Sárkányok a kazamatákban
Káromkodok, mint az útszéli kocsis - a láncvértem nincs rajtam, így csak a pajzsom védelmében bízhatok, fene se gondolta volna, hogy a hülye nehéz ládák mellé még a közel harminc kilós páncélt is fel kéne húznom reggel -, majd előrántom a kardomat és támadok (18). Határozottan nem elűzni, hanem kicsinálni akarom ezeket a dögöket, akik tönkretették a napomat. Meg Jolán néne házát. Meg lehet, hogy Jolán nénét is. Ha most miattuk nem kapok fizetést, mert a célszemély nem vette át a küldeményt, akkor lehet, hogy még a fajtájukat is levadászom. Mindenesetre az elsőt, amelyik elém kerül, hideg, higgadt dühvel és tagadhatatlan gyilkos szándékkal csapom meg a kardommal (sebzés 10 ha talált).