hajóban. A kabin ajtaját csukva tartom, de az ablakon keresztül figyelemmel kísérem, mi történik odakinn.
Thybar Arlethlado
player, 1 post
Sun 25 Aug 2019
at 10:44
  • msg #3

Hajó, ha nem jó

Némi szitkozódás kiséretében biztonságba helyezem holmim, hogy ne szóródjon szét,de szükség esetén vihessem, majd a kabin ablakán kinézve próbálom felmérni a helyzetet. Megszokásból manalátással is szétnézek.
Poszei Don
GM, 4 posts
Mon 26 Aug 2019
at 09:47
  • msg #4

Hajó, ha nem jó

(A kabinotok egymással szemben helyezkedik el a hajó hátsó felében, Bezeghé jobboldalt, Thybaré baloldalt, középen folyosó.)

Néhol dülöngélve, olykor négykézláb odavergődtök a kabinotok ablakához, és kinéztek.
Tanúsítjátok, hogy nem hiába volt kellemetlen az ébredés, odakint tombolnak az elemek. 5-10 m magas hullámok körvonalazódnak a villámlások fényében.

Thybar, mágiát nem látsz, viszont a távolban mintha valami pontszerűen fénylene, és valami magasabb partvonal is a szemedbe ötlik.

Bezegh, te még egy forgószelet is látsz kavarogni fél mérföldnyire, és látod, hogy egy matróz, aki este még a rumot vedelte hangtalanul belecsobban a hullámokba, és elmerül.
Thybar Arlethlado
player, 2 posts
Mon 26 Aug 2019
at 09:59
  • msg #5

Hajó, ha nem jó

Mivel elképzeléseim vannak hogy mi lehet a part és a fény, megpróbálok folyamatosan kapaszkodva - mentális erőimmel támogatva magam - kivergődni a kapitányhoz (a kapaszkodás FOLYAMATOS!) hogy tájékoztassam. Mielőtt elindulnék, Bezegh-et is tájékoztatom:
- Valószinűleg világítótorony és part látszik ablakomból.
Bezegh Azeni-Domben
player, 2 posts
Mon 26 Aug 2019
at 10:42
  • msg #6

Hajó, ha nem jó

Visszaüzenek Thybarnak:

- Egy matrózt elveszítettünk, nem hiszem, hogy tudunk segíteni rajta ilyen időben. Készüljünk össze, hátha gyorsabban kell elhagynunk a hajót, mimint szeretnénk. Nem mintha nem bíznék a kapitányban, de ilyen viharban könnyen történik baleset.

Azzal én is összeszedem mindenemet, hogy kényszerkiszálláskor csak fel kelljen kapnom, majd készenlétben maradok a kabinban és figyelek minden ingerre.
Poszei Don
GM, 6 posts
Mon 26 Aug 2019
at 14:56
  • msg #7

Feltámadott a tenger...

Mindketten hallotok fentről egy naaaagy reccsenést, és mint amikor egy fa kidől egy nyikorgást, majd egy koppanást.

Bezegh, te maradtál a kabinban, odakint az ablakban újabb matróz néz be a tenger alá, és látsz több vitorladarabot is. Bár a hajóutat eddig egész jól bírtad, most mégis elhányod magad (dobtam rá 10/10), és félelem jár át.

Kintről hallod, amit Thybar hamarosan lát is.
Thybar te kilépsz a folyosóra, kicsit émelyegsz, és átjár a félelem, a reménytelenség érzése.
Jobbra tőled Luigi ül a falnak támaszkodva sápadt arccal, és dülledt szemekkel, szájából vér csordogál, szeméből könny, láthatóan már elbúcsúszott az élők sorából. Kicsit távolabb a legénység egy-két tagja hasonló helyzetben, sápadt arcukra utoljára a félelem, és a kétségbeesés fagyott. A folyosó enyhe hullaszagot áraszt.

Balra tőled a fedélzeti létra felől a legénység egy tagja hason kúszik feléd, és nyújtja feléd a karját, szintén sápadtan, beesett arccal:
"Mondd meg Lujzámnak, hogy szeretem!!" Majd a szívéhez kap: "Ó Tharr segíts meg..." majd arccal előreborul és nem mozdul.

Ahogy kidugod a fejed a fedélzetre vezető nyíláson, látod, hogy a kormányos a kormány előtt hason fekszik, és merev keze még tartja a kormányt.

A kapitány nem sokkal melletted tágra nyílt szemekkel fekszik, vérző fejjel, rajta az imént kettétört árboccal, rémült szemekkel.
This message was last edited by the GM at 14:57, Mon 26 Aug 2019.
Thybar Arlethlado
player, 3 posts
Mon 26 Aug 2019
at 17:00
  • msg #8

Feltámadott a tenger...

Amennyire tudom, megvizsgálom az elhunytakan, hogy mi ölhette meg őket. Valahogy nem hiszem hogy "csak" a vihartól történt. Talán mágia (megnézem), talán valami más...de ezért tanultam, rá kéne jöjjek. Üzenek Bezeghnek:
- a legénység halott. megpróbálom megtudni okát.
Poszei Don
GM, 7 posts
Tue 27 Aug 2019
at 09:43
  • msg #9

Feltámadott a tenger...

Megvizsgálod a hozzád közelebbi holttesteket, és nem emlékszel, hogy bármilyen általad ismert méreg, vagy betegség okozna ilyesmit.
Abban biztos vagy, hogy a halál oka nem lehetett természetes, egyedüli kétely talán a kapitánynál van, fején az árboccal, de ott is hasonlók a tünetek.

Mintha valami kiszipolyozta volna belőlük az életet, a bőrük már most szürkés-lilás, és aszalódott, még a yankari kikötőmester 110 éves öreganyját is szebbnek vélnéd.

Közben a hajótok alján erőteljes karcolódások, és ütődések hallatszódnak, ilyenkor ki kapaszkodnotok is kell...
This message was last edited by the GM at 09:44, Tue 27 Aug 2019.
Thybar Arlethlado
player, 4 posts
Tue 27 Aug 2019
at 10:18
  • msg #10

Feltámadott a tenger...

In reply to Poszei Don (msg # 9):

A holttesteken sem látok mágiát? Bár még ellőnni nem tudok nekromancia tipusú varázslatokat de valamennyit értek hozzá (nekromancia 2) és ez alapján próbálom kitalálni mi történhetett. Erős a gyanúm hogy valami varázslat lehetett...
Bezegh Azeni-Domben
player, 3 posts
Tue 27 Aug 2019
at 10:20
  • msg #11

Feltámadott a tenger...

Visszaüzenek:

- Jövök, segítek.

Azzal rendbeteszem magam, majd kitámolygok a fedélzetre. Csatlakozok társamhoz a vizsgálódásban, én elsősorban fegyverre utaló nyomokat keresek.
Poszei Don
GM, 8 posts
Tue 27 Aug 2019
at 11:18
  • msg #12

Feltámadott a tenger...

Bezegh megjelenik a folyosón, és elkezdi fürkészni a holttesteket.
Fegyverre utaló jelet egyikőtök sem lát.
Thybar, ismersz kiszipolyozó, életerővel játszó varázslatokat, de ami ilyen gyorsan, ilyen sok emberre hat az meglehetősen új. Egyébként a holttesteken nem látsz mágiát.

Közben viszont elölről, a hajó bal oldala felől egy nagy reccsenés hallatszik, és halljátok ahogy reped a fa, baljós bugyogás kíséretében. Ezzel együtt a hajó is dől balra, majd egy csattanás, és még egy nagy reccs, és mindketten zuhannátok előre pár métert, hacsak (két igen szerencsés k10 dobás alapján) Bezegh még a löket kezdetén el nem kapta volna az ajtófélfát, Thybar pedig esés közben meg nem kapaszkodik a fedélzetre menő létrában.

A hullámok már kevésbé dobálják a hajót, ám a folyosó egyre jobban kezd hátrafelé lejteni, és látjátok, ahogy elölről egyre vastagodó csíkokban szivárog hátra a víz...
Thybar Arlethlado
player, 5 posts
Tue 27 Aug 2019
at 11:57
  • msg #13

Feltámadott a tenger...

- TÜNÉS! - kiáltom és elindulok holmim begyűjteni és ultragyorsan lelépni. Igyekszem ajtókba, meg ami épp kilóg a falból kapaszkdni. Azon, hogy milyen dög - kísértet vagy egyéb előholt - lehet ilyesmire képes ráérünk még gondolkodni... - Tharr, káosz ura most segíts. (Kezdek "ideges" lenni...de közben haragszom is arra aki ezt a szart kavarta, legyen az antoh vagy bárki)
This message was last updated by the player at 11:58, Tue 27 Aug 2019.
Bezegh Azeni-Domben
player, 4 posts
Tue 27 Aug 2019
at 12:27
  • msg #14

Feltámadott a tenger...

Én is elrohanok (a lehetőségekhez képest) a cuccomért, majd visszafelé beugrok a hajókonyhához pár kulacs édesvízért és élelemért, illetve ha a kapitány kabinjában látok térképet, azt is magamhoz veszem akár az ajtó betörésével is, majd a mentőcsónakokhoz igyekszem és az egyiket Zhybarral igyekszem a vízre bocsátani.
Poszei Don
GM, 9 posts
Wed 28 Aug 2019
at 05:45
  • msg #15

Feltámadott a tenger...

Thybar, visszarohansz a kabinhoz, még éppen időben, ugyanis a hajó balra, és hátra dől, a kabinod sarkában már igencsak kezd gyűlni a víz, és minden résen spriccel befelé. Felszerelésedet még egyben találod, és elindulsz kifelé. (Dobtam neked is, aztán felszerelésednek is, hogy amaz károsult-e, szerencséd volt!)

Közben látod, hogy Bezegh, miután elengedi az ajtófélfáját beszalad a kabinba, felkapja a motyóját, és megy még kicsit hátrébb a hajókonyha felé. Két kabinnal hátrébb a konyha már félig tele van, le tudsz emelni egy cipót, egy kulacsot, meg egy pár kolbász, és megindulsz a kapitány kabinja felé...
...Ami legelöl van.

A hajó már igencsak dől, odamész az ajtóhoz, próbálod berúgni, de nem sikerül (kritikus balsiker dobás), ellenben látod, hogy mögüle ahogy rugdosod, szivárog a víz minden sarkából.

Thybar közben kiér, a hajó bal hátulja egyedül a jó illesztéseknek köszönhetően nincs tele teljesen vízzel, a mentőcsónak a hajó végéhez kikötözve már a vízen hányódik, még nem rántotta le a mély.
Bezegh Azeni-Domben
player, 5 posts
Wed 28 Aug 2019
at 06:45
  • msg #16

Feltámadott a tenger...

A kapitány kabinját, mikor látom,  hogy ellepte a víz, hagyom a fenébe és rongyolok a mentőcsónakhoz. Mikor mindketten benn vagyunk, egy gyors, pár másodperces ellenőrzést tartok, hogy megvannak-e a szükséges tartozékok (evezők, vitorla, ilyesmik), majd az egyik evezőt Thybarnak adom, a másikat megfogom, és a tartókötelet egyszerűen elvágom és felkiáltok:

- Minél messzebb a hajótól!

Azzal minden erőmmel nekifeszülök az evezésnek úgy, hogy azért figyelek az összhangra társammal,  hogy ne csak forogjunk, hanem haladjunk is.
Thybar Arlethlado
player, 6 posts
Wed 28 Aug 2019
at 07:02
  • msg #17

Feltámadott a tenger...

In reply to Bezegh Azeni-Domben (msg # 16):

- Ha megvan a biztonságos távolság álljunk meg kicsit. - próbálom rövidre fogni hogy maradjon levegőm az evezésre - és megpróbálok segíteni magunk kicsit. Széllel könnyebb...
Igyekszem ritmusra húzni, ha nehezen megy valami egyszerű szöveget - akár "hó-rukk" - használok a ritmus fentartásához.
Sign In