[IC] Act 1: Charybdion - Aidon - Upper hive
Cseppet sem lep meg, hogy a járművünk a város külső részei irányába indul, a Mechanicus eddigi tapasztalataim alapján a legtöbbször az ipari negyedek környékén található, amik általában távol esnek az olyan előkellő környékektől mint ahol most járunk - mindamellett, hogy ennek praktikussági okai is lehetnek az az érzésem született meg az évek alatt, hogy ennek politikai okai is vannak, a Mechanicus fennhatósága alatt álló területek általában várost képeznek a városon belül, saját hierarchiával, titkokkal, politikával, elzárva mindenki elől, aki nem tartozik az Adeptus Mechanicus berkeibe. Nem is igazán szoktam csodálkozni rajta, hogy a legtöbb Birodalmi polgár és katona fél tőlük, de legalább óvatos távolságtartással kezeli őket, számunkra se sokat tanítottak róluk a Progeniumban, így aztán eleinte ha a géplátnokság tagjával találkoztam olyan értetlenül álltam a helyzet előtt, mint a legtöbb fiatal nővér amikor először kerülnek ki a Progenium óvó és idealizált világában - aztán minél többször kerülünk szemben a valósággal, ez az értetlenség igaz elfakul, de azért mindig hagy maga után kérdéseket. Legalábbis bennem elég sokat hagyott. Az út nagy részén ezen elmélkedek, ha pedig éppen nem akkor imádkozok, ha pedig éppen egyik sem áll fenn akkor azon gondolkodok, hogy vajon a hasadék megjelenése óta hallja-e még az imáinkat a Császár a Terrán; kétségem sem fér hozzá, hogy igen, de olykor olykor a saját magam és hitem acélozásaként megerősítem magamban, hogy bármennyire is tűnik reménytelennek a helyzet, akármilyen sötét is az éjszaka, az Istencsászár velünk van, s hallja imáinkat. -Köszönjük őrmester. - hálálom meg érkezésünkkor a férfi segítségét, bár tekintetem nem terelem rá, hanem a fegyvereseket nézem. Skitarii. Ahogy mi vagyunk az eklézsia kardja, úgy ők a Mechanicusé, bár nehezen tudnám meghúzni a vonalat, hogy a tech papság tagjai mikortól számítanak a tagjai közé vagy mikortól nem, minden esetre a sereg mellett eltöltött évek alatt a katonák és mi is minden, főleg katonai tevékenységekben részt vevő géplátnokot így hívtunk; közelebb lépek és üdvözlöm őket: -A nevem Lucilla Nővér, a társaim és én Jakel Varonius Lord Kapitány nevében érkeztünk a bolygóra, hogy a parancsára segítséget nyújtsunk a boly vezetésének néhány gyilkossági ügy tisztázásában amiről urunk úgy gondolja, hogy az veszélyezteti a bolygó stabilitását. - fogalmazok lényegre törően. -Azért érkeztünk, mert segítséget, elsősorban információt szeretnénk kérni a nyomozásunk folytatásához. - teszem még hozzá, egyenlőre nem beszélve a ránk támadó szervitorokról valamint arról sem, hogy talán az általam vett mintákra is válaszokat kaphatunk itt.