A nassolni való gondolatára Alexia lelkesen bólogat és mintha el is felejtette volna az előző beszélgetést.
-Akkor induljunk hát!
El is indul a folyosón és türelmetlenül várja Lucillát, hogy a nő elinduljon a kabinja felé.

Az ut Lucilla nover szobajaig esemenytelenul telik. Beszelgettek kicsit, szoba jon a kikuldetes is de sok minden mas is. Vegul a felszerelest es az extra elelmet magatokhoz veve megindultok a siklo fele. A hangarok kornyeke nagyon mas hely mint a hid, sokkal nyuzsgobb, osszehasonlithatatlanul hangosabb es messze nem az a tiszta, jol szervezett kornyek, bar az is lehet a kaosz ami itt fogad titeket jol szervezett csak a ti szemetek nem tudja ezt eszrevenni benne, mert vagy igy vagy ugy de a dolgok elkeszulnek. A ti siklotok is ott keszul mar, parszor mar ezt haptatok, egy sokat megelt Arvus. Nem az a tipikus felso bolyba tarto hajo, de a ti celjaitoknak megfelel es Theos legalabb le mer rendesen ulni benne.
Flavia jol tippelt, ahogy felmentek a rakter elegge ures, nehanapjan kaptok valami homokjarot vagy hasonlo jarmuvet, olyankor meg lelegzetet is nehez venni, jobb rogton beulni es remelni hogy rendesen rogzitettek a jarmuvet, de most a falak melletti acelszekek fogadnak csak benneteke, az egyikben mar ott ul Theos teljes fegyverzetben mint aki haboruba keszul. Flavia felszerelese oda van hanyagul hanyva a pilotafulkebe az ulese moge es meg eppen rohangal ki be hogy az utolso ellenorzeseket elvegezze indulas elott.

Amennyiben Alexia kapott nassolni valót, azt hosszas gondolkodás után ezúttal nem ette meg, hanem alaposan becsomagolta egy kendőbe - a bolygón talán még szükség lesz az élelemre, függetlenül attól, hogy melyik részére mennek majd. Szinte vallásos áhitattal nézte Lucilla nővért, amint az magára öltötte a páncélját - hiába volt rajta is hasonló, a Mechanicus tudása mindig bámulatba ejtette.
A hangár felé menet magába mélyedt, szinte meditatív állapotba süllyedt ahogy a feladatára koncentrált. Mindig is ilyennek ismerték: küldetései alatt megváltozott, nem volt szeleburdi kislány hanem az lett, aminek látszott. A Császár szolgája. Némán ült be a siklóba, figyelmen kívül hagyta a hangár prométheumbűzét és ózonillatát, az Arvus puritánságát. A biztonság végett és megszokásból ellenőrizte sorozatvető pisztolyát és lánckardjának tisztaságát, majd bekötötte magát. Zárt sisakja nem közvetített semmi hangot a többiek számára.

Nem kifejezetten foglalkoztat a nyüzsgés mint ahogy az sem, hogy kaotikusnak és rendszertelennek hat ami történik körülöttünk, igazság szerint át sem fut az agyamon, hogy esetleg fejetlenség lenne a hajón vagy esetleg az, hogy bármilyen rendszert keressek a tumultusban; céltudatosan tartok a sikló vélt irányába, majd a többiekkel néhány megszokott, indulási előtti kérdést váltva jelzem, hogy én részemről készen állok az indulásra - a repülésre még nem egészen, de ennek nem adom hangját, meghagyom az ilyen jellegű problémákat magamnak. Egy-két kérdést felteszek az indulással és az előkészületekkel kapcsolatban, hogy van-e esetleg rám szükség a hajó ellenőrzéséhez - természetesen tisztában vagyok vele, hogy nincs, inkább a kérdés magamnak szól, afféle önnyugtatás. Ha a pilótanő jelző, hogy itt az ideje indulni akkor helyet foglalok és bekötöm magamat, de amíg nem tűnik úgy, hogy igazából perceken belül indulhatunk, addig a körül sertepertélek a legénységgel beszélgetve, mint aki a lehető legkevesebbet szeretne a sikló fedélzetén lenni.

A lehajthato acelszekekbe beszijjazzatok magatokat, a prometheum buze eroteljes, de ha valakinek sok vegso soron felveheto a legzomaszkjat. Flavia biccent mikozben meg par emberrel beszel, elkialt egy - Mindjart indulunk --ot amit nagy nehezen a konstans zajon keresztul is meghallotok majd mikor beul jelzi a fulet megkocogtatva hogy aki meg nem tette vegye fel a kommunikacios gyongyet. A zajt vajmi keveset tompitja de legalabb egymas szavat meg lehet erteni rajta keresztul. Amint mindenki beszijazza magat es Flavia is elfoglalja a helyet a pilotafulkeben, a felszereleset nagyvonaluan beloki elotte egy kis szekrenybe es reteszt huz ra hogy be zuhanjon a nyakaba repules kozben, felsuvitenek a hajtomuvek. A hajon kivul valoszinuleg durvabb lehet de bent sem eppen suttogaskent jon at, aztan picit emelkedni kezdtek es megrandul a hajo, meg is billen. Theos kicsit piszkaodva bele is szol + Felidezi a regi emlekeket, mintha maris zarotuzon keresztul kene felszallni + lathatoan az utobbi idoben tobbet szocializalodhattak egyutt mert Flavia csak belenevet es egy + Pofa be vagy vedd at + kereteben meg billent parat a gepen mielott megindulna elore. Mar megszoktatok hogy a melletek rendelt pilota nem eppen a finom mozdulatok mestere, de amint megindul mar nincsen nagy baj. Szep fokozatosan ragyorsultok egeszen addig amig a gep a bolygo kozelebe erve remegni kezd ahogy atszakitja a levegoreteget. A pilotafulkebol valoszinuleg tobbet latni mint a nektek szant aceldobozbol mert beszurodik hozzatok a bekapcsolva felejtett eszkozon at egy + Fuuu, mint valami gennyes duzzanat + tudjatok mar hogy Flavia a Rettenthetetlenen szuletett es vajmi keveset szokott azonkivul bolygokra lepni mint amikor titeket levisz, bar amennyit hallottatok a bolygorol az is lehet hogy egyszeruen csak leirta a latvanyt. Mindenesetre nemsokara tenyleg beleszol ezuttal tenyleg nektek celozva + Keszuljetek a leszallasra, ugy tunik kiseretet kapunk + majd egy ujabb, ezuttal meg nagyobb randulas kereteben lerakja az arvust majd mar szall is ki es elkezdi magara olteni a felszereleset mikozben egy kis belso szirena jelzesenek kozepette elkezd lefele nyilni a hatso rampa felvedve nektek fel tucat tokeletes pancelban varakozo rendfentartot a leszallo rampatol nem messze.

Nem kifejezetten zavar az üzemanyag bűze, sokkal rosszabb "szagokhoz" is hozzá vagyok szokva, de persze csak azért mert nem bosszant, még szagolni nincs sok kedvem, így amikor végül bekötöm magamat az ülésembe a maszkot is felveszem, mert így kényelmesebb is, ráadásul talán valamennyire rejteni is tudom az arcomra kiülő bosszúságot a repülés miatt. A rádión hallható csipkelődésbe nem szállok bele mindössze haloványan elmosolyodok, némileg izzadva kapaszkodok az Arvus ülésébe, majd amikor végre leszállunk egy megkönnyebbült sóhajjal engedek fel, s olyan sebességgel oldom ki a biztosító hevedert, mint aki legalább hetek óta fel se állt a székéből. ++Szép landolás Flavia, mindenki túlélte, még ők is. - óvatosan megveregetem a pilótanő vállát miközben viccelődök egy rövidet komoly hangnemben, közben pedig a nem messze várakozó fegyvereseket méregetem, akik ránézésre rendfenntartóknak tűnnek, de persze az is könnyen lehet, hogy a Prefektus saját embereiről van szó, ez hamarosan kiderül. A hajóból kilépve igyekszem nem szétnézni, meg sem próbálom befogadni egyenlőre a boly látványát, a fogadásunkra küldött fegyvereseket figyelem, vajon kilép-e valaki közülük, hogy hivatalosan is üdvözöljön minket a bolygón - annyi biztos, hogy a következő néhány perc hangulatából lehet majd következtetni rá, hogy szívesen látott vizsgálóbizottság vagyunk vagy pedig jobb, ha gyakran pillantunk a hátunk mögé.

Alexia nem kommentálja a pilótanő és a katona civódását egészen addig amíg Flavia le nem írja a bolyt. Ekkor beleszól. Hangjából hallatszik, hogy nem kevés bolyvárosi tapasztalata van.
++Minden boly olyan mint egy gennyes fekély. Kivéve az amelyik olyan, mint egy lőtt seb. Közelről sem lesz más.++
A leszállást is némán tűri, Lucilla mellett lép ki a leszállópályára. Miután a másik nővér nem szólal meg, magához veszi a kezdeményezést. Igazán senkihez sem címzi a mondatait.
++A Varonius klán kérésére és a Császár segedelémével vagyunk itt. Alexia vagyok, a társam pedig Lucilla nővér.++

Ahogy szep lassan kileptek elkepeszto dolog tarul a szemetek ele. Szeles utcak, diszes epuletek, minden szepen karbantartva. Es a levego is valahogy furcsa, aztan rajottok miert, meg a siklotok kozelet belengi a prometheum illata de mar par lepes utan is eroteljesen csokken a koncentracio.
Flavia el is ereszt egy - Affene ez bentrol nem tunt ilyen durvanak - megjegyzest szerencsere nem olyan hangosan hogy magyarazkodni kelljen de azert eselyesen hallhattak a ratok varok is. Mindenesetre ugy tunik a pilotalanynak kell egy kis ido hogy megszokja a megvaltozott viszonyokat. Theos szotlanul lepked mogottetek neha korberebben a tekintete loallasok utan kutatva de egyebkent elegge civilizaltan viselkedik.
Alexia szavaira a fegyveresek egyik elorelep az arca elegge komoly, nem tudjatok vartak e vagy sem, bar az is igaz hogy elvileg azert jottetek mert a helyi erok nem tudjak elvegezni a dolgukat ugyhogy nem lenne meglepo ha nem igazan szivlelnenek titeket es a szigoru tekintet mar erre utal, de elobb utobb ugyis kiderul. Mindenesetre belekezd - Nover. Nover. - biccent mindkettotok fele. Theosrol es Flaviarol nem nagyon vesznek tudomast, de azok nem reklamalnak ezert. - A prefektus ur tajekoztatott az erkezesukrol. Elvezetem magukat hozza - mondja es int egy kozel allo csapatszallitonak tuno jarmu fele.

Alexia nővér biccent és elindul a csapatszállító jármű felé és be is száll amennyiben nem történik semmi. Rég volt már bolyvárosban, egy pillanatra körbenéz, próbálja beinni a hangulatot, az katonák (és ha látszódnak, a köz)emberek hangulatát és a boly állapotát. Alaposan megfigyeli a felszólalót is.
++Téged milyen néven ismernek?++
This message was last edited by the player at 19:35, Tue 07 Feb 2023.

Nehéz lenne leolvasni, hogy ilyen okból, de néhány pillanatra megjelenik egy halovány félmosoly az arcomon ahogy a sejtéseimnek megfelelően konstatálom, hogy nem leszünk a kedvencei a helyi erőknek az ittlétünk alatt - amennyire kiismertem már a flottaparancsnokságot a döntéseik és a ránk bízott feladatok alapján az alapján várható volt, hogy olyan vizeken fogunk evezni, hogy a magunkkal hozott és a Varonius flotta által biztosított státusz pont ellensúlyozza azokat a hátrányokat, amikkel az érkezésünk jár. De ez érthető teljesen: én sem örülnék neki, ha valaki egy haldokló pácienst kivenne a kezeim közül, mondván, jobban ért a munkámhoz. Jó lesz résen lenni, mert sokan lesznek akik a bukásunkat várják majd, hogy a holttestünkbe kapaszkodva jussanak előrébb... Mennyivel jobban szeretek a gyógyítással foglalkozni mintsem ezekkel a helyzetekbe, amikbe időközönként belekerülünk miközben a flotta megbízásából próbáljuk megvédeni a szektort és a zsiványkereskedő érdekeit - a gondolatmenet végén megcsóválom a fejemet mint akit egyáltalán nem zavar, hogy idegenek is vannak körülöttünk. Nem is igazán próbálok beszédbe elegyedni velük, szeretem a helyén kezelni a dolgokat, azt gondolom nem rendelkeznek olyan információval ami az általunk orvosolni kívánt "betegség" diagnosztizálásában segíthetne.

Alexia kerdesere az eddig beszelo odafordul kisse osszehuzza a szemoldoket de valaszol - Castilius Viancol. A Viancol csaladbol. Az Aidon boly rendfenntartoinak szazadosa. -
Valoszinuleg sosem tudjatok meg akart e meg barmit hozzatenni mert Flavia eddigre belesett a jarmube es kikiabal onnan -Ezt nezzetek meg, egy szervitor vezeti. Felesleges lettem - nevet fel mire az osszegyult rendfentartok elegge szuros szemmel neznek ra, de kulonosebben nem zavartatja magat, gyenged mozdulattal arrebb iranyit egyet es ot ismerve maris bedobta magat egy szekbe, legalabbis a bentrol hangzo - Egy ilyet nekunk is szereznunk kellene - erre utalhat. Theos sem lacafacazik sokat, bar o sokkal egyenesebb, csak ranez arra a rendfentartora aki az utjaban volt, meg csak nem is lassitott az inkabb gyorsan felrelep elole.
Mikor beszalltok ti is megtapasztalhatjatok hogy Flavia tenyleg elegge lazan elhelyezkedett elfoglalva ket helyet is. A jarmu eleg nagy hogy mindannyian beferjetek bar igy hogy Flavia tuzasba esett es a rendfentartok nem nagyon akarnak keveredni azert korantsem mondanam tagasnak, de eppen elfertek. A jarmu elejen az iranyitopultnal tenyleg egy szervitor all. Castilius csak odaszol neki - A kormanyzoi palotaba - es maris mukodesbe lep a szerkezet.
Ahogy haladtok a palota fele uton utfele hatalmas botliveket lattok, hosok szobrait, Aquila ikonokat mindenfele. Az utak rendezettek es tisztak koszonhetoen annak is hogy szinte barhova neztek szervitorokat lattok takaritani. HA csak itt neznetek szejjel az utakon meg nem mondanatok milyen nyomor lehet az alsobb szinteken. Meg a levego is valoszinuleg kevesbe tiszta, mar mar termeszetellenesen tisztanak tunt a levego mielott beszalltatok, legtisztito berendezesek tomege tarthatja a szint levegojet ennyire tisztan. Ut kozben a "ket tabor" kozott nem torik meg a jeg. Most hogy vege az elso szovaltasnak egyik masik rendfentarto szinte leplezetlenul gyanakodva kemlel feletek, bar nem Castilius, de lehet csak o jobban visszafogja magat. Vegul lassitani kezdtek es egy oriasi epulet udvara elott megalltok. Az udvar kozepen az eddig latottakbol erosen kilogva egy fa all, meg eddig semmilyen novenyt nem lattatok az ut alatt. Ugy tunik jarmuvetek valamifele sinpalyan haladt es annak ha nincs is vege itt, de nem vezet be a palotahoz jobban.

Minden bizonnyal meglesz a véleménye a velünk utazó rendfenntartóknak négyünk viselkedéséről és "tájékozottságáról" ami Flavia kis megjegyzését illeti a pilótaszervitor kapcsán; mentálisan vállat vonok, hozzászoktam már a pilóta ilyen jellegű viselkedéséhez így aztán engem nem zavar, a minket kísérők pedig ha úgy akarnák, akkor ennél cifrább dolgokat találnának ki amit elmesélhetnek a többieknek, így aztán ha adunk is valóságalapot a pletykálásnak, ha nem, akkor sem ez fogja eldönteni, hogy mit terjesztenek majd el rólunk a következő órákban, napokban. Azt minden esetre nehezen tudom eldönteni, hogy felüdülés-e a tisztított friss levegőt beszívni, kicsit igen, hiszen a hajón a cirkulálás és oxigenizálás örök folyamata miatt van egy jellegzetes íze a levegőnek a fedélzetén amire a normális bioszférával rendelkező bolygóról érkezett gárdisták sokat is szoktak panaszkodni... De mire konklúzióra jutnék magamban ezt illetően, addigra eltereli a figyelmemet a minket méregető rendfenntartók gyanakvása - nem lep meg, de tenni sem igazán kívánok ellene, státusz ide, a rendházamra jellemző vörös-fehér színek oda, ezeknek az embereknek a munkájuk része a gyanakvás, ráadásul bizonyos körökben, mint most ezek, a zsiványkereskedőhöz való tartozás sem a legjobb ajánlólevél. A rövid utazás végére érve kiszállok a járműből, felületesen szétnézek, majd Castiliusra nézek: -Kérem, mutassa az utat, százados. - szólok, de inkább csak illedelmességből, hogy hallassam egy kicsit a hangomat, mintsem azért mert úgy gondolom, hogy kérnünk kell.

Alexia a kocsiban nem szól semmit, figyeli az utat és a környéket. A pilótaszervitoron kicsit meglepődött és -a sisakja takarásából meg is bámulta- míg a csapat beült, de aztán eszébe ötlött, hogy nem holmi alsóboly mágnásához mennek látogatóba hanem a kormányzóhoz személyesen, még biztosan várnak majd rájuk meglepetések. Odakinn visszanéz a gyanakvó gárdistákra és Castillus századosra.
++A Császár szemében mindannyian egyenrangúak vagyunk.++
Ahogy a csapat befelé halad a palotába, leveszi a sisakját és hagyja, hogy hosszú haja a hátát verdesse.

Ahogy bevezetnek titeket megut meg a kiti gazdagsagot is ha lehet tullepo benti tulzas. Az eloter akkora hogy egymas mellett legalabb harom Leman Russ is tudna benne ugy haladni hogy ne kelljen a vezetoiknek nagyon izgulniuk. A foldet csodas bolyhos voros szonyeg fedi ami tokeletesen elnyeli lepeseitek zajat, a hatalmas csarnok falait vegestelen vegig oriasi festmenyek boritjak, nemelyiket megismeritek, mert a birodalom fontos tortenelmi esemenyeit abrazoljak, masokat nem azko valoszinuleg vagy a kornyezo szektorok vagy maga a bolygo fontos szemelyisegeit es esemenyeit abrazolhatjak. A palota emeletere szeles es agyondiszitett marvany lepcsok vezetnek, de titeket nem arra vezetnek, hanem a foldszinten egy varoszobaba.
Egy ideig ott varakoztok, talan kicsit tul sokaig is ahhoz kepest amennyire gondoltatok volna, de egy ido utan visszater Viancol szazados es utasit titeket hogy kovessetek. A szazados mogott bejuttok egy olyan szobaba ami minden bizonnyal az egyik hivatalos fogadoszoba lehetett. Egy hatalmas asztal van benne ami mogott egy olyan szek amit csak tronusnak tudnatok leirni olyannyira nagyobb es diszesebb mint a tobbi. De most senki sem ul benne. A tronus mellett az egyik szekben egy sapadt viseltes voros administratum egyenruhat viselo idosodo ferfi ul. Szamtalan cso halozza be a testet es egy kogitator van a mellkasara rogzitve amibol idorol idore egy lap csuszik kijebb valamifele szoveggel, de innen nem tudjatok kivenni mi is van rajta, a ferfi mindenesetre minden egyes alkalommal rapillant de ennel tobbet nem tesz. Az egyetlen dolog ami nem illik be a kepbe, a fogadoszoban kivul amibe nem igazan illik, az az hogy valamifele lilas bogyokat dobal nemtorodom modon a szajaba egy elotte levo talbol. Pontosan nem tudjatok mi lehet de a bolyban sem gyakoribb a gyumolcs mint a hajokon... Minden bizonnyal nem olcso mulatsagrol lehetett szo megszerezni.

Mikor bejuttok, a szazados felreall az ajton belul es becsukja azt. Mas ort nem lattok bent.
Az alak, a prefektus? szuros szemmel vegignez rajtatok mint aki fel akarja merni ki es miert is zavarhatja, bar amennyi idot varattak titeket mar alaposan utannajarhattak mindennek ha igazan akartak. Vegul megszolal.
- Szoval ti lennetek Jakel Varonius fuggetlen nyomozoi? - nyomja meg a fuggetlen nyomozot kisse furan mintha nem igazan ezt akarta volna mondani, de folytatja - Egyertelmu ajanlast kaptam hogy tokeletesen alkalmasok vagytok a munkara - bar amikor vegignez rajtatok, foleg Flavian aki eppen ugy tanulmanyozza az eyik butort mint akinek nem is igazan fontos mint mondanak neki, de innen szivesen hazaramolna par dolgot. Ti mar ismeritek annyira hogy tudjatok, nem igazan tudja konnyen kezelni az ilyen helyzeteket de ez kivulrol nem nez ki tul jol, arrol nem is beszelve hogy Theos is ugy nez ki teljes hadi felszereleseben mint akinek a megoldas egyet jelent azzal hogy sorra lelo mindenkit aki nem tetszik neki. A prefektus vegul egy par szivdobbanasnyi szunet utan egy ujabb bogyot dob a szajaba es miutan akkuratusan megragta es lenyelte hozzateszi - Gondolom ezt el kell fogadnom, de egy dolgot ne felejtsetek el. - emeli fel az ujjat okitoan - Jakel Varoniusnak egy nagyon szep es tartalmas engedelye van, de nektek nem. Pusztan a flotta fele mutatott baratsagunk gesztusakent lehettek itt, hogy kozos celjainkat elore vigyuk, de ti soha es semmilyen korulmenyek kozott nem tehettek semmi olyat amig ezen a bolygon vagytok ami a jelenlegi korulmenyeket meg rosszabbra fordithatna. Teljesen egyertelmu voltam? -
Itt ugy nez ki tenyleg valaszt var mert eltelik a par szivdobbanas ami utan eleddig mindig folytatta de most csak titeket vizsagalva nez es meg a bogyokat is elfelejtette tovabb enni kozben.

A "váróterem" méretei nem kifejezetten nyűgöznek le, azonban a festményeket érdeklődve nézegetem, igyekszem felidézni a tanulással töltött éveket és minél többet azonosítani, ha esetleg valaki csatlakozik a nézelődésben akkor halkan kommentálom is számára, hogy mit láthatunk vajon a festményeken - amit nem ismerek fel, azt pedig kíváncsian vizsgálgatom abból a szempontból, hogy vajon mit is ábrázolhat; még találgatásokba is belemegyek, láthatóan nem zavar a várakozás. Főleg azért nem, mert számítottam rá; ez a Prefektus igaz ideküldte az embereit, de a bolygón uralkodó jelenlegi állapotokat tekintve minden bizonnyal elfoglalt ember lehet, aki körül mindenféle rangos birodalmi tisztséges viselő emberek legyeskedhetnek miközben intézik a boly ügyes bajos dolgait, s mindezek felett még az sem lepne meg, ha taktikai okokból váratna minket. Így aztán, számomra inkább a százados korai visszatérte a meglepő, odabent pedig az, hogy egy idős férfi egyedül fogad minket; mondhatni csalódott vagyok, persze nem azért mert bármi felhajtásra számítottam a fogadtatásunkat illetően, hanem azért, mert ennél nagyobb felhajtást képzeltem el a prefektus körül azok alapján amit Augustus mondott - mondandóját végig hallgatva azonban meg kell állapítanom, hogy a férfi kétségtelenül képes még önmagában is lekezelő lenni, legalább annyira, mintha egy tucat fontos és rangos ember próbált volna meg semmibe nézni minket, de valahol mélyen számítottam erre, hiszen mégiscsak külvilágiak vagyunk, egy zsiványkereskedő alkalmazásában: -Prefektus úr! - köszöntöm a mondandója végén illedelmesen. -Engedelmével bemutatkoznék, Lucilla Nővér vagyok, a társaim Alexia Nővér, Flavia Sarafian és Theos Lenkman. - mutatom be a többieket is, bár nem gondolnám, hogy bármelyikünk neve érdekelné, de próbálok ezen némi szép szóval és meggyőzéssel változtatni. -Természetesen egyértelmű volt, hiszen az ittlétünk céljával teljesen ellentétes lenne, hogy bármilyen lépésünkkel rontsunk a bolygón uralkodó helyzeten, ellenkezőleg. - tiltakozom. -A bolygó, a rendszer és a flotta közös célja, hogy fény derüljön az elmúlt időszak eseményeire és mihamarabb új kormányzó irányíthassa a bolygót, a flotta baráti gesztusként küldte ide négyünket, hogy segítsünk a gyilkosságok körüli kérdőjelek felderítésében. - elmosolyodok. -A Prefektus úr számára minden bizonnyal küldöttségünk kis létszáma is elárulja, hogy nem a beavatkozás vagy a károkozás áll érkezésünk mögött, hanem valóban független segítséget szeretnénk nyújtani a gyilkosságok felderítésében. Talán első ránézésre nem tűnik úgy, de sokrétű ismeretekkel rendelkezünk, orvosi és anatómiai ismereteimet nem először fogom hasonló helyzetben kamatoztatni, viszont nehéz időket élünk és az idő folyamatosan sürget, a látszatra nincs lehetőségünk mindig adni, de előlegezzen meg számunkra némi bizalmat: diszkréten fogunk eljárni és jelenlétünk hasznosnak fog bizonyulni, az általunk megszerzett információval pedig nem fogunk rendelkezni, hanem egyenesen a Prefektus úrnak fogjuk jelenteni amit megtudunk, hogy a boly érdekében azt kezdhessen az információval, amit a legjobbnak lát. - rejtek bele némi hízelgést is a mondandómba, persze azt jól elhallgatva, hogy mindezek mellett a zsiványkereskedő fülei és szemei vagyunk; sajnos sokkal jobban hozzászoktam már ehhez mit eleinte akartam, de legalább nem kell hazudnom, hiszen jöttünk célja valóban az, hogy az örökösödést segítsük. Remélhetőleg nem is kapunk majd a hajóról új parancsokat, s nem lesz más dolgunk, mint megtudni amit megtudhatunk, majd ezt mind a két oldalnak jelenteni. -Minden bizonnyal ez a legtöbb amit tehetünk a közös baráti gesztus nevében. - mosolyodom el a végén, kíváncsian várva a reakciót.
This message was last edited by the player at 18:59, Thu 16 Feb 2023.

Alexia álmélkodva sétál végig a folyosón; hiába látott már pár dolgot a Varoniusok szolgálatában, ilyen gazdagsághoz nem szokott. Éppen ezért érdeklődve hallgatja Lucilla magyarázatát a képekről. A prefektus -vagy a megszólaló adeptuskülsejű férfi- megjelenésére az Aquilával tiszteleg. Legyen a férfi bárki, még ha nem is a prefektus, mindenképpen érdemes vele barátibb viszonyt kiépíteni. Az ispotályos nővér szavaira bólint és barátságosan ámbár kissé katonásan folytatja.
- Az Adepta Sororitas tagjai számára fontos, hogy a Birodalom és az Istencsászár érdekében cselekedjenek. Ugyan Jakel Varonius flottájával jöttünk és a Varoniusok kérésére vagyunk itt de nem tartozunk elszámolással feléjük amíg a cselekedeteink a stabilitást szolgálják.

A prefektus elgondolkozva hallgatja, kicsit felrebillentett fejjel mikozben egy ujabb szem bogyot rak a szajaba. Mar eppen valaszolna amikor a kogitator valamit kiad, beleolvas es csak utanna szol - Szazados, tajekoztassa a flottas nyomozoinkat az eddigi eredmenyekrol - meg kis gondolkodas utan hozzateszi - es kapjanak egy jarmuvet hogy megnezhessek a helyszineket ha akarjak - majd feletek fordul - Remelem tartalmas egyuttmukodesunk lesz a flottaval, de hozza kell tennem hogy a legjobb embereink mar dolgoznak az ugyon igy konnyen elofordulhat hogy feleslegesen erkeztetek. A szazados megadja majd azt a segitseget amit tudunk - mondja bar a szazados arcarol nem eppen az oromot olvassatok le amikor ezt az utasitast kapta. - es igy remelhetoleg minnel hamarabb nyugalmat hozhatunk varosunkba - visszadol a szekebe es amit az elobb csak meglesett azt elkezdi tuzetesebben atolvasni. Talan ezzel azt akarja mondani hogy mehettek, legalabbis a szazados mozgasan ez latszik. Nem igazan igy kell banni az emberekkel, de mar a ruhazata sem arrol tanuskodott hogy igazan az emberek kozott erzi otthonosan magat.

-Prefektus...
Alexia nővér a rangjához méltó tiszteletet ad a vezetőnek, de nem erőlteti a további szócséplést; a prefektus nyilvánvalóan nem érdeklődik eléggé a nyomozás iránt és a csapatot is csak azért rendelte a palotába, hogy minél többen lássák a találkozót; jelentsen ez akár jót, akár rosszat. Amennyiben Lucilla még tesz fel kérdéseket, Alexia megvárja. Amennyiben nem, Castilius társaságában elhagyják Orrilus fogadótermét, hogy a további kérdéseket a katonának tegyék fel.

Megkönnyebbülök egy kicsit a férfi szavait hallva, mondandója végén haloványan elmosolyodok: -A flottánál minden bizonnyal örömmel fogják hallani, hogy ilyen jól alakul az együttműködésünk. - vezetem rá utólag a Prefektust arra, hogy igaz mi mindössze négy nem túl jelentős ember vagyunk, azonban az, ahogy a mi munkánkat segíti és amennyi erőforrást bocsát a rendelkezésünkre, az hosszú távon még befolyással lehet a boly és a flotta viszonyára. Úgy tűnik, hogy ezt időben belátta. -Viancol százados úgy gondolom nagy örömmel lesz a segítsénünkre. - hazudom, hiszen pontosan tudom, hogy milyen csúnyán nézett ránk, de nekem ezt nem kötelességem észre venni vagy szóvá tenni, főleg, hogy innentől kezdve a férfit köti a felettese parancsa. -Köszönjük a rendelkezésünkre bocsátott erőforrásokat, igen, nos, nincs kétségem a felől, hogy az emberei nélkülünk is pontot tennének az ügy végére, de biztos vagyok benne, hogy a független nyomozók jelenléte még hasznára vállhat, ha esetleg a nemesség megkérdőjelezné az ítéletet. Amint megtudunk valamit, azt jelenteni fogjuk. - teszem hozzá, majd várok egy picit, hogy mond-e valamit a férfi, ha nem, akkor a katona felé fordulok: -Azt hiszem készen állunk az indulásra, kérem, mutassa az utat, százados! - elégedett vagyok az eredményeinkkel, a tárgyalás úgy ment ahogy annak mennie kellett, a kapitány büszke lehet ránk, én legalábbis most biztos az vagyok magamra, amennyire eleinte féltem eleinte a flottához kerülésem után az ilyen jellegű feladatoktól, mára már elkezdtem élvezni is a lehetőséget, hogy a flotta nevében eljárva dolgozzak az emberiség érdekein. De most a legjobb lesz tovább állni és hozzálátni a munkához.

Castilius kivezet titeket a fogadoszobabol es egy ideig csendben vezet titeket egy hatsobb traktusig. Amig el nem ertek egy olyan reszre ahol hasonlo egyeruhas rendfentartok varakoznak. Ez a resz mar joval kevesbe fenyuzo de azert lelakottnak sem lehet nevezni, de semmikeppen nem a vendegeknek szant hivalkodo pompa. Egy kisebb terembe vezet titeket majd mielott meg becsukna az ajtot kiszol az egyik emberenek. - Keszitsetek egy csapatszallitot elo a vendegeinknek - majd becsukja az ajtot. Par masodpercnyi kellemetlen csend utan megszolal
- Ahogy a prefektus ur parancsolta megosztom az eddigi eredmenyeket. - elohuz egy adattablat es aztan arra pillantva eloadja a tortenteket - Az elmult honap folyaman osszesen negy halaleset tortent ami ide tartozik. Mind a negy a nemesek korebol bar egyikojuk sem meghatarozo poziciobol. Larsen Keel, Keevan Triss, Mirrit Terimnar es a legujabb Aksen Vollus. - olvassa a neveket sorban - Az eseteket nem kotottuk ossze rogton mert mind rablogyilkossagnak tunt es a rablasi vonalon indult el a nyomozas igy a halalesetek hasonlosaga egy ideig rejtve maradt. A nemesi hazak kozotti torzsalkodas nem ritka, es mindig is elofordultak halalesetek, de meg sosem volt ilyen rovid ido alatt negy is. A legrosszabb esetben elofordulhat hogy egy nemesi hazak kozotti csata elofutara ez vagy akar az is hogy valaki vagy valami szervezet probalja igy feltuntetni az esetet a sajat politikai celjai erdekeben, bar eleddig nem latszik milyen cel is lenne ez. - korbenez hogy eleddig ertettetek e mindent. - A gyilkossagok kisse mindig tul brutalisak voltak, de ezt a rendfentartokon kivul senki sem tudja. Borst Praetor megtiltotta ezen informaciok kiszivarogtatasat hogy amennyire lehet elkeruljuk a tovabbi indulatokat amig vegez a sajat nyomozasaval. A prefektus ur parancsara egy jarmuvet a rendelkezesetekre bocsatunk amivel magatok is megnezhetitek az utolso helyszint - a tobbi helyszinre nem tert ki, bar minden bizonnyal ez a legfrissebb ugyhogy talan az ahol a legnagyobb esellyel meg barmifele informaciohoz konnyen hozza lehet jutni.

Elgondolkodva hallgatom a férfit, majd a mondandója végén egyetértően bólogatok egy kicsit, s már éppen megnyugtatnám, hogy természetesen a gyilkosságok brutalitásával kapcsolatos információk nálunk is biztonságban lesznek, s nem fog szivárogtatás történni, azonban mégsem teszem: felesleges kör lenne, a százados parancsot teljesít, ha elhiszi, hogy megbízhat bennünk, ha nem, akkor is segítenie kell, mert jelenleg ez a kötelessége. A miénk pedig az, hogy minden eszközzel megpróbáljuk megakadályozni azt, hogy a gyilkosságok folytatódjanak és a nemesség körében nyílt formát öntsön a kardcsattogtatás és ezzel destabilizálják a bolyt. Tiszta sor, egyenes út - mint egy orvosi probléma, ahol a betegséget meg kell fékezni mielőtt végez a pácienssel. -Van esetleg olyan információja amelyet nem csak szóban oszthat meg velünk? - érdeklődöm, majd előhúzom a kapitány által biztosított adattáblát, jelezve, hogy jelentések és egyéb írásos dokumentumok érdekelnének, de erőltetni azonban nem erőltetem, ha nemet mond is folytatom. -Igen, minden bizonnyal az első utunk a legfrisseb gyilkosság helyszínére fog vezetni, feltételezem az ott tartózkodók tudnak majd az érkezésünkről. - pillantok el a többiek irányába, hogy vajon egyetértenek-e ezzel a gondolattal. -Egy szállásra is szükségünk lenne százados, lehetőleg olyanra, amit könnyen meg tudunk közelíteni az önök által rendelkezésünkre bocsátott szállítóval. - teszem még hozzá, némileg elgondolkodva. Talán úgy tűnhet, mintha azon járna az eszem, hogy mire lehet még szükségünk, de valójában inkább azon filozofálok, hogy kérdezősködjek-e a kormányzóval kapcsolatban. A Prefektus kerülte, a századás szintén, talán okkal, de nem is ez a fő feladatunk, hanem a gyilkosságok felderítése, s Augustus kapitány is másodlagosnak nevezte a kormányzóval történtek felderítését... Mintha a gyilkosságok jobban érdekelték volna, ami talán némileg különös is lehet. De nem firtatom ezt a kérdéskört. Túlzottan olyanok vagyunk még, mint az ismeretlen test a szervezetben - nem tudja még az immunrendszer, hogy megtámadja-e vagy sem; s jó lesz nem okot adni rá, hogy a bolyvédelem vagy a kormányzó volt emberei fenyegetést lássanak bennünk... Nem szeretem ezt a helyzetet; gyógyítani érkeztem eredetileg a flottához.
This message was last edited by the player at 21:56, Tue 21 Feb 2023.

A szazados komor arccal nez a keresekre aztan vegul bolint - Megnezem mit tehetek szallas ugyben. - kezdi majd hozzateszi - Bar remelhetoleg nem kell sokaig maradnotok - de visszater a korabbi kerdesekre is - Egy emberem elkiser titeket egyelore, o a legtobb kerdesetekre tud valaszolni, es meglatom mit tudok osszeszedni kesobb az ugyrol. - azt nem mondja ki de valamelyest erzodik hogy es igy legalabb valamelyest a szemet is rajtatok tudja tartani - Rajta keresztul bejarast is kaphattok a tetthelyre es segit eligazodni a bolyban is. Remelem ez egyelore megfelelo? - mondja eskerdon nez ratok

-Mit gondol százados, ki okozhatta a gyilkosságokat? Mit súgnak a zsigerei? És mit jelent az, hogy brutálisak voltak a gyilkosságok?

Alexia megkérdezi azt amit Lucilla nem akart. A macska-egér játékot nem szokta túlságosan sokáig húzni, főleg akkor amikor nincs tétje a dolognak.

Castilius elhuzza a szajat a kerdesre - Azt hiszem ha annyira hozzaertok vagytok akkor jobb ha megnezitek a sajat szemetekkel - majd bekapcsolja a voxat es beleszol + Lorqui az eligazitoba + nem is kell sokaig varni, nemsokara megjelenik egy viharvert arcu rendfentarto, kicsit kevesbe fenyes egyenruhaban mint a tobbiek, de ugy tunik korban es megelt helyzetekben boven a tobbiek folott jarhat. - Uram? - - Kiserje el a vendegeinket a Vollus gyilkossag helyszinere. - mondja majd int nektek - Nezzetek meg magatok, es az ormester tud valaszolni a kerdeseitekre ha meg azutan is vannak - azzal biccent es kimegy

- Lorqui őrmester Ha jól gondolom a csapatszállítóval megyünk és út közben beszéljük át a Vollus gyilkosságot.
Néz Alexia a kopott egyenruájú rendfenntartóra, miután Castillus ledobja magáról a felelősséget.