John:
Igen, ezek a családok vér szerintiek. Azonban itt a családba fogadás nem úgy működik, mint a halandóknál. Ha egy káinita kiszemel egy halandót, és érdemesnek találja arra, hogy a gyermekévé tegye, először kiissza az összes vérét, azaz megszabadítja a halandóság kötöttségeitől, majd a holttestet megitatja a saját, misztikus hatalommal dús vérével, amelyet ő is hasonló módon kapott egy öregebb, hatalmasabb káinitától. A vér, más néven vitae életre kelti a holttestet, aki némi kellemetlen érzéssel járó átalakulás után  káinitaként születik újjá. Így a vérségi köteléket vissza lehet vezetni 13 Ősatyára, akik ezeknek az úgynevezett klánoknak az alapítói. Ők az úgynevezett 3. generáció, náluk jelentek meg a képességek és jellegzetességek szétválása. Őelőttük a legendák szerint 3 hatalmas ős, elsőként pedig az a Káin létezett, akiről a Biblia elején olvashattok. Ti hármak különböző Ősatyák vérét örököltétek, ahogy mi is. Azért választottak minket hármónkat a mentorotokul, mert ugyanabból a három vérvonalból származunk, mint ti, így hasonló potenciális képességekkel rendelkeztek, mint mi, illetve hasonló gyengeségekkel. Ennek köszönhetően meg tudjuk nektek tanítani, hogyan használjátok véretek erejét, és hogy mire kell vigyáznotok, mitől kell őrizkednetek.
Ami a táplálkozást illeti, egyáltalán nem szükséges szükséges megölni az áldozatodat, sőt legtöbbször nem is ajánlott. Olyan korban élünk, amikor az emberek sok szállal kötődnek egymáshoz, akár akarják, akár nem, és ha valaki eltűnik közülük, az nemkívánatos kérdéseket vet fel, amelyeket nem minden esetben könnyű elsimítani. Ha gyakran táplálkozol, néhány kisebb adag fedezi a szükségleteidet, így éjszakánként egy véradásnyi, kb. fél liter vér elegendő. Ezt a célpont sem érzi meg különösebben. Ha életben akarod hagyni az áldozatot, akkor legfeljebb ennek háromszorosát vedd el tőle, ekkor még rosszulléttel, esetleg ájulással túléli. Ha a saját fogaddal ejtesz sebet a halandón, azt egy nyalással el tudod tüntetni, így nem maradnak gyanús sebek rajta.
Ami pedig a válóperes ügyvédet illeti, vannak kapcsolataink a halandó hatóságok között, így el tudjuk intézni, hogy kiállítsák a szükséges papírokat.

Mike:
Anezka bólint egyet feléd és pukkedlizik, amitől valamiért a szőr is feláll a hátadon és egyszeriben szinte fájdalmasan gyönyörűnek látod őt. Lágy alt hangon megszólal:

- Én is örvendek, kedves Michael. Noha én akaratom ellenére váltam ennek a klánnak a tagjává, megbékéltem sorsommal és mindent elkövetek, hogy ez neked is sikerüljön. Megosztom veled az éjszaka és a klánunk titkait és ellátlak annyi segítséggel, hogy el tudd kezdeni káinita létedet.

Kissé meglepődöm ezeken, de inkább a lehetőségek és várható "események" érdekelnek - különös tekintettel arra hogy visszacsinálni már úgy sem lehet:
- Gondolom ma este kezdünk...jól sejtem, hogy hivatalos eltünésünk/halálunk lesz az első lépés?
This message was last edited by the player at 18:07, Thu 02 Sept 2021.

In reply to Storyteller (msg # 62):


Tehát ha jól értem  az okkult valós. A biblia igaz? Ezek szerint van ördög és isten? Mi a helyzet a többi szentirattal? Foghagyma? Kereszt? stb?
Ha jól értem a mi vérünk más mint a "halandóké" mi történi velünk ha ebből iszunk? Mi a helyzet az álltok vérével? Melyiket preferáljuk? Vértasak? Mi történik, ha a mi vérünkből jut valakinek a szervezetébe?

Mennyire vagyunk sérülékenyek? Agy? Szív?

Mi volt az a fekete tűz? Melyik vámpír filmek a leg hitelesebbek? Tényleg képesek vagyunk embereket álatokat szólítani mint a Drakula filmekben?

-és Jhon folytatja a kérdés áradatot, csak a narrátor hagy lehetőséget a többieknek is kérdezni =)-

Che Guevara türelmes mosollyal válaszol:

- Látom, az ifjú Lasombrában túlteng a tudásvágy, ami nagyon dicséretes tulajdonság, bár olykor veszélyes is lehet. De először a Tzimisce gyermek kérdésére válaszolok, azzal hamarabb végzek.

Kuncog egyet, majd folytatja:

- Ez bölcs kezdés lenne, mivel amíg benne vagytok az információs vérkeringésben, addig sokkal szűkebb a mozgásteretek, mint akkor, ha hivatalosan nem léteztek vagy álnevet használtok. Ebben tudunk segíteni, mint ahogy a válásban is. Halotti anyakönyvi kivonat és boncolási jegyzőkönyv tetszés szerint a rendelkezésünkre áll, ugyanúgy, ahogy új személyazonosságot, bankszámlát (ha ragaszkodtok hozzá) és jogosítványt is tudunk szerezni nektek. Ezen igényeiteket majd a mentoraitokkal egyeztessétek, ők majd továbbítják azokat a megfelelő helyekre. Ami pedig a kérdésözönt illti, ezekre igyekszem röviden, általánosan válaszolni, a pontos részleteket és a rátok vonatkozó személyes információkat mentoraitok fogják megosztani veletek a tanulmányaitok során a következő hónap alatt. Ami a legendákat, mítoszokat illeti, vannak, amik igazak és vannak, amik nem. A napfény és a tűz valóban rendkívüli mértékben árt nekünk, bár némi szerencsével mindkettőt túl lehet élni. A fokhagyma nem árt nekünk, folyóvíz felett is gond nélkül át tudunk menni, és meghívás nélkül is beléphetünk az épületekbe. A kereszt, szentelt víz és más vallási jelképek veszélyessége sokkal inkább a használótól függ, mintsem magától a tárgytól. Hitetlen ember kezében a kereszt ártalmatlan dísz csupán, mindazonáltal léteznek olyan erős hittel rendelkező halandók, akik egy néhány szavas imával komoly, égéshez hasonló sérüléseket tudnak okozni a magunkfajtáknak. A szívünkbe szúrt fakaró nem öl meg azonnal minket, viszont teljesen lebénít, így igencsak kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetünk tőle. Az ezüst sem árt nekünk különösebben. Különleges vérünknek köszönhetően sokféle sérülésből fel tudunk épülni, olyanokból is, amelyek a halandók számára végzetesek. A lefejezés, a szív vagy az agy elpusztítása azonban számunkra is a Végső Halált jelenti.  A Biblia és a többi hasonló könyv igazságtartalma attól függ, hogy történelmi vagy filozófiai szempontból nézzük-e. Történelmi szempontból határozottan megbízható, bár szelektált forrás. Isten és a Sátán konkrét létezésére nincs minden kétséget kizáró bizonyítékunk, de az biztos, hogy a világ sokkal több, mint amit a materialista gondolkodók állítanak. Ezt már csak a mi létezésünk is bizonyítja. A vérre visszatérve elsődleges táplálékunk az emberi vér, amely konzervált, azaz tasakos formában is fogyasztható, ám a legnagyobb tápértéke frissen, élő prédából fogyasztva van. Attól nem kell tartanotok, hogy az a halandó, akiből isztok, vámpírrá változik, ez csak legenda. Az állatok vére is fogyasztható számunkra, viszont jóval kevésbé tápláló, mint az emberi vér, sokkal többre van szükség belőle hasonló hatáshoz. A vámpírvérrel viszont legyetek rendkívül óvatosak, mert már önmagában is misztikus erőt hordoz. Ha halandónak adtok belőle, akár embernek, akár állatnak, az rendkívüli, a tiétekhez hasonló képességekkel ruházza fel őket, ám ha gyakrabban élnek ezekkel a képességekkel, mint amilyen gyakran kapnak a véretekből, kiürülhet a véretek a szervezetükből, ami a képességek megszűnéséhez vezethet. Ugyanakkor a véretek egyfajta ragaszkodást hoz létre irántatok, valamint függőséghez hasonló tünetek jelentkeznek náluk, ha egy holdhónapnál több ideig nem kapnak újra belőle. Ez a függőség és ragaszkodás rajtatok is jelentkezhet, ha más káiniták véréből isztok, vagy éppen rajtuk, ha a ti véretekből isznak, és ez többszöri fogyasztással fokozódik. Ha legalább három különböző alkalommal fogyaszt valaki egy káinita véréből, az már elvakult szerelemhez hasonló köteléket okozhat, ami csak hosszú idő, akár évek múltán múlik csak el, ha az illető nem fogyaszt többet a másik véréből... persze csak akkor, ha képes megállni ezt, ami nem könnyű. Ezért is láttuk jónak, hogy nem azok tanítanak titeket, akik a Gyermekükké fogadtak, hiszen a létrehozásotok pillanatában már ittatok az ő vérükből, különben nem lennétek itt. Így aztán rendkívüli visszaélésre adna alkalmat, könnyen a fent említett vérkötelékbe kényszeríthetnének titeket, amely hosszú távon viszont senkinek sem lenne jó. És még egy dolog: hamarosan meg fogjátok tapasztalni, hogy a képességeitek nem járnak ár nélkül. Amint megéheztek, érezni fogjátok, hogy éneteknek egy sötét oldala, amelyet mi Fenevadnak nevezünk, arra törekszik, hogy minél inkább átadjátok magatokat neki, hogy "igazi csúcsragadozókká" váljatok. Ez lehetséges, azonban ennek a logikus gondolkodás az ára: ha engedtek neki, ösztönlényekké váltok, akiket csak vágyaik, éhségük kielégítése hajt. Álljatok ellen neki, és akkor többek lesztek, mint a halandók, nem pedig erősebbek, de kevesebbek. Őrizzétek meg slmétek tisztaságát azáltal, hogy uralkodtok vágyaitokon és mértéket tartotok mind a táplálkozásban, mind képességeitek használatában.

In reply to Storyteller (msg # 65):

-Elmesélem a háttereimet, kapcsolatrendszert és kikérem a véleményüket, hogy érdemes e így is mindent a lehető leggyorsabban lezárni, vagy érdemesebb előtte kihoznia maximumot? -
Feltehetőleg nem a széfben tartják a pénzüket ők hogy csinálják, ha a bankot nem kedvelik ?
Gondolom öregedni sem öregszik a testünk tovább. Mik a kerülendő témák, amik tabuk, hogy véletlenül, ostoba gyermeki kíváncsiságból se keressük?
Mi lenne a mi feladatunk a nagylelkű segítségért cserébe, amit mentorainktól kapunk?

-John még mindig kíváncsi, ha másnak nincs kérdése még írok-

A kapcsolatrendszereidet nem feltétlenül kell lezárni, érdemesebb úgy átalakítani őket, hogy feltűnés nélkül, de egyirányú legyen, feléd minél kevesebb igénnyel tudjanak fellépni, illetve hogy éjszaka is elérhetőek legyenek. Ezzel kapcsolatban: nappal is fel tudtok ébredni és tudtok aktívak lenni, de kizárólag napfénymentes helyen, és arra számítsatok, hogy igencsak megérzitek majd a fáradtságot. Ugyanakkor pl. egy-egy telefonhívást el tudtok intézni, viszont nem fogjátok tudni kihasználni minden képességeteket.
Ami a pénzügyeket illeti, van néhány olyan pénzintézet, ami a káiniták pénzforgalmára specializálódott, és akik bár kissé magasabb kezelési költség fejében, de garantálják, hogy természetfeletti módon sem tudnak kívülről hozzáférni az anyagi javaidhoz. Ehhez velük kell szerződni, de mivel ezek az egész világra kiterjedő hálózatok és maguk is a káiniták, továbbá igyekeznek minden, őket nem érintő káinita konfliktustól elhatárolódni, az elmúlt évszázadokban már vívtak ki maguknak némi bizalmat ezen a téren.
A testetek nem öregszik, ahogyan azoké sem, akikben a fent említett módon jelen van a ti véretek.
Általános tabu témák lehetnek az egyes káiniták származása, pozíciója, ha ezek nem nyilvánosak, illetve a képességeik.
A feladat pedig, miután megismerkedtetel a város jelenlegi káinita hatalmi rendszerével, segítsetek megdönteni azt. A mód rátok van bízva, de a fejjel a falnak "stratégia" nem biztos, hogy eredményre vezet, lévén hogy a jelenleg hatalmon lévő káiniták minden valószínűség szerint öregebbek nálatok és ebből adódóan tapasztaltabbak és erősebb képességekkel rendelkeznek. Ehhez természetesen kaptok segítséget, nem hármótoknak kell mindent elintézni, és persze a kapcsolataitokat is felhasználhatjátok, de lényegében ez egyfajta vizsga lesz részetekről, hogy van helyetek a modern káinita társadalomban.

(Hatalmi rendszert megdönteni...hmm...)
- Kik ezek akiknek hatalmát meg kell dönteni? Mit kell rólunk tudnunk, mire készüljünk velük szemben?

- Ez a Kamarilla nevű szervezethez tartozó "kormányzati rendszer, ami körülbelül tucatnyi káinitából áll és évtizedek óta a városon élősködik. Részleteket róluk a képzésetek alatt fogtok kapni, illetve utána Erik és Dolphin össze fognak hívni titeket, mivel mentoraitokra máshol lesz szükség. Ők ketten fognak titeket informálni az ellenség pontos létszámáról, tagjairól, illetve minden róluk szerzett információról. Továbbá segítenek összehangolni az egyes akciókat, illetve az esetleges feltűnő akciókat elsimítani.

In reply to Storyteller (msg # 69):

(csak a fejemben, póker arccal) -gondolom az ellenfeleink is hasonlóan erős lények, és azzal, hogy "gyerekeket" küldenek harcba ellenünk, minket, érdekes kép kezd bennem kialakulni az új társaságunkról. Erről mindenképpen beszélni szeretnék majd a barátaimmal is-
Ezt már hangosan, akkor ha jól értem a részletek gyakorlatba ültetését a mentorainkkal, az új életünk elrendezését megint "csak" velük beszéljük át. (a megkívánt tisztelet volt eddig is John hangjában és így is igyekszik folytatni) van e esetleg, amire mi nem gondoltunk és fontos információ lehetne, hogy tanulhassunk a hibánkból?

- Nekem egyenlőre nincs több kérdésem - mondom és Che Guevarára majd Anezka Romualdra nézek - a tanítás közben nyilván adódni fog...de ahhoz el kell kezdeni.
És igyekszem az indokoltnál nem türelmetlenebbnek tűnni.

- A mentoraitokkal és egymással. Azt pedig nemcsak a tanuló időszakra, hanem az egész új életetekre érdemes betartani, hogy amíg nem győződtetek meg arról, hogy valaki vagy közétek-közénk tartozik, vagy pedig biztosak vagytok benne, hogy nem adja tovább az információt senkinek, ne áruljátok el senkinek, hogy kik és mik vagytok. Új létetek képességeit és jellemzőit - mind az erősségeit, mind a gyengeségeit - tartsátok titokban. Ezek másokban félelmet, fenyegetettség-érzetet vagy féltékenységet válthat ki, és emiatt könnyen célponttá válhattok. Évszázadokkal ezelőtt az emberiség már összefogott a magunkfajták ellen, mivel óvatlanok voltunk. Bár kiirtaniuk nem sikerült minket, jelentős veszteségeket okozott a népünknek és olyan ősi káinitákat is elpusztítottak, akik egyetlen intésükkel hadseregeket voltak képesek eltörölni a föld színéről. Nektek szerencsére nem kell ilyen erős ellenségekkel szembenéznetek, így ha használjátok a fejeteket, bőven lesz esélyetek ellenük, és kivívhatjátok az öregek megbecsülését és támogatását a későbbekre.

In reply to Storyteller (msg # 72):

Egyenlőre nem kérdezek többet, várok hogy innen hogyan tovább.

Jason az ő mentora mellett állva, nyugodtan hallgatja végig a többiek kérdéseit.
Lassan előrelép.
- Említettétek, hogy vannak akik a háttérből irányítanak minket, és úgy rakosgatnak ide-oda, mint a bábukat a sakktáblán. Ők kik?
Miután válaszoltak, előadja a mondandoja következő részét.
- Én elismert képregény alkotó vagyok. Talán használható lesz ezen képességem.

- Tulajdonképpen ezek a háttérben rejtőző manipulátorok többnyire a mi fajtánk vénei, akik már évszázadok, évezredek óta léteznek, és eme létezést nem akarják feladni, annyira ragaszkodnak a... nemlétükhöz, hogy inkább a riválisok elől elrejtőzve, szolgáikon és azok szolgáin, ésatöbbi, keresztül intézik az ügyleteiket és vívják örök hatalmi harcaikat. Általában csak néhány, nagyjából megbízhatónak ítélt bizalmasukkal lépnek közvetlen kapcsolatba, senki mást nem engednek a közelükbe. Mind a mi sorainkban, a Szabbatban, mind pedig ellenségeink, a Kamarilla tagjai között akadnak ilyen vének, illetve vannak olyanok is, akik függetlenítették magukat e két úgynevezett szektától, és a saját útjukat járják, a saját céljaik irányába mozgatják a szálakat. Nagy általánosságban elmondható, hogy minél öregebb egy káinita, annál kevésbé szeret személyesen részt venni az ősök hatalmi harcában, a Dzsihádban. Bár többségüket igen nehéz lenne elpusztítani, egyikük sem halhatatlan, és ezt ők is tudják. A legtöbb halandó és káinita nem gondolja, hogy manipulálják, de ahogy a mondás tartja: mindig van egy nagyobb hal, és ez alól maguk a manipulátorok sem kivételek: alighanem őket is irányítja valaki, csak olyan ügyesen leplezi a marionett-szálakat, hogy a valóságosnál jóval többen gondolják, hogy ők állnak a hatalmi piramis csúcsán. Ugyanakkor lehetséges feljebb lépni a hatalmi rendszerben, de ez minden esetben rengeteg elővigyázatosságot igényel, hiszen az előd pozíciójával együtt az ellenségek is öröklődnek. Mi - ti és én is - jelenleg a piramis legalján helyezkedünk el, illetve ti annyiban rosszabb helyzetben vagytok, hogy nektek még bizonyítanotok kell, hogy érdemesek vagytok a piramisba való beépülésre. Atyáitok - azok, akik a káiniták soraiba emeltek titeket - már meglátták bennetek a potenciált, de a magasabb rangúak még nem fogadtak el titeket. Ezt az elfogadást azzal tudjátok elérni, hogy sikerrel teljesítitek első feladatotokat.
This message was last edited by the GM at 12:27, Thu 23 Sept 2021.

Miután több kérdés nincs, mentoraitok a parkolóba kísérnek titeket, ahol ki-ki a saját mentorával beszáll annak autójába, majd közel egy órás autóút után kiszalltok egy közeli kis városka, Exeter egy-egy házánál. Különváltok, majd mindenki megy tanulni...

A következő néhány hét rohamléptekben telik el. Az éjszakák szinte ugyanúgy telnek el. Mentoraitok segítségével elsajátítjátok az alapvető vámpírképességek (gyógyulás, fizikai képességek ideiglenes növelése, stb.) és a diszciplínák használatát, a vadászat és a harc alapjait, illetve a káinita háttérismereteket: vámpírtörténelmet, a klánok jellemzőit. Megismeritek a saját erősségeiteket és gyengeségeiteket. Egymással a tájékoztatás után egyáltalán nem találkoztok, így az az este, mikor mentoraitokkal elindultok vissza Providence-be, nem tűnik különösnek, hiszen a vadászatot is itt gyakoroltátok. Ezúttal azonban nem valamelyik mellékutcában tesznek ki titeket, hanem egy irodaház alagsori parkolójában állnak meg az autók. Che Guevara, valamint Erik és Dolphin Black. Erik udvariasan üdvözöl mindenkit, majd peckes léptekkel az egyik, KARBANTARTÁS felíratú nehéz vasajtóhoz lép és kulccsal kinyitja. Az ajtó mögött egy kicsi, 6x4 méteres, hosszában egy 10 cm vastag fallal hosszában elválasztott helyiség található, amelyek falai a bal oldalon zsúfolásig vannak elektromos elosztó dobozokkal, gázcsapokkal, a maradék helyet pedig szinte teljesen betölti egy óriási dízel aggregátor. A jobb oldali pedig víz- és fűtéscsövekkel, valamint a hátsó, sötét sarokban egy hatalmas bojler áll. Erik a bojler mögé lép, lepattint egy műanyag védőlemezt és egy hagyományos liftes hívópanel, valamint egy érzékelő bukkan elő. Erik odatart valamit az érzékelő elé
és megnyomjaa gombot, mire a bojler zúgni kezd, majd kinyílik az oldala és egy két méter átmérőjű, kör alaprajzú lift bukkan elő. Erik, Dolphin és ti hárman beszálltok. A lift megindul lefelé, majd pár másodperces, meglehetősen gyors utazás után megáll. Egy folyosóra érkeztek, ami mintha egy hotelé lenne: fényes, márványmintás járólap borítja, a falak előtt sötétlila függönyök lógnak. A lifttel szembeni oldalon fél tucat ajtót láttok, a lift oldalán pedig még kettőt. A hat ajtó mellett táblácskákon a nevetek szerepel, illetve a zárak a szobákhoz - újfent a szállodákhoz hasonlóan - mágneskártyával nyílnak. A folyosó végén meglepő módon egy ablak áll, amelyben látszik a kinti csillagos ég és a város látképe, amit mintha jó 20 emelet magasból látnátok. Erik az utolsó ajtóhoz lép, amely mellett a Giraud név áll, és bezörget. Egy 50 év körüli, szikár, őszülő, jóvágású, öltönyös férfi nyit ajtót.

- A kártyákat, Giraud! - Szólítja meg Erik. Meglepően mély, dallamos és meleg, kedves hangja van. Az idősebb férfi egy névjegykártyatartót húz elő zakója belső zsebéből és három fekete plasztikkártyát vesz elő belőle, amit átnyújt nektek. Név egyiken sem szerepel, de Jason, a tiéden egy fordított anarchiajel, Mike, a tiéden egy saját farkába harapó sárkánykígyó, John, a tiéden pedig egy korona kepe van, mindegyik bordó színben. Erik felétek fordul:

- Ezekre a kártyákra az életeteknél is jobban vigyázzatok, és minden éjjel cseppentsetek a jelre a saját véretekből, különben kizárjátok magatokat innen. Menjetek, rendezkedjetek be, Giraud segít nektek elhozni a régi lakhelyetekről mindazt, amire szükségetek van. Ezt az éjszakát erre szánjuk, utána megbeszéljük a további teendőket.

In reply to Storyteller (msg # 76):

Elteszem a kártyámat, gondolom ez a "vervonalam jele" és rögtön cseppentek is a véremböl rá. Memórizálom a bejutási metódust.
Egyenlőre elismerés gondolom magamban, és kíváncsian várom a folytatást.

Az első vércseppet tőlem is azonnal megkapja a kártya és az elmondottaknak megfelelően beköltözöm.

Jason kiváncsian megnézi a kártyát, majd megharapja az ujját, hogy a vére kiserkenjen. Rákeni a kártyára, majd zsebrerakja. Aztán a férfira néz, és felvonja a szemöldökét.
- Maga is vámpír, mi? - kérdezi kiváncsian.

Giraud felhúzza a szemöldökét, majd kissé affektáló hangon válaszol:

- Nos, fiatalúr, a kérdés meglehetősen otromba, de eltekintek ettől, mivel ön még új az éjszaka társadalmában. Nem, jómagam nem vagyok vámpír. Ghoul vagyok, azaz halandó, aki megízlelte a halhatatlanság ízét és hajlandó sok mindent megtenni, hogy ne felejtődjön el benne ez az íz. Erik urat szolgálom már több mint egy évszázada, és teljességgel elégedett vagyok az életemmel és pozíciómmal. Mindazonáltal szeretném felhívni az ifiurak figyelmét arra, hogy az ilyen jellegű kérdések, amelyek mások hovatartozását firtatja, vonatkozzon akár a klánra, szektára - értem ez alatt a Kamarillát, a Szabbatot és az Anarch Mozgalmat, hogy csak a legnagyobbakat említsem -, akár képességekre, generációra, igen indiszkrét és udvariatlan gesztusnak számítanak, így a további boldogulásuk érdekében kerüljék az ilyeneket. És most akkor szeretném, ha elmondanák, mik azok, amelyekre az eddigi életükből igényt tartanak, és mik azok, amiken változtatni szeretnének valamilyen módon. Akár tárgyi dolgokról van szó, akár ügyintézni valókról, egyelőre én fogom intézni az önök számára. Ne érezzék magukat lekötelezve, ezt nem önökért teszem, hanem Erik úr kérésére, és a munkám az ő kéréseinek eleget tenni. Ha önök is szeretnének ezeken kívül szívességet kérni tőlem, megtehetik, de a szolgálataimnak meglesz a méltányos ára, amely a szolgáltatástól függ, és amelyet egyénileg rendezhetnek.

In reply to Storyteller (msg # 80):

---

Spoiler text: (Highlight or hover over the text to view)
Drogos. A Giraud nevű tag szavaiból az jött le, hogy egy kábszeres, aki a szerért egy egész évszázadig kutyáig is lemenne. Szíve szerint elkapta volna, és széttapossa a koponyáját a padlón, mert így beszélt vele. Egy olyan lénnyel, akitől az anyag ellátássa is függöt. De nem tehette meg, mert egy erősebb lény tulajdona volt ez. És ha megöli, akkor magára vonhatja a haragját. Ezért úgy döntött, hogy nem öli meg. Majd később, mikor már elég befolyása és hatalma lesz. És miért, mert csak így kioktatta.

---

Kihúzza magát, és próbál színtelen hangot erőltetni magára.
- Szabaduszó képregényrajzoló vagyok, aki online dolgozik. Változtak a dolgok, de ezt szeretném nem megváltoztatni. De szükségem lenne egy menedzserre, aki megértetné a megrendelőkkel, hogy visszahúzódó életet élek, és éjszakákat járom inspirációért. Ismerik a címem, és ha megtudja oldani, akkor szeretném megváltoztatni. A város egy másik részébe, ezt a címet még a menedzserem se ismerje. És ha vannak hekkerek, akik értenek a feltörésmentes VPM-eknek, az ő szolgálataikat is igénybe venném, hogy ne legyek könnyen lenyomozható.

Egyenlőre ennyi

Mozgalmas, bár nem túl érdekes éjszaka élé néztek...

Munkához is látok:

Berendezkedtek. A rendeléseitek egy hét alatt megvannak, gyakorlatilag készen álltok az új életetekre.
Egy héttel azután, hogy beköltöztetek, ébredéskor mindannyian találtok egy-egy kis kártyát az ajtótok alatt bedugva, amelyen egy udvariasan megfogalmazott üzenet értesít titeket arról, hogy Dolphin és Erik beszélni akarnak veletek, időpont este 9 óra. Kb. annyi időtök van, hogy rendbeszedjétek magatokat a nappali alvás után, majd összegyűltök a társalgóban, amely egy viszonylag nagy (akkora, mint a ti privát kis lakásotok összesen), járóppal burkolt, bőr borítású bútorokkal felszerelt helyiség. Most az egyik felében négy fotel (a jobb oldali foglalt, Erik ül benne) és egy kis asztalon egy laptop és egy projektor van, a másik feléből pedig el van húzva minden bútor. A laptopnál Dolphin áll, láthatóan türelmetlenül. Amikor beléptek, int nektek, hogy foglaljatok helyet a fotelekben. Amint mindannyian ott vagytok, beszélni kezd:
- Szervusztok, kicsikéim. Itt az ideje, hogy elkezdjük azt a munkát, amiért itt vagyunk. Ugye ti sem gondoltátok, hogy örök életet és emberfeletti hatalmat kaptok csak a két szép szemetekért? Nos, ugye az a helyzet, hogy ezeket az ajándékokat meg kell szolgálnunk, nektek is és nekünk is. A feladat pedig nem más, mint bizony néhány csúnya gyilkosság. Persze nem kell eljátszani a szende szűzlányt, azzal, hogy közénk kerültetek, vadástok és gyilkosok lettetek, ez a lételemetek, hiszen vérrel táplálkoztok. Szóval van néhány információnk, amik előrébb segítenek bennünket abban, hogy tudjuk, kit kell eltennünk láb alól ahhoz, hogy a város feletti uralmat megszerezzük. Szerencsére Providence valamiért nem túl népszerű város a vámpírok körében, így nem sok lakója van, akit el kell intéznünk. Egyelőre öt célpontot ismerünk, akik viszont mind viselnek valami tisztséget a város hierarchiájában, így valószínűleg nem lesznek könnyű célpontok.

Odalép a laptophoz és elindít egy vetítést. Az első képen egy kb 170 cm, vékony, 40-es nő van. Sötétbarna, szoros kontyba fogott hosszú haja van, arca szigorú kifejezésű, de szép arc. Jó alakja van, sötétkék kosztümöt visel.

- Lucia Gonzales, a herceg. Jogász, kizárólag privát tanácsadással foglalkozik. A Charles E. Maynard buildingben van irodája, ahol időnként megjelenik.

A második képen egy nagydarab, kigyúrt, kopasz 30-as férfi van vékony harcsabajusszal egy Harley Davidson motoron. Fekete bőrnadrágot és bőrmellényt visel, klubjelzés nélkül.

- Anton Simmons, a seriff. Forrásaim szerint veszélyes. Hivatalosan Lucia Gonzales élettársa, hivatalos testőrként dolgozott, de jelenleg visszavonult.

A harmadik képen egy nem túl kövér nő van, aki úgy néz ki, mint aki most fogyott le 200 kilóról 70-re. Bár vállig érő barna hajával és barna szemével alapvetően nem lenne csúnya, de mivel mindenhol lóg róla a bőr, olyan, mintha olvadna. Ezt bő ruhákkal igyekszik leplezni.

- Anna Collins, Nosferatu elsőszülött. Régebben újságíróként dolgozott, mostanában inkább hírforrásként. Sok mindenről igen tájékozott, jó forrásai vannak.

A harmadik kép egy fiatal, húszas éveiben járó, jóképű férfit ábrázol. Rövid szőke haja van és napszemüveget visel, ezenkívül farmert és barna inget. A kép igen rossz minőségű, látszik rajta, hogy magas digitális zoomoz használtak a készítéséhez.

- Trevor Salini, Ventrue elsőszülött. Kora ellenére veterán katona, a Herceg taktikai tanácsadója. Ne becsüljétek alá a harci tudását!

Az ötödik képen egy 50-es, enyhén őszülő férfi van, aki kék ingben van. A kép valószínűleg igazolványkép lehet.

- Louis MacAllister, a Butler Hospital kórház egyik sebésze, Malkavita elsőszülött. Az Elíziumot is ő szervezi, aminek pontos helyét még nem ismerjük, de gyanítjuk, hogy valahol a kórházban vagy a környékén lehet, mivel MacAllistert szinte csak arrafelé látták.

- Természetesen nem kizárt, hogy rajtuk kívül vannak még vérszívók a városban, amint lesznek újabb információk, tájékoztatlak titeket. Erik, most te következel!

Erik feláll, majd mély, bársonyos hangján szól nektek, hogy a kiürített területen álljatok körbe és tartsátok előre a bal kezeteket. Miután megtettétek, elővesz egy dobozból egy ezüst kelyhet és egy szintén ezüst kést. Mindkettő gazdagon díszített. A késsel körbejár, megkarcolja a bal csuklótokat és pár csepp vért belecsorgat a kehelybe. Dolphint és saját magát sem hagyja ki. Miután mind az ötötök vére bekerült a kehelybe, a késsel megkeveri és mond valami számotokra érthetetlen szöveget. Utána kiveszi a kést, félreteszi (a késen valamiért nem maradnak vérnyomok), majd belekortyol a kehelybe. Továbbadja Dolphinnak, aki szintén iszik belőle, majd ti következtek. Mikor mindnyájan ittatok, visszaveszi a kelyhet és beleállítja a kést. Amikor leteszi, akkor már a kés és a kehely is teljesen tiszta. Dolphin visszatessékel titeket a fotelekhez és megszólal:

- Ez az úgynevezett Vaulderie rítus volt, amely a csapattagok egymás iránti hűségét hivatott biztosítani. Mint tudjátok, véretek erejével köteléket tudtok létrehozni azzal, aki elfogyasztja azt. Most egy hálót hoztunk létre, amellyel mindegyikünket összeköti a másik néggyel. És most térjünk vissza a feladatra. Van valakinek kérdése vagy hosszászólnivalója?

Röviden elgondolkodom, majd szólok
- Nekem akadna. Mennyire kell látványosnak vagy csendesnek lennie az akciónak? Jelen menedéküket és általános mozgási útvonalaikat, szokásaikat ismerjük? Esetleg kedvelt harci taktikájuk, fegyverük ismert?