In reply to Feerloren (msg # 96):

Ajtót nyitok:
- Jó reggelt, fáradjon beljebb - és ezzel beengedem társam.

- Nos uram, hogy telt az éjszakája? Jól aludt?
- Meglepően sok felszerelést találtam a szekrényben, fegyverektől a ruhákig, gondolom Ön is, így előbbire gondolom nem lesz gondunk.
- Ellenben elcsodálkoztam, hogy ha ez itt mind megvan, bálba megyünk, és ennyire jól megy, akkor hogyan zuhanhattunk ki egy térkapun ezek nélkül holtan, legalábbis ami engem illet.
- Mivel van időnk a bálig, a következőkre gondoltam, miután rendesen megreggeliztünk:

Valamiért bajba keveredtünk, és híresek vagyunk!
1. Erion, mint láttuk, nagy. Szerezzünk valami közlekedési eszközt, béreljünk egy kocsit, és kocsist, hogy ne járjuk le a lábunk, talán úgy látom megtehetjük.

2. Arra gondoltam vegyünk magunknak valami nemesi, de egyszerű ruhát, amin nincs címer, és abban közlekedjünk, mert ha felismernek, lehet hogy akik miatt Dartonhoz kerültünk, ismét megpróbálnak oda juttatni....

3. Menjünk el a Hercegi Könytárba, na oda mondjuk külön elmehetnénk akár a címeres ruháinkban is, hogy ott azért látszódjon kik vagyunk, és legyen jogunk magunknak utánanézni, és keressünk rá a címerekre, és családjainkra, netán korábbi tetteinkre, politikai helyzetre! Így ne jöjjünk később zavarba, ha megkeresnek.

4. Valahogy derítsük ki, hogy hová indultunk a közelmúltban, mióta van szállásunk itt, látott-e minket valaki előzőleg, mindezt óvatosan...

In reply to Feerloren (msg # 98):

- Köszönöm kérdését, jól telt az éjszaka! És magának?

- Igen, én is sokmindent találtam a szekrényekben és a térpakus-esetre se tudok magyarázatot. Jó kérdés, hogy mi történhetett.

- A kocsi az időtényező és a szállítandó csomagok miatt több mint célszerű.

- A címer nélküli ruha jól jöhet, talán a báli mellett ki fog jönni a pénzből.

- Ha végeztünk a vásárlással irány a könyvtár - remélem igaza lesz és találunk is valamit!

- A kérdezősködéssel várnék, legalább a könyvtárazás eredményére...

- Nos akkor én visszamegyek előkészülni, aztán várjuk meg egymást az előtérben! Javaslom reggelizzünk meg, és érdeklődjük meg a fogadóstól a kocsibérlést.

In reply to Feerloren (msg # 100):

- Egyetértek! Hamarosan az étkezőben találkozunk! - búcsúzom, majd összeszedem magam és lemegyek reggelizni.

A kocsibérlés kétszemélyes kocsira napi 1 ezüst, de ez esetben éjjel-nappal a rendelkezésetekre áll. Van egyszemélyes is, az napi 70 réz.

Miután megreggeliztünk javaslom, hogy akkor béreljünk egy kétszemélyes kocsit, és induljunk el a legkézenfekvőbb, közelebbi üzlet felé.

Figyelem utunkban a népet, hogy hogy reagálnak ránk, megnéznek, nem néznek, van-e valaki aki megijed, elszalad, stb...

In reply to Feerloren (msg # 103):

Mivel teljességgel egyetértek, minden kommentár nélkül elfogadom. A kocsit felesben fizetjük.

Nézem a környezetünket, hátha fölismerek valamit, hátha eszembe jut bármi is...

A kereskedőnegyedben vagytok, ahol mindenféle népség megfordul, ti is láttok vadorktól elfen keresztül goblinig mindenféle szerzetet útközben, még egy embermagasságú imádkozósáskát is láttok, de ő gyorsan magára ölt egy csuklyás köpenyt, incognót. Rátok senki sem reagál, csak amikor kiszálltok a kocsiból, tudomásul veszik a jelenléteteket.

Az első megjelölt cél ezek szerint Faruq ötvös ékszerboltja. Amikor bementek, egy dzsadforma férfi hosszú orral elétek szalad:
- Maga Dzsah mosolygott le szerény féreg létemre, hogy dicső lábnyomotokkal ékesítitek szerény sárkunyhóval egyenlő hajlékomat és műhelyemet. Milyen óhajuknak tehet eleget eme porban fürdő arcú kufár és ékszerfaragó, nagyuraim?

- Jaj hát ugyan Faruq mester, nem kell ennyire szerénykedni,üdv néked! Hát nem véletlenül esett rád a választásunk, hogy elkészítsd csillogó pecsétgyűrűnket egy jeles táncos esemény közeledtével! Mi sem bizonyítja jobban szorgos munkád annál, hogy porban fürdik az arcod!

- Méltatlan vagyok dicsérő szavaidra, nagyuram, csengésük mindazonáltal fénnyel ragyogja be nyomorult életemet. Esedezem bocsánatodért arcátlanságom miatt, orcámat a hajnalhasadáshoz hasonló pír lepi a szégyentől, de esedezem, bízd reám neved titkát, melyet imáimban viszek isteneim elé a hálától, hogy fenséges pillantásodat reávetetted asszony kívánságára is alkalmatlan aszott lényemet, melyet csak a hozzád hasonló, istenek és emberek elismerését bíró nagyurak kegye tart még eme árnyékvilágon, megmentve gyarló lelkemet a kilenc pokol démonainak vészjósló fogcsattogtatásaitól.

Ez az "ejjha", csodálkozó és elismerő tekintettel Rodira pillantok, (ezzel a kb. "nem semmi" arckifejezéssel) majd vissza Faruqra és elmosolyodok:
- Nos ékesszóló Faruq mester, köszönjük a megtisztelő szavakat, figyelemreméltó mondhatom, ha a nagykövetek közül is mind ilyen ékesen és alázattal beszélne, már béke lenne egész Yneven!
-  Jómagam Feerloren Gegangen nagykövet vagyok a Quirron-Pentádból, és tudós magiszter, (megmutatom neki a címert...),  mellettem pedig a tekintetes Rodi Balkisson, lovag nagymester,

... felemelem a mondat végén a hangsúlyt, és várakozón Rodira nézek, várva, hogy folytassa, ha szeretné folytatni.
This message was last edited by the player at 18:08, Fri 11 Sept 2020.

- Tisztelt Faruq mester, ahogy Gegangen nagykövet modnotta, a Quirron Pentád nagykövetei vagyunk és nekem is pecsétgyűrűre lenne szükségem - mondom és megmutatom a saját címerem.

Bűnös homlokomat a földhöz verdesve esedezem alázatosan kegyes bocsánatotokért, dicső nagyurak, bizonyára a kilenc pokol démonai homályosították el vaksi szemem világát alantas vétkeim miatt, hogy nem ismertem fel önöket - hadarja, majd a pulthoz siet és egy kis bőrszütyőt nyújt át Feerlorennek. - Rettenetesen bánom, hogy ügyetlen kezemmel csak ily silány munkát tudok átadni önöknek, de öreg szemeim és remegő kezeim minden tudását beeadtam, hogy magasztos elvárásaitoknak legalább halovány árnyékát elérhessem.

Kissé szemforgatva kérem Freelorent:
- Mutassa meg milyen lett. - körbenézek a mester műhelyében - bár nem hiszem hogy bármi gond lenne velük.

A műhely valószínűleg másik helyiség lehet, ez az üzlet részleg. Itt néhány első osztályú arany- és ezüstékszer van kitéve mutatóba: medálok, gyűrűk, fülbevalók, csatok, stb. Mind igen igényes és gondos munka.

Belenézek a bőrszütyőbe, és kiveszem a gyűrűket, ha látom valamelyiken az ismerős címert, azt magamnál tartom, a másikat odaadom Rodinak, úgy, hogy az én gyűrűmet is lássa. Mit látunk? Jó lett? Értékbecslés ha van... szép munka?
This message was last edited by the player at 09:53, Mon 14 Sept 2020.

A szütyőben két arany pecsétgyűrű van, egy kisebb és egy nagyobb. Mindegyiken a hatkarú krákenes címer. Mindkettő súlyos, gyönyörűen kidolgozott, igazi mestermunka. Bármelyik főnemesnek becsületére válna egy ilyen pecsétgyűrű.

Elismerően:
- Nos Faruq mester, úgy vélem, ha egyszer a 9 pokol démonainak is elkészít 9 ilyen gyűrűt, akkor meglehet a démonok kényeztetni fogják büntetés helyett! Kiváló munka!

Majd láthatóan elgondolkozom, és közben elkezdek kotorni az erszényemben:
- Hmmm nos hát akkor miben is maradtunk anno az árat illetően?

És kérdőn nézek rá, ez a "áhh segíts nem ugrik be pont" nézés...

Faruq mester színlelt rémülettel tartja fel mindkét kezét:

- Az istenek kegye mentse meg gyarló lelkemet attól, hogy engedve a kísértésnek még egyszer kifizettessem önökkel szerény munkámat! Nyomorúságos porhüvelyem halála után hétezer évig sínylődnék a poklok szörnyűséges vermeiben csak azért, ha gyalázatos módon hagynám, hogy nagyuraim pénzét mohó démonok suttogására hallgatva átvenném. Nagytiszteletű megrendelőm már előre oly hatalmas kegyet gyakorolt sötét arcú, tekintetét nem érdemlő személyem felé, hogy határtalan bizalmáról tanúbizonyságát adván előre rendezte az alapanyag és homlokom verejtékcseppjeinek árát, méghozzá igen bőkezűen.

In reply to KM (msg # 116):

- No Faruq mester, úgy látom nem hiába. Tökéletesek lettek a pecsétgyűrűk. Köszönjük. - majd Feerlorenhez fordulva - attól tartok mennünk kell, van még dolgunk.

Mikor már a kocsin vagyunk folytatom
- Egyfelől jó és kényelmes hogy előre kifizetve és lehet hogy a többinél is így lesz. Másfelől meg nekem gyanús-furcsa. - *sóhaj* - remélem a többi mester nem lesz ennyire bőbeszédű.

In reply to Rodi (msg # 117):

- Nos Faruq mester, akkor köszönjük, és minden jót!

Majd kint Rodinak, hogy inkább csak ő hallja:
- Kicsit aggódtam, hogy kilétünknek előbb kellett volna utánaolvasni, ha netán részletesebben kellett volna ecsetelni kik vagyunk, és mit akarunk a gyűrűre, de ha mindenhol már ennyire elő van készítve minden, akkor tán a legjobb, ha haladunk egyszerűen tovább!

In reply to Feerloren (msg # 119):

Komoran bólogatok
- Bár lehet, hogy a könyvtárba kéne menni, hogy tájékozódjunk de...jobb ezen minél előbb túllenni. Aztán jobban tudunk felkészülni.

Beültök a kocsiba, a kocsis pedig megkérdezi:
- Hová vihetem önöket, uraim?